GESTALT ALAPKÉPZÉS INDUL 2016 október végétől

“Van egy ember, aki néha jófej, néha viszont idegesítő. Néha ok nélkül aggódik, lehangolt, hülyeségeket csinál, elpazarolja az idejét. Nem tudom, mit kezdjek vele.

Legszívesebben hetekig feléje sem néznék, de nem tehetem. Ez az ember ugyanis én vagyok. Mit kezdjek vele? Mit kezdjek az ügyfeleimmel, klienseimmel, akik hasonló cipőben járnak?”

Erről szól a Gestalt: tudni nevetni, amikor örülök, és sírni, amikor szomorú vagyok. Gyere, és nyerj betekintést a Gestalt érdekes világába, lásd, mi az, ami miatt hazánkban is egyre többen nagy lelkesedéssel, szenvedéllyel és sikerrel alkalmazzák ezt a szemléletet és módszertani eszközeit a terápia, a tanácsadás, a szervezetfejlesztés, a mentálhigiénés munka területén, vagy éppen a saját életükben.

A Magyar Gestalt Egyesület 2007-ben tartotta első alapképzését. Eddig tizenkét csoport végezte el, közel 150 ember. A tréneri gárdát a legkiválóbb hazai gestaltos szakemberek alkotják, akik rendszeresen találkoznak, hogy tovább fejlesszék a képzést. Olyan nívós tréninget akarnak létrehozni, amely tükrözi közös szemléletüket, ugyanakkor megtartja mindegyikük egyéni nézőpontját.

A képzés egy sajátélményre alapozó, önismereti és módszerismereti csoport: arra törekszik, hogy egyensúlyban tartsa a megértést és a megtapasztalást. Számíthatsz rá, hogy megismerkedsz gestaltos alapfogalmakkal és elméletekkel, ill. ezek működését különböző gyakorlatok során meg is élheted.

Akkor érdemes jelentkezned, ha nyitott vagy rá, hogy a saját önismereti folyamatodon és megéléseiden keresztül tanulj.

Szeretettel várjunk mindenkit, aki gyakorlatiasan, sajátélményen keresztül szeretne ismerkedni a Gestalt irányzattal, és nyitott arra is, hogy magáról tanuljon.
Ezekben az időpontokban tartjuk a modulokat:
1. október 21-22. (péntek délután + szombat): Bevezetés a Gestaltba. Érzékelés.
2. november 4-5. (péntek délután + szombat): Gestalt ciklus
3. november 19. (szombat): Testtudat
4. december 3. (szombat): Polaritások
5. december 16-17. (péntek délután + szombat): Co-creation, a szituáció Gestaltja.

Kérdéssel, érdeklődéssel, jelentkezési szándékkal forduljatok nyugodtan hozzám – aki pedig biztosan tudja, hogy jönne, az itt találja a jelentkezési lapot:
https://docs.google.com/…/1FAIpQLScKA0E3CnkZha2kEM…/viewform

Október 7 a jelentkezési határidő!
További kérdéssel írj erre az email címre: orsi@let.hu

Üdvözlettel:
Viga Orsi

Mondok Árpád : A hit szerepe: segítség vagy gát a terápiában, a tanácsadásban? 2016.09.05

Számomra a hit megélése összeolvadás, amelyben a “mi” élményének megélése a fontos. Ez nem feltétlenül kapcsolat, nem szükségszerű, hogy legyen én, aki felolvad, van mikor pont épp annak elkerülése, hogy szembesüljek azzal ki is vagyok én valójában. A hit lehet menedék.

Egyetértek Buber véleményével : akkor lehet építő kapcsolódás Istennel, ha tudom, hogy ki vagyok, hiszen a kapcsolat lényege a változás, hogy van olyan hogy én és ő, ahogy a mi élménye is.

Amikor leül velem szemben egy kliens, a terápiában benne van a carefrontation lehetősége: az alázatos törődésé, és a gyengéd szembesítésé egyszerre. Sokféle módon kapcsolódhatunk, és közben a kliens egyre inkább megéli, ki is ő igazán. Lehet, hogy épp hitünk hasonlóságán keresztül, vagy épp a különbségekkel való szembesülésén át.

Mert a Gestalt-terápiában nem neutrális vetítővászon vagyok, inkább amit lehet megteszek azért – a terápiában és azon kívül is -, hogy tudatosítsam a kliens, a helyzet és én, egymásra hatását. Egy olyan rugalmas kapcsolat ez, amiben úgy támogatom őt, hogy szabadabban, teljesebben rálásson önmagára. Akár rajtam, vagy azon keresztül ami megjelenik közöttünk, kifejeződhet önmaga  (ahogy azzal is ha láthatóan kerüli a kifejeződést, pedig nagyon is helyén valónak tűnne). Visszajelzést adok a helyzetre (amikor elszomorodsz, azt mondod, Jajj istenem), ami megjelenik az érzékelés (és nem vélemény vagy gondolat) szintjén. Ha ez épp a hit valamelyik eleme (akár egy arra utaló szó-mint előbb, vagy egy jel egy rajzon, egy mozdulat), az mind lehetőség, hogy ránézzünk, mit is jelent ez számára, milyen a kapcsolata vele.

Read more

V. Komlósi Annamária : Mi az a Gestalt-terápia (2009.08.28)

Az elnevezés azt sugallja, hogy egy akadémikus lélektani elméletre épülő klinikai pszichológiai módszerről van szó – ám ez így nem pontos. Ami a „terápia” kifejezést illeti, a Gestalt terápia valóban pszichológiai módszer, de nem szigorúan véve klinikai gyógyító eljárás. Bár lelki, kapcsolati, magatartásbeli problémákat segít orvosolni, azt nem a hagyományos gyógyítás értelmében teszi. Ugyanis, míg az orvos, vagy klinikai pszichológus betegségként viszonyul ezekhez a problémákhoz (amiket diagnosztizálni, majd meggyógyítani kell), a Gestalt terápia másként jár el.

A problémákra nem betegségként tekint, hanem rendszer-zavarként. Úgy gondolkodik, hogy az ember a környezetével és a saját testi-lelki folyamataival közös egységet képező rendszer, amely önmagát működteti. Ha probléma van, – a rendszer működésében zavar támad – ezt magának a személynek kell megoldania. A terapeuta csupán segít láttatni a zavar, az elakadás pontjait, és segít „szerszámot” találni a zavar elhárításához.

Ennek a segítő eljárásnak a kidolgozója és névadója a németországi születésű Frederick (Fritz) PERLS volt. Perls azért adta módszerének a Gestalt terápia nevet, mert korának nagy pszichológiai irányzatai közül a lelki működés egészlegességének törvényeit kutató Gestaltlélektan szellemisége állt legközelebb az ő saját emberképéhez. A Gestalt-elmélet legfontosabb gondolata, hogy noha az ember részfolyamatokból tevődik össze, az egész organizmus több, mint a részek összege. Az ember egy olyan „holisztikus egység”, amely az „egész” törvényei szerint működteti és fejleszti önmagát. Ebből következően csupán a részek feltérképezésével soha nem érthetjük meg az „egész” működését. A holisztikus nézőpont szerint probléma esetén nem holmi „meghibásodott részt” kell keresnünk, hanem mindig az egész rendszert kell szem előtt tartanunk, ha a rendszer egészséges működését akarjuk elősegíteni.

Fritz PERLS (1893-1970) szakmai pályafutása orvosi, pszichiátriai és pszichoanalitikus kiképzéssel indult. Bár több éven át dolgozott a Freud-féle pszichoanalitikus technikával, sem a módszer, sem Freud elmélete nem ejtette úgy rabul, mint a Gestalt elveket hirdető neurológus, Kurt Goldstein tanai.

Amikor Perls a fasizmus miatt családjával Dél-Afrikába, majd Amerikába emigrált, – és így fizikailag is távol került az ortodox pszichoanalitikus köröktől – egyre inkább eltávolodott Freud tanaitól, és elkezdte megfogalmazni a saját pszichológiai nézeteit, és kidolgozni a saját terápiás módszerét.

Perls Amerikában szellemi értelemben hazatalált, hiszen az ott egyre népszerűbbé váló humanisztikus és egzisztenciális pszichológia a sajátjához nagyon hasonló emberképet hirdetett. Perls ebben a közegben – jóllehet pszichoanalitikus alapokon, de erőteljes Gestaltés humanisztikus pszichológiai hatásra – formálta egyre pontosabbá terápiás elméletét és 2 terápiás technikáját. Szakmai bázishelyéül a humanisztikusok fellegvárát, a kaliforniai Esalen Intézetet választotta, ahol egyéni és csoport-terápiát folytatott, és Gestalt-terapeutákat képzett. Ebből a műhelyből kerültek ki azok a tanítványai, akik napjainkra világszerte – így hazánkban is – ismertté tették, és a gyakorlatban is meghonosították a Gestalt terápiát.

Magyarországon a Gestalt Egyesület keretei között dolgoznak a Perls-féle módszerben kiképzett szakemberek.

A Gestalt-terápia kulcsfogalma az „egészlegesség”.

Ennek a fogalomnak a jelentősége bárki előtt világossá válik, ha belegondol, vajon nála mennyire vannak harmóniában a testi, érzelmi, fogalmi és viselkedéses folyamatai. Gondoljunk csak néhány jól ismert magyar szólásra: „Bort iszik és vizet prédikál”, „Néz, de nem lát”, vagy hogy pozitív jelentésű példánk is legyen: „Ami a szívén, az a száján”. Hiteles, egészséges személyiségnek egyértelműen csak azt az embert tarthatjuk, aki képes az utolsó példa szerint élni. És ami ehhez még ugyancsak hozzá tartozik: egy közösség is csak akkor tartható egészségesnek, ahol a közösség tagjai őszinték lehetnek. Ahol az embereknek sem önmagukat, sem másokat nem kell becsapniuk ahhoz, hogy érvényesüljenek.

Perls számos kiváló technikát dolgozott ki, amelyek segítségével felismerhetjük, hol és hogyan bomlik fel a folyamataink egysége – pl. hogyan és mikor üzen mást a testünk, mint a szavaink, anélkül, hogy ezt mi magunk észrevennénk –, és hogyan lehet ezeket összhangba hozni.

A Gestalt terápia – még, ha csoporttal dolgozik is – mindenek előtt az egyének belső folyamatait segít rendezni. A fókuszban tehát az egyének belső folyamatai állnak. A különös és izgalmas azonban éppen az, hogy amikor az egyén harmonizálódik, akkor a kapcsolatok, a más emberekhez való viszonyok is rendeződnek.

Perls, más humanisztikus pszichológusokhoz hasonlóan azt hirdette, hogy akkor működik egészségesen egy közösség (egy társadalom), ha az egyén a maga egyediségének teljességében illeszkedhet be a többiek színes, sokarcú világába. A Gestalt terápia ehhez próbál segítséget adni.

Írta:

V. Komlósi Annamária PhD
egyetemi docens
ELTE PPK
Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék

Goldschmidt Liza – Sáfrány Kinga: Pár gondolat a terápiás módszerek közötti különbségről (2010.03.25)

Milyen elméleti kereteket ad a pszichoanalízis, a tranzakció-analízis és a Gestalt?

A pszicoanalízis a pszichoterapeuta számára ad egy stabil struktúrát, ami a kliens számára nem feltétlen tudatosodik, mégis nagyon jó önismereti tudást ad a terápia során. Elsősorban a múlt eseményeire fókuszál, kora gyermekkori élményeket felhozva a kliensben élő anya- és apaképpel dolgozik. A terapeuta elsősorban jól átgondolt, rendszerszemléletű gondolatokat oszt meg kliensével.
A tranzakció- analízis is ugyanezt nyújtja, annyi különbséggel, hogy a pszichoterapeuta megtanítja az elméleti hátteret a kliensnek, ezzel is egyenragú kapcsolatot építve kliens és terapeuta viszonylatában. Ez az elméleti háttér biztonságot jelenthet a kereteket igénylők számára.
A Gestalt nem ad ilyen jellegű keretet. A keret a kliens és a terapeuta között kialakuló kapcsolat maga. Az egymásra utaltságuk és ahogyan hatnak egymásra. A gestalt terapeuta a jelenre – itt és mostra – reagál, és a beszélgetés során történő megfigyeléseivel, megérzéseivel dolgozik. Szelektíven saját testi-lelki élményeit is megosztva adhat visszajelzést a kliensnek, ha ez támogatja az ő folyamatát. Mindig az kerül a figyelem fókuszába, ami éppen történik: öröm, fájdalom, düh, elakadás, csend…stb. Majd ennek megnézik együtt a háttér okát – ha ez fontos akkor és ott. De nem ragad bele a múlt elemzésébe, analizálásába, hanem a kliensre teszi a felelősséget: mit kezd mindezzel a tudással az itt és most-ban? Továbbá jelentős figyelem kerül az energiára: segíti a klienst megfigyelni saját energia-változásait, s kísérletezésre bíztatja a jelenben, hogy nézze meg, mit tud tenni önmagáért, a mélypontokból való kimozdulásért. Használja a humort, támogatja a kliens ellenállását, s ha szükséges, gyengéd, ha kell, provokatív. Felmutatva ezzel is az élet alapdinamikáját, miszerint minden mindig változásban van.

 

Akkreditált Gestalt Terápia Képzés 2016. szeptemberétől

Akkreditált Gestalt Terápia Képzés <2016-2020>
A Magyar Gestalt Egyesület 2016 őszétől újra Gestalt Terápia Képzést indít. A képzést – a Magyar Gestalt Egyesület megbízásából – az NGI (Norsk Gestaltinstitutt AS) tartja, akkreditált programja szerint, norvég és magyar trénerek közreműködésével.  A képzés az EAGT (European Association for Gestalt Therapy) és az EAP (European Association for Psychotherapy) által akkreditált.

Read more

Gestalt könyvtár

Köszönet több felajánlásért a Gestalt International Study Center-nek és Bernd Leygraf-nak, nomeg minden tagunknak és az NGI-nak akiknek ajánlására bekerült egy-egy könyv a listába.

A Gestalt könyvtár használatára az alábbi lehetőségeid vannak.

ONLINE OLVASHATSZ  vagy letölthetsz részben vagy egészben (amennyiben online jogtisztán fellelhető) INGYEN amennyiben a könyv neve előtt egy 0-t találsz, klikkelj a könyvre.

VÁSÁROLHATSZ kedvezményesen és az egyesületet támogatva az angol nyelvű könyvekből a www.bookdepository.com-val kötött szerződéssel amennyiben a könyv neve előtt egy B-t találsz, klikkelj rá.

KÖLCSÖNÖZHETSZ amennyiben tag vagy, a Magyar Gestalt Egyesület székhelyén (Budapest, XIV. ker. Zichy Géza u. 5. (II. em., csengő 6.)) letéti díj fejében papír alapon kölcsönözhető könyvekből, folyóiratokból és filmekből

  • Könyvkölcsönzés  a könyvtárból csak tagok számára biztosított. A kölcsönzés ingyenes, azonban a könyveket 5000 Ft letéti díj/db mellett lehet elvinni, maximum 2 hétre.A kölcsönzési idő meghosszabítható további 2 hétre, ha azt még lejárat előtt jelzed emailen. Ilyen hosszabításra maximum 2-szer van lehetőség egy kölcsönzésen belül. Késedelmi díj 1000 Ft hetente, amit a letéti díjból automatikusan levonunk.
  • Mielőtt elindulsz, nézd meg a katalógusban a könyvek listáját és elérhetőségét, majd írj a konyvtar KUKAC gestalt PONT hu email címre.

A könyvtárból kölcsönözhető könyvek, folyóiratok, filmek frissített listája: Read more

A szakember választásról

Ha Önt lehetséges ügyfélként érdekli ez az oldal, az alábbi tájékoztatást érdemes átnézni: Attól függően, hogy a téma magánéleti vagy munkahelyi, egyéni vagy csoportos, különböző eljárások lehetnek jók, ezeket az alábbiakban jellemezzük röviden. A Gestalt irányzat érzékelhetően eredmény-, és nem okosodás-központú irányzat. Másként úgy fogalmazhatunk, hogy nem a világ megismerésére törekszik, hanem az eligazodásra benne. Kiindulópont a jelenben megélt élmény. Akár egyéni, akár szervezeti szinten fontos, hogy a saját szükségleteket felismerjük, ez tudja mozgósítani az energiákat a megfelelő cselekvéshez. Néha onnan tudjuk, hogy a dolgok a megfelelő módon zajlottak, hogy elégedettséget érzünk. Gestalt tanácsadóként, coachként, trénerként vagy facilitátorként arra törekszünk, hogy az ügyfél felismerje, és – ha már elfelejtette volna – tanulja meg használni a saját erőforrásait. Ezzel arra is törekszünk, hogy egy idő után fölöslegesek legyünk az ügyfél számára.
Az eljárások:

Terápiás ülés: a tanácsadó és az ügyfél rendszeres találkozója, az ügyfél valamely személyes témájának feltárására, megoldások megtalálására, lezáratlan ügyek lezárására jön létre. Az ülés általában 50 perces, a tanácsadó és az ügyfél közötti megállapodás szerinti időközönként.

Life coaching: a coach és az ügyfél rendszeres találkozója egy adott élethelyzet okozta bonyodalom megoldására. Ha ez megoldódik, a kapcsolat lezárul. Az ülés itt is többnyire 50 perces, szintén a coach és az ügyfél közötti megállapodás szerinti időközönként.

Vezetői coacholás: szokták executive coacholásnak is nevezni. Egy, másfél vagy kétórás megbeszélések sorozata. Általában előre meghatározott számú ülésről van szó, az elején eldöntött célok elérése érdekében. A megbeszélések túlnyomórészt az ügyfél szervezeti működésének témakörében maradnak. Az ügyfelek általában vezetők vagy azzá érlelődő ifjú tehetségek.

Tréning: meghatározott témákban, mint vezetésfejlesztés, tanácsadóképzés, együttműködés-fejlesztés, kommunikációfejlesztés, stb. csoportban történő egyéni készségfejlesztés. A cél az, hogy a résztvevők tudatosabbak legyenek abban a tekintetben, hogy milyen készségeik vannak, melyeket kívánják erősíteni, és el is kezdjék ezt még a csoport és a tréner segítségével.

Szervezetfejlesztő műhely: olyan összejövetel vagy elvonulás, amelyen a szervezet számára fontos célok és hozzájuk vezető utak meghatározása történik. Ezért azok az emberek vesznek részt rajta, akiknek jelentős hatásuk van a szervezet életére. A készségfejlesztés mellékhatás, nem ez van a fókuszban.

A fentiek csak nagyon átfogó tájékoztatásul szolgálnak, azt javasoljuk, hogy ha együtt kíván dolgozni terapeutával, coachcsal, trénerrel vagy szervezetfejlesztővel, kérdezzen rá, hogyan dolgozik, milyen feltételekkel, milyen keretek között, mi lesz az Ön haszna, milyen áron kapja a szolgáltatást, és ezek alapján (is) döntsön arról, hogy Ön kíván-e az adott személlyel együttdolgozni. Ha nem elégítik ki a válaszok, vagy nincs jó érzése vele kapcsolatban, ez elég ok arra, hogy mást keressen, minden további indoklás nélkül.

A Gestaltról

A Gestalt olyan fenomenológiai – az érzékszervek szintjén működő – rendszer, amely a kliens, legyen az szervezet vagy magánszemély és a Gestalt szemléletű szakember közötti kapcsolat során létrejövő kölcsönös megfigyeléseket használja arra, hogy a kliens saját magát jobban lássa. Tudatosítsa, milyen a kapcsolódásának folyamata adott helyzetben, például mi az, amit támogatásként és mi az, amit akadályként él meg, illetve, hogyan hat az saját életére.

A Gestalt szemlélettel dolgozó szakember nem diagnosztizál, nem elemez, nem ad tanácsot, hanem egészséges felnőttekkel dolgozik együtt, hogy azok nagyobb szabadságot élhessenek meg életükben, kapcsolataikban vagy munkájukban. Elmondja itélkezés nélkül mi az, amit tapasztal. Igénybe vesz rendszeresen szupervíziós alkalmakat, és az EAGT (European Association of Gestalt Therapy)  által meghatározott továbbképzési lehetőségeket.

A nemzetközi és a magyar használatban a német helyesírás szerinti nagybetűs írás terjedt el, és nem szokták lefordítani a szót más nyelvre, hanem eredeti formában használják.

Gestalt etikai elvek

A Magyar Gestalt Egyesület, az EAP irányelvei alapján készült, EAGT etikai kódexet elfogadva és lefordítva, valamint létrehozva az abban foglaltak képviseletére egy Etikai bizottságot, valamint egy Fellebbezési bizottságot, hogy az EAGT szintű Gestalt-terapeuták szakmai munkáját támogassa és a Gestalt-terápiát igénybe vevők számára biztosítékul szolgáljon.

Ennek alapelvei :

  1. Hit abban, hogy minden ember egyformán értékes.
  2. Az egyén egyediségének, értékének és méltóságának tisztelete.
  3. Faj vagy etnikai hovatartozás, világnézet, nem, szexuális identitás vagy preferencia, hátrányos helyzet, kor, vallás, nyelv, társadalmi vagy gazdasági státusz és a spiritualitás iránti igény tiszteletben tartása.
  4. Annak elismerése a személyes kapcsolatokban, hogy fontos az egyén személyes autonómiája és önszabályozása.

Az Etikai Bizottság és Fellebbezési Bizottság tagjai 

Etikai kódexünk: pdf