Akkreditált Gestalt Terápia Képzés 2016. szeptemberétől

Akkreditált Gestalt Terápia Képzés <2016-2020>
A Magyar Gestalt Egyesület 2016 őszétől újra Gestalt Terápia Képzést indít. A képzést – a Magyar Gestalt Egyesület megbízásából – az NGI (Norsk Gestaltinstitutt AS) tartja, akkreditált programja szerint, norvég és magyar trénerek közreműködésével.  A képzés az EAGT (European Association for Gestalt Therapy) és az EAP (European Association for Psychotherapy) által akkreditált.

Read more

Gestalt terápia képzés

A Magyar Gestalt Egyesület 10 éves szerződést kötött, a NGI-al (Norvég Gestalt Intézet) hogy a Gestalt Terápia képzésen keresztül megerősítse a Gestalt magyarországi jelenlétét, személyes és átadható tapasztalásként. Ennek keretén belül, 2010-től 1-2 évente új négyéves Gestalt Terápia képzés indul, amely amelyet az NGI tart, akkreditált programja szerint, norvég és magyar trénerek közreműködésével. A képzés az EAGT (European Association for Gestalt Therapy) és az EAP (European Association for Psychotherapy) által akkreditált. Read more

Gestalt képzések

Az egyesület, a kezdetektől törekszik arra, hogy az érdeklődőnek és tagjainak, sokféle módon adjon lehetőséget, a Gestalt szemlélethez közelkerülésre. Hűen a Gestalt szelleméhez, ez leginkább saját élményen keresztül valósul meg, találkozva Gestaltos szakemberekkel: előadások, műhelyek, képzések vagy egyéni terápia formájában. Az egyesület az NGI-al kötött 10 éves szerződés révén, 2020-ra jut el odáig, hogy európai akkreditációval rendelkező Gestalt-terapeuták, tanárok, szupervizorok magyarul tudják vinni a képzéseket.

Egyre több programunk áll rendelkezésre magyarul, ezekről rendszeresen közvetítünk, a hírlevél, a Facebook és az oldal segítségével: a rendszeres programokat külön választva és az újdonságokat megtalálod ezen a weboldalon a Gestalt képzések menü egyes pontjaiban.

Gestalt-terápia

Az elnevezés azt sugallja, hogy egy akadémikus lélektani elméletre épülő klinikai pszichológiai módszerről van szó – ám ez így nem pontos. Ami a „terápia” kifejezést illeti, a Gestalt terápia valóban pszichológiai módszer, de nem szigorúan véve klinikai gyógyító eljárás. Bár lelki, kapcsolati, magatartásbeli problémákat segít orvosolni, azt nem a hagyományos gyógyítás értelmében teszi. Ugyanis, míg az orvos, vagy klinikai pszichológus betegségként viszonyul ezekhez a problémákhoz (amiket diagnosztizálni, majd meggyógyítani kell), a Gestalt terápia másként jár el.

A problémákra (megj: amit a kliens annak él meg. A szerk.) nem betegségként tekint, hanem rendszer-zavarként. (megj: mára már nem zavarként, hanem rendszer működésként, amelyet tudatosítva lehetőséget kap a kliens, arra hogy a következményekkel szembesülve, újrakeretezze vagy változtasson a helyzeten. A szerk.) Úgy gondolkodik, hogy az ember a környezetével és a saját testi-lelki folyamataival közös egységet képező rendszer, amely önmagát működteti. Ha probléma van, – a rendszer működésében zavar támad – ezt magának a személynek kell megoldania. A terapeuta csupán segít láttatni a zavar, az elakadás pontjait, és segít „szerszámot” találni a zavar elhárításához.

Ennek a segítő eljárásnak a kidolgozója és névadója a németországi születésű Frederick (Fritz) PERLS volt. Perls azért adta módszerének a Gestalt terápia nevet, mert korának nagy pszichológiai irányzatai közül a lelki működés egészlegességének törvényeit kutató Gestaltlélektan szellemisége állt legközelebb az ő saját emberképéhez. A Gestalt-elmélet legfontosabb gondolata, hogy noha az ember részfolyamatokból tevődik össze, az egész organizmus több, mint a részek összege. Az ember egy olyan „holisztikus egység”, amely az „egész” törvényei szerint működteti és fejleszti önmagát. Ebből következően csupán a részek feltérképezésével soha nem érthetjük meg az „egész” működését. A holisztikus nézőpont szerint probléma esetén nem holmi „meghibásodott részt” kell keresnünk, hanem mindig az egész rendszert kell szem előtt tartanunk, ha a rendszer egészséges működését akarjuk elősegíteni.

Fritz PERLS (1893-1970) szakmai pályafutása orvosi, pszichiátriai és pszichoanalitikus kiképzéssel indult. Bár több éven át dolgozott a Freud-féle pszichoanalitikus technikával, sem a módszer, sem Freud elmélete nem ejtette úgy rabul, mint a Gestalt elveket hirdető neurológus, Kurt Goldstein tanai.

Amikor Perls a fasizmus miatt családjával Dél-Afrikába, majd Amerikába emigrált, – és így fizikailag is távol került az ortodox pszichoanalitikus köröktől – egyre inkább eltávolodott Freud tanaitól, és elkezdte megfogalmazni a saját pszichológiai nézeteit, és kidolgozni a saját terápiás módszerét.

Perls Amerikában szellemi értelemben hazatalált, hiszen az ott egyre népszerűbbé váló humanisztikus és egzisztenciális pszichológia a sajátjához nagyon hasonló emberképet hirdetett. Perls ebben a közegben – jóllehet pszichoanalitikus alapokon, de erőteljes Gestalt és humanisztikus pszichológiai hatásra – formálta egyre pontosabbá terápiás elméletét és terápiás technikáját. Szakmai bázishelyéül a humanisztikusok fellegvárát, a kaliforniai Esalen Intézetet választotta, ahol egyéni és csoport-terápiát folytatott, és Gestalt-terapeutákat képzett. Ebből a műhelyből kerültek ki azok a tanítványai, akik napjainkra világszerte – így hazánkban is – ismertté tették, és a gyakorlatban is meghonosították a Gestalt terápiát.

Magyarországon a Gestalt Egyesület keretei között dolgoznak a Perls-féle módszerben kiképzett szakemberek.

A Gestalt-terápia kulcsfogalma az „egészlegesség”.

Ennek a fogalomnak a jelentősége bárki előtt világossá válik, ha belegondol, vajon nála mennyire vannak harmóniában a testi, érzelmi, fogalmi és viselkedéses folyamatai. Gondoljunk csak néhány jól ismert magyar szólásra: „Bort iszik és vizet prédikál”, „Néz, de nem lát”, vagy hogy pozitív jelentésű példánk is legyen: „Ami a szívén, az a száján”. Hiteles, egészséges személyiségnek egyértelműen csak azt az embert tarthatjuk, aki képes az utolsó példa szerint élni. És ami ehhez még ugyancsak hozzá tartozik: egy közösség is csak akkor tartható egészségesnek, ahol a közösség tagjai őszinték lehetnek. Ahol az embereknek sem önmagukat, sem másokat nem kell becsapniuk ahhoz, hogy érvényesüljenek.

Perls számos kiváló technikát dolgozott ki, amelyek segítségével felismerhetjük, hol és hogyan bomlik fel a folyamataink egysége – pl. hogyan és mikor üzen mást a testünk, mint a szavaink, anélkül, hogy ezt mi magunk észrevennénk –, és hogyan lehet ezeket összhangba hozni.

A Gestalt terápia – még, ha csoporttal dolgozik is – mindenek előtt az egyének belső folyamatait segít rendezni. A fókuszban tehát az egyének belső folyamatai állnak. A különös és izgalmas azonban éppen az, hogy amikor az egyén harmonizálódik, akkor a kapcsolatok, a más emberekhez való viszonyok is rendeződnek.

Perls, más humanisztikus pszichológusokhoz hasonlóan azt hirdette, hogy akkor működik egészségesen egy közösség (egy társadalom), ha az egyén a maga egyediségének teljességében illeszkedhet be a többiek színes, sokarcú világába. A Gestalt terápia ehhez próbál segítséget adni.

Írta:

V. Komlósi Annamária PhD
egyetemi docens
ELTE PPK
Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék