Chantelle Wyley: Gestalt a szervezetekben – haladó program, 2019. Június 5-7.

Chantelle Wyley: Gestalt a szervezetekben – haladó program, 2019. Június 5-7.

Gestalt a szervezetekben – Haladó program 2019.06.05-07

  • Munka csoportokkal
  • Nagy szervezetek változásai
  • Esetek

Részletes program és leírás angol nyelven elérhető itt: Tájékoztató_Chantelle Wyley

Bevezető program

Regisztráció: https://goo.gl/forms/sJGn1MgLGx7tvByt2

Jelentkezés végső határideje: 2019. 03. 22

Első hétvége**:
2 hétvége együtt:
MAG tagok kedvezményes díja*: 129,000 + Áfa 184,000 + Áfa
Early Bird díj: 149,000 + Áfa 214,000 + Áfa
Alapdíj: 164,000 + Áfa 234,000 + Áfa

*A MAG tagok számára biztosított kedezményes árat, csak és kizárólag tagként nyílvántartott magánszemélyek részére tudjuk biztosítani. Ha céges úton jelentkezel, akkor az Early Bird árat vagy az alapdíjat fogjuk számlázni neked, attól függően, hogy mikor jelentkezel a programra.

**Az ár arra vonatkozik, ha csak az első alkalommal szeretnél részt venni. A jelentkezéskor kérjük, hogy vedd figyelembe, hogy ha a második hétvégére is jönnél, akkor azon, csak akkor tudsz részt venni, ha az első alkalomra is jelentkezel.

Kérdés esetén fordulj bizalommal Antal Oliviához, a program szervezőjéhez.

Antal Olivia +3620 4948464, antalivi@gmail.com,

Várunk szeretettel a programon!

Chantelle Wyley: Gestalt a szervezetekben – bevezető program, 2019. Március 6-8.

Chantelle Wyley: Gestalt a szervezetekben – bevezető program, 2019. Március 6-8.

Gestalt a szervezetekben  – Bevezető program 2019. 03. 06-08.

Első nap (2019.03.06):

  • A változás elmélete, a változás paradoxonának elmélete
  • Alapkészségek a Gestaltban ( Lenni, Megfigyelni, Jelentést képezni, Bekapcsolódni)
  • Rendszerszintű munka a szervezetekben: egyéniek, csoportok, szervezetek

Második nap (2018.03.07):

  • Ellenállás/Kapcsolat- az egyénektől, a csapatokon át a szervezetekig
  • Haladó intervenciós technikák ( polaritások, témák, nyelv, metafóra, esztétika)
  • Gyakorlat – intervenciós tervezés és kivitelezés
  • Használd önmagad és a jelenléted

Harmadik nap (2018.03.08):

  • Gestalt és más módszertanok a szervezeti változásokért
  • Azonosulás, Tanulás, Zárás

Gestalt a szervezetekben – Haladó program 2019.06.05-07

  • Munka csoportokkal
  • Nagy szervezetek változásai
  • Esetek

Részletes program és leírás angol nyelven elérhető itt: Tájékoztató_Chantelle Wyley

Regisztráció: https://goo.gl/forms/sJGn1MgLGx7tvByt2

Korai jelentkezés (Eraly Bird) határideje: 2018. 11. 30

Jelentkezés végső határideje: 2019. 01. 06

Első alkalom*:
2 alkalom együtt:
MAG tagok kedvezményes díja: 129,000 + Áfa 184,000 + Áfa
Early Bird díj: 149,000 + Áfa 214,000 + Áfa
Alapdíj: 164,000 + Áfa 234,000 + Áfa

*Az ár arra vonatkozik, ha csak az első alkalommal szeretnél részt venni. Viszont a második hétvégén csak akkor tudsz részt venni, ha az első alkalomra is jelentkezel.

Várunk szeretettel a programon!

Kérdés esetén fordulj bizalommal Antal Oliviához, a program szervezőjéhez.

Antal Olivia +3620 494-8464, antalivi@gmail.com,

Gestalt Alapképzés – önismereti és módszertani csoport, 2018.09.28

Kedves Érdeklődők!

2018 őszén ismét elindítjuk a Gestalt Alapképzés újabb csoportját!

Gyere, és nyerj betekintést a Gestalt érdekes világába! Lásd, mi az, ami miatt hazánkban is egyre többen nagy lelkesedéssel, szenvedéllyel és sikerrel alkalmazzák ezt a szemléletet a saját életükben vagy éppen a terápia, a tanácsadás, a szervezetfejlesztés és a mentálhigiénés munka területén.

A képzés egy sajátélményre alapozó, önismereti és módszerismereti csoport: arra törekszik, hogy egyensúlyban tartsa a megértést és a megtapasztalást. Gestaltos alapfogalmak és elméletek köré épített gyakorlatok mentén történik a tanulás. Akkor érdemes jelentkezned, ha nyitott vagy rá, hogy a saját önismereti folyamatodon és megéléseiden keresztül tanulj.

A képzés 5 modulból áll, kb. kéthetente, (péntek-) szombati napokon tartjuk.

 Az időpontok a következők:

  1. 2018. október 12-13.(péntek délután + szombat): Bevezetés a Gestaltba. Érzékelés.
  2. 2018. október 26-27.(péntek délután + szombat): Gestalt ciklus
  3. 2018. november 10.(szombat): Polaritások
  4. 2018. november 24.(szombat): Testtudat
  5. 2018. december 7-8. (péntek délután + szombat): Co-creation, a szituáció Gestaltja.

A képzés alapdíja: 110.000 Ft + ÁFA
▪ Magyar Coach Szövetség és SZMT-tagoknak 10% kedvezményt adunk
▪ MaG-tagoknak és nappali tagozatos diákoknak 20% kedvezményt adunk

Szeretettel várunk mindenkit, aki sajátélményen keresztül szeretne ismerkedni a Gestalt irányzattal és nyitott arra, hogy magáról tanuljon!

Jelenkezni az alábbi google form adatlapon lehet:  Jelentkezési lap

A képzéssel kapcsolatos bővebb információ letölthető innen: Tájékoztató

Kérdéssetekkel, jelentkezési szándékkal kapcsolatban Kun Andreát kereshetitek az alábbi elérhetőségeken:

Kun Andrea (EAGT és ECP akkreditált Gestalt terapeuta, coach, szervezetfejlesztő), mobil: +36207770670

email: andrea.1.kun@gmail.com

Ez történt a 2017-18-as évben a MaG életében – 2018.05.31

Évről évre elkészítjük az Egyesület éves tevékenységének összefoglalóját, amely a mindenkori operatív munkán túl, a szakmai jelenlétünkről nyúlt képet és az elért eredményeinket részletezi. Ezúttal megosztjuk veletek a 2017-18-as év mérföldköveit (zárójelben a program szervezőinek, lebonyolítóinak nevét jegyezzük):

I. Belső kommunikáció és szervezeti ügyek: GTK képzések, NGI-MaG együttműködés , Intézet alapítás

Intézeti munkacsoport és az elnökség egész évben dolgozott a jövendőbeli egyesületi és intézeti struktúra kialakításának alapelvein. 2017-ben megszületett a közgyűlési döntés arról, hogy a MaG megtartja az NOGT minősítését és 2o18 áprilisában megszületett a háromoldalú megállapodás a MaG-NGI-Budapest Gestalt Intézett között, amelyet a Közgyűlés jóváhagyott.

  1. Tagsági fórumokat szerveztünk, hogy az érdeklődök aktívan részt vehessenek a folyamat alakításában.
  2. 2o17 januárjában új Etikai Bizottságot választottunk. Szepesi Zsuzsa lett az elnöke, míg Kálmán Andrea és Makai András a két bizottsági tag. Az etikai bizottság két fórumot is tartott, amelyen az aktuális kérdések, igények megbeszélése volt a téma. Felmerült a Terapeuta platform létrehozásának igénye is.
  3. Elnökségi tagságban változások történtek: Kontra Eszter lemondott, Delzsényi Katalint megválasztottuk
  4. Új NOGT képviselőt választottunk Mondok Árpád személyében.
  5. Könyvelőt váltottunk
  6. Könyvtár elköltözött (Stefany-Toth Judit, Petka Kriszta, Antal Lívia)
  7. Négy Közgyűlést tartottunk

II. Közösségi, szakmai programok

  1. A Gestalt Kóstolók folytatódtak, valamint 2o18 februárban Győrbe is mozdultunk (Stefany-Tóth Judit, Antal Lívia, Mikó Gábor részvételével, Horváth Erika szervezésében)
  2. Gestalt Hétfők egész évben zajlottak (Antal Lívia)
  3. Video vetítés sorozat indult terapeutáknak és gyakornokoknak
  4. Workshop Csomagok címmel 2o17 őszére és 2o18 tavaszára rendszeres workshopot kínáltunk, figyelembe véve a GTK Curriculumot.
    1. Kevin McCann – Függőségek Gestalt terápiában
    2. Johannes Feuerbach – Kapcsolati tudatosság
    3. Johannes Feuerbach – Táncolható kapcsolatok
    4. Jay Levin – Patológiág adaptációja
    5. Miriam Taylor – Trauma
    6. Helen Kennedy – Álom munka a Gestalt terápiában

III. Hazai és nemzetközi kapcsolatok, külső kommunikáció

  1. Magyarországi Coach-szervezetek Szövetsége tagság és együttműködés (Stefany-Tóth Judit)
  2. A Coach Szövetség MKTT bizottságát a tavalyi évben Delzsényi Kati vezette és sikeresen lezáródott a magyarországi coach alapképzések kutatás első szakasza.
  3. Az EAGT elnökégi ülésen három alkalommal képviseltük a Magyar Gestalt Egyesületet (Erős Ila, Mondok Árpád)
  4. A Gestalt Leaders konferencián képviseltük az egyesületet (Stefany-Tóth Judit és Antal Lívia)
  5. 2o17-ben és idén is részt vettünk a Pszichoterápia konferencián, kerekasztal beszélgetésen és szakmai sokszemközt esetmegbeszélésen (Mondok Árpád)
  6. Részt vettünk a Pszichoterápia Folyóirat által szervezett Szupervíziós ankéton ( Mondok Árpád )
  7. Részt vettünk a Pszichoterápia Folyóirat által szervezett Skype terápia ankéton (Antal Livia, Makai András, Mikó Gábor)
  8. Több alkalommal Gestalt specifikus előadást tartott Stefany-Tóth Judit a Piac &Profit konferenciáin, és két alkalommal a Morning Coaching rendezvényen. ICF konferencián, Szupervízorok konferenciáján)
  9. Megkaptuk a 2019-es EAGT konferencia Magyarországon való megrendezésének lehetőségét. Erre Munkacsoport jött létre és elkezdődtek az előkészítő munkálatok (Stefany-Tóth Judit, Delzsényi Kati, Kontra Eszter, Antal Lívia, Mondok Árpád)
  10. Budapesten lesz 2018 ban és 2019-ben az EAGT board és Közgyűlés. A szervezés elindult. (Antal Livia)
  11. Részt vettünk a GTFS kutatásban. A végzett terapeuták részvételével és Mondok Árpád koordinálásában. Ezzel a legnagyobb létszámban képviselt nemzet lettünk a kutatásban. A kutatás összesen 2oo ember résztvételével zajlott.

IV. Képzések, továbbképzések, akkreditáció, szupervízió, workshop

  1. A szupervizor képzés befejeződött. Az első EAGT akkreditált Gestalt módszerspecifikus szupervizoraink megkapták diplomájukat.
  2. 2o17 őszi és 2o18 tavaszi Alapképzés programunk nagy sikerrel lezajlott (Kun Andrea)
  3. Elindult a GTK17 évfolyam ( Stefany –Tóth Judit, Kontra Eszter, Moldován Edit, Mondok Árpád).
  4. A magyar tanárok és szupervízorok megkezdték munkájukat a magyar Gestalt terapeuta képzés oktatásban. (Tanárok: Erős Ila, Bozsogi Dia, Viga Orsolya, Moldován Edit, Bence Judit, Sáfrány Kinga. Szupervízorok: Stefany-Tóth Judit, Jókay Rita, Mondok Árpád, Kálmán Andrea.)
  5. A végzett GTK hallgatók az EAGT (European Association for Gestalt Therapy ) akkreditáció mellé az EAP (European Association of Psychotherapy) akkreditációt is megkapták. (Stefany-Tóth Judit, Mondok Árpád)
  6. A GTK végzettek továbbtanulásának lehetőségeinek feltérképezése és kapcsolatfelvétel felsőfokú intézmények közül döntés született és beadásra kerültek a jelentkezési lapok a londoni Gestalt Centerhez, amely alapján egy év alatt MA szinten diplomázhatnak az NGI-ban végzettek. (Mondok Árpád)
  7. 2018 szeptembertől a Károli Gáspár Egyetem szupervizor szakán a módszertani integráció tantárgyba bekerült a Gestalt  módszertan (Stefany-Toth Judit).

V. Publikációk, fordítások

Gestalt vonatkozású cikkek a Pszichoterápia újságban:

1. http://gestalt.hu/antal-livia-pinter-zoltan-vetkozo-lelkek-recenzio-pszichoterapia-folyoirat-2017-november/
2. http://gestalt.hu/mondok-arpad-eagt-board-meeting-es-kozgyules-2017-szeptember-15-16-romania-bukarest/
3. http://gestalt.hu/mondok-arpad-a-pszichoterapia-folyoirat-13-konferenciaja-sorsok-forditasa-rovid-beszamolo/
4. http://gestalt.hu/mondok-arpad-eagt-board-meeting-2017-marcius-3-4-hollandia-zaandan/
5. Stefant-Toth Judit, Gestalt-coaching a gyakorlatban – A termékeny üresség felfedezése
John Leary-Joyce könyvrecenzió
6. Erős Ila, A Gestalt terápia és a coaching összehasonlítása, www.coachszemle.hu

2018 tavaszi Workshop csomagok

A Magyar Gestalt Egyesület meghirdeti a 2018 évre vonatkozó Gestalt-szemléletű workshopjait, minden olyan érdeklődőnek, aki már elmélyült valamennyire ebben a módszertanban, és szeretné tovább szélesíteni tudását. A nemzetközi szakemberek képzései hozzásegítik a magyar Gestalt-szemléletű terapeutákat és coachokat, hogy tudásuk határait folyamatosan tágítsák.
Szeretnénk, ha minél többen jönnétek el a műhelyekre, ehhez csomagajánlatot alakítottunk ki. A workshopokon való részvétel az elméleti tudás mellett sajátélményt is nyújt. A workshopokat gondosan aszerint válogattuk össze, hogy lefedje az egyesületi tagok képzettségi és érdeklődési skáláját. A végzett terapeuták találnak patológiai témákat, a szervezetfejlesztők OD vonalat, és általában jellemzően önismeretet és sajátélményt nyújtó gyakorlati és elméleti anyagot.

A kedvezményekről:
A MaG Egyesület tagjai számára kedvezményes részvételi lehetőséget biztosítunk. Különböző kedvezmények vehetők igénybe különböző csoportok számára, valamint beszámíthatók a MaG kuponjai, melyet azok a tagok kaptak, akik határidőre befizették a tagdíjukat.
A kedvezmények nem összevonhatók, érdemes egyéni kalkulációkat készíteni, arra vonatkozóan, hogy a csomagdíj vagy inkább valamilyen kedvezmény érvényesítésével érhető el jobb ár. Ha kérdés vagy bizonytalanság merül fel ezzel kapcsolatban írjatok Petka Krisztának krisztina.petka@gestalt.hu vagy Antal Líviának (antalivi@gmail.com) címre, ők segítenek a kalkulációban. A műhelyekre való jelentkezés az alábbi űrlap kitöltésével történik, a korai befizetési határidő elengedhetetlen, lévén hogy nemzetközi trénereket hívtunk. A programok kezdete előtt 90 nappal érvényes az Early Bird ár. A jelentkezés az alábbi ütemezéssel és előleg megfizetésével válik érvényessé.

Jelentkezési lap

A workshopok leírását itt találod:

Read more

Kevin McCann – Függőségek a Gestalt terápiában 2018. Febr. 16. – előadás

Kevin McCann – Függőségek a Gestalt terápiában 2018. Febr. 16. – előadás

A program részeként a pénteki napon kinyitjuk a publikum felé az előadást, nemcsak Gestalt-specifikus szakembereket, hanem a pszichoterápia különböző területein dolgozó szakembereket várunk.

Kevin a workshop teamatikája alapján tágabb betekintést ad arról, hogy hogyan dolgozik ő a függőségekkel Gestalt-megközelítéssel.

Jelentkezés: 2018-as tavaszi workshopok

Read more

Kevin McCann, H. Dip. – Függőségek a Gestalt terápiában 2018. Febr. 16-17-18.

Kevin McCann, H. Dip. – Függőségek a Gestalt terápiában 2018. Febr. 16-17-18.

Kevin McCann az észak-írországi Lurganban született.
H.Dip. (Hons) in Gestalt Therapy és Post Grad. H.Dip. az Integrative Pszichoterápiában diplomával végzett a Cork Egyetemen (U.C.C.)

Jelentkezés: 2018-as tavaszi workshopok

Tanulmányait a Gestalt Associate Training Los Angeles (G.A.T.L.A.) intézetében folytatta és 2011-ben oklevleles Gestalt G.A.T.L.A. terapeutává vált. Csoportvezetőként és párterápiás trénerként dolgozik a G.A.T.L.A. nyári európai programjain. Kevin világszerte utazik és oktatja a Gestalt terápiát, számtalan Gestalt Intézet vendég tanáraként és ugyanezt teszi hazájában, Írországban is.

  • Akkreditált szupervízor. 30 éves, magas szintű oktatói- és tréner tapasztalattal rendelkezik.
  • Akkreditált tagja az Ír Tanácsadói és Pszichoterápiás Egyesületnek és az Ír Gestalt Közösség elnökségi tagja.
  • Társtulajdonosa az Ír Gestalt Training Intézetnek, amely posztgraduális tréningeket tart Gestalt Terápiában.
  • A workshopok tartása és a tanítás mellett, Kevin fenntartja magánpraxisát is, ahol egyéni és párterápiát végez.

Gestalt Alapképzés 2017 őszétől – jelentkezési határidő: 2017.09.30

Indul a Gestalt Alapképzés őszi kurzusa.

Ha Magyarországon Gestaltot szeretnél tanulni, ismerkedni az elméleti alapokkal, ill. sok
sajátélményen keresztül belekóstolni a Gestalt gyakorlatába, akkor várunk szeretettel az
alapképzésen.

A képzés 5 modulból áll, kb. kéthetente, (péntek) szombati napokon tartjuk:

  1. 2017.10.13-14 – Bevezetés a Gestaltba, pénteken: 16-19 óráig, szombaton: 9.30-18 óráig
  2. 2017.10.27-28 – Gestalt ciklus, pénteken: 16-19 óráig, szombaton: 9.30-18 óráig
  3. 2017.11.11 – Polaritások, szombaton: 9.30-18 óráig
  4. 2017.11.25 – Testtudat, szombaton: 9.30-18 óráig
  5. 2017.12.08.19 – A szituáció Gestaltja, pénteken: 16-19 óráig, szombaton: 9.30-18 óráig

Jelentkezni, kérdezni, informálódni Kun Andinál lehet: andrea.1.kun@gmail.com, +36 20 777-0670

Az induló csoportokra a regisztrációt, jelentkezést itt fogadjuk: Jelentkezési lap

A képzéssel kapcsolatos további információt a jelentkezések ütemében küldünk az érdeklődőknek.

Jelentkezési határidő: szeptember 30.

▪ A képzés alapdíja: 110.000 Ft + ÁFA
▪ Magyar Coach Szövetség és SZMT-tagoknak 10% kedvezményt adunk: 99.000 Ft + ÁFA
▪ MaG-tagoknak és nappali tagozatos diákoknak 20% kedvezményt adunk: 88.000 Ft + ÁFA

Kun Andi, az alapképzés vezetője

EAGT és EAP akkreditált, nemzetközi Gestalt Terápia Képzés – 2017. őszétől

Hot chairs“A Gestalt-terápia a papírszerû embereket igazi emberekké akarja változtatni. […] szeretnénk korunk egész emberét életre kelteni és megtanítani neki, hogyan használhatja a veleszületett lehetőségeit, hogy vezető legyen anélkül, hogy lázadna, középpontja legyen, hogy ne inogjon.”

Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése, 1973

Kedves MaG Tagok és Gestalt iránt érdeklődők!

A Magyar Gestalt Egyesület és a Norsk Gestaltinstitutt AS szervezésében 2017. őszén újra elindul az EAGT és EAP akkreditált, nemzetközi Gestalt Terápia Képzés.

A csatolt melléklet tartalmazza a részletes tájékoztatót a képzésről és a jelentkezési lapot.

Tájékoztató GTK2017

Jelenkezési lap GTK2017

A képzéssel kapcsolatos bármilyen jellegű kérdéssel fordulj Stefany-Tóth Judithoz, Moldován Edithez és Kontra Eszterhez a jelentkezes@gestalt.hu e-mail címen. (Ha erre a címre írsz, azt mindhárman megkapják.)

Az aláírt jelentkezésedet is erre az e-mail címre várjuk.

dr.Stefany-Tóth Judit
+36209333233
Magyar Gestalt Egyesület

elnök

EAGT és EAP akkreditált, nemzetközi Gestalt Terápia Képzés – 2017. őszétől

Hot chairs

“A Gestalt-terápia a papírszerû embereket igazi emberekké akarja változtatni. […] szeretnénk korunk egész emberét életre kelteni és megtanítani neki, hogyan használhatja a veleszületett lehetőségeit, hogy vezető legyen anélkül, hogy lázadna, középpontja legyen, hogy ne inogjon.”

Fritz Perls: A Gestalt-terápia alapvetése, 1973

 

Kedves MaG Tagok és Gestalt iránt érdeklődők!

A Magyar Gestalt Egyesület és a Norsk Gestaltinstitutt AS szervezésében 2017. őszén újra elindul az EAGT és EAP akkreditált, nemzetközi Gestalt Terápia Képzés.

A csatolt melléklet tartalmazza a részletes tájékoztatót a képzésről és a jelentkezési lapot.

Tájékoztató GTK2017

Jelenkezési lap GTK2017

A képzéssel kapcsolatos bármilyen jellegű kérdéssel fordulj Stefany-Tóth Judithoz, Moldován Edithez és Kontra Eszterhez a jelentkezes@gestalt.hu e-mail címen. (Ha erre a címre írsz, azt mindhárman megkapják.)

Az aláírt jelentkezésedet is erre az e-mail címre várjuk.

dr.Stefany-Tóth Judit
+36209333233
Magyar Gestalt Egyesület

elnök

 

Nancy Amendt-Lyon : Laura Perls’s – Timeless Experience könyvbemutató 2017 február 3, 18.30-20.00

A könyvbemutató első órájában a könyv szerkesztője Nancy Amendt-Lyon, PhD beszélni fog kapcsolatáról Laura Perls-szel, a könyv szerkesztéséről és hogy milyen akadályokkal szembesült az alkotás közel három éve során. Meghallgathatunk néhány részletet a könyvből és megtekinthetünk kéziratokat, fényképeket, Laura Perls kézírását és vázlatait. Ezt követően 30 percünk lesz kérdésekre.
A könyvbemutató nem csak Gestalt terapeuták számára lehet érdekes, hanem minden pszichoterapeuta és laikus érdeklődő számára, aki szeretne többet megtudni egy nőről, aki három földrészen élt és alapítója volt az egyik legfontosabb pszichoterápiás iskolának, a második világháború üldöztetése és szörnyű személyes veszteségei dacára.

A könyv szerkesztője Nancy Amendt-Lyon, PhD az Egyesült Államokban, Svájcban és Ausztriában tanult pszichológiát. Képzett Gestalt terapeuta és csoportanalitikus, 1978 óta egyéni praxisban dolgozik Ausztriában felnőttekkel angolul és németül. A 2007-es alapítás óta elnöke az Osztrák Gestalt Terápiás Egyesületnek (ÖVG), az Osztrák Pszichoterápiás Szövetség (ÖBVP) és az Európai Gestalt Terápiás Szövetség (EAGT) tagja. Sok éves tapasztalattal rendelkezik Gestalt terapeuták, csoportanalitikusok és szupervizorok képzésében Ausztriában és más országokban.

Laura Perls, a Gestalt Terápia egyik megalkotója volt, nevéhez mégis kevés ismert publikáció kötődik. A könyv Laura Perls máig kiadatlan írásain, naplóbejegyzésein, levelein, versein, fordításain, novelláin és előadásokhoz, publikációkhoz készített jegyzetein keresztül ad személyes betekintés a Gestalt terápia egyik alapítójának világába. A Daniel Rosenblatt által 1972-ben készített átfogó interjú – amely most először jelenik meg angolul – pedig értékes háttérinformációkkal egészíti ki az irodalmi szövegeket.

A könyv tartalmáról : http://www.cambridgescholars.com/timeless-experience

A könyvről a Gestalt ma élő nagyjai írtak méltató szavakat: http://www.cambridgescholars.com/productreviews/61101

Kedvezményes vásárlási lehetőség január 3-ig.
Véletlen egybeesés, hogy a kiadó a hónap könyvének választotta a könyvet és ezért december folyamán, egészen január 3-ig kivételesen nagy, 60%-os kedvezmény érvényes a könyvre. A bemutatón nem tervezzük a könyv árusítását, ezért érdemes a beszerzéséről most gondoskodnod.
A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges információkat itt találod: http://www.cambridgescholars.com/book-of-the-month-december…

Részvétel csak regisztrációval :
MaG tagoknak a részvétel ingyenes.
A helyszín szervezéséhez szükségünk van arra, hogy minél hamarabb jelezd részvételi szándékodat, ezért kérlek, hogy 2017. január 10-ig jelezd, ha szeretnél részt venni. Jelentkezési szándékodat kérlek ide küldd: krisztina.petka@gestalt.hu
Az előadás angol nyelvű, tolmácsolást igény szerint biztosítunk, amennyiben azt jelentkezésnél jelzed, illetve ha bármilyen kérdésed, észrevételed lenne, akkor jelezd Jókay Rita felé.

Előre is köszönöm és remélem, hogy minél többen el tudtok jönni, különleges estének ígérkezik

Mondok Árpád : A hit szerepe: segítség vagy gát a terápiában, a tanácsadásban? 2016.09.05

Számomra a hit megélése összeolvadás, amelyben a “mi” élményének megélése a fontos. Ez nem feltétlenül kapcsolat, nem szükségszerű, hogy legyen én, aki felolvad, van mikor pont épp annak elkerülése, hogy szembesüljek azzal ki is vagyok én valójában. A hit lehet menedék.

Egyetértek Buber véleményével : akkor lehet építő kapcsolódás Istennel, ha tudom, hogy ki vagyok, hiszen a kapcsolat lényege a változás, hogy van olyan hogy én és ő, ahogy a mi élménye is.

Amikor leül velem szemben egy kliens, a terápiában benne van a carefrontation lehetősége: az alázatos törődésé, és a gyengéd szembesítésé egyszerre. Sokféle módon kapcsolódhatunk, és közben a kliens egyre inkább megéli, ki is ő igazán. Lehet, hogy épp hitünk hasonlóságán keresztül, vagy épp a különbségekkel való szembesülésén át.

Mert a Gestalt-terápiában nem neutrális vetítővászon vagyok, inkább amit lehet megteszek azért – a terápiában és azon kívül is -, hogy tudatosítsam a kliens, a helyzet és én, egymásra hatását. Egy olyan rugalmas kapcsolat ez, amiben úgy támogatom őt, hogy szabadabban, teljesebben rálásson önmagára. Akár rajtam, vagy azon keresztül ami megjelenik közöttünk, kifejeződhet önmaga  (ahogy azzal is ha láthatóan kerüli a kifejeződést, pedig nagyon is helyén valónak tűnne). Visszajelzést adok a helyzetre (amikor elszomorodsz, azt mondod, Jajj istenem), ami megjelenik az érzékelés (és nem vélemény vagy gondolat) szintjén. Ha ez épp a hit valamelyik eleme (akár egy arra utaló szó-mint előbb, vagy egy jel egy rajzon, egy mozdulat), az mind lehetőség, hogy ránézzünk, mit is jelent ez számára, milyen a kapcsolata vele.

Read more

Gestalt video csatorna

Összegyűjtöttük a legfontosabb Gestaltról szóló interjúkat, előadásokat és filmeket a youtube-on : Gestalt Video Csatorna.

Ha segítségre van szükséged az angol (vagy épp adott nyelv miatt, a következő lehetőségeid vannak :
A youtube video jobb alsó sarkában látsz egy kis ikont :  cc (closed captioning), ha ráklikkelsz, aláhúzódik és megjelenik a feliratozás, adott nyelven. Ha magyarul szeretnéd (és elviseled egy gép, gyakran nyelvtanilag helytelen és kicsit döcögős mondatait a feliratban) akkor a következő lépés, hogy a cc melletti kis  settings (settings) ikonra klikkelsz, majd a felugró ablakban a subtitles menüpontra klikkelve, megjelenik az ‘auto translate’ (automatikus fordítás) és innen kiválaszthatod a magyart (Hungarian).

Itt a mai gyakorlatot láthatod:

Itt pedig a Gestalt történetével ismerkedhetsz:

Ha esetleg ismersz még hasonló témájú filmet, akkor szivesen feltesszük.

Erős Ilona: Elidegenítő profizmus és lélekmelengető hozzáértés (2010.03.29)

Vélemény a Pszichoterápia 18. Évfolyamának 6. számáról

A tanulmányok közül a legizgalmasabb az áttekintő tanulmány volt, Flaskay Gábortól Áttétel, viszontáttétel – túl az áttételen címmel. Jó látni, ahogy az interszubjektivitás, a reflektált közös tartomány háttérbe szorítja az áttétel – viszontáttétel tökéletes elméleti konstrukcióját. Ez az irány más készségeket kíván, és erre is találunk a cikkben utalásokat, például a tűnődő mentális állapot említésével. A merev határok ameddig tarthatók, jól védenek, így ezek oldódása felvet dilemmákat, mint például azt, hogy a terapeuta szubjektivitásának behozása mikor kezdi veszélyeztetni a terapeuta és ügyfél, mint egyenrangú felek aszimmetrikus kapcsolatát.

Ahogy olvasom a tanulmányt, kevéssé ismervén az analitikus nyelvezetet, azon kapom magam, hogy az olvasottakat lefordítom a számomra otthonsabb gestaltos nyelvre.

Luthardt Andrea tanulmányának a főcíme az Egyén a csoportban – csoport az egyénben. Csoportvezetőként nem egyszer megéltem, hogy a csoport jelenléte olyan folyamatokat indított be, amelyek aligha voltak elképzelhetők négyszemközt. Ezért örömmel olvastam Luthardt strukturált áttekintését a csoportról, az egyénről, és a viszonyukról írt felfogásokról. Rájöttem, hogy Foulkes-t olvasnom kell. Közel áll hozzám az a felfogás, amely szerint a csoport az alapvető pszichológiai egység, és használja az egyéneket szószólóként, illetve a hálózatában keletkezik az egyén betegsége. Nagyon is tudom értelmezni, és használni ezt a felfogást.

Tringer László tanulmánya „A pszichoterápia és a filozófia kapcsolata, különös tekintettel a kognitív irányzatokra. A filozófiai tanácsadás” címmel döntően a kognitív pszichoterápia és filozófia kapcsolatát fejtegeti. A szerző öt folyóirat-oldalban felcsillantja a széles áttekintés színességét és sodrását. Nehéz ebben a sodrásban kapaszkodókat találni. De van, amikor érdemes. Ilyen a 4) pont a filozófia gyógyító megközelítéséről. Ezt a részt mindenkinek javaslom elolvasni.

Ismét a nyelv. Ingerültté válok, amikor bonyolult megfogalmazásba vagy idegen szavak mögé rejtenek valamit, ami akár egyszerű is lehetne. Amikor azt a mondatot olvasom, hogy „a beteg perceptuális stílusa meghatározza azt a módot, amellyel észleli a világot és benne önmagát”, akkor feladom a görcsös igyekezetet.

Arra a kérdésre, hogy melyik az a tanulmány, amelyet oktatásban kiemelten javaslok, kétség nélkül Láng András „A kötődés mint nem specifikus tényező a pszichoterápiában” című tanulmányát választom.

Az elmélet és az esetek jól kapcsolódnak egymáshoz, a tanulmányt nem töri meg hozzáragasztott esetleírás, egységes íve van, és ez elősegíti az olvasást, és az olvasottak feldolgozását. Kevésbé a szerző okossága és műveltsége tűnik ki, mint az, hogy kellően otthonosan kezeli témáját ahhoz, hogy olvasójában elősegítse a felismeréseket és megértéseket. Ez a tanulmány segít leginkább annak fejlesztésében, ahogyan látom és kezelem a klienseimet, illetve a velük való kapcsolatot.

Az a gondolat emelkedik ki számomra leginkább a tanulmány hatására, hogy a kötődés a környezetnek megfelelő önszabályozást biztosítja, és ha ez sérült, akkor a terápiás kapcsolat valamelyest helyreállíthatja, feltéve, hogy a terapeuta bírja a gyűrődést.

A szakmai közélet anyagai közül számomra a körkérdés a legaktuálisabb. Kiváló leltár és összehasonlítás abban a tekintetben, hogy az egyes szakmai műhelyekben milyen képzés, felkészítés folyik, és hogyan látják a piacot. Elősegítheti a szakmai szervezetek versenyét és együttműködését is. Nem teljes a kép, nem minden, a piacon megjelenő képző műhelyt kérdeztek meg.

A legizgalmasabbnak Horgász Csaba írását találom az iskolapszichológiáról. Azt a benyomásom, hogy keserves személyes tapasztalatait alaposan végiggondolta, rendszerben értelmezi és értékeli tisztán, higgadtan. Bízom benne, hogy jönnek vélemények, és ezzel hozzásegíti ezt a szolgáltatást a fejlődéshez.

A könyvismertetők alapján meg fogom venni a tanácsadás és terápia összehasonlításáról szólót, azt feltételezem, hogy a tanításban jól használható. Annak pedig nagyon örülnék, ha Geissler- Heisterkamp „opus magnum”-ját az analitikus testpszichoterápiáról valaki lefordíttatná és kiadná.

A Pszichoterápia egyenletesen magas színvonalú szakmai folyóirat. Számomra, akinek szervezetfejlesztői és Gestalt terápiás képzettsége van, sok olyan kifejezés található, amelyek inkább az analitikus szakmai zsargonhoz tartoznak. Ezek némelyikének utánanéztem az interneten, némelyike nem érdekel, és némelyikét fölöslegesnek is gondolom.

Ha a Pszichoterápia meg akar maradni elsősorban a klinikum elit szakmai folyóiratának, akkor ennél jobb nem is lehetne. Ha nyitni akar olyan tanácsadó szakemberek felé, akik nem a klinikumban képződtek, akkor fontos tudni, hogy a folyóirat cikkeinek nyelvezete elidegenítő. Javaslatom nincs, ez stratégiai döntés.

Racionalitás és varázslat a szervezetben (2009.08.28)

Nemrégiben le kellett adnunk egy, a Gestaltról szóló tanulmányt egy humán erõforrás vezetőknek szánt kiadványba, és a szerkesztõ a cikkbe olyan változtatásokat is betett, amelyek racionálisan egyértelművé varázsolták a leírt összefüggéseket. Ez lehet, hogy megfelelt az õ igényeinek, de az is lehet, hogy tudja, hogy az üzleti világ a racionalitást, az azonnal megérthetõ összefüggéseket kedveli.

Nehéz idők járnak a szervezeti tanácsadókra: a legutóbbi időkig a magyar szervezetek – teljesen érthetően – nem látták értelmét annak, hogy szervezetfejlesztőt alkalmazzanak. Elég volt nekik a működésük technikai feltételeinek fejlesztése, az életben maradás a hullámzó gazdaságban. Még ha tudták is, hogy problémákkal megterhelten vezetik a cégüket, miért bajlódjanak még egy szervezetfejlesztővel is, aki a sztereotípia szerint amúgy sem csinál mást, mint elkéri az órádat, hogy megmondja, mennyi az idő.

De nemcsak a magyar gazdaságban jelent nehézséget munkát szerezni azoknak, akik vezetők számára kívánnak tanácsot adni, hanem a nyugati gazdaságokban is, a most már évek óta húzódó recesszió miatt. Persze fel is merül a kérdés, hogy ha a gazdaságok nem lettek jobbak, akkor valóban mi is az értelme szervezeti-vezetési tanácsadót alkalmazni.

Egyre erősebb a meggyőződésünk, hogy ahogy a lineáris és hierarchikus racionalitással felépített szervezetek egyre kevésbé fognak tudni megfelelni a komplex kihívásoknak, úgy igaz ez az ilyen jellegű tanácsadásra is. Azok a szervezetek tudnak kellő rugalmassággal reagálni a környezeti feltételek változására, amelyek megengednek maguknak némi rendezetlenséget, sokszínűséget, és nem kizárólag észérvekkel megmagyarázható folyamatokat. Az a tanácsadási kultúra hoz hosszú távon elégedettséget és eredményt, amely az ok-okozati logikán kívüli dimenziókat is be tudja hozni a képbe, és mozgósítani képes.

A Gestalt

A tanulás nem más, mint annak felfedezése, hogy valami lehetséges. A tanítás annyit jelent, mint megmutatni másoknak, hogy valami lehetséges.” Fritz Perls

A Gestalt orientációjú tanácsadás legyen szó pszichoterápiáról vagy szervezeti munkáról, a teljességet keresi. Amikor a negyvenes években Németországból először Dél Afrikába, majd az Egyesült Államokba menekült Fritz Perls ragaszkodott az eredeti német Gestalt szóhoz, ahelyett, hogy egy, az angolul beszélők számára könnyen befogadható szót keresett volna, akkor az „értelmes egész”, a teljes képre törekvés szavát kívánta megtartani.

A Gestalt vagy alaklélektani irányzatot a pszichológiában az 1920-as években dolgozták ki, amikor az első világháborúban fejsérült katonákat vizsgáltak, akik részelemekből nem tudtak összetenni értelmes képet. Akkor ismerték fel, hogy amikor egészségesen működünk, akkor a meglévő információk alapján, legyenek azok bármilyen töredékesek, valamilyen egészleges értelmezést hozunk ki. Találkozunk valakivel, és rokonszenves az első pillanattól, de az is lehet, hogy hasonló módon beszél, mint előző, nem kedvelt főnökünk, és kerüljük vele a további találkozásokat. Korábbi tapasztalataink alapján kiegészítjük, és értelmezhetővé tesszük a képet, létrehozunk egy értelmezhető alakot, németül: Gestaltot.

Úgy szervezzük élményeinket és gondolatainkat, hogy azok értelmezhető alakot adjanak ki. Ennek megfelelően mindenkinek másként jelenik meg a valóság. Ezért a kérdés nem annyira az, hogy ez a szubjektív valóság mennyire felel meg az objektívnek, mert nem is hisszük, hogy nekem mint tanácsadónak objektívebb a világról alkotott képem, mint ügyfelemnek. Sokkal inkább az a kérdés, és ezen dolgozunk ügyfelünkkel, hogy az ő „alakja” mennyire segíti abban, hogy a rendszere hatékony kapcsolatban legyen környezetével, illetve alrendszerei egymással.

Ezzel el is értünk egy másik fontos jellemzőhöz, mégpedig ahhoz, hogy a Gestalt felfogás rendszer-szemléletű. Minden személyt, csoportot, illetve szervezetet olyan rendszerként értelmez, amely legjobb tudása szerint szerveződik, és lép kapcsolatba a környezetével. Megformál egy alakot, gestaltot, amely tisztán kiemelkedik a kissé elmosódott háttérből.

Például az a gestalt, amely szerint egyik multinacionális nagyszervezetünk működik, az, hogy „elsők vagyunk.” Számukra minden erről kell, hogy szóljon. Ehhez képest minden egyéb tényező kevésbé tisztán érzékelt „háttérként” jelenik meg, és kevésbé tudatosított. Az „elsők vagyunk” alakjának megfelelően folytat agresszív piaci politikát, és rendel alá e kép fenntartásának minden egyéb szempontot, például alrendszerei működését.

Ha a rendszer környezetével kialakított kapcsolata nem hozza a kívánt eredményeket, és ez a tény fontossá vált annyira, hogy tanácsadó közreműködését igénylik, akkor a tanácsadó feladata olyan tényezők tudatosítása, amelyek eddig háttérbe szorultak a rendszer tagjai számára. Ha ez megtörténik, és új vagy módosított gestalt keletkezik, akkor a rendszer már ennek megfelelően fog működni. Ebből következik, hogy a tanácsadónak tulajdonképpen alig van más dolga, mint olyan tényezőkre felhívni a figyelmet, és az ezekkel kapcsolatos tudatosságot erősíteni, amelyek eddig is jelen voltak, de mondhatni „takarásban”. Ha kialakul a közös kép, akkor a rendszer már megteszi azokat a lépéseket, amelyeket hasznosnak tart.

Egy tanácsadás során kialakult az a helyzet, hogy az ügyfelek és tanácsadók csak tolmácson keresztül beszélhettek egymással. A tanácsadók a második alkalommal szó nélkül elhelyezkedtek abba a helyzetbe, ahogy előzőleg ügyfeleiket látták. Az ügyfeleknek egy pillanat alatt világossá vált a hierarchikus és a kommunikációt gátló elrendeződésük, és innen kezdve pontos képük volt arról, miért nem haladnak előre az elképzeléseikkel.

A rendszer önmozgása az új alaknak megfelelően tetten is érhető, amikor például valamit megbeszélünk egy ügyféllel, egyetértésre jutunk vele valamilyen tekintetben, és amikor újra találkozunk, akkor már egészen mást képvisel. Ez a helyzet sok tanácsadónak csalódást okoz, és az ügyfél megbízhatóságát vonja kétségbe, de értelmezhető úgy is, hogy ügyfelünk figyelembe vett olyan környezeti szempontokat, amelyek a korábbi megbeszélésen kialakított közös képre nem hatottak, azaz a rendszer és a környezet kapcsolatát egymáshoz igazította. Minden beavatkozás változás-kezelés része. A hagyományos felfogás szerint tisztán kell érteni, hogy mi a probléma a jelenlegi helyzettel, meg kell határozni, hogy hova akarunk eljutni, aztán kidolgozni az útvonalat, és menni rajta. Sok tapasztalatunk van ezzel az eljárással, és sok gondunk is az eredményességével.

A Gestalt felfogásban dolgozó tanácsadók egy másik fontos alapelve a „változás paradoxona” nevet viseli. Ezt Arnold Beisser a Gestalt terápia egyik alapítója dolgozta ki, és azt mondja, hogy „változás” akkor következik be, amikor valaki azzá válik, ami, és nem, amikor az próbál lenni, ami nem.” Azaz nem meggyőznünk kell az ügyfelet arról, hogy melyik út a számára megfelelő, és hogyan kell azon végégmenni, hanem a fennálló, a status quo teljes elfogadásával kezdődik az igazi változás.

A Gestalt modell

A tapasztalat nem az, ami történik veled, hanem az, amit kezdesz azzal, ami történik veled.” Aldous Huxley

A Gestalt terápia volt az első, amely az egészséges folyamatot definiálta, és ehhez képest határozza meg a patológiát. Az egészséges folyamatot a lényegében máig egyetlen és ránézésre igen egyszerűnek látszó modell mutatja meg.

A Gestalt tapasztalati, illetve élmény modellje.

Érzékelés
Tudatosítás
Energiamobilizálás
Akció
Kontaktus
Értelmezés
Visszavonulás

A folyamatban, ha zavartalanul zajlik, két értelmezési, Gestalt-formálási fázis van. Vegyük azt a példát, hogy meglátunk valakit (érzékelés), és felismerjük, vagy rokonszenvesnek találjuk (tudatosítás). Itt adunk először jelentést annak, amit érzékszervileg felfogtunk. Úgy döntünk, hogy megszólítjuk (energia-mobilizálás). Ez meg is történik (akció), és teljes figyelmünkkel beszélgetni kezdünk (kontaktus). A figyelem nemcsak ráirányul, hanem saját érzéseinkre is eközben, azaz nemcsak vele lépünk a folyamat során kontaktusba, hanem saját magunkkal is. Ha ez valódi kontaktus, akkor ebből valamilyen mértékben megváltozva, „tanultan” jövünk ki, egy újabb jelentéssel, értelmezéssel, valamiféle elégedettséggel gazdagabban (értelmezés). Ez teszi lehetővé, hogy le tudjuk zárni, és ebből a kapcsolatból ki tudjunk vonulni (visszavonulás), egyben nyitottá téve magunkat egy újabb ciklus lefolytatására.

A hullámvonal az energiaszintet jelzi, azaz a rendszernek egészséges folyamat esetén az akció és a kontaktus tájékán legmagasabb az energiaszintje, és a visszavonuláskor visszavonja energiáit is ettől a kapcsolattól. A magas energia szükséges a cselekvéshez, az alacsony energia szükséges ahhoz, hogy nyitottakká tudjunk válni egy újabb ciklusra.

Nagyon fontos elem a kontaktus. Ez az a történés,

  1. amelynek során önmagunknak vagy másnak az „érintettsége”, „megismerése”, „elérése” jön létre

  2. amelynek során érdekes, befogadható tárgyak észlelése és feléjük irányuló magatartás zajlik

  3. amely különbözik az együttsodródástól vagy önmagunk feladásától, azaz

    a.) határjelenség,
    a leggazdagabb momentumaiban élményt élünk át önmagunkról és a másikról, és
    energiacsere történik

    b.) nem jelent kölcsönösséget vagy azonos érdeklődést, érzelmet, stb. az élmény
    mindkét oldalán

  4. lényeges része a tanulás és változás folyamatának

    a.) saját magunk és a világról alkotott képünk változását jelenti: nem jelentheti a
    változatlanul maradást
    b.) ezen keresztül éljük át önazonosságunkat
    c.) A fejlődés úgy is értelmezhető, mint a kontaktus-képesség kiterjedése

Az élmény-ciklus éppen úgy értelmezhető egyszemélyes, mint szervezeti rendszerekre vonatkozóan. A személyes ciklus elég nyilvánvalóan végigkövethető például egészséges szexuális vonzódás és kapcsolat esetén. Úgyanígy jól felismerhetjük a blokkokat is, amelyek megakadályoznak akár a tudatosításban, az energia-mobilizálásban vagy a kontaktus létrejöttében, esetleg a lezárásban és visszavonulásban.

A ciklus működése nem kevésbé látható vállalati rendszerekben. Mondjuk egy szervezet tagjai rosszul érzik magukat, összeszorul a gyomruk, amikor hétfőn dolgozni mennek (érzékelés). Zajlik a folyosói egyeztetés, hogy mit is jelent ez (tudatosítás). A tudatosításnak több szintje lehetséges, az is, amikor vezetői értekezleten beszélnek róla, vagy amikor a tanácsadó jelez vissza egy diagnózis fázist követően, és közösen keresik az értelmezést.

Döntés születik arról, hogy milyen lépéseket kell tenni, és a helyzetről, illetve a szükséges lépésekről szervezeti szinten egyeztetés zajlik (energia-mobilizálás). Létrejönnek akciócsoportok, terveznek (akció), és kapcsolatba lépnek a szervezet különböző egységei egymással, és lépéseket tesznek a helyzet javítására (kontaktus az alrendszerek között, illetve a teljes rendszer és környezete között). Megállapítják, hogy mire jutottak, illetve milyen célokat nem értek el (értelmezés), és milyen következtetéseket vonnak le ebből. Lezártnak tekintik a témát, és egy újabb felé fordulnak (visszavonulás). Ezen a példán az is nyomon követhető, hogy a rendszer részei különböző fázisokban tarthatnak. Amikor a vezetői csoport kommunikálja a változást, akkor az számára már az akció, illetve kontaktus fázisa lehet, míg a szervezet többi része számára esetleg még csak a tudatosítás. Ha ezek a fázisok és energiaszintek tartósan eltérnek egymástól, nem hangolódnak össze, nem sok esély van a sikeres változásra.

Rengeteg ponton blokkolódhat ez az egészséges folyamat, és a Gestalt alapon dolgozó tanácsadó természetesnek is tekinti ezeket a blokkokat, mondhatni, ha nem lennének, nem is lenne rá, mint külső támogatóra szükség. Ezen blokkok felismerése, és a velük való munka az egyik legizgalmasabb és legnehezebb része a tanácsadói feladatnak, amelyről a következő részekben lesz szó.

A Gestalt orientációjú tanácsadó alapfeladatai

„Én magam mindig kész vagyok tanulni, még ha nem is mindig vagyok felkészülve arra, hogy tanítsanak.” Winston Churchill

Ahhoz, hogy a Gestalt modell szerinti egészséges folyamathoz segítsük ügyfelünket, a következő alapfeladatokat kell ellátni:

  1. Belépni a rendszerbe, megfigyelni, és szelektíven megosztani, amit érzékszervi úton észleltünk, ilyen módon megalapozni a jelenlétünket a rendszerben

    A Gestalt irányzat nagyon erőteljesen dolgozik az érzékszervi úton gyűjtött adattal, és ezek visszajelzésével, akár értelmezés nélkül. Sokkal erőteljesebb, amikor azt a megfigyelésünket közöljük ügyfelünkkel, hogy húzogatja a karján a bőrt, mintha azt mondjuk, hogy idegesnek látszol. A tanácsadásaink és a tanításaink során éljük át újra és újra, milyen nehéz nem az interpretációt közölni a másikkal, hanem megmaradni a megfigyelt adat egyszerű közlésénél. Amikor viszont sikerül ezt tennünk, nagyon nagy hatást tudunk elérni. Éppen ezért is fontos a válogatás, csak a legfontosabbnak tűnők közlése.

  2. A saját élményeinkkel (érzések, gondolatok, észlelések) is kapcsolatot teremteni, ezeket is szelektíven megosztani, ilyen módon is megalapozni a jelenlétünket a rendszerben.

    Az ügyfél annál inkább érzi, hogy jelen vagyunk az ő számára, minél inkább jelen vagyunk a magunk számára is. Nagyon értékes információ, amikor elmondjuk, hogy az adott pillanatban mit élünk át. Egyszer, mikor egy cégvezetőnek azt mondtam, hogy a beszélgetésünk során elbizonytalanodtam, hogy mit is akar tőlem, azt válaszolta: “látod, ezt csinálom a beosztottaimmal is.” És innen kezdve tudtunk arról beszélni, hogy hogyan változtatja a követelményeit percről percre.

  3. Az ügyfélrendszer energiájára összpontosítani, és a közös gestaltok megjelenésére vagy hiányára, mindenhol, ahol energia keletkezik: ilyen módon támogatni az energia mobilizálást, hogy valami megtörténhessék.

    Annak felismerése és tudatosítása, hogy egy adott témánál milyen energiaszinten van az ügyfél, és milyen energiaszinten mi magunk, sok gyakorlással, leellenőrzéssel fejleszthető. Ez fontos forrás a tanácsadói munka számára, mert a Gestalt felfogása szerint azon a ponton kell a beavatkozást megvalósítani, ahol magas az energiaszint. Már volt korábban arról szó, hogy az alrendszereknek is lehet különböző az energiaszintje. Azt is fontos tudni, hogy amikor beavatkozunk az egyik alrendszer területén, az hat a másik alrendszer energiaszintjére is.

  4. Tiszta, jelentésteli, erős kapcsolat létrejöttét támogatni az ügyfél rendszer tagjai között, beleértve a kapcsolatot velünk is.

    A tanácsadó működésével modellt nyújt ügyfelének. A tiszta, egyértelmű, megfigyelésekkel megalapozott kommunikáció, az elfogadó, ugyanakkor szelíden konfrontáló magatartás olyan minta, amelyből az ügyfelek észrevétlenül tanulnak. Különösen hasznos, ha a tanácsadói csoport tagjai konfliktusuk kezelését tudják mintaként szolgáltatni. Nem a technikák, hanem a hiteles magatartás tanít.

  5. Abban segíteni az ügyfélrendszer tagjait, hogy az egyes munkafázisok (mint a ciklus egyes egységei) folyamatáról minél tudatosabb képük legyen, és hogy megtanuljanak ezen fázisokon végigmenni, beleértve azt is, hogy le tudjanak zárni problémákat és lezáratlan ügyeket.

    Ügyfeleink általában nagyon otthonosan mozognak az együttműködés tartalmi kérdései között, és nagyon nincsenek otthon a folyamat témáiban. Ha valamit mi mint tanácsadók értékként be tudunk vinni a rendszerükbe, akkor az annak tudatosítása, hogy hogyan zajlik az együttműködés, milyen szépségei vannak, és milyen hiányosságai.

    Amikor például felhívjuk a figyelmüket olyan adatokra, mint az ő energiaszintjük az egyes témák felvetésekor, vagy a saját energiaszintünk, ez olyan tanítás lehet, ami nem hat kioktatásként, ezért nem indít be ellenállást.

Felvethető, hogy talán csak a megfogalmazások különböznek a Gestalt és a más alapon működő tanácsadó között. Tudjuk, hogy a megnevezések is már jelzik a hangsúlyokat, amúgy valóban sok tekintetben hasonlít, és néhány más tekintetben különbözik az, ahogy ezt a munkát végezzük.

Érdemes kiemelni néhány különbséget a szokott módon és a Gestalt orientációval dolgozó tanácsadó működésében:

Általában a szervezeti tanácsadók

Analizálnak és „objektíven” értékelnek

A rendszer belső elemeinek javítására törekszenek, szakmailag elfogadott elvek alapján

A változás kényszerét és vonzerejét hangsúlyozzák, ezzel támogatva a változást

Harcolnak az ellenállással

Gestalt orientációjú tanácsadók

A kép teljességét keresik, elfogadva, hogy pillanatnyilag ez a jó, szubjektív valóság

A rendszer és környezete hatékonyságának javítására törekszenek, a rendszer és a környezet aktuális energiái alapján

A status quo elfogadását hangsúlyozzák, ezzel támogatva a változást

Támogatják az ellenállást

A fenti pontok közül talán csak az utolsóról nem volt szó, s az, hogy a Gestalt alapon dolgozó tanácsadó támogatja az ellenállást, önmagában elég döbbenetesen hangozhat valakinek, aki kellő energiával szereti belevetni magát egy szervezet változási folyamataiba.

Tapasztalataink szerint egy ilyen belelendülés, és együttsodródás a változást legenergikusabban akarókkal nagyon kielégítő érzéseket kelt bennünk, mindaddig, amíg a folyamat le nem áll, a vártnál korábban, vagy el nem laposodik, jelentőségét nem veszti.

Hogy miért is támogatjuk az ellenállást, arról később még lesz szó, itt csak annyit, hogy amikor azt mondjuk, hogy a tanácsadó támogatja az ellenállást, akkor arról van például szó, hogy annak, amit a változás akadályának látnak, a jó oldalát emeli ki, az értékét, a hasznát. Ezt téve, segít elfogadni azt, ami van (status quo), és paradox módon, anélkül, hogy ő beszélne róla, segíti az ügyfélben tudatosítani a károkat, hátrányokat.

Most érdemes megnézni, hogy hogyan is végzi a feladatait az a tanácsadó, aki Gestalt
orientációval dolgozik.

Jelenközpontúság – az itt és most

Az ember néha szélvédő, néha meg bogár.” Mark Knopfler

A Gestalt irányzat mind a terápiában, mind a szervezetfejlesztésben elsősorban a jelenből, és az érzékszervileg most felfogható jelenségekből indul ki. A tanácsadó „körülnéz” a szó valóságos értelmében. Nem összpontosít egy témára, mert ha ezt teszi, lehet, hogy az adott témát nagyon jól felméri, de kizár olyan információkat, amelyek aztán új megoldásokhoz vezethetnek. Sokkal fontosabb, hogy „pásztázza” a környezetet, vegyen észre olyan apró jeleket, amelyek elkerülik a figyelmünket, amikor egy dolgot akarunk minél teljesebben és mentálisan megérteni. Ebből következik, hogy nem pusztán a szavak értelmével foglalkozik, amikor valakivel beszélget, hanem a hangszínnel, megállásokkal, gesztusokkal, izomtónussal. A beszélő teljes viszonyulását az elbeszélésben közölt személlyel vagy helyzettel kapcsolatban ezek a tényezők sokkal inkább közvetítik, mint a megszokottan használt szavak. Ez pedig többet elárul a status quo-ról, és teljesebb jelentéshez segít hozzáférni.

A megfigyelések nemcsak a külső jelenségekre, hanem a tanácsadó belső folyamataira vonatkozóan is fontosak. Azzal a felfogással dolgozunk, hogy a tanácsadó legfőbb eszköze önmaga, és nagyon tudatában kell lenni, hogy hogyan hat rá az ügyfél személye, magatartása és környezete. Ehhez az kell, hogy teljességgel jelen legyen önmaga és az ügyfél számára, illetve vegye észre, amikor kilép.

Azt is észre kell venni, és tudatosan alkalmazni, hogy a tanácsadó megjelenése és működése hogyan hat az ügyfél személyére, illetve az ügyfélrendszer egészére. Gyakorlatilag amint egy tanácsadó betette a lábát egy szervezetbe, attól a pillanattól hat arra. Elterjed a híre, találgatások kezdődnek, hiszen az emberek értelmezhető képet kívánnak kialakítani a töredékes információból. Beszélünk valakivel, az ebből valamit továbbad másoknak, már megszűrve a saját világán keresztül, és így máris zajlik a tanácsadó beavatkozása a szervezet életébe, jórészt az ő tudatán kívül.

Mindez sok tudatosságot igényel, de nem analizálást. A Gestalt alapon dolgozó tanácsadó nem törekszik alapos elemzésre, fontosabb, hogy nyitott legyen a benyomásokra, és ezeket tényszerűen, ítélkezés nélkül vissza tudja jelezni az ügyfélnek, akár az értelmezésével együtt, de még fontosabb, hogy előhívja az ügyfél értelmezését, azt a jelentést, amit az ügyfél tesz hozzá az adatokhoz.

Amikor először találkoztunk egy szervezet vezetőjével, feltűnt, hogy mennyire nem formális sem az öltözéke, sem a beszédmódja. Ez nagyon kellemes és megnyugtató volt. Amikor arról beszélt szellemesen, hogy a hivatalos pozíció-megnevezése helyett jobban szeretné, ha egy másik, alacsonyabb rangot tükröző elnevezést használnának, arra a következtetésre jutottunk, hogy nem szeret a pozíciójából eredő hatalommal élni. Ezt vissza is jeleztük neki, amit ő jóváhagyott. Innen kezdve mozoghatok tanácsadóként viszonylagos biztonsággal abban a kultúrában, amit ő vezetőként ilyen módon meghatároz, és amire feltevésünk szerint az lehet jellemző, hogy oldott légkörben dolgoznak az emberek, de nem feltétlenül érzik magukat biztonságban az egyértelmű korlátok hiánya miatt. Ha tovább dolgozunk együtt, az embereivel való beszélgetésből kell további információt szerezni ahhoz, hogy ezt a feltevést megalapozottnak lássuk, és kiindulásként kezeljük az ő vezetési stílusának fejlesztésében való támogatáshoz.

Ahhoz, hogy ne mi elemezzük ki a látottakat, hanem fogadjuk el valóságként, ahogy ügyfelünk értelmezi azokat, hinni kell abban, hogy

  1. az ő képe az ő helyzetében releváns, és

  2. képes ezen változtatni, ha látja annak értelmét,

  3. képes fejlődni, és meghatározni a saját fejlődési sebességét, és ez a legjobb neki.

Ha egy tanácsadó erre a hitre nem képes, akkor működése nyomán az ügyfél azt éli meg, hogy olyan irányba, azzal a sebességgel nyomják őt, amely nem az ő iránya, nem az ő sebessége, és előbb-utóbb ki fog jönni e nyomás alól. Én magam is megéltem korábban olyan ügyfélkapcsolatokat, amelyek egyszer csak váratlanul megszakadtak.

A tanácsadó-ügyfél munka egy közös tánc, amelynek lépéseit közösen próbálgatják, ügyfél és tanácsadó. És arra is fel kell készülni, hogy a zene és a tánclépések a tánc közben változnak.

Rendszerszemlélet

A láb érzi a lábat, amikor a láb érzi a földet. Buddha

Rendszerként tekintünk önmagunkra, az ügyfelünk személyére, a vezetői csoportra, az egyes osztályokra, a szervezet egészére, vagy akár két, egymással bizalmas kapcsolatban lévő kulcsszemélyre. Ezek olyan, viszonylag zárt egységek, amelyek kapcsolatban vannak a környezetükkel, és ennek a kapcsolatnak a hatékonyságát célszerű javítani.

Egy kiskereskedelmi vállalatnál dolgoztunk, ahol kiderült, hogy a központ és a boltok között nagyon feszült a viszony. A központ önfenntartó zárt rendszerként működött, hite szerint minden fontos szakértelmet felhalmozva, és ezért a döntéseket centralizálva. Nem bíztak a boltok vezetőinek döntésképességében, azok pedig úgy gondolták, hogy ők tudják, mi kell a vevőnek, hiszen ők találkoznak velük, ezzel szemben a központ beszerzési politikája mellett nem tudják a vevőket igényeiknek megfelelően kiszolgálni. A központ mint rendszer nagyon élesen húzta meg a határait, a boltokkal mint környezetükkel nem volt eredményes a kommunikáció. Ez a helyzet korlátozta a cég egészét abban, hogy a vevőkkel mint környezetükkel hatékonyan tudjanak együttműködni. Ha ez nem változik, pénzügyileg is mérhető vesztesége keletkezik a rendszer egészének, és hihetetlen mértékű energia szivárog el abban az erőfeszítésben, hogy a központiak fenntartsák zártságuk fontosságának képzetét, a „periférián” lévőknél pedig abban a törekvésben, hogy kiskapukat találjanak.

Említettem, hogy a tanácsadó vagy tanácsadópáros maga is egy rendszer. Ráadásul olyan rendszer, amely modellt kínál az ügyfélnek működés közben, például azzal, hogy pontosan és egyszerűen ki tudja fejezni a saját igényeit, és azt is, hogy mit vár el a partnerétől vagy az ügyfelétől. Ez például nagyon fontos modell a magyar szervezeti kultúrában, amelyre elég általánosan jellemző, hogy elvárjuk a dolgokat, anélkül, hogy pontosan, egyértelműen kifejeznénk, hogy mit is várunk el.

Minden esetben másvalami modellértékű. Egy olyan szervezetben, ahol a tökéletességre törekszenek, és azzal nyomasztják magukat a szervezet tagjai, hogy minden hibát végzetesnek tekintenek, és ezzel rengeteg kárt okozhatnak az egyéneknek is, a szervezetnek is, a tanácsadó azt modellezheti, hogy hiba elkövethető, kimondható, és ha szükséges, javítható.

Ahhoz, hogy a tanácsadó modellként szolgáljon a szervezet számára abban a tekintetben, ami hiányzik a rendszerből, ahhoz neki valamelyest különbözőnek, idegennek kell lennie, nem olvadhat be a szervezetbe. Persze kiáltóan más sem lehet, mert akkor a modell a furcsasága miatt nem hat. Emiatt maga a tanácsadó is folyton változik valamelyest, egyre többet mutat meg a hiányzó elemből.

Szelíd konfrontáció

Ha továbbra is azt hisszük, amit mindig is hittünk, akkor továbbra is azt tesszük, amit mindig is tettünk. Ha pedig továbbra is azt tesszük, amit mindig is tettünk, akkor továbbra is azt kapjuk, amit mindig is kaptunk.” Marilyn Ferguson

A Gestaltot konfrontatív eljárásnak tartják, nem véletlenül, hiszen a tanácsadó dolga a megtapasztalt jelenségeket szelektíven megosztani az ügyféllel. A szelektivitás azt jelenti, hogy nem mindenről számol be, amit lát, hall, átél, hanem csak arról, amit az adott pillanatban a legfontosabbnak tart kimondani. Nem áraszthatjuk el ügyfelünket olyan mennyiségű információval, amit nem képes feldolgozni. Nem azért nem képes minden információt feldolgozni, mert szellemi képességei ne lennének meg erre, hanem azért, mert ezekhez neki, mint a rendszer tagjának érzelmei kötődnek, és az érzelmileg telített információból csak korlátozott mennyiséget tudunk befogadni.

Minden rendszernek megvan a maga energiaszintje, és ezen a tanácsadó nem tehet erőszakot. Figyelni kell, tiszteletben tartani, időnként akár kimondani, és abban a sebességben haladni, amelyre az ügyfél-rendszer abban a pillanatban képes.

Amikor azt mondom, hogy a megtapasztalt jelenségeket a tanácsadó megosztja az ügyfelével, akkor ezt úgy értem, hogy azokat is, amelyek a saját rendszerére vonatkoznak. Egy vezető sokat tud kezdeni azzal a tudással, hogy az ő működése hogyan hat rám, mert beosztottaitól ezt közvetlenül valószínűleg sosem fogja megtudni.

A Gestalt különbözik tehát azoktól a tanácsadási felfogásoktól, amelyek elsősorban kérdésekkel operálnak, illetve azoktól, amelyekben a tanácsadó úgy viselkedik, mintha ő objektív, karcolásmentes tükör lenne az ügyfél számára, amelyben még torzulások sincsenek. Az, ahogy a tanácsadó tudatosítja az átélt jelenségeket, legalább annyira szól az ő múltjáról, mint az ügyfél jelenéről. Ezt lehet hiányosságnak is értelmezni, de ha úgy vesszük, éppen ezért tudhat a tanácsadó sokat nyújtani ügyfelének.

Ehhez az kell, hogy az átélt élményeket a tanácsadó el tudja fogadni, fel tudja dolgozni, és képes legyen arra, hogy az ügyfelének elmondott visszajelzések többnyire értékelésmentesek legyenek. Azaz ne érezze úgy, hogy valamely jelenség vagy valamely érzés önmagában jó vagy rossz. Ezek a jelenségek vagy érzések adatok az ő számára, információt nyújtanak, de csak akkor, ha nem zárja el magát előlük. És ha elmondja az ügyfelének, ugyanilyen elfogadóan, akkor annak számára is információ lesz, amivel tudni fog kezdeni valamit.

Egyik ügyfelemmel már évek óta dolgozom, de minden évben csak egy rövid ideig, majd a következő évben megint hív. Ilyenkor beszámol arról, hogy az elmúlt időszakban, amikor nem találkoztunk, mi történt velük. Egyszer, amikor ez történt, csalódott, frusztrált lettem, úgy éreztem, hogy semmi eredménye nem volt a közös munkának, mintha ugyanott tartana, mint egy évvel korábban. Ezt mondtam neki. Nagyon jó beszélgetés lett belőle, amelyben ő elmondta, hogy miben volt számára jelentősége a közös munkának, én pedig megértettem és elfogadtam tanácsadói korlátaimat a szervezetre történő hatásban.

Éppen az értékelésmentesség miatt a Gestalt alapon dolgozó tanácsadó konfrontációja egyfajta szelíd konfrontáció, ügyfele azt érzi, hogy a tanácsadó kemény és egyszerre támogató is az adott helyzetben. Ez biztonságot sugároz, és ugyanakkor inspiráló a számára.

Fontos eleme a konfrontálásnak az, hogy adatszerű tényeket közöl, többnyire meghagyva az ügyfélnek az értelmezést, és mindig meghagyva neki a döntést az értelmezésről. Az ügyfél joga azt eldönteni, hogy egy adott, problémának értelmezett helyzetet meg akar-e változtatni vagy nem. Az adatszerű tények közé tartoznak a szubjektív adatok is, mint a tanácsadó aktuális érzései.

Tapasztalataink szerint az ügyfelek energiaszintje megnő a konfrontáció hatására, és nem defenzívvé válnak, hanem inkább megnyílnak. A nyitottság és az energiaszint növekedése pedig alapfeltétele bármilyen változásnak.

Az ellenállás támogatása

Az igazi felfedező utazás nem új területek meglelésében rejlik, hanem az új látásban.” Marcel Proust

Az ügyfél megnyílásának az is oka lehet, hogy akik Gestalt orientációval végzik a tanácsadást, azok az ügyfél ellenállását támogatják. Talán úgy a legegyszerűbb az ellenállást megközelíteni, mint a változatlanság fenntartásának ereje. Azokra, akik ezt az erőt kifejtik, nagyon tudnak haragudni azok, akik a változást véghez akarják vinni, köztük legtöbbször a tanácsadó is. A Gestalt orientáció kissé másként tekint az ellenállásra, mint az általánosan elfogadott. Hogy milyen módon, azt a következő pontokban sorolom fel:

  1. Ahol vannak erők a változásért, ott természetes módon léteznek erők a változás ellen is. Ez normális egyensúly, egyetlen rendszer sem viseli el, hogy kibillentsék a sarkaiból. Ahhoz, hogy tartós változást érjünk el egy rendszerben, a változatlanság helyét is meg kell találni

  2. Az ellenállás nem az energia hiánya, hanem egy más irányú energia, érdek, hajtóerő. Az ellenállás sokszor passzív magatartásként, cselekvéshiányként jelenik meg. A késések, a késői teljesítések, hiányzások tartós megjelenése utal az explicit módon nem kifejezett ellentétes érdekekre, melyekkel foglalkozni kell.

  3. Az ellenállás szükséges az önszabályozáshoz, a rendszer határainak fenntartásához. Minden egészséges rendszerben van önfenntartási ösztön. Ha minden fontos korábbi jellemzőt megváltoztatunk, az olyan radikális változás, hogy egy új rendszer létrehozásáról beszélhetünk. Ez nagyon sok sérüléssel jár, nagyon elszántnak kell lenni, aki ilyenbe vág bele.

  4. Amikor tudatosan választjuk, akkor az ellenállás egészséges. Van, amikor pontosan arra van szükség, hogy ne vegyünk észre dolgokat, hogy kitérjünk egy fontos kérdés megválaszolása elől, hogy más személyben vagy más szervezetben lássuk azokat a tulajdonságokat, amelyeket magunkban vagy a mi szervezetünkben nem szeretünk. Ezekre éppen azért van szükségünk, mert személyes és szervezeti egészségünk csak bizonyos fokozatossággal képes elviselni a változást, a konfrontálást, a kihívásokat.

  5. Az ellenállást tisztelni kell, nem idegenként és elpusztítandóként tekinteni. Az előzőekből következik, hogy az ellenállás a szervezet védelmét szolgálja. Ezért tiszteletben kell tartani.

Ugyanakkor azt is világosan kell látni, hogy az ellenállás gátolja a változást, ami pedig feltétele annak, hogy a szervezet hatékony kapcsolatot teremtsen a változó környezettel. Itt jól megragadható az a jelenség, amit minden, szervezetben dolgozó vezető napról napra átél, hogy ellentmondó körülmények között kell nagyon jól lavíroznia, mintha egy sziklákkal szegélyezett szűk szoroson kellene a hajóját átirányítania, ráadásul azon megnyugtató hit nélkül, hogy egyszer csak a nyílt és békés tengerre ér.

Vannak szervezetek, ahol az ellenállás erői éppen akkorák, mint a változás erői. Mindkét oldal sok energiát fordít a maga oldalának győzelmére, és a szervezet nem mozdul semerre, mintha beragadt volna a sárba.

Egy korábbi ügyfélcégben a cégvezetőnek nagyon erős meggyőződése volt, hogy a tervezett változást mindenkinek támogatnia kell, és hogy ehhez az embereket meg kell győzni. Ezért mindig azokkal foglalkozott, akik nem támogatták a meghirdetett változásokat, minden energiáját rájuk fordította, nem foglalkozva azokkal, akik a változások élén voltak. Azok aztán egy idő után belefáradtak a kilátástalannak tűnő küzdelembe, és feladták. Ők megkeseredtek, az ügyvezetőnek szívpanaszai vannak, a valaha jó nevű cég egyre rosszabb pozícióba kerül a versenyben. Az ügyvezető ellenállása abban mutatkozott meg, hogy csak az ellenállókkal foglalkozott, így mintegy őket támogatta, noha teljesen szándékán kívül. Ugyanakkor ebben a példában a tanácsadók bizonytalansága is megragadható, hiszen mi nem támogattuk őt eléggé az értékeinek megfelelő magatartás megtalálásában, és féltünk őt konfrontálni azzal, amit ténylegesen csinál, szemben azzal, amit hisz, hogy csinál.

Ezt a példát azért is hoztam fel, hogy ne legyenek kétségeink afelől, amit amúgy is tudunk, nevezetesen, hogy a tanácsadóban magában is megjelenik az ellenállás. Ha erről visszajelzést kap, az nagy érték, hiszen ha a saját ellenállását, sémáinak merevségét nem ismeri fel, az akadályává válhat az együttműködésnek, a változásnak.

Az ellenállás támogatása ahhoz vezet, hogy az ügyfél maga birkózik meg a saját ellenállásával, hiszen neki válik fontossá a változás. Ez eredményesebb, mint amikor a tanácsadó birkózik az ügyfélével, és ez annyi erőfeszítésébe kerül, hogy közben észre sem veszi a sajátját, mintha ő mentes lenne ilyenektől.

Egy tulajdonos-ügyvezető panaszkodott, hogy milyen jó rendszereket hoz létre a cégben, és a munkatársak megkerülik ezeket, vagy nem használják, és össze-vissza, áttekinthetetlenül csinálják a dolgukat. Amikor újrafogalmaztam, amit hallottam, azzal, hogy milyen nehéz lehet neki, hogy egy jobban strukturált szervezetet akar kialakítani, és ez nem megy át, akkor ő egészítette ki azzal, hogy ez bizonyára többeknek nagyon merev, és attól félnek, hogy a régi családias légkör megszűnik. Ezzel ő már meg is találta az ellenállás okát, és innen kezdve lehetett azon dolgozni, hogy hogyan legyen a szervezeti munka strukturáltabb, ugyanakkor maradjon a jó légkör is.

Az átélés fontossága szemben az intellektuális megértéssel

„Becsukom a szemem, hogy lássak.” Paul Gaugain

Mik, akik Gestalt alapon dolgozunk, sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy ügyfeleink megéljék vagy átéljék az élményeiket, változásra vagy változatlanságra ösztönzöttségüket, minthogy mentálisan kielemezzék, megértsék, intellektuálisan elrágódjanak rajta – hiszen ez utóbbit követően általában nem történik semmi. Az analizálás nagyon jó, mert azt az érzést adja, hogy nagyon okosak vagyunk. A hátránya viszont az, hogy korlátoz a cselekvésben. Hányan ismerünk olyanokat, akik éles elmével ízekre tudnak szedni bármit, amit mások megalkottak, de maguk semmit nem alkotnak. Minden alkotás tökéletlen, kitehető a kíméletlen kritikának. Az elemzés gátol az alkotásban.

A Gestalt orientációval dolgozó tanácsadó támogatja ügyfele, illetve az ügyfél-szervezet belső látásának, intuícióinak, élményeinek átélését és kifejezését. Ezzel a felfogással a tanácsadó és ügyfele messzebbre jut, mint a tudományokban oly jártas elemzők.

Ebből következik, hogy sokat dolgozunk képekkel, metaforákkal. Egy kollégám egyszer személyes vezetői tanácsadást (coaching) folytatott ügyfelével. A vezető beszámolt neki, hogy mi mindent akar most rögtön megváltoztatni, mire a kollégám azt mondta neki, hogy ez olyan, mintha helyből akarna tíz métert ugrani. Az adott vezető azonnal megértette, hogy hogyan akadályozza meg magát abban az első kis lépésben, amely a hosszú út megtételéhez vezet.

Az átélés fontossága magára a tanácsadóra is vonatkozik. Nemegyszer kerülünk olyan helyzetbe, amelyet finoman fogalmazva érzelmileg telített helyzetnek nevezhetünk. Az ügyfélcsoport valamely tagja próbálgatja a tanácsadó szellemi vagy lelki erejét, vagy esetleg a szervezeti munkájában felgyűlt haragját, csalódottságát a tanácsadóra vetíti. Sok múlik a tanácsadó felkészültségén, hogy mit kezd ezekkel a helyzetekkel, nagy belső erőre vall, ha magyarázkodó védekezés nélkül képes kezelni az ilyen szituációkat, ráadásul anélkül, hogy közben végleg megharagudna ügyfelére.

A tanácsadó furcsasága

„Ha két ember ugyanazt gondolja, az egyik fölösleges.” Winston Churchill

A tanácsadó nem lehet ugyanolyan mint a szervezet tagjai. Ha éppen olyan mint ők, akkor nincs érték, amit ő visz be a rendszerbe. De nem lehet egészen más sem, mert akkor nem fogadják el őt szakértő segítőnek. Meg kell találni, minden egyes alkalommal újra és újra azt az idegenséget, ami elég ahhoz, hogy odafigyeljenek rá, de azt az azonosságot, ami elfogadhatóvá teszi a tanítását. Minél nagyobb szaktudást észlelnek a tanácsadó birtokában, annál inkább távolodhat el a rendszerben megszokott viselkedésmódoktól. Az, hogy mekkora szaktudást észlelnek, az persze nem pusztán a tudásától függ, hanem az uralkodó sztereotípiáktól is. Ha egy tanácsadó férfi, különösen, ha szemüvege és őszülő haja van, jó eséllyel számíthat arra, hogy nem kell előzetesen bizonygatnia, mennyit tud.

A tanácsadó ilyen értelemben mindig egy kicsit az ajtóban áll. Nincs bent a szervezetben, de nem is lehet nagyon távol tőle. Ezt a sem kívül, sem belül állapotot sokszor igen nehéz megőrizni. Először nehéz lehet elég közel kerülni, aztán nehéz a határokat megőrizni.

Zárógondolatok

Világunkban a vezetést tudománynak tekintik, míg valójában a minőségi vezetés az „ön-tudatosságban” és az emberi kapcsolatok művészetében gyökerezik.” Lynn Frances és Richard Bryant-Jefferies

Tanulmányunkat azzal kezdtük, hogy világunkban, azon belül még inkább az üzleti világban ma a racionalitás az uralkodó irányzat. Ez megfelel a hagyományos férfi-kultúrának, nem is csoda, hogy a csúcsvezetők túlnyomó többsége férfi. Az, amit a Gestalt orientációjú szervezeti tanácsadó bevisz a szervezetbe, sokkal inkább a hiányzó többi oldal, a soft-nak nevezett emberi folyamatok, kapcsolatok, ugyanaz a világ, csak kicsit más megvilágításban. Amit a gestaltos tanácsadó elősegít, nevezhetnénk a görög eredetű, és az Újtestamentumban használt Metanoia szóval is, ami arra utal, hogy ugyanarra a dologra rátekintve, most egészen mást látunk, mint korábban, és ez bennünk lényeges változást idéz elő, amely személyiségünk egészét érinti. Amit a Gestalt orientációjú tanácsadó tesz, az egy ilyen, a mentális újragondoláson messze túlmutató, a magatartást érintő változás. Ehhez nem annyira az objektív valóság megismerését keresi, hanem elfogadja és kiindulópontként veszi ügyfelei sokféle valóság-megközelítését.

Ehhez azt a tanácsadói stílust kell alkalmazni, amely az Edgar Schein-féle felfogás szerint a folyamat-tanácsadás nevet kapta. Ő három tanácsadói modellt hasonlított össze: a szakértői modellt, az orvosi modellt és a folyamat-tanácsadó modelljét. A szakértő tanácsadó kérdésekre pontosan megfogalmazza a választ. A tanultságát és tapasztalatait használva ad egyértelmű javaslatokat egy probléma megoldására. Ez akkor működik, ha olyan tudást visz be a szervezetbe ilyen módon, ami ott hiányzik. Ha ez nem így van, akkor előáll az a helyzet, hogy eddig volt x vélemény egy probléma megoldásáról, most pedig x+1 vélemény van. Az orvoséra emlékeztető tanácsadói magatartás az, amikor a problémákra összpontosítunk, és felírjuk a megfelelő receptet. A Gestalt alapon dolgozó tanácsadó már csak azért sem ezeket teszi, mert egyfelől bízik abban, hogy megvan a szervezetben a kellő bölcsesség, és mert nem problémaként vagy betegségként értelmezi a helyzetet, amiért odahívták, hanem keresi benne azt a hasznot, szépséget, ami fenntartotta, és keresi azt a hiányt, amelyet érdemes kipótolni, hogy jobb legyen a kapcsolat a környezettel.

A germán és angol nyelveken beszélő országokban jelentős csoportjai vannak a Gestalt irányzatát alkalmazó terapeutáknak és szervezeti tanácsadóknak. Amikor a két szerző a Gestalt Institute of Cleveland szervezetfejlesztési képzésén vett részt, a pár magyar tagja próbálta felkutatni, hogy Magyarországon ki mit tud a Gestaltról. A kép meglehetősen lehangolónak tűnt, vagy ha úgy tetszik, inspirálónak, mert itthon alig-alig akadt nyomára, hogy valaki is behatóan ismerné ezt az irányzatot. Egy kolléga idézett valakit, aki szerint a Gestalt úgy szállt el Magyarország fölött, hogy még csak oda sem integettünk.*

Ezért reméljük, hogy azon a képzésen túl, amelyet a szerzők folytatnak, ez a cikk is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar szakmai körökben a Gestalt szépsége és hiányai iránt növekedjék az érdeklődés.

Irodalom:
Beisser, Arnold R. (1970): The Paradoxical Theory of Change. In: Joen Fagen and Irma Lee Shepard (Ed.)
Gestalt Therapy Now.Palo Alto: Science and Behavior Books. 77-80.
Bentley, Trevor (1999): A Touch of Macig in the Business World. In: British Gestalt Journal. June
Kepner, James I. (1999): Body Process. A Gestalt Approach to Working with the Body in Psychotherapy. The
Gestalt Institute of Cleveland Press
Melnick, Joseph – Nevis, Sonia M. (1999): Gestalt Family Therapy. British Gestalt Journal. June
Merry, Uri – Brown, George (1990): The Neurotic Behavior of Organizations. The Gestalt Institute of Cleveland Press
Nevis, Edwin C. (1998): Organizational Consulting. A Gestalt Approach. The Gestalt Institute of Cleveland Press
Pléh Csaba (szerk.) (1972): Alaklélektan
Zinker, Joseph (1977): Creative Process in Gestalt Therapy. Vintage Books, New York

* Mint nemrég megtudtam, az eredeti gondolat forrása Bíró Gyula pszichológus, tanácsadó.

V. Komlósi Annamária : Mi az a Gestalt-terápia (2009.08.28)

Az elnevezés azt sugallja, hogy egy akadémikus lélektani elméletre épülő klinikai pszichológiai módszerről van szó – ám ez így nem pontos. Ami a „terápia” kifejezést illeti, a Gestalt terápia valóban pszichológiai módszer, de nem szigorúan véve klinikai gyógyító eljárás. Bár lelki, kapcsolati, magatartásbeli problémákat segít orvosolni, azt nem a hagyományos gyógyítás értelmében teszi. Ugyanis, míg az orvos, vagy klinikai pszichológus betegségként viszonyul ezekhez a problémákhoz (amiket diagnosztizálni, majd meggyógyítani kell), a Gestalt terápia másként jár el.

A problémákra nem betegségként tekint, hanem rendszer-zavarként. Úgy gondolkodik, hogy az ember a környezetével és a saját testi-lelki folyamataival közös egységet képező rendszer, amely önmagát működteti. Ha probléma van, – a rendszer működésében zavar támad – ezt magának a személynek kell megoldania. A terapeuta csupán segít láttatni a zavar, az elakadás pontjait, és segít „szerszámot” találni a zavar elhárításához.

Ennek a segítő eljárásnak a kidolgozója és névadója a németországi születésű Frederick (Fritz) PERLS volt. Perls azért adta módszerének a Gestalt terápia nevet, mert korának nagy pszichológiai irányzatai közül a lelki működés egészlegességének törvényeit kutató Gestaltlélektan szellemisége állt legközelebb az ő saját emberképéhez. A Gestalt-elmélet legfontosabb gondolata, hogy noha az ember részfolyamatokból tevődik össze, az egész organizmus több, mint a részek összege. Az ember egy olyan „holisztikus egység”, amely az „egész” törvényei szerint működteti és fejleszti önmagát. Ebből következően csupán a részek feltérképezésével soha nem érthetjük meg az „egész” működését. A holisztikus nézőpont szerint probléma esetén nem holmi „meghibásodott részt” kell keresnünk, hanem mindig az egész rendszert kell szem előtt tartanunk, ha a rendszer egészséges működését akarjuk elősegíteni.

Fritz PERLS (1893-1970) szakmai pályafutása orvosi, pszichiátriai és pszichoanalitikus kiképzéssel indult. Bár több éven át dolgozott a Freud-féle pszichoanalitikus technikával, sem a módszer, sem Freud elmélete nem ejtette úgy rabul, mint a Gestalt elveket hirdető neurológus, Kurt Goldstein tanai.

Amikor Perls a fasizmus miatt családjával Dél-Afrikába, majd Amerikába emigrált, – és így fizikailag is távol került az ortodox pszichoanalitikus köröktől – egyre inkább eltávolodott Freud tanaitól, és elkezdte megfogalmazni a saját pszichológiai nézeteit, és kidolgozni a saját terápiás módszerét.

Perls Amerikában szellemi értelemben hazatalált, hiszen az ott egyre népszerűbbé váló humanisztikus és egzisztenciális pszichológia a sajátjához nagyon hasonló emberképet hirdetett. Perls ebben a közegben – jóllehet pszichoanalitikus alapokon, de erőteljes Gestaltés humanisztikus pszichológiai hatásra – formálta egyre pontosabbá terápiás elméletét és 2 terápiás technikáját. Szakmai bázishelyéül a humanisztikusok fellegvárát, a kaliforniai Esalen Intézetet választotta, ahol egyéni és csoport-terápiát folytatott, és Gestalt-terapeutákat képzett. Ebből a műhelyből kerültek ki azok a tanítványai, akik napjainkra világszerte – így hazánkban is – ismertté tették, és a gyakorlatban is meghonosították a Gestalt terápiát.

Magyarországon a Gestalt Egyesület keretei között dolgoznak a Perls-féle módszerben kiképzett szakemberek.

A Gestalt-terápia kulcsfogalma az „egészlegesség”.

Ennek a fogalomnak a jelentősége bárki előtt világossá válik, ha belegondol, vajon nála mennyire vannak harmóniában a testi, érzelmi, fogalmi és viselkedéses folyamatai. Gondoljunk csak néhány jól ismert magyar szólásra: „Bort iszik és vizet prédikál”, „Néz, de nem lát”, vagy hogy pozitív jelentésű példánk is legyen: „Ami a szívén, az a száján”. Hiteles, egészséges személyiségnek egyértelműen csak azt az embert tarthatjuk, aki képes az utolsó példa szerint élni. És ami ehhez még ugyancsak hozzá tartozik: egy közösség is csak akkor tartható egészségesnek, ahol a közösség tagjai őszinték lehetnek. Ahol az embereknek sem önmagukat, sem másokat nem kell becsapniuk ahhoz, hogy érvényesüljenek.

Perls számos kiváló technikát dolgozott ki, amelyek segítségével felismerhetjük, hol és hogyan bomlik fel a folyamataink egysége – pl. hogyan és mikor üzen mást a testünk, mint a szavaink, anélkül, hogy ezt mi magunk észrevennénk –, és hogyan lehet ezeket összhangba hozni.

A Gestalt terápia – még, ha csoporttal dolgozik is – mindenek előtt az egyének belső folyamatait segít rendezni. A fókuszban tehát az egyének belső folyamatai állnak. A különös és izgalmas azonban éppen az, hogy amikor az egyén harmonizálódik, akkor a kapcsolatok, a más emberekhez való viszonyok is rendeződnek.

Perls, más humanisztikus pszichológusokhoz hasonlóan azt hirdette, hogy akkor működik egészségesen egy közösség (egy társadalom), ha az egyén a maga egyediségének teljességében illeszkedhet be a többiek színes, sokarcú világába. A Gestalt terápia ehhez próbál segítséget adni.

Írta:

V. Komlósi Annamária PhD
egyetemi docens
ELTE PPK
Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék

Kelemen Béla: A Gestalt-ciklus megjelenése coaching közben (2009.11.06)

A Gestalt típusú coachingnak, azon túl, hogy alapfelfogása rendszer szemléletű, van néhány sarkallatos alapelve. Közülük részletesebben a Gestalt ciklus coaching közbeni megjelenését szeretném kifejteni, egyúttal utalni az egyes fázisok során fellépő elakadásokra.

A Gestalt pszichológia és a coaching

A Gestalt pszichológia, mint alaklélektan alapjait még a múlt század elején Max WERTHEIMER (1880-1943) a mozgásészlelés tanulmányozásával alapozta meg. Egyértelműen bebizonyította, hogy már a megismerés kezdetén is az összbenyomás áll észlelésünk középpontjában, nem pedig egyedi érzeteink adódnak össze teljes képpé. A pszichológiai irányzat lényegi eleme, hogy a megismerés során az elemi részek kusza halmazát úgy szervezzük és kapcsoljuk össze, hogy egy „értelmes egész” egy „teljes kép” egy „értelmezhető alak” jöjjön létre. Ennek a megközelítésnek nagyon fontos következménye, hogy mind a pszichológia irányzat, mind az ilyen alapon működő coaching vagy tanácsadás alapvetően rendszer szemléletű. Minden egyént, csoportot, szervezetet rendszerként kezel, s annak a környezetével való kölcsönhatását, kapcsolatát vizsgálja.Hogyan is működik a Gestalt típusú megközelítés coaching közben?

Alapvetően a Gestalt típusú coachingnak, azon túl, hogy alapfelfogása rendszer szemléletű van néhány sarkallatos alapelve, amelyek közül néhányat kiemelnék a teljesség igénye nélkül:

  • a rendszer és környezete közötti kapcsolat hatékonyságának javítására törekszik,
  • itt és most történik, azaz jelenközpontú,
  • a Gestalt tapasztalati vagy élmény modellt (cycle of experience) , azaz a Gestalt ciklust, mint egészséges folyamat modellt követi,
  • a változás paradoxona jellemzi (a változás akkor következik be, amikor valaki azzá válik ami, és nem, amikor az próbál lenni, ami nem” Arnold Beisser),
  • szelíden konfrontatív,
  • az ellenállást támogatja .

A fentiek közül részletesebben a Gestalt ciklus coaching közbeni megjelenését szeretném kifejteni, egyúttal utalni az egyes fázisok során fellépő elakadásokra.

A Gestalt ciklus (cycle of experience)

A Gestalt tapasztalati modellt, amely egy nagyon egyszerű átlátható folyamatot tükröz, s minden típusú rendszerre (egyén, csoport, szervezet stb) jól alkalmazható, a clevelandi Gestalt intézet dolgozta ki. (1. ábra)A tapasztalati modell, illetve az egész folyamat ű fő elemre osztható és az egyes részek különböző energia állapotokkal jellemezhetőek. Gyakorlatilag az energiaszint emelkedése majd visszaesése az eredeti szintre, adja, adhatja a folyamat ciklikus jellegét. Ha az energia oldaláról közelítjük meg a folyamatot, akkor egy alacsony energiaszinten az érzékeléssel kezdődik minden. Az érzékszerveink segítségével befogadjuk az információt, amik ebben a fázisban még csak adatok. Amikor ezeknek az adatoknak jelentést adunk, értelmezzük őket, akkor megtörténik a tudatosítás. Ahhoz, hogy ennek hatására bármiféle akciót kezdeményezzünk először energiát /energiánkat kell mobilizálni, majd ezt követően jöhet az akció. A sikeres akció eredménye a kontaktust, ami ha valódi kontaktus, akkor tanulást, változást von maga után. A ciklus során egyértelműen az akció és kontaktus fázisokban a legmagasabb az energiaszint. Ha a kontaktus során, után sikerül is értelmezni/tudatosítani a történéseket (gestalti értelemben látjuk az alakot), akkor eljutunk a lezáráshoz, ami elengedhetetlenül szükséges, hogy elérjük az elégedettség érzését. Ekkor tud igazán elkezdeni csökkenni az energiaszint. A lezárás teszi lehetővé az „unfinished business” elkerülését és megszabadít attól, hogy hiányérzetünk maradjon. Az egyre csökkenő energiaszint innét már viszonylag egyszerűen vezet a visszavonuláshoz és a teljes ciklus befejezéséhez.

Természetesen ezt a ciklust álatlánosságban megtaláljuk, alkalmazzuk különböző rendszerekben, nemcsak a coaching során érhető tetten, hanem egyének, csoportok, szervezetek működésében is.

A Gestalt ciklus coaching közben

Tekintsünk egy klasszikus coaching ülést, és próbáljuk az egyes történéseket a tapasztalati modell alapján beazonosítani. Önmagában az, hogy az ügyfél és a coach találkoznak, már ez komplex rendszert eredményez, hiszen vehetjük az ügyfelet egy rendszernek, de ugyanúgy a coach önmagában is rendszer. Természetesen a találkozásból fakad, hogy ketten együtt is alkotnak egy rendszert. A továbbiakban az ügyfél-coach rendszert tekintsük a rendszernek, az ügyfelet magát, illetve a coachot magát, pedig egy-egy alrendszernek.

Melyik rendszerben is zajlik a fenti Gestalt ciklus? Tulajdonképpen mindegyikben. Hacsak a legérdekesebb és legkritikusabb részt tekintjük, a kontaktust, akkor kivel is kell, hogy az ügyfél kontaktusba kerüljön? Kézenfekvőnek tűnik a válasz, hogy elsősorban a coach-csal, hiszen azért is választott coachot, hogy ő segítsen neki bizonyos változások elérésében, felmerülő problémák leküzdésében. Ha jobban belegondolunk és elfogadjuk, hogy az ügyfél önmaga is egy alrendszer, akkor már nem is olyan furcsa, hogy az ügyfélnek saját magával is kontaktusba kell kerülnie. (Eddigi tapasztalataim alapján, amit coachként szereztem, azt gondolom, ez legalább olyan nehéz, mint a kontaktus megteremtése a coach-csal. Ugyanakkor, ha az ügyfél nem tud kontaktusba kerülni saját magával, akkor nagy valószínűséggel a coach-csal való kontaktus is elmarad.) Ez teszik ! És én annyit még hozzátennék, hogy a tapasztalataim alapján a coach-al való kontaktus eredménye lehet az, hogy az ügyfél magával is kontaktusba kerül. Igaz nem feltétlenül az ülésen…én úgy hiszem a változáshoz muszáj, hogy magunkkal kontaktusba kerüljünk. Természetesen a coach kontaktusa saját magával is nagyon lényeges, hisz ennek hiányában kevéssé lesz tisztában saját érzéseivel, észleléseivel és nehezen elképzelhető ilyen helyzetben az erős kapcsolat létrejötte a rendszer többi tagjával, a többi alrendszerrel. Már pedig ez lenne a coaching ülés egyik legfontosabb célja. Egy biztos, hogy a Gestalt modell alapján, a kontaktus esetén van a rendszernek energia maximuma. Ez természetesen előfordulhat akkor is, ha egyes alrendszerek esetleg alacsonyabb energiaszinten állnak, de nem ez a jellemző. Az igazán sikeres kontaktus akkor történik, ha a coach és ügyfél között megvan a kontaktus, és ezt megelőzően, vagy ezzel közel egyidőben az ügyfél is kontaktusba kerül önmagával. Ezeket a momentumokat a coach ülés során legtöbbször csend (hosszabb-rövidebb) övezi, vagy lassuló, halkuló beszéd jellemzi. Itt látszik igazán, hogy a találkozás a lényeges és nem a kommunikáció, az érzelmek találkozása válik elsődlegessé és nem az értelmek összekapcsolódása.

Érzékelés

De térjünk vissza a ciklus szisztematikus elemzéséhez. A coach elsődleges feladata nem a „mit mond az ügyfél” megértése, hanem a „hogyan mondja” és „miről beszél” detektálása. Az egész folyamat az érzékeléssel kezdődik. Nagyon fontos, hogy belépjünk a rendszerbe, és az érzékszervi úton észlelt adatokat tudjuk megosztani az ügyféllel. Különösen nehéz úgy visszajelezni, hogy ne adjunk értelmezést, s főleg ne mondjunk ítéletet. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a pillanatnyi érzéseinket meg tudjuk osztani. (A legtöbb esetben ez egy olyan visszajelzés, amit az ügyfél a mindennapok során nem kap meg, esetleg most szembesül ezekkel először szemtől szembe, illetve most van az a helyzet, amikor „nem tud elugrani” ezek elől.) Természetesen a szelektivitásnak nagy jelentősége van ebben a fázisban, hiszen nem tudunk és nem is akarhatunk mindent egyenlő mértékben az ügyféllel megosztani. Nem is lenne szerencsés, mert a jó szelektálás segíti egyértelműen a folyamat során a megfelelő Gestaltok meglátását. Ugyanakkor már ebben a fázisban is a ciklust akadályozó „elakadások” keletkezhetnek, ami itt elsősorban érzéketlenségben, bizonyos érzelmek, megnyilvánulások figyelmen kívül hagyásában nyilvánul meg.

Tudatosítás

Az érzékelések természetes velejárója, hogy értelmezést akarunk ezeknek adni. Nemcsak a coach, de sok esetben az ügyfél is. Ebben a fázisban minél több érzékelésnek tudunk értelmezést adni, annál jobb, annál könnyebb helyzetbe kerül a coach. A jó értelmezések elősegítik az ügyfél energiájának mobilizálását, s innét kezdve az ügyfél szinte maga elvégzi a „dolgát”.(Ahogy már említettem a Gestalt ciklus tovább vitelét minden a fázisában számos tényező akadályozhatja, ezért aztán szükséges a coach további ténykedése is, ezért sem állhat fel egy jól sikerült tudatosítási fázis után.)

Tipikus elakadás lehet ebben a szakaszban a kitérés, amely többféleképpen megnyilvánulhat. A konfliktus elől való kitérés, mint a békés megoldás és kompromisszum keresés záloga, egyéb szakmai kérdésekben lehet jó megoldás, de a coaching helyzetben ez egyértelműen elakadás. A kitérés (deflection) egyébként egy általános védőeszköz mindennemű változás ellen. Ez garantál(hat)ja értékeink védelmét is, ugyanakkor egyértelműen akadályoz, amikor a rendszer és a változó környezet közötti kapcsolatot kellene hatékonyabbá tenni. Hasonló védelmi mechanizmus a benyelés. Saját kultúránkból természetszerűleg benyelünk dolgokat, ugyanakkor ezzel megakadályozzuk a többféle értelmezést, és gyengítjük a tudatosítás lépését.

Energia mobilizálás/Akció

A jó érzékelés és tudatosítás a legjobb előkészítése az energia mobilizálásának, hiszen ebből nyilvánvalóan adódnak az ügyfél kérdései:Mit akarok tenni? Mik az opcióim? Mik lesznek a következmények? S ha erőlködés nélküli a „flow”, ha nem nehézkes a kommunikáció, ha hagyjuk az ügyfelet dolgozni, akkor szinte észrevétlenül emelkedik az energia a rendszerben, az ügyfélben és könnyedén juhatunk el a kontaktusig. Ugyanakkor ebben a fázisban az izgatottságnak az elkerülése, illetve az ebbe az irányba tett erőfeszítések, vagy a szorongás még kitéríthetik. Itt fontos, hogy ne a saját ötleteinket próbáljuk az ügyfélre rákényszeríteni akció gyanánt. Ezek elől az ügyfél könnyedén ki fog térni.

Kontaktus

A valódi kontaktus ennek a modellnek a leglényegesebb pontja. Ez az a pont, ahonnét tanultan, újabb értelmezéssel, bizonyosfokú elégedettséggel jövünk ki, ekkor van a valódi történés. Az előzőekben már szó volt róla, hogy itt nemcsak az ügyfél-coach kontaktusra, hanem az ügyfél és a coach sajátmagával létrehozott kontaktusára is gondolni kell. Annak ellenére, hogy a folyamat talán leglényegesebb eleme, ennek sikeres realizálása nagy mértékben az előző lépések minőségétől függ. (érzékelés-tudatosítás-energia mobilizálás). Tapasztalataim szerint a görcsös és a minden áron való kontaktus keresés nem vezet jó eredményre. Sokszor eredményesebbek vagyunk, ha „észre sem vesszük direkt módon” a kontaktust, s csak az ügyfél visszajelzéséből tudunk ennek sikeres voltára következtetni. A kontaktus lényeges része a tanulás és a változás folyamatának, egyben saját magunkról és a világról alkotott képünk változását is jelenti. (Az adatok itt nyernek új értelmezést.) Ha eljutottunk a kontaktusig, természetesen még itt is lehetnek elakadások, elsősorban a visszafojtás, vagy a kitérés az elégedettség elől. A visszafojtás legjobban érzékelhető megnyilvánulása a zárt testhelyzet. És ne feledjük: „…az emberek semmire sem vágynak jobban, mint egy jelentésteli kontaktusra, és semmit sem akarnak jobban megakadályozni…”

Lezárás/visszavonulás

Ahhoz, hogy teljes legyen a ciklus még két nagyon fontos lépés hiányzik. Sajnos általános gyakorlat, hogy napi életünkben ez a két lépés, nevezetesen a lezárás és a visszavonulás nagyon gyakran elmarad. Az eredmények elismerése, az ünneplés, a dolgok lezárása, illetve a tanulságok levonása, egyszerűen visszavonulás a történésből a legtöbb esetben elmarad, vagy csak tessék-lássék módon zajlik. A befejezésnek a hiánya, legyen az üzlet, beruházás, szerelmi kapcsolat rengeteg fölösleges terhet hagy a vállunkon, amit nagyon sokáig cipelhetünk. Szóval a lezárás a coaching folymatban már egy alacsonyabb energiaszinten történik, ennek ellenére végérvényesen itt tudatosulnak, itt tisztulnak le a dolgok. Ha ebben a fázisban megvan az „AHA élmény”, akkor mondható leginkább sikeresnek a folyamat. Itt a legnagyobb veszély, ha nem sikerül az adatoknak más jelentést adni, az ügyfél nem tudja/akarja a más jelentést magában tudatosítani.A visszavonulás igazán a pihenés fázisa, a végső lelassulásé, itt érünk vissza az eredeti alacsony energiaszintünkre. A visszavonulás teszi lehetővé, hogy más téma, más terület felé forduljunk, illetve egy újabb ciklus elé nézzünk. A befejezés fázisában az egyik jellemző akadály lehet a sodródás.

Természetesen az elakadások, a blokkolások különböző fajtái, bármelyik fázisban előjöhetnek és eltéríthetik az egészséges folyamatot, de a coach egyik lényeges feladata, hogy ezeken segítse át az ügyfelét. A coach alapvetően nem a tartalomért, hanem a folyamatért, a tényleges fejlődési folyamatért kell, hogy felelős legyen. Azonban nem elég az egészséges folyamaton, a gestalt cikluson végig vinni, végig kísérni az ügyfelet, a lényeg az, hogy coaching ülés után az ügyfél mit visz magával. Nem az fontos mit mondtak neki, hanem igazán az, amit ő magával visz.

Irodalomjegyzék

  1. John Leary-Joyce, To be or not to be, A Getsalt Approach to Coaching Published in Coaching at Work, Volume 2 Issue 5, 200ű
  2. Dorothy E. Siminovitch, Ann M. Van Eron, The Pragmatics of Magic, The Work of Gestalt Coaching, OD Practioner Vol. 38. No 1. 2006.
  3. Erős Ilona, Bernd C. Leygraf, Racionalitás és varázslat a szervezetben, Néhány szó a Gestalt alapú tanácsadásról, Alkalmazott Pszichológia 2003
  4. Kieran Duignan, Coaching and Gestalt, The Enabling Coach

Goldschmidt Liza – Sáfrány Kinga: Pár gondolat a terápiás módszerek közötti különbségről (2010.03.25)

Milyen elméleti kereteket ad a pszichoanalízis, a tranzakció-analízis és a Gestalt?

A pszicoanalízis a pszichoterapeuta számára ad egy stabil struktúrát, ami a kliens számára nem feltétlen tudatosodik, mégis nagyon jó önismereti tudást ad a terápia során. Elsősorban a múlt eseményeire fókuszál, kora gyermekkori élményeket felhozva a kliensben élő anya- és apaképpel dolgozik. A terapeuta elsősorban jól átgondolt, rendszerszemléletű gondolatokat oszt meg kliensével.
A tranzakció- analízis is ugyanezt nyújtja, annyi különbséggel, hogy a pszichoterapeuta megtanítja az elméleti hátteret a kliensnek, ezzel is egyenragú kapcsolatot építve kliens és terapeuta viszonylatában. Ez az elméleti háttér biztonságot jelenthet a kereteket igénylők számára.
A Gestalt nem ad ilyen jellegű keretet. A keret a kliens és a terapeuta között kialakuló kapcsolat maga. Az egymásra utaltságuk és ahogyan hatnak egymásra. A gestalt terapeuta a jelenre – itt és mostra – reagál, és a beszélgetés során történő megfigyeléseivel, megérzéseivel dolgozik. Szelektíven saját testi-lelki élményeit is megosztva adhat visszajelzést a kliensnek, ha ez támogatja az ő folyamatát. Mindig az kerül a figyelem fókuszába, ami éppen történik: öröm, fájdalom, düh, elakadás, csend…stb. Majd ennek megnézik együtt a háttér okát – ha ez fontos akkor és ott. De nem ragad bele a múlt elemzésébe, analizálásába, hanem a kliensre teszi a felelősséget: mit kezd mindezzel a tudással az itt és most-ban? Továbbá jelentős figyelem kerül az energiára: segíti a klienst megfigyelni saját energia-változásait, s kísérletezésre bíztatja a jelenben, hogy nézze meg, mit tud tenni önmagáért, a mélypontokból való kimozdulásért. Használja a humort, támogatja a kliens ellenállását, s ha szükséges, gyengéd, ha kell, provokatív. Felmutatva ezzel is az élet alapdinamikáját, miszerint minden mindig változásban van.

 

Akkreditált Gestalt Terápia Képzés 2016. szeptemberétől

Akkreditált Gestalt Terápia Képzés <2016-2020>
A Magyar Gestalt Egyesület 2016 őszétől újra Gestalt Terápia Képzést indít. A képzést – a Magyar Gestalt Egyesület megbízásából – az NGI (Norsk Gestaltinstitutt AS) tartja, akkreditált programja szerint, norvég és magyar trénerek közreműködésével.  A képzés az EAGT (European Association for Gestalt Therapy) és az EAP (European Association for Psychotherapy) által akkreditált.

Read more

Gestalt szupervízió

A Gestalt szupervizor, tapasztalatai és tudása alapján, képes a Gestalt terápia szemlélete segítségével támogatást nyújtani és egyben tudatosítani a szakmai hátteret, terapeuták, humán foglalkozásúak számára, a kliensekkel folytatott munkában.

A Gestalt szupervizor, olyan akkreditált Gestalt terapeuta, aki vagy elvégzett egy EAGT akkreditált szupervizor képzést vagy legalább 8 éve Gestalt terapeuta és munkája alapján akkreditációt kapott.

A jelenlegi Gestalt szupervizorok listája : Gestalt-szupervizorok

Hogy miben különbözik, hasonlít a Gestalt szupervízió, más szupervízióktól, erről itt olvashattok : Pszichoterápia Szupervíziós Ankét

Én azt tapasztalatom, saját munkámban és amikor mástól tanulok, hogy a szupervízió támogató funkciója, gazdagítja nemcsak adott klienssel folytatott munkámat, de egész tevékenységemet alakítja. Nem csak a megfigyelő szükségszerűen más nézőpontja miatt, hanem mert a szupervizor sokféle terapeutát lát, így olyan utakat is, amit maga nem feltétlenül gyakorol. Ahogy ez a nézőpont erősödik a terápiás munkámban (ie van más is) többnyire a kliens számára is érzékelhetővé válik ez – új lehetőségeket megnyitva ezzel saját helyzetében, választásaiban is. Oda vissza hat a tapasztalás.

Ezt a tendencia látszik kibontakozni, minden esetmegbeszélésen is: akinél van rendszeres szupervízió, az többnyire gazdagabb a választásaiban, a szupervízió támasztékká válik – mégha tudom, hogy nem feltétlen van ok-okozati összefüggés. Az viszont tapintható, ha valaki olyan esetet oszt meg, amikor épp egy méretes vakfolton nyargalászik (ami többnyire confluence : együtt vagyok a klienssel csak épp én, nomeg a semleges nézőpontom szűnt meg). Ez egyértelműen tudja jelezni a szupervízió hiányát.

Az angol keretek (UKCP) szerint, gyakornokoknak 5 terápiás óránként 1 szupervíziós órát ír elő, az EAP és az EAGT 150 órát kér az akkreditációhoz, az EAGT az akkreditált terapeuták újra akkreditáláshoz egyebek mellett,  4 órát, míg az EAP 25 órát vár el évente. (Státusz: 2018.05.20)

Gestalt könyvtár

Köszönet több felajánlásért a Gestalt International Study Center-nek és Bernd Leygraf-nak, nomeg minden tagunknak és az NGI-nak, akiknek ajánlására bekerült egy-egy könyv a listába.

A Gestalt könyvtár használatára az alábbi lehetőségeid vannak.

 

KÖLCSÖNÖZHETSZ amennyiben tag vagy, a Magyar Gestalt Egyesület könyvtárából (1133 Budapest, Tutaj utca 6/A. V. emelet In-Spiral Képzőhely ) letéti díj fejében papír alapon kölcsönözhető könyvekből, folyóiratokból és filmekből

  • Könyvkölcsönzés  a könyvtárból csak tagok számára biztosított. A kölcsönzés ingyenes, azonban a könyveket 5000 Ft letéti díj/db mellett lehet elvinni, maximum 2 hétre. A kölcsönzési idő meghosszabítható további 2 hétre, ha azt még lejárat előtt jelzed emailen. Ilyen hosszabításra maximum 2-szer van lehetőség egy kölcsönzésen belül. Késedelmi díj 1000 Ft hetente, amit a letéti díjból automatikusan levonunk.
  • Mielőtt elindulsz, nézd meg a katalógusban a könyvek listáját és elérhetőségét, majd írj a krisztina PONT petka KUKAC gestalt PONT hu email címre.

Kérjük, tudj róla, hogy az Egyesület könyvtára elköltözött. 2018. május 1-től a könyveket az In-Spiral Képzőhely irodájában érhetitetek el. Ezzel együtt a nyitvatartási rend is változik. Kölcsönözni előzetes egyeztetést követően, az alábbi időpontokban lehet: szeptember 1-től június 15-ig, kedden 15:00-17:00, csütörtökön 10:00-12:00 óra között.

Cím: 1133 Budapest, Tutaj utca 6/A. V. emelet In-Spiral kapucsengő

ONLINE OLVASHATSZ  vagy letölthetsz részben vagy egészben (amennyiben online jogtisztán fellelhető) INGYEN amennyiben a könyv neve előtt egy 0-t találsz, klikkelj a könyvre.

VÁSÁROLHATSZ kedvezményesen és az egyesületet támogatva az angol nyelvű könyvekből a www.bookdepository.com-val kötött szerződéssel, amennyiben a könyv neve előtt egy B-t találsz, klikkelj rá.

A könyvtárból kölcsönözhető könyvek, folyóiratok, filmek frissített listája: Read more

A szakember választásról

Ha Önt lehetséges ügyfélként érdekli ez az oldal, az alábbi tájékoztatást érdemes átnézni: Attól függően, hogy a téma magánéleti vagy munkahelyi, egyéni vagy csoportos, különböző eljárások lehetnek jók, ezeket az alábbiakban jellemezzük röviden. A Gestalt irányzat érzékelhetően eredmény-, és nem okosodás-központú irányzat. Másként úgy fogalmazhatunk, hogy nem a világ megismerésére törekszik, hanem az eligazodásra benne. Kiindulópont a jelenben megélt élmény. Akár egyéni, akár szervezeti szinten fontos, hogy a saját szükségleteket felismerjük, ez tudja mozgósítani az energiákat a megfelelő cselekvéshez. Néha onnan tudjuk, hogy a dolgok a megfelelő módon zajlottak, hogy elégedettséget érzünk. Gestalt tanácsadóként, coachként, trénerként vagy facilitátorként arra törekszünk, hogy az ügyfél felismerje, és – ha már elfelejtette volna – tanulja meg használni a saját erőforrásait. Ezzel arra is törekszünk, hogy egy idő után fölöslegesek legyünk az ügyfél számára.
Az eljárások:

Terápiás ülés: a tanácsadó és az ügyfél rendszeres találkozója, az ügyfél valamely személyes témájának feltárására, megoldások megtalálására, lezáratlan ügyek lezárására jön létre. Az ülés általában 50 perces, a tanácsadó és az ügyfél közötti megállapodás szerinti időközönként.

Life coaching: a coach és az ügyfél rendszeres találkozója egy adott élethelyzet okozta bonyodalom megoldására. Ha ez megoldódik, a kapcsolat lezárul. Az ülés itt is többnyire 50 perces, szintén a coach és az ügyfél közötti megállapodás szerinti időközönként.

Vezetői coacholás: szokták executive coacholásnak is nevezni. Egy, másfél vagy kétórás megbeszélések sorozata. Általában előre meghatározott számú ülésről van szó, az elején eldöntött célok elérése érdekében. A megbeszélések túlnyomórészt az ügyfél szervezeti működésének témakörében maradnak. Az ügyfelek általában vezetők vagy azzá érlelődő ifjú tehetségek.

Tréning: meghatározott témákban, mint vezetésfejlesztés, tanácsadóképzés, együttműködés-fejlesztés, kommunikációfejlesztés, stb. csoportban történő egyéni készségfejlesztés. A cél az, hogy a résztvevők tudatosabbak legyenek abban a tekintetben, hogy milyen készségeik vannak, melyeket kívánják erősíteni, és el is kezdjék ezt még a csoport és a tréner segítségével.

Szervezetfejlesztő műhely: olyan összejövetel vagy elvonulás, amelyen a szervezet számára fontos célok és hozzájuk vezető utak meghatározása történik. Ezért azok az emberek vesznek részt rajta, akiknek jelentős hatásuk van a szervezet életére. A készségfejlesztés mellékhatás, nem ez van a fókuszban.

A fentiek csak nagyon átfogó tájékoztatásul szolgálnak, azt javasoljuk, hogy ha együtt kíván dolgozni terapeutával, coachcsal, trénerrel vagy szervezetfejlesztővel, kérdezzen rá, hogyan dolgozik, milyen feltételekkel, milyen keretek között, mi lesz az Ön haszna, milyen áron kapja a szolgáltatást, és ezek alapján (is) döntsön arról, hogy Ön kíván-e az adott személlyel együttdolgozni. Ha nem elégítik ki a válaszok, vagy nincs jó érzése vele kapcsolatban, ez elég ok arra, hogy mást keressen, minden további indoklás nélkül.

A Gestaltról

A Gestalt olyan fenomenológiai – az érzékszervek szintjén működő – rendszer, amely a kliens, legyen az szervezet vagy magánszemély és a Gestalt szemléletű szakember közötti kapcsolat során létrejövő kölcsönös megfigyeléseket használja arra, hogy a kliens saját magát jobban lássa. Tudatosítsa, milyen a kapcsolódásának folyamata adott helyzetben, például mi az, amit támogatásként és mi az, amit akadályként él meg, illetve, hogyan hat az saját életére.

A Gestalt szemlélettel dolgozó szakember nem diagnosztizál, nem elemez, nem ad tanácsot, hanem egészséges felnőttekkel dolgozik együtt, hogy azok nagyobb szabadságot élhessenek meg életükben, kapcsolataikban vagy munkájukban. Elmondja itélkezés nélkül mi az, amit tapasztal. Igénybe vesz rendszeresen szupervíziós alkalmakat, és az EAGT (European Association of Gestalt Therapy)  által meghatározott továbbképzési lehetőségeket.

A nemzetközi és a magyar használatban a német helyesírás szerinti nagybetűs írás terjedt el, és nem szokták lefordítani a szót más nyelvre, hanem eredeti formában használják.

Alapszabály

Egyesületi alapszabály

Módosított Alapszabály 2017.01.30: pdf

Módosított Alapszabály 2013. jún. 28: pdf
(Eredeti alapszabályunkat is letöltheted .pdf formában itt.)

 

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLY

– MÓDOSÍTÁSOK DŐLT BETŰVEL KIEMELTEN SZEDVE –

1. Az egyesület neve és székhelye

  1. Az egyesület neve: Magyar Gestalt Egyesület

  2. Az egyesület betűszó rövidítése: MaG

  3. Az egyesület angol neve: Hungarian Gestalt Association (HuG)

  4. Székhelye: 1146 Budapest, Zichy Géza u. 5. II. em.

2. Általános meghatározások

  1. Az egyesület céljai

  1. Az alaklélektani (Gestalt) irányzatról szóló ismeretek, valamint szemlélet megismertetése szakmai közösségekben és szélesebb társadalmi csoportokban.

  2. A Gestalt orientációjú tanácsadók, szervezetfejlesztők, trénerek, coachok és terapeuták általános társadalmi képviselete, továbbá a tanácsadói, szervezetfejlesztői és terápiai munkájukkal kapcsolatos érdekeinek érvényre juttatása, szervezeti, szakmai és tudományos együttműködésének az előmozdítása,

  3. A Gestalt orientációjú tanácsadók, szervezetfejlesztők, trénerek, coachok és terapeuták, valamint a Gestalt iránt érdeklődök tudás- és készségfejlesztése, tájékoztatása, szakmai információáramlás előmozdítása.

  4. A Gestalt orientációjú tanácsadók, szervezetfejlesztők, trénerek, coachok és terapeuták hazai és nemzetközi szakmai és együttműködési kapcsolatainak elősegítése

  5. Az európai integráció elősegítése a hasonló szakmai közösségekkel történő kapcsolatteremtés, és együttműködés révén.

  6. Gestalt alapkészségek fejlesztése és oktatása, Gestalt alapú terápiás képzési modellek kialakítása

  7. A Gestalt módszer alkalmazásának fejlesztése a határterületeken (tréning,coaching, szupervízió, mentálhigiene)

  1. Az egyesület jogi személy, a Gestalt orientációjú tanácsadók, szervezetfejlesztők, terapeuták és szervezeteik által önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező, társadalmi szervezet. A szervezet az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tevékenységét.

  1. Az egyesület működésében biztosítja azokat a demokratikus formákat (demokratikus választási elv, alulról felfelé történő építkezés általános elve, általában az egyenjogúság elve), amelyek érvényre juttatják a tagság érdekképviseletét, és biztosítják az egyesületen belül a demokratikus eljárásokat.

  1. Az egyesület tevékenységét a mindenkor érvényben lévő magyar jogszabályok, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt jogok és jelen alapszabály értelmében fejti ki. Tevékenysége a széleskörű nyilvánosságra épül, melynek során a többségi vélemény érvényesítése mellett a kisebbségi vélemény kifejezését és a képviselet lehetőségét is biztosítja.

  1. Az egyesület működésében, tevékenységében egyaránt nyitott bármely hazai és külföldi társadalmi és gazdasági szervezet irányában, amelyekkel a tagság érdekének képviselete és érdekvédelme érdekében kész a kölcsönösség, a szuverenitás és a szolidaritás elve alapján együttműködni. Az egyesület mind működésében, mind tevékenysége során

  1. a politikai pártoktól és a szakszervezetektől független szervezet, és azoknak sem anyagi, sem személyi támogatást nem nyújt,

  2. közvetlen és közvetett politikai tevékenységet nem folytat,

  3. a létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az egyesület Hírlevelében és Internet honlapján is nyilvánosságra hozza,

  4. gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan végez, 3:63 (3)

  5. gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja,

3. Az egyesület céljának megvalósítását szolgáló tevékenységek és eszközök

  1. Az egyesület céljait a következő tevékenységei végzésével valósítja meg:

  1. a Gestalt orientációjú tanácsadók, szervezetfejlesztők, trénerek, coachok és terapeuták, valamint a Gestalt iránt érdeklődők részére tájékoztatás, oktatás, készségfejlesztés, szervezeti és szakmai ismeretterjesztés

  2. konferenciák, tréningek, műhelyek, előadások szervezése és tartása szakmai közösségek és szélesebb társadalmi csoportok számára

  3. nemzetközi kapcsolatok szervezése, külföldi tanácsadók, coachok és trénerek meghívása műhelyek tartására és szakmai együttműködésre

  4. magyar Gestalt orientációjú tanácsadók, trénerek, coachok és terapeuták külföldi szakmai útjának szervezése, támogatása

  5. szakmai érdekképviseletként jogszabályok előkészítése és véleményezése,

  6. más országok Gestalt irányultságú szervezeteivel kapcsolattartás.

  1. Az egyesület tevékenységeit megvalósító eszközök:

  1. tanácsadó szolgálat működtetése,

  2. országos konferenciák és ankétok, egyetemeken és főiskolákon nyitott napok keretében előadások, folyamatos szakmai oktatások és vitaülések rendezése,

  3. hírlevél és egyéb szakmai anyagok kiadása

  4. pályázatok meghirdetése, melynek feltételeiről és közzétételéről az Elnökség dönt

  5. tudományos és nemzetközi kapcsolatok kiépítése és fenntartása, és együttműködés hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel.

4. Az egyesület gazdálkodása

(1)Az egyesület éves költségvetési terv alapján gazdálkodik.

(2) Az Egyesület bevételei:

  1. tagdíj;

  2. az állami költségvetésből, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;

  3. a tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

  4. az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;

  5. egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;

  6. vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

(3) Az Egyesület kiadásai:

  1. a tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek;

  2. az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek;

  3. a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek;

  4. egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek, amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

(4) Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt alapszabályában meghatározott tevékenységei végzésére fordítja.

(5) Az Egyesület az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit nyilvánosságra hozza. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatásokat bárki megismerheti.

(6) Az Egyesület éves jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg saját költségére másolatot készíthet.

5. Az egyesület tagjai

(1) Az egyesület tagsága rendes tagokból, European Association for Gestalt Therapy

( továbbiakban EAGT )szintű terapeuta tagokból, tiszteletbeli tagokból és pártoló tagokból áll.

(2) Rendes tagok azok a természetes személyek, akiket a Magyar Gestalt Egyesületbe tagként történő bejelentkezésük alapján az egyesület nyilvántartásba vesz. Rendes tagok nem lehetnek szervezetek és jogi személyek.

(3) EAGT szintű terapeuta tagok azok a természetes személyek akik az EAGT által akkreditált terapeuták, vagy akik nem akkreditáltak de az EAGT által meghatározott egyéni terapeuta akkreditációhoz szükséges feltételeket teljesítik. A részletes feltételek az EAGT honlapján találhatóak.

(4) Tiszteletbeli tagok azok a természetes személyek, akiknek az egyesület elnöksége (továbbiakban: elnökség) ezt a címet adományozza.

(5) Pártoló tagok azok a természetes személyek, valamint szervezetek, akik (amelyek) az egyesület céljait, tevékenységeit támogatják és tagként történő bejelentkezésük alapján az egyesület nyilvántartása vesz.

6. A rendes tagok , az EAGT szintű terapeuta tagok és a pártoló tagok felvétele

(1) A rendes tagok, az EAGT szintű terapeuta tagok illetőleg pártoló tagok írásbeli belépési nyilatkozatuk alapján válnak az egyesület tagjává. A belépési nyilatkozat valóság tartalmának, illetve EAGT szintű terapeuták esetében az EAGT akkreditációhoz szükséges feltételek teljesítésének ellenőrzése után, amely az elnök feladata, az elnökhelyettes gondoskodik az új tag nyilvántartásba vételéről. Ha az írásbeli belépési nyilatkozatra az egyesület 15 napon belül írásban nem válaszol, akkor a belépési nyilatkozatnak az Egyesülethez történő beérkezése napjával az új tag felvételét megtörténtnek kell tekinteni.

(2) Az EAGT szintű terapeuta tagi kategóriában történő belépési nyilatkozathoz, a tagfelvételt kérelmezőnek csatolnia kell a hiteles bizonyítékokat, amelyek alpján megállapítható, hogy az EAGT szintű terapeuta akkreditációhoz szükséges feltétekkel a tagjelölt rendelkezik.

(3) Az elnök új tagfelvételt megtagadó írásbeli határozata ellen a kérelmező a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül írásban az elnökséghez fordulhat.

7. A tiszteletbeli tagok felvétele

A tiszteletbeli tagságot az elnökség olyan belföldi vagy külföldi természetes személyeknek adományozhatja, akik a Gestalt orientációjú terápia, valamint szervezet- és rendszerfejlesztés gyakorlatában, és/vagy tudományos kutatásban, és/vagy a szakmai és tudományos kapcsolatok fejlesztésében kiváló érdemeket szereztek.

8. A tagok jogai és kötelezettségei

(1) A rendes, az EAGT szintű terapeuta és a tiszteletbeli tag jogai:

  1. szavazati joggal részt vehet az egyesület Közgyűlésén,

  2. az egyesület bármely tisztségére megválasztható, ha személyében nem áll fent az egyesülési jogról és/vagy a társadalmi szervezetekről szóló törvényben meghatározott kizáró ok,

  3. javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá panasszal, felszólalással élhet az egyesület illetékes szervéhez,

  4. részt vehet az egyesület rendezvényein, tanfolyamain, pályázatain,

  5. részt vehet a bizottságok tevékenységében,

  6. igénybe veheti az egyesület által nyújtott juttatásokat.

(2) A rendes tagok és az EAGT szintű terapeuta tagok kötelezettségei, hogy megtartsák az alapszabály rendelkezéseit és a tagdíjat minden év március 31-ig, vagy ha a belépés később történt a belépést követő 30 (harminc) napon belül megfizessék.

(3) A tiszteletbeli tagok kötelezettségei, hogy megtartsák az alapszabály rendelkezéseit.

(4) A pártoló tag jogai:

  1. tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén,

  2. javaslatokat és indítványokat tehet, továbbá panasszal, felszólalással élhet az egyesület illetékes szervéhez,

  3. részt vehet az egyesület rendezvényein, tanfolyamain, pályázatain,

  4. részt vehet a bizottságok tevékenységében,

(5) A pártoló tagok kötelezettségei, hogy megtartsák az alapszabály rendelkezéseit és társadalmi munkával, erkölcsileg és/vagy anyagilag támogassák az egyesület munkáját.

9. A tagsági jogviszony megszűnése megszűnése

(1) A tagság megszűnik:

  1. kilépéssel,

  2. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával,

  3. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,

  4. tiszteletbeli tag esetén a cím visszavonásával,

  5. kizárással.

(2) Az EAGT szintű terapeuta tagság megszűnik:

  1. a 9. (1) bek. a) b) d) f) pontok esetében,

  2. az alapszabály 5. (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülésének megszűnésével,

  3. amennyiben a h) pont esetében ha a tag kérelmezi , hogy tagsága a rendes tagi kategóriában fennmaradjon, akkor a tagsága nem szűnik meg, hanem rendes taggá minősül át.

(3) A tag tagsági jogviszonyát az Elnökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

(4) Azt a rendes vagy EAGT szintű terapeuta tagot, aki az előírt tagsági díjjal a fizetési határidő elteltét követően hátralékban van, és a tagdíjat a jogkövetkezményekre való írásbeli felszólításra sem egyenlíti ki, az egyesület elnöke a tagok sorából törölheti, és erről az érdekeltet írásbeli határozatban értesíti. A jogkövetkezményekre való felszólításnak tartalmaznia kell azt, hogy amennyiben a tag tagdíjhátralékát a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem rendezi, az elnök törölheti a tagok sorából. A pártoló tag ugyanezzel az eljárással törölhető a tagok sorából, ha egy év alatt semmilyen módon nem támogatta az egyesületet. A törlést közlő határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül halasztó hatályú felszólalásnak van helye az elnökséghez.

(5) Az Elnökség határozattal kizárhatja a tagok sorából azt a tagot, aki az Egyesület céljainak, feladatainak megvalósítását súlyosan sérti vagy veszélyezteti,vagy az alapszabállyal ellentétes magatartást, tevékenységet tanúsít, továbbá azt a pártoló tagot, aki írásbeli felhívás ellenére sem teljesítette vállalt kötelezettségét. A kizárást tárgyaló elnökségi ülésre a kizárni kívánt tagot (pártoló tagot) írásban meg kell idézni, ahol előadhatja védekezését. A kizárást kimondó határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közgyűléshez halasztó hatályú fellebbezéssel lehet élni.

(6) A tiszteletbeli tagságot az elnökség írásbeli határozattal visszavonhatja, ha a tiszteletbeli tag erre méltatlanná vált, mely határozat az érintett részére kikézbesítendő, aki a határozat ellen a kézbesítést követő 15 napon belül a Közgyűléshez nem halasztó hatályú kifogást nyújthat be.

10. Közgyűlés

(1) A Közgyűlés az egyesület legfőbb testületi szerve, a tagok összességének képviselete.

(2) A Közgyűlésen minden rendes és tiszteletbeli tagnak egy szavazata van. A rendes tagok, illetve a tiszteletbeli tagok csak személyesen gyakorolhatják közgyűlési jogaikat.

(3) Az egyesület évente legalább egyszer rendes Közgyűlést tart. Összehívásáról az elnökség megbízásából az egyesület elnöke gondoskodik. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni. Az elnökség és az elnök rendkívüli Közgyűlést bármikor összehívhat. Az elnöknek a rendkívüli Közgyűlést akkor is össze kell hívnia 30 napon belül, ha a tagság egytizede – az ok és a cél megjelölésével – írásban azt kéri. Az elnököt ezen feladatok ellátása során akadályoztatása esetén az elnökség által megválasztott valamely elnökségi tag helyettesíti.

(4) Ha az elnökség, illetve az elnök a (3) bekezdésbeli kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, akkor a rendkívüli Közgyűlést az egyesület költségei terhére az összehívás kezdeményezésére jogosultak hívják össze.

(5) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörrel:

  1. megállapítja és módosítja az alapszabályt,

  2. értékeli az egyesület éves tevékenységét, meghatározza a következő év legfontosabb feladatait,

  3. meghatározza az egyesület éves költségvetését,

  4. értékeli az egyesület gazdálkodását, jóváhagyja az egyesület éves beszámolóját és jelentését,

  5. dönt más társadalmi szervezettel való egyesülés, szétválás, átalakulás, illetve a feloszlás kimondásáról,

  6. megválasztja három éves időtartamra az egyesület elnökét és elnökségi tagjait,

  7. dönt a tagdíj mértékéről.

(6) A Közgyűlés dönthet az egyesület működését érintő bármely kérdésben, amelyet az elnökség, az elnök, és/vagy a tagság egytizede- az ok és a cél megjelölésével – a Közgyűlés napirendi pontjaként írásban javasol.

(7) A Közgyűlésre a napirendi pontokat is tartalmazó írásbeli meghívót az ülés helyének és időpontjának megjelölésével a tagok részére a Közgyűlés megtartása előtt legalább 15 nappal meg kell küldeni, s az egyesület Hírlevelében, és honlapján is közzé kell tenni. A Közgyűlések nyilvánosak. A halasztott Közgyűlésre vonatkozó szabályokat a 14.5. pont tartalmazza.

(8) A Közgyűlést az elnök, vagy az elnökségnek egy másik – az elnök által felkért – tagja, vagy a Közgyűlés által erre felkért személy vezeti le. A Közgyűlés a tisztségviselők megválasztásának ügyében titkos, egyéb ügyekben nyílt szavazással dönt.

(9) A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, amennyiben jogszabály vagy jelen alapszabály szigorúbb követelményt nem támaszt. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

11. Az egyesület vezető tisztségviselői

Az egyesület vezető tisztségviselői az egyesület Elnöke, Elnökhelyettese és az egyesület elnökségének tagjai. Az egyesület vezető tisztségviselőinek mandátuma a megválasztásuktól számított 3 évre szól. Az egyesületnek nem lehet vezető tisztségviselője az egyesülettel munkaviszonyban álló személy. Vezető tisztségviselő csak az adott tisztségre választott egyesületi tag lehet.

12. Az egyesület Elnöke

(1) Az egyesület Elnöke vezeti a Közgyűlést, ellátja a Közgyűlés és az elnökség által rábízott feladatokat, Az Elnök:

  1. jogosult az egyesület önálló képviseletére,

  2. összehívja és vezeti az elnökség üléseit,

  3. a Közgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően folyamatosan intézi az egyesület szakmai ügyeit,

  4. beszámol a Közgyűlésnek és az elnökségnek az egyesület ügyeinek intézéséről,

  5. munkáltatói jogokat gyakorol az egyesület alkalmazottai és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló dolgozói felett,

  6. ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az alapszabály, a Közgyűlés, illetve az elnökség a hatáskörébe utal,

  7. az Elnök a közgyűlés által meghatározott összeghatárig egyedül, afelett az Elnökséggel együtt jogosult pénzügyi döntéseket hozni..

13.Az egyesület Elnökhelyettese

(1) Az elnökség tagjai közül egyszerű szótöbbséggel Elnökhelyettest választhat. Az Elnökhelyettes az elnökség határozatainak megfelelően az elnökségi ülések közötti időben az egyesület működésével kapcsolatos operatív feladatokat látja el.

14. Az egyesület Elnöksége

(1) Az egyesület vezető és képviseleti szerve az 5 tagból álló elnökség.

(2) Az elnökség a Közgyűlés által megválasztott elnökből és további négy elnökségi tagból álló testület. Az elnökség tagjai elnökségi tagsági jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

(3) Az elnökség

  1. az elnök útján összehívja a Közgyűlést,

  2. gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról,

  3. a Közgyűlés határozatainak megfelelően folyamatosan intézi az egyesület szakmai ügyeit

  4. kidolgozza, és a Közgyűlés elé terjeszti az egyesület éves költségvetését, az egyesület éves beszámolóját,

  5. az elnök vagy az elnökség bármely tagjának előterjesztése alapján határoz tiszteletbeli tagság adományozásáról,

  6. dönt az egyesület működését érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés, illetve egyes vezető-tisztségviselők kizárólagos hatáskörébe,

  7. szervezi az egyesület belföldi és külföldi kapcsolatait.

(4) Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább félévenként tartja. Az ülések összehívásáról és – a napirendi pontokra is kiterjedően – előkészítéséről az elnök gondoskodik, aki köteles a napirendi pontokat is tartalmazó írásbeli meghívót az ülés helyének és időpontjának megjelölésével a tagok részére az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban vagy e-mailen megküldeni. Az ülésen minden megjelent tagot egy szavazat illeti meg. A megjelentek minden kérdésben egyszerű szótöbbséggel határoznak. Az elnöknek az elnökséget akkor is össze kell hívnia 8 napon belül, ha legalább 2 elnökségi tag – az ok és a cél megjelölésével – írásban azt kéri. Az elnökség ülései nyilvánosak azzal, hogy az elnökség az ügyek bizonyos csoportjaira a nyilvánosságot korlátozhatja.

(5) Az elnökségi tagok: az elnökség testületi döntéseiben vesznek részt. A közgyűlés és az elnökség az elnökség tagjait önálló feladatokkal is megbízhatja.

(6) Az elnökség az ügyrendjét – az alapszabály rá vonatkozó rendelkezései betartásával – maga állapítja meg.

15. Az egyesület képviselete és jegyzése

(1) Az egyesületet az egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az elnökség által kijelölt elnökségi tag önállóan, korlátozás-mentesen, önálló aláírási joggal képviseli, azzal hogy helyettesi jogkörében eljárva a megtett intézkedésről az elnököt haladéktalanul köteles tájékoztatni.

(2) A képviselet akként történik, hogy az egyesület előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá az elnök, illetve helyettesi jogkörben az elnökség által kijelölt elnökségi tag nevét önállóan írja.

  1. Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az egyesület elnöke és egy elnökségi tag együttes aláírása szükséges.

16. A vezető szervek működésének általános szabályai

(1) Az egyesület vezető szervei: a Közgyűlés és az Elnökség.

(2) A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal, az Elnökség évente legalább két alkalommal ülésezik.

(3) A vezető szervek ülései összehívásának a rendjét és a napirend közlésének módját az alapszabály szervenként tartalmazza.

(4) A vezető és képviseleti szervek ülései nem nyilvánosak. A Közgyűlésen a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

(5) A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok többsége, de legalább 50%+1 fő megjelenik. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül akkor határozatképes, ha a Közgyűlésre szóló eredeti meghívó tartalmazza, hogy a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés megtartására változatlan napirendi pontokkal az eredeti meghívóban megjelölt helyen és napon az elnapolást követő legalább fél óra múlva sor kerül. Az elnökség akkor határozatképes, ha azon legalább három elnökségi tag jelen van. Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnökségi ülés határozatképtelensége esetén haladéktalanul új elnökségi ülést kell összehívni. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

  1. A vezetőszerv határozatait, ide értve az éves beszámoló jóváhagyását, de kivéve a tisztségviselők megválasztását, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az ülést levezető elnök a jelenlévő tagok egyharmadának javaslatára azonban titkos szavazást köteles elrendelni.

(7) A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jegyzőkönyvvezető, az ülést levezető elnök és hitelesítésre felkért tag hitelesít.

(8) Az egyesület működése, szolgáltatásai igénybevételének módja, beszámolói nyilvánosak. Az egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevételével kapcsolatosan keletkezett iratokba, ide értve az éves jelentést és más beszámolóit is, előre egyeztetett időpontban, az egyesület székhelyén, személyazonosságának igazolása után bárki betekinthet, kivéve az adatvédelmi, személyiségi jogi védelemi jogszabályok szerint védett adatokat tartalmazó iratokat, illetőleg az éves jelentésről saját költségére másolatot kérhet.

17. Etikai Bizottság

(1) Az egyesület etikai ügyekben a három főből álló Etikai Bizottsága útján jár el.

(2) Az Etikai Bizottságot a Közgyűlés választja meg egy – legfeljebb három éves időtartamra. Az Etikai Bizottság elnökből és további két tagból álló testület. Az Etikai Bizottság tagjai tagsági jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

(3)Az Etikai Bizottság ügyrendjét – az alapszabály ide vonatkozó rendelkezései mellett az egyesület Etikai kódexe állapítja meg.

18. Panaszkezelési ad hoc Bizottság

(1) Az egyesület EAGT szintű terapeuta tagjainak esetében felmerülő etikai panasz esetén a három főből álló és esetenként megalakuló Panaszkezelési Bizottság útján jár el.

(2) A Panaszkezelési ad hoc Bizottság három főből álló testület. A Panaszkezelési Bizottság tagjai tagsági jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

(3)A Panaszkezelési Bizottság esetenkénti megalakulásának szabályait és működésének ügyrendjét – az alapszabály ide vonatkozó rendelkezései mellett az egyesület Etikai kódexe állapítja meg.

19. Fellebbezési bizottság

(1) Az egyesület EAGT szintű terapeuta tagjainak esetében felmerülő etikai panaszos ügyekben történő fellebbezési eljárásban a három főből álló Fellebbezési Bizottság útján jár el.

(2) A Fellebbezési Bizottság a Közgyűlés által egy- legfeljebb három éves időtartamra megválasztott elnökből és két tagból álló testület. Az Etikai Bizottság tagjai tagsági jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.

(3) A Fellebbezési Bizottság ügyrendjét – az alapszabály ide vonatkozó rendelkezései mellett az egyesület Etikai kódexe állapítja meg.

20. Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben foglaltak az irányadók.

A jelen alapszabályt 2017. 01. 30. napján a Közgyűlés elfogadta.

Záradék:

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. Törvény 38. §-ának (2) bekezdésére tekintettel a jelen alapszabály aláírásával igazoljuk, hogy a jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

…………………..

dr. Tóth Judit

elnök

Gestalt Alapképzés

A Gestalt Alapképzést évente két alkalommal szervezünk, tavasszal és ősszel, az alábbi modulokkal.
Ha jelentkezni szeretnél a következő képzésre, kérjük, hogy jelentkezési szándékodat Kun Andreának jelezd! Andi elérhetősége: +36 20 777-0670; email: andrea.1.kun@gmail.com

A képzéssel kapcsolatos további információt a jelentkezések ütemében küldünk az érdeklődőknek, illetve itt a honlapon is megtalálhatod a Gestalt képzések/Újdonságok menüben.

Az induló csoportokra a regisztrációt, jelentkezést itt fogadjuk: Jelentkezési lap

A képzés moduljainak bemutatása

Bevezetés a Gestaltba

Az alapképzés első modulja főként az ismerkedésről és közeledésről fog szólni: ismerkedünk egymással, ti velünk és egymással, mi veletek, közösen ismerkedünk a Gestalt felfogás alapfogalmaival és értékeivel. Mindezt különböző gyakorlatokon keresztül tesszük, hogy mindent, amiről beszélünk, közösen ki is próbáljunk – szándékunk szerint gestaltosan: azaz megtapasztalva, tudatossággal kísérve, kíváncsisággal, a jelenre fókuszálva, tiszteletben tartva a különbözőségeinket.

Emellett az érzékeléssel foglalkozunk, azzal a nagyszerű képességünkkel, hogy információt tudunk gyűjteni a külvilágból és belső történéseinkből.
A nap folyamán azt szeretnénk, hogy

  • elinduljon a csoport, tudjunk meg többet egymásról és a programról,
  • a résztvevők elkezdjék megismerni a Gestalt alapfogalmait és jellemzőit,
  • játékos gyakorlatokon keresztül tapasztaljuk meg, amiről beszélünk,
  • alapozzuk meg az együttanulást és -dolgozást,
  • legyen tudatosabb a résztvevőkben, hogy miért vannak itt, és mit szeretnének kapni a képzéstől.

Polaritások

Most mondjam, vagy ne mondjam? Megszólaljak, vagy ne szólaljak meg? Elinduljak, vagy maradjak? Hogy is van az, hogy ha meg kéne csinálnom egy fontos munkát, akkor mással kezdek el foglalkozni? Én mindig olyan kedves vagyok, akkor mások miért gonoszak velem?

Ellentmondások, polaritások, ambivalencia, erő-ellenerő, dilemmák – ezek mindannyiunkban megvannak, és nap mint nap hatnak ránk, akár tudatában vagyunk, akár nem.

A polaritások azért rosszak, mert lebénítanak, és mert találkozom a nem kedvelt tulajdonságaimmal.

A polaritások azért jók, mert ha a két oldal elkezd egymással beszélgetni, akkor az energiát ad, tágítja az énképemet, új irányokat mutat meg.

A nap folyamán azt szeretnénk, hogy

  • a résztvevőknek legyen sajátélményük a bennük lévő polaritásokról;
  • megtapasztaljuk, hogy mi történik, ha kísérletezünk az ellentmondásainkkal;
  • ránézzünk, a polaritások hogyan támogatnak minket a fejlődésben és a változásban;
  • a résztvevők kapjanak elméleti tudást arról, hogy a Gestalt megközelítésben hogyan gondolkozunk a polaritásról.

Gestalt ciklus

 A Gestalt szemlélet alapmodellje az ún. Gestalt ciklus. A modell szerint az emberi kapcsolatok jellege és minősége, a környezettel és önmagunkkal történő kapcsolódás módja és mikéntje a Gestalt ciklus mentén értelmezendő. A programmal az a szándékunk, hogy a résztvevők ismerjék és tapasztalják meg az egészséges, teljes ciklus működését, saját élményeik alapján képesek legyenek azt felismerni spontán kialakuló vagy tervezett, speciális céllal szerveződő emberi-kapcsolati helyzetekben.

A program másik fókusza az ellenállások témakör. Az ellenállásokra tekinthetünk úgy is, mint védelmi mechanizmusra és úgy is, mint elköteleződési folyamatra, amely megmutatja, hogy hogyan nyitjuk ki, illetve hogyan zárjuk be magunkat a tapasztalatok előtt, vagyis milyen módon segítjük vagy akadályozzuk a saját ciklusaink működését és a kontaktusba lépést másokkal. Az ellenállások önmagukban is komoly mélységgel és széles spektrummal bírnak. Az idő teljes megértésükhöz és feldolgozásukhoz rövid, de a Gestalt ciklus elakadásainak és sok esetben a diszfunkcionális kapcsolati mintázatoknak a megértéséhez szükségesnek tartjuk a programban ízelítőt adni belőle.

A modul során a célunk, hogy

  • a résztvevők kapjanak átfogó képet az elméleti háttérről, értsék meg a Gestalt ciklus és az ellenállások alapvető természetét és jelentőségét;
  • legyen sajátélményű tapasztalatuk a ciklusról és az ellenállásokról;
  • legyenek képesek az elméleti tudást és a sajátélményű tapasztalatot egységben látni;
  • legyenek képesek a ciklus elemeit és az ellenállásokat magukon és másokon érzékelni, felismerni, és ezzel a kapcsolati tudatosságukat emelni.

Testtudat

Ezen a modulon izgalmas önismereti utakra hívunk titeket: a nap során lehetőséget nyújtunk kevésbé szokványos módon megtapasztalni önmagatokat és a másokhoz való kapcsolódást. A jól megszokott „gondolkodunk és beszélünk” helyett ezt a napot elsősorban a test bölcseletének szenteljük. Azaz nonverbális gyakorlatok során megfigyeljük, meghalljuk érzékszerveink jelzéseit és ez által testünk üzenetét.

A gestalt kifejezés azt jelenti, hogy értelmes egész, alak. A Gestalt megközelítés alapelve, hogy egységes egészként tekintünk az emberre, akinek mentális, érzelmi és testi tapasztalatai elválaszthatatlanok egymástól. Eszerint bármi történik velünk/bennünk, az mindhárom szinten hatással van ránk – akár észrevesszük ezt, akár nem.

Ennek nem mindig vagyunk tudatában: sokan jóval könnyebben mozgunk mentális síkon, hiszen időnk nagy részében agyunkat használjuk, és a „fejünkben élünk”. Kevésbé otthonos terepnek érezzük, akár észre sem vesszük testünk történéseit. Így aztán észrevétlenül ülünk végig többórás megbeszéléseket szünet vagy evés-ivás nélkül, elfelejtünk mélyen lélegezni, vagy egy probléma vagy nehézség feloldásához kizárólag racionálisan közelítünk.

Ezen a modulon testünk érzetei, jelzései, üzenetei lesznek a középpontban. Néhol játékosan és kihangosítva, máskor elmélyülve és csendesen. Mindvégig érdeklődéssel követve, befelé figyelve, hallgatózva: Merre mozdulnék most? Melyik testrészemben van sok/kevés energia? Mi történik velem mozgásban és mozdulatlanságban? Mit adok, és mit kapok egy találkozás során? Mire van valójában igényem?

A nap folyamán azt szeretnénk, hogy a résztvevők

  • figyelme mélyüljön el a testi érzetek és érzések felé;
  • hallják meg tisztábban belső igényeiket;
  • ezáltal tudják támaszként használni testüket, mint belső erőforrást;
  • kezdjék el érzékelni és tudatosítani a testben megjelenő energiákat;
  • tapasztalják meg a beszéd nélküli kapcsolódás minőségeit;
  • merjenek nyitottan és egyszerűen a testükben maradni;
  • bízzanak abban, hogy szavak nélkül is létrejönnek kapcsolatok.

Co-creation. A szituáció Gestaltja

Én csinálom, vagy Te csinálod? Ki rontotta el, és kin múlt, hogy nem jött össze? Ki volt a helyzet kulcsa, és ki tett a legtöbbet a sikerért? Mi az én részem, és mi a tied? Miért vagyok én a felelős, és miért te? Ismerős kérdések? Valószínűleg igen. Mi legalábbis sokszor sok helyzetben pörgettünk magunkban ilyen és ehhez hasonló kérdéseket.

Tegyük félre ezeket a kérdéseket most egy napra, és vegyük elő helyettük inkább a következőket: Mi az, amit Te+Én hozunk létre? Milyen vagyok én, amikor veled vagyok, és milyen vagy te, amikor velem vagy? Hogyan hatsz te rám, és én hogyan hatok rád? Mivé válok én, amikor veled vagyok együtt, és mi az a közös valóság, amit együtt teremtünk meg?

Olyan helyzeteket és szituációkat szeretnénk hozni a modul során, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy ki-ki felfedezhesse a benne élő sokféle ént. Szeretnénk inspirálóan hatni arra, hogy a résztvevők kitágítsák érzékelésük és észlelésük határait, és ne csak önmagukat vagy a másikat lássák, hanem azokat a kisebb vagy nagyobb rendszereket is, amit másokkal alkotnak.

Kapcsolatban lenni a Gestalt szerint többek közt azt jelenti, hogy egyenrangúak vagyunk a helyzetben, együtt alkotunk meg valamit, ami a Mi együttes egyediségünkről szól. Szerintünk ennek megértéséhez fontos szavak és fogalmak: a bátorság, a kíváncsiság, a nyitottság az újra, a kell-ek elengedése, a jelen impulzusainak megélése.

Elmélet, tapasztalati gyakorlatok és egyéni reflexió fog segíteni minket abban, hogy perspektívát váltsunk, és az egyéni szemszög helyett az együtt létrehozott valóságot lássuk meg.

Gestalt képzések

Az egyesület, a kezdetektől törekszik arra, hogy az érdeklődőnek és tagjainak, sokféle módon adjon lehetőséget, a Gestalt szemlélethez közelkerülésre. Hűen a Gestalt szelleméhez, ez leginkább saját élményen keresztül valósul meg, találkozva Gestaltos szakemberekkel: előadások, műhelyek, képzések vagy egyéni terápia formájában.

Egyre több programunk áll rendelkezésre magyarul, ezekről rendszeresen közvetítünk, a hírlevél, a Facebook és az oldal segítségével: a rendszeres programokat külön választva és az újdonságokat megtalálod ezen a weboldalon a Gestalt képzések menü egyes pontjaiban.

Az Egyesület Alapszabálya értelmében az Egyesület által szervezett programokon az érvényes tagsággal rendelkező tagok számára speciális árat érvényesíthet. Mivel MAG tag csak természtes személy lehet, ezért a MAG tagok számára biztosított kedezményes árat, csak és kizárólag tagként nyílvántartott magánszemélyek részére tudjuk biztosítani. Ha céges úton jelentkezel, akkor az Early Bird árat vagy az alapdíjat fogjuk számlázni neked, attól függően, hogy mikor jelentkezel az adott programra. A számla minden esetben 27%-os Áfát tartalmaz.

Gestalt Est

A Magyar Gestalt Egyesület nevében szeretettel invitálunk, hogy tarts velünk a Gestalt értelmezéséhez és tapasztalásához kapcsolódó Hétfő Estek keretében szervezett találkozóinkra. Mentsd el a dátumokat és gyere el, ha módod lesz rá. Az estek MaG tagoknak ingyenesek, látogatóktól 1000 Ft hozzájárulási költséget kérünk.

Az Estek az UrbanFood Közösségi Iroda és Kávézóban havonta egyszer, este 18 órai kezdéssel, harapnivalóval, teázással zajlanak.
Jelentkezéseddel és további információval az estek házigazdáját, Antal Líviát keresheted itt:
antalivi@gmail.com

Cim: Urban Food, 1013 Budapest, Attila út 27.

Csatlakozz hozzánk a Facebookon

Ki lehet Gestaltos szakember?

A honlapon ajánlott Gestaltos szakemberek minimum az alábbi képzettségekkel és tapasztalattal rendelkeznek:

  1. Gestalt Terapeuta:
  1. Gestalt Terapeuta-gyakornok:
  • Folyamatban lévő Gestalt-terápia képzés (legalább befejezett 2 év) és Gestalt terápiás sajátélmény (legalább 40 óra, melyből 15 óra csoportos terápia lehetséges).
  1. Gestalt-orientációjú Life-coach:
  • Folyamatban lévő Gestalt-terápia képzés (legalább befejezett 2 év) és terápiás sajátélmény (legalább 40 óra, melyből 15 óra csoportos terápia lehetséges) vagy;
  • Gestalt-orientációjú coachképzés minimum 80 óra (Flow Coaching School vagy Gestalt Coaching Centerben végzett alap és továbbképzés) + Gestalt terápiás sajátélmény (legalább 40 óra, melyből 15 óra csoportos terápia lehetséges).
  1. Gestalt-orientációjú Szervezetfejlesztő Coach:
  • Nemzetközi Gestalt Szervezet- és Rendszerfejlesztő Képzés (IOSD – International Organization and System Development Program vagy iGold program) plusz általános coachképzés minimum 80 óra vagy;
  • Nemzetközi Gestalt Szervezet- és Rendszerfejlesztő Képzés (IOSD – International Organization and System Development Program vagy iGold program) plusz Gestalt-terápia képzés befejezett 2 év vagy;
  • Gestalt-orientációjú szervezetfejlesztő coachképzés minimum 80 óra (Flow Coaching School vagy Gestalt Coaching Centerben végzett alap és továbbképzés) vagy;
  • Gestalt-terápia képzés és általános szervezetfejlesztő coachképzés minimum 80 óra.
  1. Gestalt-orientációjú Szervezetfejlesztő tréner
  • Nemzetközi Gestalt Szervezet- és Rendszerfejlesztő Képzés (IOSD – International Organization and System Development Program vagy iGold program) vagy;
  • Gestalt-orientációjú coachképzés minimum 80 óra ( Flow Coaching School és Gestalt Coaching Centerben végzett alap és továbbképzés) és általános trénerképzés (ez utóbbi helyett elfogadjuk a legalább 5 éves tréneri munkatapasztalatot) vagy;
  • Gestalt-terápia képzés befejezett két év és más általános trénerképzés (ez utóbbi helyett elfogadjuk a legalább 5 éves tréneri munkatapasztalatot).
  1. Gestalt-orientációjú Szervezetfejlesztő
  • Nemzetközi Gestalt Szervezet- és Rendszerfejlesztő Képzés (IOSD – International Organization and System Development Program vagy iGold program) és általános trénerképzés (ez utóbbi helyett elfogadjuk a legalább 5 éves tréneri munkatapasztalatot) vagy;
  • Gestalt-orientációjú coachképzés minimum 80 óra (Flow Coaching School és Gestalt Coaching Centerben végzett alap és továbbképzés) és általános OD képzés (ez utóbbi helyett elfogadjuk a legalább 5 éves OD munkatapasztalatot) vagy;
  • Gestalt-terápia képzés befejezett két év és más általános OD képzés (ez utóbbi helyett elfogadjuk a legalább 5 éves OD munkatapasztalatot).

A fentiekben fel nem sorolt speciális képzettség  vagy gyakorlati tapasztalat esetén az elnökség  az egyedi szempontok alapján hozhat döntést.

Ha szakemberként érdekel, hogy hogyan lehet felkerülni a honlapra, keresd Petka Krisztinát: krisztina PONT petka KUKAC gestalt PONT hu.

Gestaltos szakemberek

A Magyar Gestalt Egyesület célja, hogy segítsen egyéneket, csoportokat és szervezeteket abban, hogy teljesebb, önmagukkal békésebb életet éljenek, és hogy eredményes, hatékony legyen együttműködésük a környezetükkel. Ezért a tagok egy része (megfelelő végzettséggel*) terápiát vagy coacholást folytat, illetve műhelyeket, tréningeket tart. Ezek révén közreműködnek abban, hogy az egyének, csoportok vagy szervezetek saját magukat és saját képességeiket a korábbiaknál jobban megismerjék és kiteljesítsék.

A Magyar Gestalt Egyesület olyan szakemberek bemutatását segíti elő, akiknek az adott területen valamilyen szintű Gestalt végzettségéről tudomása van, és tagja a Magyar Gestalt Egyesületnek. Az akkreditált Gestalt-terapeuták, aláírták az Etikai Kódexet és alávetik magukat mind a Panaszkezelő, mind az Etikai Bizottság döntéseinek.

Mindazonáltal az egyesület nem vállalhat felelősséget egy konkrét együttműködés színvonaláért. Ezért is nagyon fontos, hogy Ön választ a szakemberekről itt megjelenő információ és személyes megbeszélés alapján.

A Gestalt szakemberek az 1997. évi CLIV – Törvény az egészségügyről, 103§-nak megfelelően, nem végeznek egészségügyi tevékenységet.

Antal Lívia

Antal Lívia

Tevékenységek: Life-coach Terapeuta gyakornok Az egyén természetes állapota az állandó változás, ami azon a dinamikus tranzakción alapul, ami közte és ...
Bővebben
Bence Judit

Bence Judit

Tevékenységek: Business coach Szervezetfejlesztő Tréner Life coach Terapeuta Munkámban elsősorban az állandóság és a változás ambivalenciája érdekel: hogyan tud egy szervezet, ...
Bővebben
Bóna Katalin

Bóna Katalin

Tevékenységek: Business coach Szervezetfejlesztő Life-coach A Gestalt a klasszikus “díványpszichológus” mítosza helyett életközeli, dinamikus hozzállást adott nekem, segítségével elérem, hogy ...
Bővebben
Bozsogi Dia

Bozsogi Dia

Tevékenységek: Business coach, Szervezetfejlesztő, Tréner, Life coach, Terapeuta Amikor elkezdtem Gestaltot tanulni, azt éreztem, hazataláltam. Szabadságot találok benne, és segít ...
Bővebben
Lukács Erzsébet

dr. Lukács Erzsébet

Tevékenységek : Terapeuta Gyakorló orvosként már pályám kezdetén embertársaimhoz közel kerültem, megtanultam hogyan nyújtsak megoldást gondjaikra. Kommunikációs szakemberként és trénerként feltárultak ...
Bővebben
Agoston Nemeth (1)

dr. Németh Ágoston

Tevékenységek: Gestalt-terapeuta, Life coach, Business Coach, Munkám során arra törekszem, hogy a hozzám fordulókkal közösen fedezzük fel és tisztázzuk egy-egy adott ...
Bővebben
Tóth Judit

dr. Stefany-Tóth Judit

Tevékenységek: Executive és Life coach Szervezetfejlesztő Gestalt-terapeuta szupervizor Egész életem során emberekkel foglalkoztam és az emberi működés mögött rejlő okokat, ...
Bővebben
Sultész János

dr. Sultész János Péter

Tevékenységek: Business coach, Life coach 9 éve saját üzletemet vezetem, sikeresen. Állatorvosi végzettséggel, főleg a szarvasmarha nemesítés szolgálatában, kereskedelemmel foglalkozunk ...
Bővebben
Erős Ila

Erős Ila

Tevékenység : Executive coach, Szervezetfejlesztő, Life coach, Tréner Terapeuta Amire törekszem, az nem a változtatás, hanem a tudatosság. Ha rálátunk ...
Bővebben
Gulyik Irén

Gulyik Irén

A Gestalt-terápia nemcsak egy hatékony módszer számomra, hanem életforma is. Az életem nehezebb eseményeit igyekszem jelenségeknek tekinteni és nem problémáknak, ...
Bővebben
Loading...