dr. Stefany-Tóth Judit-Mondok Árpád : Egy munkahelyi coaching etikai esetvéleményezése : 2016 09

A szervezetfejlesztés keretében ismert gyakorlat, hogy a cégek belső coachot alkalmaznak a cég alkalmazottai részére nyújtandó coaching szolgáltatás érdekében. Ebben az esetben a coaching jogviszony a cég dolgozója és a belső coach között egy kapcsolati szerződésen alapulva jön létre . Emelett egy munkaszerződésen alapuló munkaviszony is
fennáll az érintettek – a cég a belső coach illetve a dolgozó – között, és a coachingot mint szolgáltatást a cég finanszírozza a dolgozó részére.
Ezen utóbbi alapján a cég, mint munkáltató és szponzor , jogosult a dolgozó coaching folyamatban való részvételét nyomon követni . Ebben az esetben is fennáll azonban a coaching jogviszony tekintetében a titoktartás , vagyis a folyamat tartalmi részeit illetően a belső coach nem adhat ki információt az ülésen elhangzottakról a cég vezetésének.

Jelen etikai esetben vázolt példában egyrészt a fenti coaching , másrészt azonban terápiás folyamat is zajlik a cégnél, mindkét esetben ugyanolyan kereteket alkalmazva a folyamatokra, mivel a terapeuta a cég alkalmazottja és a terápiát a cég fizeti a dolgozók részére.

A helyzet több etikai dilemmát is felvet .

Read more

Mondok Árpád : Hozzászólás egy DREAM módszer esetleírásához, egy Gestalt-terapeuta szemszögéből – 2016 09

Terápiás szerződésről

A Gestalt-terápia heti rendszerességű, többnyire nyílt végű.  A DREAM módszer kerete engem inkább emlékeztet a coaching alapú (erős cél és időkeret, főleg munka fókusszal, gyakran harmadik fél megbízásából) együttműködésekre. A Gestalt terápiában a munka jellege és persze a kliens elköteleződése adja meg az időbeni kereteket, akár évekig tartó folyamatot eredményezve. Ennek alapja mindig legalább egy konzultációs beszélgetés, ahol lehetőség nyílik ránézni, mit is hoz a kliens, mennyire van támogatása (saját önismerete, támogató kapcsolata és persze egzisztenciális alapja) a folyamat során. Ahogy Árkovits Amaryl DREAM módszer szerint vezetett esetének leírásában is megjelenik, a keretek erősen befolyásolják, hogy mivel lehet vagy érdemes dolgozni.

Terápiás cél

A terápiás cél nem mindig egyértelmű, mégha legtöbbször, mint ahogy Kinga esetében is, van egy konkrét ok, amivel kapcsolatban segítséget kér. Kinga élethelyzetének főbb elemei a munka-élet egyensúly megbomlása és a magánéletben megjelenő (vagy inkább csak itt megélhető) irányításvesztés számos munkájában sikeres emberre jellemző.  Ezen a ponton megfogalmazható mi az, ami a Gestalt szemléletben eltérőnek tűnik a DREAM módszer szerint vezetett esettől, hogy a hozott terápiás cél nem szükségszerűen az, amit a kliens jelez, hanem abból kerül kialakításra, ami a konzultáció során az egész helyzetből kiemelkedik. Ez lehet azonos, vagy épp a munka elején látszatra azonos, de ahogy elkezdünk dolgozni az egymásrahatásból kialakuló alak válik a terápia fókuszává. Legtöbbször úgy fogalmazom ezt meg, hogy “ez van most előttünk, meglátjuk mit hoz a folyamat és időnként ránézünk honnan is indultunk”.  A Gestalt-terapeutában létrejövő dilemmák, főleg ha azok visszatérőek, kihangosíthatóak (vagyis az érzékelés szintjén maradva a terapeuta kimondja), választ vagy reagálást nem, de a meghallást lehetővé teszi a kliens számára.

Read more

Pszichoterápia folyóirat 25/3 2016 – A szerkesztők előszava

Észre sem vettük, olyan csendben jutottunk el a PSZICHOTERÁPIA szakfolyóirat 25. évfolyamához. Nem volt se ünneplés, se (fel)köszöntés, se visszaemlékezés. Ez így van jól és rendben. Közös munkánk örömei, kalandjai teszik szerkesztőségi üléseinket a hétköznapok ünnepeivé, a lap megjelenése pedig büszkévé. Ezzel a jó érzéssel bocsátja útjára szerkesztőségünk az évfolyam harmadik számát, és küldi el az olvasóknak, a szakmának.

Van, ami évek óta változatlan. Például a szlogenünk: „A szakmát tiszteljük, nem a tekintélyt”. De nemcsak tiszteljük, hanem szeretjük is a szakmánkat. A pszichoterápiás szakma gyönyörű a sokféleségével, hazai összetettségével, a sokféle módszerrel, amely mind más és más ideállal dolgozik, képez és fejleszti szemléletét. De e sokféleség mellett egyre több a felismert azonosság, a közös alap. A módszerek éppen különbözőségükben alkotnak egységességet: a lélek megismerését és folyamatainak a boldogság közelítésének, a gyötrelmek mérséklésének szolgálatába állítását igyekeznek szolgálni.

A szakfolyóirat törekszik áttekintést nyújtani a terápiák és tanácsadás módszereinek világáról, de ennek kényes nehézsége ezek sokfélesége. Erőfeszítést teszünk a kiegyensúlyozottság érdekében, aminek rendszerint elégedetlenség a vége a szerkesztőségi csapaton belül, mert céljainkat csak közelíteni tudjuk, így eredményeink rendszerint részlegesek e téren. Nemcsak méretben, aktivitásban, fajsúlyában, hanem vitatkozási és hozzászólási kedvben is rendkívül eltérőek a szakmai műhelyek. Újabban örömteli gonddal szembesülünk: egyre szűkebbnek bizonyul a lap terjedelme a beérkezett írások megjelentetésére. Mind a tanulmányok, amelyek kettős és anonim lektorálást követően jelennek meg, mind a Műhely és Szakmai közélet rész területén jelentősen megnövekedett az elmúlt évben a beérkezett írások mennyisége. Egyre nagyobb nehézséget jelent a megjelenések megfelelő ütemezése.

Read more

Mondok Árpád : A hit szerepe: segítség vagy gát a terápiában, a tanácsadásban? 2016.09.05

Számomra a hit megélése összeolvadás, amelyben a “mi” élményének megélése a fontos. Ez nem feltétlenül kapcsolat, nem szükségszerű, hogy legyen én, aki felolvad, van mikor pont épp annak elkerülése, hogy szembesüljek azzal ki is vagyok én valójában. A hit lehet menedék.

Egyetértek Buber véleményével : akkor lehet építő kapcsolódás Istennel, ha tudom, hogy ki vagyok, hiszen a kapcsolat lényege a változás, hogy van olyan hogy én és ő, ahogy a mi élménye is.

Amikor leül velem szemben egy kliens, a terápiában benne van a carefrontation lehetősége: az alázatos törődésé, és a gyengéd szembesítésé egyszerre. Sokféle módon kapcsolódhatunk, és közben a kliens egyre inkább megéli, ki is ő igazán. Lehet, hogy épp hitünk hasonlóságán keresztül, vagy épp a különbségekkel való szembesülésén át.

Mert a Gestalt-terápiában nem neutrális vetítővászon vagyok, inkább amit lehet megteszek azért – a terápiában és azon kívül is -, hogy tudatosítsam a kliens, a helyzet és én, egymásra hatását. Egy olyan rugalmas kapcsolat ez, amiben úgy támogatom őt, hogy szabadabban, teljesebben rálásson önmagára. Akár rajtam, vagy azon keresztül ami megjelenik közöttünk, kifejeződhet önmaga  (ahogy azzal is ha láthatóan kerüli a kifejeződést, pedig nagyon is helyén valónak tűnne). Visszajelzést adok a helyzetre (amikor elszomorodsz, azt mondod, Jajj istenem), ami megjelenik az érzékelés (és nem vélemény vagy gondolat) szintjén. Ha ez épp a hit valamelyik eleme (akár egy arra utaló szó-mint előbb, vagy egy jel egy rajzon, egy mozdulat), az mind lehetőség, hogy ránézzünk, mit is jelent ez számára, milyen a kapcsolata vele.

Read more

Erős Ila : Gestalt alapú vezetésfejlesztés/részlet

A vezetésfejlesztés a szervezetekben a 21. század elején egyre terjedő gyakorlat. Ráadásul nemcsak általában terjed, hanem a legismertebb magatartástudományi (behaviorista) megközelítés mellett új irányzatok válnak ismertté.

Ebben az írásban arra törekszem, hogy bemutassam, a Gestalt alapon működő vezetési tanácsadók milyen vezetési kultúra létrejöttét támogatják, és persze azt is, hogy mit is érthetünk az alatt, hogy „Gestalt alapon“.

A vezetésfejlesztés

Tanácsadóként mihez kell segíteni a vezetőket? Nagyon sokféle, szinte egyénenként különböző választ lehetne ezekre a kérdésekre adni, de két fő csoportba sorolhatjuk a válaszokat. Az egyik felfogás szerint az aktuálisan felmerülő problémákra kell kézzelfogható, azonnal megvalósítható megoldást nyújtani, a másik szerint az általában jelentkező kérdésekrekell választ adni, és akkor a vezető az „aprómunkát“, vagyis a helyi körülmények között alkalmazást már magától is el tudja végezni.

Az első felfogást, a gyors problémamegoldást támogatja magának az üzleti életnek a jellege. A vezető munkájában is nemegyszer az operatív feladatok „felfalják“ az időt a stratégiai, elmélyültebb helyzetfeltárás és iránymegtalálás elől. Ezért nagyon kézenfekvő tanácsadót alkalmazni arra, hogy mondjon néhány, máshol kidolgozott ötletet, és akkor neki csak a helyi specialitásoknak megfelelő alkalmazással kell foglalkozni.

A teljes cikket itt olvashatod.

Elakadtam a karrieremben. Aztán jött 9 hét coaching /részlet (2016.06.19)

Szabó Andrea szerint is fontos, hogy mennyire képes valaki az igazat mondani, mert bármennyire is különbözőek vagyunk, az őszinteséget mindannyian ösztönösen megérezzük. A megnyílásban a tréner elmondása szerint nemcsak a facilitátor kezdeményezőképességére, de a csoportban lévő személyek titoktartására is szükség van, ráadásul a hasonló élmények miatt könnyebben nyílnak meg ezek a csatornák. “Mindenki más, de mindenki volt már elakadva, mindenkinek vannak kudarcai, és abból, hogy a kudarcainkból hogyan állunk fel sok minden kiderül az emberről” – véli a szakember, aki főképp azoknak ajánlja a csoportot, akik bármilyen típusú karrier dilemmával küzdenek vagy akár csak egy fontos szakmai döntést szeretnének meghozni.

Az teljes cikket itt olvashatjátok.

Mondok Árpád – Hazugság és valóság (2015.05.08)

A Gestalt-terápiában a kliens és a terapeuta, együtt fedezi fel a kliens világát, azt ahogy az meg tud jelenni a terápiás közegben. A terapeuta nem ítélkezik, de nem is semleges, tudatában van saját érzékelésének és gondolatainak, egyben képes megélni azt amit a kliens mond, jelez és visszajelzi, alapvetően az érzékelés szintjén. Nem elsődleges fontosságú, hogy ami megjelenik az hihető-e, hanem sokkal inkább az, hogy tudatosítsák annak megélését a kliens életének egészére vonatkozóan. Mégha elsőre valami hihetetlennek is tűnhet ez pusztán azt jelenti, hogy ebben a terápiás közegben ez a mód az ahogy kapcsolatot tud teremteni valamilyen élménnyel és ez valószínűleg egyben jellemzi azt, ahogyan saját életében megküzd egy hasonló helyzettel. Amikor egy kliens sűrűn rázza a fejét és mégis azt mondja igen, abban nem az a lényeg, hogy melyik az igaz, hanem hogy gyakran ott a szégyen vagy a bűntudat vagy pusztán megjelenik a polaritás aközött amit megél és aközött amit gondol, hogy elvárnak tőle.

A fenti absztrakt a 11. Pszichoterápia konferencián elhangzott kerekasztalbeszélgetéshez készült.

Bozsogi Dia – Meg lehet mondani, hogyan legyünk boldogok -részlet (2014.11.07)

A Gestalt alternatív pszichoterápiás irányzatként van jelen szerte a világon – magyarázza Bozsogi Dia Gestalt-terapeuta, a Magyar Gestalt Egyesület elnökhelyettese –, amelyet Fritz és Laura Perls, illetve Paul Goodman számos forrást (fenomenológia, egszisztencializmus, Gestalt-pszichológia, pszichoanalízis, mezőelmélet, zen-buddhizmus) felhasználva alkotott meg a 20. század derekán. A felsorolásból is kitűnik, hogy a Gestalt-terápiának csak az egyik eleme a talán ismertebb Gestalt-pszichológia (alaklélektan), ami az észleléssel foglalkozott az 1920-as években Németországban.

A Gestalt-terápia abban segít az embereknek, hogy gazdagabb és élvezetesebb életet éljenek, tisztábban lássák a helyzetüket, felfedezzék lehetőségeiket, és felelősséget vállaljanak azért, hogy ezekkel a lehetőségekkel éljenek is – azaz felelősséget vállaljanak a boldogságukért. Fókuszában az itt-és-most megélt tapasztalat áll – tiszteletben tartva azt, hogy ahányan vagyunk, annyiféle valóságot élünk meg. A terapeuta nem objektív szakértőként vesz részt a folyamatban: a terápia fontos eleme a terapeuta-páciens között kialakult kapcsolat, ami ebben a kapcsolatban megjelenik, és az a folyamat, ahogyan ezt közösen létrehozzák. A hagyományos terápiáktól abban is különbözik, hogy a hangsúly nem (csak) a verbalitáson van, dolgozik a testtel, mozgással, úgynevezett „kísérletekkel”, azaz nem csak beszélünk róla, hanem ki is próbáljuk, meg is éljük itt-és-most. A páciens által hozott témákra nem betegségként vagy megoldandó problémaként tekint, hanem jelenségként, és azt keresi, hogyan vesznek részt a rendszer különböző elemei ennek a jelenségnek a létrejöttében – tehát nemcsak az egyént vizsgálja, hanem rendszerszemléletben gondolkodik.

A teljes cikket itt olvashatjátok.

Tudod, ki vagy valójában? részlet (2012.07.06)

Megtanulhatjuk, miként hozzuk összhangba gondolatainkat, érzéseinket és cselekedeteinket, ha a Gestalt-irányzatot hívjuk segítségül. Így tudatosíthatjuk erősségeinket, élesebben láthatjuk akadályainkat, és búcsút inthetünk álarcainknak.

A Gestalt-pszichológia – a régi lélektani felfogásokkal ellentétben – nem választja szét az emberi viselkedés lelki és testi oldalát, úgy veszi, hogy a gondolatok és a cselekvések ugyanabból az „anyagból” fakadnak. A terápia során nem arra helyeződik a hangsúly, amit a kliens/csoporttag mond, hanem arra, mit tesz az adott helyzetben. A terapeuta és a csoporttagok visszajelzései segíthetnek fantáziáink és viselkedésünk megértésében. De az analitikus pszichoterápiával ellentétben ide nem a múltban való elmélyüléssel, hanem a jelen megtapasztalásával jutunk el. Ahogy Arnold Beisser, a Gestalt-terápia egyik alapítója fogalmazott: „A »változás« akkor következik be, amikor valaki azzá válik, ami, és nem amikor az próbál lenni, ami igazán nem ő.”

Valóságok találkozása

Fritz Perls, a módszer kidolgozója szerint a gondolkodás nem más, mint elnémított beszéd. Általában azért alkotunk mondatokat, hogy hassunk másokra, és csak ritkán beszélünk azért, hogy kiadjuk önmagunkat. Gyakran maszkot viselünk, például egy mosoly mögé rejtjük a valódi érzéseinket. Mindezt tudatosítanunk kell ahhoz, hogy változtatni tudjunk. „Időbe telik, amíg ráeszmélünk, hogy amit a másikban látunk, az nem biztos, hogy benne van – világosít fel Mondok Árpád csoportvezető, a Magyar Gestalt Egyesület tagja. – Amíg ezeket a különbségtételeket nem tapasztaljuk meg, nehéz lesz egységre találnunk önmagunkban. A Gestalt-módszerrel megtanulhatjuk, hogyan hozzuk összhangba gondolatainkat, érzéseinket és tevékenységeinket, és miként terjesszük ki mindezt a hétköznapokra. Azt az utat érdemes járni, amiről bebizonyosodott, hogy egyensúlyt hoz számodra – folytatja szakértőnk. – Az eljárás lényege az együtt tapasztalás. Megeshet például, hogy egy találkozás – érhetetlen módon – félelemmel tölt el. A te döntésed, mit kezdesz ezzel. Érdemes átgondolnod, vajon már előtte benned volt-e ez az érzés, esetleg attól jelent meg, ami közöttetek történt, vagy az a másik személy emlékeztet valakire? A terápia során mindezeket a kérdéseket megfogalmazhatjuk, kimondhatjuk. Közben az is kiderülhet, hogy nem is bennünk lakozik a félelem, hanem a másikban. A csoporttagok ennek a jelenségnek a szemlélőiként közvetíthetik az érzéseiket. Nagyon beszédesek a mozgásos feladatok is. Árulkodó, ki hogyan lép kapcsolatba a többiekkel. Ami pedig már a felszínre tör, arra rá lehet nézni, rá lehet kérdezni: Látod-e, hogy ha nem lépsz, sosem kerülsz kapcsolatba? Látod-e, hogy sosem nézel a többiek szemébe?………

A teljes cikket itt olvashatod