Elakadtam a karrieremben. Aztán jött 9 hét coaching /részlet (2016.06.19)

Szabó Andrea szerint is fontos, hogy mennyire képes valaki az igazat mondani, mert bármennyire is különbözőek vagyunk, az őszinteséget mindannyian ösztönösen megérezzük. A megnyílásban a tréner elmondása szerint nemcsak a facilitátor kezdeményezőképességére, de a csoportban lévő személyek titoktartására is szükség van, ráadásul a hasonló élmények miatt könnyebben nyílnak meg ezek a csatornák. “Mindenki más, de mindenki volt már elakadva, mindenkinek vannak kudarcai, és abból, hogy a kudarcainkból hogyan állunk fel sok minden kiderül az emberről” – véli a szakember, aki főképp azoknak ajánlja a csoportot, akik bármilyen típusú karrier dilemmával küzdenek vagy akár csak egy fontos szakmai döntést szeretnének meghozni.

Az teljes cikket itt olvashatjátok.

Mondok Árpád – Hazugság és valóság (2015.05.08)

A Gestalt-terápiában a kliens és a terapeuta, együtt fedezi fel a kliens világát, azt ahogy az meg tud jelenni a terápiás közegben. A terapeuta nem ítélkezik, de nem is semleges, tudatában van saját érzékelésének és gondolatainak, egyben képes megélni azt amit a kliens mond, jelez és visszajelzi, alapvetően az érzékelés szintjén. Nem elsődleges fontosságú, hogy ami megjelenik az hihető-e, hanem sokkal inkább az, hogy tudatosítsák annak megélését a kliens életének egészére vonatkozóan. Mégha elsőre valami hihetetlennek is tűnhet ez pusztán azt jelenti, hogy ebben a terápiás közegben ez a mód az ahogy kapcsolatot tud teremteni valamilyen élménnyel és ez valószínűleg egyben jellemzi azt, ahogyan saját életében megküzd egy hasonló helyzettel. Amikor egy kliens sűrűn rázza a fejét és mégis azt mondja igen, abban nem az a lényeg, hogy melyik az igaz, hanem hogy gyakran ott a szégyen vagy a bűntudat vagy pusztán megjelenik a polaritás aközött amit megél és aközött amit gondol, hogy elvárnak tőle.

A fenti absztrakt a 11. Pszichoterápia konferencián elhangzott kerekasztalbeszélgetéshez készült.

Bozsogi Dia – Meg lehet mondani, hogyan legyünk boldogok -részlet (2014.11.07)

A Gestalt alternatív pszichoterápiás irányzatként van jelen szerte a világon – magyarázza Bozsogi Dia Gestalt-terapeuta, a Magyar Gestalt Egyesület elnökhelyettese –, amelyet Fritz és Laura Perls, illetve Paul Goodman számos forrást (fenomenológia, egszisztencializmus, Gestalt-pszichológia, pszichoanalízis, mezőelmélet, zen-buddhizmus) felhasználva alkotott meg a 20. század derekán. A felsorolásból is kitűnik, hogy a Gestalt-terápiának csak az egyik eleme a talán ismertebb Gestalt-pszichológia (alaklélektan), ami az észleléssel foglalkozott az 1920-as években Németországban.

A Gestalt-terápia abban segít az embereknek, hogy gazdagabb és élvezetesebb életet éljenek, tisztábban lássák a helyzetüket, felfedezzék lehetőségeiket, és felelősséget vállaljanak azért, hogy ezekkel a lehetőségekkel éljenek is – azaz felelősséget vállaljanak a boldogságukért. Fókuszában az itt-és-most megélt tapasztalat áll – tiszteletben tartva azt, hogy ahányan vagyunk, annyiféle valóságot élünk meg. A terapeuta nem objektív szakértőként vesz részt a folyamatban: a terápia fontos eleme a terapeuta-páciens között kialakult kapcsolat, ami ebben a kapcsolatban megjelenik, és az a folyamat, ahogyan ezt közösen létrehozzák. A hagyományos terápiáktól abban is különbözik, hogy a hangsúly nem (csak) a verbalitáson van, dolgozik a testtel, mozgással, úgynevezett „kísérletekkel”, azaz nem csak beszélünk róla, hanem ki is próbáljuk, meg is éljük itt-és-most. A páciens által hozott témákra nem betegségként vagy megoldandó problémaként tekint, hanem jelenségként, és azt keresi, hogyan vesznek részt a rendszer különböző elemei ennek a jelenségnek a létrejöttében – tehát nemcsak az egyént vizsgálja, hanem rendszerszemléletben gondolkodik.

A teljes cikket itt olvashatjátok.

Tudod, ki vagy valójában? részlet (2012.07.06)

Megtanulhatjuk, miként hozzuk összhangba gondolatainkat, érzéseinket és cselekedeteinket, ha a Gestalt-irányzatot hívjuk segítségül. Így tudatosíthatjuk erősségeinket, élesebben láthatjuk akadályainkat, és búcsút inthetünk álarcainknak.

A Gestalt-pszichológia – a régi lélektani felfogásokkal ellentétben – nem választja szét az emberi viselkedés lelki és testi oldalát, úgy veszi, hogy a gondolatok és a cselekvések ugyanabból az „anyagból” fakadnak. A terápia során nem arra helyeződik a hangsúly, amit a kliens/csoporttag mond, hanem arra, mit tesz az adott helyzetben. A terapeuta és a csoporttagok visszajelzései segíthetnek fantáziáink és viselkedésünk megértésében. De az analitikus pszichoterápiával ellentétben ide nem a múltban való elmélyüléssel, hanem a jelen megtapasztalásával jutunk el. Ahogy Arnold Beisser, a Gestalt-terápia egyik alapítója fogalmazott: „A »változás« akkor következik be, amikor valaki azzá válik, ami, és nem amikor az próbál lenni, ami igazán nem ő.”

Valóságok találkozása

Fritz Perls, a módszer kidolgozója szerint a gondolkodás nem más, mint elnémított beszéd. Általában azért alkotunk mondatokat, hogy hassunk másokra, és csak ritkán beszélünk azért, hogy kiadjuk önmagunkat. Gyakran maszkot viselünk, például egy mosoly mögé rejtjük a valódi érzéseinket. Mindezt tudatosítanunk kell ahhoz, hogy változtatni tudjunk. „Időbe telik, amíg ráeszmélünk, hogy amit a másikban látunk, az nem biztos, hogy benne van – világosít fel Mondok Árpád csoportvezető, a Magyar Gestalt Egyesület tagja. – Amíg ezeket a különbségtételeket nem tapasztaljuk meg, nehéz lesz egységre találnunk önmagunkban. A Gestalt-módszerrel megtanulhatjuk, hogyan hozzuk összhangba gondolatainkat, érzéseinket és tevékenységeinket, és miként terjesszük ki mindezt a hétköznapokra. Azt az utat érdemes járni, amiről bebizonyosodott, hogy egyensúlyt hoz számodra – folytatja szakértőnk. – Az eljárás lényege az együtt tapasztalás. Megeshet például, hogy egy találkozás – érhetetlen módon – félelemmel tölt el. A te döntésed, mit kezdesz ezzel. Érdemes átgondolnod, vajon már előtte benned volt-e ez az érzés, esetleg attól jelent meg, ami közöttetek történt, vagy az a másik személy emlékeztet valakire? A terápia során mindezeket a kérdéseket megfogalmazhatjuk, kimondhatjuk. Közben az is kiderülhet, hogy nem is bennünk lakozik a félelem, hanem a másikban. A csoporttagok ennek a jelenségnek a szemlélőiként közvetíthetik az érzéseiket. Nagyon beszédesek a mozgásos feladatok is. Árulkodó, ki hogyan lép kapcsolatba a többiekkel. Ami pedig már a felszínre tör, arra rá lehet nézni, rá lehet kérdezni: Látod-e, hogy ha nem lépsz, sosem kerülsz kapcsolatba? Látod-e, hogy sosem nézel a többiek szemébe?………

A teljes cikket itt olvashatod

Mondok Árpád : A Gestalt-terápia szerepe a traumafeldolgozásban (2014.11.08)

Gestalt-terapeutaként megtapasztaltam, hogy az igazi változás akkor történik meg amikor megélem, hogy ki vagyok egy helyzetben igazán. Egy trauma élményének egyik csapdája pont ez. Valami történik, amely számomra elfogadhatatlan, félelmetes, rossz vagy csak annyira erős a kettőség, hogy segítség kéne, hogy megbirkózzak vele.
Körülnézek és nincs segítség, hát bezáródom az élménnyel, hogy túléljek. Magamba zárom az élményt, összeolvadok a tapasztalással: nincs segítség, nem tudom megélni önmagam teljességét, mert az elviselhetetlen. Az eredmény, izoláció vagy éppen az összeolvadás iránti olthatatlan vágy vagy épp ezektől való félelem, túlélő üzemmód ez, amely döntően befolyásolhatja az emberi kapcsolatokat. Van előtte és utána, a közben folyamatának teljessége kimondhatatlan, megélhetetlen. A traumatizált embernek szinte egész lényét jellemzi ez, mint egy mag kerülgeti vagy éppen kergeti az élmény lényegét. És ez gyakran csapdává válhat. Nem megyek közel mert félelmetes, a menekülés a megszokott. A terápiában biztonságos vészhelyzetet teremtve, amelyben a megszokott érzékelés megváltozik, másképp láthatjuk magunkat és kapcsolódhatunk. A Transztáncban és a Watsuban megszűnik a tér biztonságos érzékelésének képessége és a látás és az agy mint
legfontosabb érzékszervünk elveszti megszokott irányító funkcióját és közelebb kerülünk elfojtott tudattartalmainkhoz. Megváltozik a kapcsolódás: a transztáncban az izoláció, míg a watsuban az összeolvadás az alapja a megélésnek. És ezek megérintik a traumás
élmény folyamatát. A kapcsolódás mindig változik és ezeknek a katartikus élményeknek a feldolgozása a Gestalt-terápia szemléletével lehetőséget ad arra, hogy a kliens saját meglevő kreativitását, művészi erejét felhasználva, szabadabban kapcsolódjon és felismeréseit
integrálja a hétköznapokba.

dr. Stefany-Tóth Judit: Ez az egyik legdinamikusabban fejlődő szakma itthon (2016.05.14)

Egyre népszerűbb a coaching a magasan kvalifikált nők körében. Ez derül ki a Magyarországi Coach-Szervezetek Szövetsége, mint a legnagyobb, coach szervezeteket tömörítő hazai szervezet által végzett átfogó kutatás anyagából.

A nők körében népszerűbb

Az utóbbi tíz év egyik legdinamikusabban fejlődő foglalkozása Magyországon a coach szakma. Eddig keveset tudtunk azonban arról, hogy kikből is válnak a coachok és kik veszik igénybe leginkább ezt a szolgáltatást. Ennek járt utána tavaly a Coach-Szervezetek Szövetsége egy 800 fős, coach szakemberekkel végzett országos kutatásban, melyről a Szövetség az április 28-án tartott rendezvényén számolt be.

Átlagban az ügyfelek 57%-a nő. A legtöbb ügyfél a 36-45 éves korosztályból kerül ki.

A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy a nők többet veszik igénybe coach segítségét problémáik megoldásában, mint a férfiak – mondta a prezentációjában Baska Judit a Szövetség elnöke. A coachingot igénybe vevő nők elsősorban a felső – és középvezetők illetve cégtulajdonosok köréből kerülnek ki.

Úgy tűnik tehát, hogy mi, nők élen járunk abban, hogy fejlesszük magunkat, és egyre több azoknak a magasan kvalifikált nőknek a száma, akik időt, pénzt és energiát áldoznak a fejlődésükre.

A teljes cikk itt olvasható.

 

 

dr. Stefany-Tóth Judit: Mindenki képes rá, de nem mindenki tudja magáról (2016.03.06)

A siker pszichológiájáról és a sikeres nők titkairól beszélgetünk dr Malatinszky Toth Judittal, aki ügyvédi karrierjét követően, 14 évvel ezelőtt váltott és kezdett a pszichológia társtudományaival foglalkozni. Ma saját tanácsadó cégét vezeti és szupervizorként, Gestalt szemléletű személyiségfejlesztő tanácsadóként dolgozik cégvezetőkkel és magánemberekkel – az utóbbi időben egyre több nővel.

Mit jelent ma sikeres nőnek lenni?

Ha egy tőmondattal kellene válaszolnom erre a kérésre, akkor azt mondanám, hogy tudatosságot és kemény munkát. Persze nem szeretném ennyire leegyszerűsíteni a kérdést.

100 éve még kuriózum volt ha egy nő kitűnt valamiben és kilépett a hírnév világába, ma már egyre több nő tölt be vezető szerepet nagyvállatoknál, a politikában, a mediában, szerez széles körben befolyást és mondhatja el magáról, hogy sikeres. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ma könnyebb lenne a sikert elérni, mint régen. Sőt!

A „sikeres nő” fogalma mindig is misztikus érzetet keltett bennünk, nőkben. Irigyelt és csodált képességeket és készségeket tulajdonítottunk azon társainknak, akik nőként igazán sikeressé váltak.

Read more

Elég egy elcseszett minta, és máris magunk keressük a szenvedést (2014.12.13)

….részlet..

Dr. Malatinszky Judit Gestalt terapeuta, coach és diplomás szupervízor szerint a klienssel először azt érdemes kideríteni, hogy mi az áldozati lét haszna, milyen előnyökkel jár ez az ő életében. Az ember ugyanis alapvetően egy önfenntartó, önszabályozó rendszer a túlélés érdekében, tehát ha valamit nagyon sokat és jól csinál, annak bizonyosan meg van az értelme és a haszna a rendszer egésze szempontjából. Különben nem kötelezte volna el magát emellett.

Nem könnyű ez az első lépés, sőt kifejezetten nehéz azt belátni, hogy valami, ami ellen folyamatosan harcolunk vagy ami miatt folyamatosan szenvedünk és panaszkodunk, az valamiképpen haszonnal (is) jár a számunkra, elég nehéz. Ha azonban ez az első lépés megvan és az ügyfél számára kiderül, hogy az áldozat szerep haszonnal is jár számára (hiszen ebbe kapaszkodva nem kell felelősséget vállalnia dolgokért, nem kell kreatívan és cselekvően részt venni az életében, nyugodtan lehet gyenge és elesett vagy akár passzív), akkor elindulhat az önmegismerés útján.

Felismerheti, hogy önmagában hordozza a gyenge és kiszolgáltatott, panaszkodó, gyáva, esetleg lusta, ugyanakkor megfelelni akaró énjét, aki titokban tiszteli irányítóját és vágyik, arra, hogy teljesítse követeléseit. Ha ezen a lépésen is túljut, akkor megnyílik a kapu a polaritásokkal való munka irányába. Annak belátása, hogy minden tulajdonságunk polaritás párja is megtalálható bennünk, óriási előrelépést hozhat a kliens életében. Hogy ez mit jelent? Hát azt, hogy a felelősséget nem vállaló, hárító, passzív szerepet gyakorlóknál épp a tulajdonságok ellentettje (tehát a független, cselekvő, kreatív tevőleges és irányító én) is rendelékezésre áll és csak az kliens döntésén múlik, hogy akar-e élni ezzel a lehetőséggel.

Az eredeti cikk itt olvasható.

dr. Stefany-Tóth Judit – Alkotó kreatív mező megtapasztalása(2014.04.16)

Egy jól sikerült, inspiratív rendezvény nemcsak a résztvevők számára jelent örömteli eseményt, hanem kedvet csinál a résztvevőknek ahhoz, hogy a soron következőn ők maguk is előadóként vegyenek részt. Dr. Malatinszky Judit is a tavalyi, úttörő rendezvényen gondolta először azt, hogy az idei Coaching Campre azokat a szakmai meggyőződéseket, gondolatokat, tapasztalatokat, amelyek a leginkább foglalkoztatják. Vezetőedzőként többek között a coach önreflexióival, a saját érzelmei kezelésével való munkát mutatja be a workshopján.

„Tavaly nyáron résztvevőként ott voltam a Coaching Campen és láttam, hogy milyen színvonalas és szakmailag élvezetes rendezvény zajlott” – kezdte bemutatkozóját a vezetőedző.  Még ott az esemény ideje alatt kedvet kapott ahhoz, hogy a második Coaching Camp-en, ezen a rangos szakmai konferencián beszéljen arról a módszertani eszközről, amely a szakmai személyiségfejlesztés „világában” nagyon közel áll Malatinszky Judit személyiségéhez. Ez pedig a szupervízió.

Mivel Judit szakmai élete első szakaszában, körülbelül 8 évvel ezelőttig  ügyvédként dolgozott,  jelenleg pedig elsősorban coachként és terapeutaként működik, ismeri, hogy milyen nehézségekkel küzdenek az egyéni kliensekkel foglalkozó tanácsadók. Szakmai elakadásaik, dilemmáik, magányosságuk nem jelent újdonságot a coach szakember előtt.

Éppen ezért Malatinszky Judit a missziójának tekinti, hogy a szupervíziót meghonosítsa  a coachok világában is.  A szakember szerint a szupervízió célja, hogy a résztvevők – az esetfeldolgozás során átélt önreflexión és a szupervizor reflexióin keresztül – ki tudjanak lépni önmaguk történéseiből és azokra egy külső nézőpontból rátekintve meglássák saját maguk és mások működési mechanizmusát, feldolgozzák és megértsék azokat.

A Coaching Campre egy workshoppal készül Judit, melynek során ezeket az önreflexiós helyzeteteket, a speciális kreatív mező munkáját esetfeldolgozással hozza közel az érdeklődő szakemberek számára.

Az eredeti cikk itt jelent meg.