Mondok Árpád : REND: A BONTÁS RONTÁS? – A Pszichoterápia folyóirat 14. konferenciájának beszámolója

A 2018as konferencia témája, a Megújulás terápiában, tanácsadásban címmel zajlott majd száz résztvevővel.

A konferencia már jól megszokott jellemzője a személyesség, szakmaiság, egymás modalitásának megismerési vágya és az etikus reflexiós keret, most is lehetőséget adott az elmélyülésre.

Számomra idén vált igazán átélhetővé mennyire nehéz az intézményi keretben való létezés, ahol sokkal inkább az azzal főzünk amink van érvényesül, mivel még az egyszerű rendszeres esetmegbeszélés vagy épp a pszichológus, terapeuta határainak, a gyógyító teamben elfoglalt helyének pontos meghatározása is napi küzdelmet jelent. Sokat segített itt is, az elmúlt évek tapasztalása mellett, a Gestalt egyik alapelvéhez, az itélkezés mentes jelenléthez való újra és újra visszatérés, hogy be tudjak vonódni, például az OORI rehabilitációs csapatának  élménybeszámolójába, ahol ténylegesen az veszteség, akár a halál napi jelenléte mellett, adnak támogatást, az életbe való visszatéréshez. Kikerülhetetlenül jelen van itt az, amit a Gestalt holisztikus szemléletként azonosít: test lélek helyzet egysége és az azzal való kapcsolat adja a terápiás keretet, a határokkal való szembesülés adja a változás lehetőségét (lásd Beisser a változás paradoxona) egy sérült számára, nincs veszteség feldolgozás, amíg remény van, nem mehet végbe a gyász folyamata, amíg nincs szembesülés – ezen keresztül a múlt elengedése. Mennyire szépen beszél erről Elisabeth KublerRoss vagy akár Polcz Alain.

Egy másik esetbemutatás, egy pszichotikusnak diagnosztizált betegről, számomra és nagyjából egyöntetűen a közönség számára is pont azt mutatta meg, mennyire fontos ez a szemlélet a terapeuta számára is. A klinikumban nem az a fontos, hogy jó e vagy rossz valamiféle optimális kerethez viszonyítva az adott klienssel való munka, hanem hogy hogyan lehet megtalálni a biztonságot és azon keresztül a klienssel való kapcsolat kiaalakítását. Mert a kapcsolat gyógyít. Még akkor is, ha ebben az esetben, ez egy gyógyszeres kezelésből és pszicho edukációból álló úton teremtődött meg. Mennyivel nyitottabb ennél a Gestalt, amely azt mondja, hogy mint terapeuta nekem kell megtalálni, hogyan vagyok biztonságban és hogyan tudhatom a klienst is, megismerve, megértve azt ahogy ő van. Vele és önmagam maradva. Persze ez nagyon nehéz akkor amikor a kliens olyan dolgokat él meg, ami számomra megfoghatatlan vagy épp félelmetes. Amikor saját élete lehetetlenül el, vagy épp kerül veszélybe, annyira zárttá és elhalmozóvá válnak saját képei, érzései. Csak ő lát képeket, hall hangokat. Ilyenkor egyszerre válik feladattá megtalálni, mi és hogyan tudja napi szinten támogatni a klienst, saját világának elviselésében és több éves útra kelni együtt, egy szabadabb, a tapasztalás ciklusának, az érzékelés eszköztárának teljesebb megélésének és a biztonság belső stabilitásának megteremtésével járó útra.

A ritmus megbomlásával foglalkozott, egy módszertani szokszemközt, ahol terápiás folyamat megáll egy ponton, lehetőséget adva hogy a jelen levől elmondhassák, saját modalitásuk szempontjából, hogyan látják a helyzetet. Itt a szembesülés akkor következik be, amikor az esetbemutató folytatja. Jól értettem, sejtettem-e meg a dinamikát, vagy az értelem és a módszer felsőbbrendűségébe vetett hitem szembesít a valós folyamatokkal. Egy 25 alkalomra szerződött rövid terápia, amely alapvetően álmokkal dolgozik (Dream) folyamatában egyszerre csak azzal szembesül a terapeuta, hogy olyan változás áll be a kliens életében, amely kikerülhetetlenül és hosszú időre változtatja meg életét. Mi a fontosabb: a keret, vagy a kliens élete. A terápiás munka, vagy amit hiszek hogy segít. Hogyan tud segíteni a szupervízió, szembesülni mi is történik a terapeutával, hogy olyan helyzettel találkozik, amely saját életében feldolgozást igényel. A félelem vezérel, vagy a bizalom a terápiás útban a tapasztalás folyamatában. Benne tudok-e maradni, a hermeneutikus folyamatban, ahogy Donna Orange fogalmaz Gadamer nyomán. Az eset folytatása megmutatta, hogy mennyire az út visz tovább, ha sikerül mindezzel egyszerre jelen lenni, ahogy azt a Gestalt horizontalista szemlélete is támogatja. A szupervízió, a terapeuta egyéni terápiája segít, hogy teljesebben tudjon jelen lenni, ne beszorulva, egyetlen lehetőség fogjaként, hanem együtt és önmaga szabad teljességében, a Buberi értelemben.

A Gestalt terápia, idén a “Szükségből erényt” kerekasztal beszélgetésben volt jelen. Az absztraktból idézve: “…..A módosítások erősíthetik vagy gyengíthetik az eredeti standard módszer hatékonyságát, míg a szabályok szigorú betartása sok esetben gátolja vagy lehetetlenné teszi a terápia, illetve a csoport létrejöttét, folytatását. Mikor válik erénnyé és mikor hátránnyá a módszerkombináció, illetve a módszer módosítása? A kliens (illetve Bálint-csoport esetén a csoporttagok) motivációja, kulturális és családi háttere, képzettsége, diagnózisa, anyagi lehetőségei, lakóhelye (vidék, főváros, ingázó), munkahelyi elfoglaltsága, egyéb létlehetőségei milyen mértékben korlátozzák a terapeuta szabadságát, és milyen újítások, megoldások felé terelik kreativitását? A kliens-változók milyen arányú szupportivitást, illetve szigorú fókuszon-tartást igényelnek? Ez hogyan befolyásolja a terapeuta irányító aktivitását, vagy mennyire engedheti szabadon a kliens spontaneitását? Van-e a pszichoterápiának, tanácsadásnak intézményi háttere, vagy magánpraxison alapul, ez hogyan módosítja a terapeuta iránti elvárásokat? Milyen szupervíziós hátteret lehet megteremteni a különböző helyszíneken? Az író, Németh László szavaival összegezve: „A helyzet, amiben vagyunk, sohasem véletlen: az élet szorította körénk.”

A jó forma, szemlélet keresése, a tudatos jelenlét meghatározó, akár élet és halál kérdése lehet. Ez volt a nyitó előadás és a záró játék mondanivalója. A nyitó előadásban, Halácsy Péter a Prezi egyik alapítója beszélt, az útról, a tapasztalásról, amely lehetővé tette, hogy önmaga legyen, megtalálja társait és megalapítsa cégét. “Nagy baj nem lehet, legfeljebb „visszamegyünk a balettbe ugrálni””, mint vezérmotívum, szinte felelőtlennek tűnhet, zsidó nagymamája példájából nézve, aki tényleges meghalt volna, ha folytatja útját a többiekkel a Duna felé. Néha a járt út elhagyása az élet fele vezető egyetlen út. Közben megtalálni, megtanulni önmagunkat, a kapcsolatunkat a külvilággal, változást hoz létre bennünk. Ez viszont komoly megpróbáltatásokkal járhat együtt. Az utazás változást hoz létre az utazóban, mondja erről Jung. Ezt a kérdést feszegette, a záró játék is – rend és káosz, fegyelem és rendetlenés – a két nap feszültségét oldva, képek gondolatok formájában. A bontás nem rontás, amíg a jó formát keresem, amelyben kapcsolatban lehetek önmagammal és az élettel.

A konferencia programja: itt

Az egyesületi közvetítők rendszeresen találkoznak, hogy dolgozzanak a tematikán, erről levélben értesítelek. A 2019es konferenciáról ősztől rendszeresen értesülhetsz, Te is részt vehetsz, mint látogató vagy ha végzett terapeuta vagy – mint előadó.
Ha érdekel a lehetőség, írh, hívj : Mondok Árpád.

Groeningen EAGT Elnökségi ülés 2018/03/03 – Mondok Árpád élménybeszámoló

Ismét eljött az idő, hogy képviseltessük magunkat és egyben naprakészt tudást szerezzünk mi zajlik a Gestalt társadalomban. Erős Ilával vagyok most itt, aki 3 év után jött el, hogy elköszönjön az elnökségtől, a továbbiakban a Budapest Gestalt intézet képviseletében továbbvive a munkát.

A bejelentkezés  (1) és az 2017 szeptemberi találkozó jegyzeteinek elfogadása és az abból következő feladatok megbeszélése (2) egyeztetési után kezdődik a munka. Körben ülve első lépésben megbeszéljük az előző esti Informális elnökségi ülés összefoglalóját (3). A folyamatok és a rendszerek összehangolás emberi és tágabb szakmai jogi szabályozási folyamatokban hasonló kihívásokkal látszik küzdeni az egyes országokban. Hogyan lehet egyensúlyt teremteni az EAGT kontroll és támogató funkciói között. Amikor egy kéréssel kapcsolatban ellenállás születik, nincs reakció vagy kevés, talán a félelem nő meg hogy szabályok vannak születőben. Pedig emlékszem amikor a konkrét esetben megszületett az igény, hogy tanulunk egymástól szervezettebb formában, akkor a segítség a támogatás igénye volt bennünk adott bizottságban. Mégis ahogy hallgatom az ebből született kommunikációt, összeszorul a gyomrom, mintha épp egy “Towards harmonization of…..” lenne születőben. Érdemes elgondolkodni, milyen is a dialógus a felek között. Vajon parancsolatokat vagy támasztékot éreznek a megfogalmazott keretekeben, kérésekben.

4             TIC (Training Institute Chamber) Tréning Intézetek Bizottsága. Tavaly született bizottság, amelyeben az akkreditált intézetek kapnak lehetőséget a tapasztalatcserére. Új bizottsági elnököt keresnek. A kutatási bizottság támogatni szeretné az intézeteket, ajánlásokat megfogalmazva, hogyan lehet kutatási szempontból megerősíteni a záródolgozatokat, téziseket.

4             EAGT konferencia 2019 Hungary. Izgatottan várja mindenki 😉 Kérik hogy küldjünk rendszeresen meghívást, most épp az NOGT képviselőknek, a főbb pontokat feltüntetve. Motto: “Explore the fertile void with creative indifference”, keynote speakers (Lynne Jacobs, John Leary Joyce, Gordon Wheeler, Nancy Amendt Lyon, Kathleen Holl), mit várunk az előadóktól (minőség, háttér etc.), a folyamat időzítése (Website, Call for submission, Opening of registration, Early bird), milyen jegyek lesznek (Scholarship found, Early bird, Student price). Hosszú beszélgetés volt, hogyan lehetne a scholarship foundot feltölteni. Most az előző konferencia esetleges megtakarításából vagy egyéni adományokból történik mindez. Lehetne akár a pályázni, az egész életen át tartó tanuláshoz.

5             EAGT HR&SR konferencia 2018 Október 26/28 Berlin:  Yes we care – Supporting human dignity in a collapsing field. Giving voice to those who are hardly heard. http://conference.eagt.org/

7             Helyzetjelentés – elnökségi tagok

Wilma továbbra is a csapat tagjaként segíti, Marga munkáját. Az EAGT megerősíti az EAP tagságát, jelenleg folynak a tárgyalások. Az EAP erősebben képviseli a Strassburgi konvenciót: a pszichoterápia önálló foglalkozás, nem a pszichológiára épül. 2017től professzionális lobbistát használ annak érdekében, hogy az EU elfogadja a pszichoterápiát (Towards recognition of Psychoterapy as profession: Psychoterapy Act). Ez magába foglalja a közös tréning alapokat és a minimális pszichoterápiás szükségletet. Ennek elfogadása után, kötelező érvényű lesz, mint minimum feltétel minden EU tag számára. Megszületetett a pszichoterápia mint foglalkozás leírása, az ESCO (www.ec.europa.eu) kategorizációban. Ugyan a pszichológia alatt, azonban egyértelműen mint önálló foglalkozás, sőt annak modalitásai is fel vannak sorolva, leírással és a szükséges képzéssel (see: https://ec.europa.eu/esco/portal/occupation?uri=http%3A%2F%2Fdata.europa.eu%2Fesco%2Foccupation%2Faf69484e-b43f-4685-b22d-f3418df45c4d&conceptLanguage=en&full=true).

Igen, ott a GESTALT PSZICHOTERÁPIA IS!!!
Igen az NGI képzése, az EAGT és EAP akkreditáció megfelel a leírásnak – vagyis akiknek akiknek megvan ez az akkreditáció, azok megfelelnek az új törvényi keretnek! Az egy következő kérdés, hogy egy adott ország törvényi szabályozása (és persze képzési rendszere;-() mennyire harmonizált mindezzel.

Horvátországban hasonló törvényt vitatnak meg most, az első szavazáson elfogadták, júniusban lesz a második. Úgy tűnik, Anglia, Ausztria, Finnország, Franciaország, Norvégia, Svájc mintájára, egyre elfogadottabb lesz: a pszichoterápia önálló foglalkozás, nem a pszichológiára épül, bár használja annak tudását, azonban a hangsúly az alkalmazáson, a komptenciákon van. Ehhez pedig sokféle út vezethet. Németországban a kormányváltás miatt szavazásra vár az orsztrákhoz igen hasonló törvény. Mindössze 28év munkája van benne és még rengeteg a tennivaló. Jelenleg az EAGT tűnik a legelőrehaladottabbnak a modalitások között, annak szakmai definiciójában, milyen kompetenciák szükségesek a Gestalt terápiájának gyakorlásához. Látszik a szervezetfejlésztési tapasztalat és az is mennyire sokszínű, tudásmegosztáson alapuló és nemzetközi ez a közösség.

Spanyolország (3000 tag, 9 intézet) és Luxemburg jelenleg tárgyal az NOGT-ként való csatlakozásról.

Az újraakkreditáció (Marga és Renata koordinálásával),  ami most elég sok országot érint, folyamatos – hamarosan nekünk is. Olaszország újra megkapta az akkreditációt.

GDPR. Europai személyes adatok védelméről szóló törvény. Ez érint mind szervezeteket, mint személyeket akik másokkal foglalkoznak. Hol is jelenhet ez meg : kérdőívek, formok, személyes adatok tárolása és hasonlóak. Téged is érint. Vagyis érinti egyebek között a coachokat, terapeutákat, tanárokat, szupervizorokat. Fontos megnézni, hogy milyen platformon kommunikálunk : milyen védelmet ad a személyes adatokra, mit tartalmaz a GTC. A Skype gyakorlatilag semmilyet, szemben a Skype for business-el.
Compliance határidő : MÁJUS !!

Az ICO ingyenesen letölthetővé tette az ezzel kapcsolatos ajánlását. Hasznos önellenőrzés :

Adatvédelmi : https://ico.org.uk/media/for-organisations/guide-to-data-protection/privacy-notices-transparency-and-control-1-0.pdf
Adatmegosztás : https://ico.org.uk/media/for-organisations/documents/1067/data_sharing_checklists.pdf
Adatkérés : https://ico.org.uk/media/for-organisations/documents/1599/subject-access-checklist.pdf

Az amerikai HIPPA alapján, terapeutáknak, tanácsadóknak (nem GDPR, de nagyon hasonló): https://www.telementalhealthcomparisons.com/private-practice

Tréning sztenderdek. (Nurith) EAP akkreditáció változás : nem órákat, hanem krediteket fognak értékelni. TI : 9 újra akkreditáció, többen 2., 3. alkalommal. Új akkreditáció is folyamatban. Hamarosan a Budapest Gestalt Intézet következik ! Az akkreditáció a minimum szükségletet tartalmazza, a hatékony, etikus, kompetens és persze naprakész, bizonyíték, kutatási alapú Gestalt terapeuta képzési folyamatokhoz.

A jelenlegi költségvetés (Jack) lehetővé teszi a fenntartható működést. Lehetőség van a tagok önkéntes adományaiból (voluntary levy) új projektek támogatására. (pl. Uwe Strumpfel könyvének fordítása). Mindennek egyik alapja az EAGT tagságának folyamatos növekedése – joint membership (NOGT/EAGT), új NOGT tagok, új TI. Sok új tag jött Magyarországról !

Hírlevél. (Michele Cannavalo) A 31.kiadáson vagyunk túl. Erős Ila és én is része vagyunk a folyamatos csapatmunkának, amely most talán egy újabb fejezetéhez érkezik, hogy a hozzáférés, a tartalom, jobban, korszerűbben kiszolgálja az olvasók igényeit. A következő már a Mailchimp alkalmazás segítségével történik, teljesen elektronikus formában – mindössze 2 év volt végigvinni ezt a változást ;))

GPO. (Jan Steinbeck, Franz Mullmeister) Az akkreditáció (a tréning intézetek számára) még mindig nem elfogadott. Ennek egyik oka, úgy tűnik, hogy a jelenlegi intézeteknek már van akkreditációja, amely azonban Gestalt terápiának megfelelő kompetenciákat támogatja. Személyek számára hasonló gondokat jelent, az hogy annyira más a folyamat, hogyan vált valaki OD konzultánssá. Az un. Grandparenting folyamat (nagyjából tutornak fordítanám) tűnik, talán köztes megoldásnak. Jelenleg 80 egyéni tag regisztrált.

Statues, bylaws:  Hogyan működik az EAGT: struktúra szavazás, fenntarthatóság, transzparencia. Szeptemberben lesz a szavazás az elfogadásról. Jelenlegi formája: http://www.eagt.org/joomla/index.php/2016-02-25-22-21-51/downloads

Tréning sztenderdek : Az új változatban az eddigi visszajelzések alapján készített változtatásokból néhány visszajelzésre vár. 2018 októberben szavazásra alkalmas.

Bizottságok: Stratégiai keretek. (6)
Szakmai kompetenciák. Frissítve, áprilisban elérhető a weboldalon.
Kutatás (Jan Roubal): Megosztottuk egymással mi érdekel, mi hozott ide: a neurológia rehablitációtól, a pszichoterápia hatékonyságától, az általános érdeklődés a több tudásért, GTFS (Gestalt Fidelity Survey) tapasztalatai, hogyan lehet javítani a képzés alaposságát a kutatás segítségével, bizonyíték alapú gyakorlat, kutatási konferencia tapasztalatok, sokféle dolog került elő a beszélgetés során.

A bizottsági tagok és vendégek, érdeklődők, mit egy neurális háló kapcsolódnak, azonban mindannyian látjuk, érezzük a kutatás fontosságát és lehetőségeit a Gestalt terápiás gyakorlat támogatására.

Ezt támogatják a könyvek (Towards a Research Tradition in Gestalt, 2017) a konferenciák (Paris Gestalt Research Conference, 2017).

Jan Roubal megkapta a professzori kinevezését (Czech Republic – University of Masarik, pszichológia tanszék), ezzel lehetővé vált, hogy doktori hallgatói legyenek – sajnos egyelőre cseh nyelven.

200 résztvevő (fért be!) a 2017es párizsi konferenciára. Összefoglaló cikk jelenik meg a francia és a brit journalban. Az plenáris ülések megtekinthetők a weboldalon (regisztráció után !: http://gestalt-research.com/videos/).

Új konferencia 2019 május 29/június1 Chile, 400 résztvevővel.
Támogatást szeretnének adni a képződőknek, hogy a záródolgozatot megjelentethessék, ehhez elégséges kutatási alap legyen. Szeminárium szerveződik, talán a budapesti pre-konferenciára, 2019-re Varsóban. Uwe Strumpfel: THERAPIE DER GEFUEHLE – Kutatási megállapodások a Gestalt terápiáról.

Complaints: No complaints ;*)

HR & SR (társadalmi felelősség): Folyamatos Ukrán, Görög jelenlét. Lesbos (migráció segítők támogatása) projekt befejeződött.

EC (etikai bizottság) : adatvédelem és elektronikus terápiás formák pontosabb megjelenítése

GBO (gestalt a szervezetekben) : Gestalt a szervezetekről szóló könyv kiadás alatt.

AAGT konferencia 19 August 2018: Radical response. Contemporary Gestalt in troubled times.

EAGT konferencia 2022 : talán Horvátország ?

Kommunikációs terv.

Antal Lívia: Pintér Zoltán: Vetkőző lelkek recenzió, Pszichoterápia folyóirat 2017 november

Pintér Zoltán: Vetkőző lelkek
2016, Budapest, Expert Books
288 o., 2990 Ft
ISBN száma: 978-615-5686-11-5
Izgatottan és kíváncsian vettem kézbe a könyvet, mint az első olyan művet, amely annak a pszichoterápiás filozófiának a gyakorlati kifejtésére épül, amiben magam is képződöm. Az esetmunkák tiszta képet mutatnak a Gestalt terápia módszertanáról, melyeket a szerző részletes szakmai magyarázatok nélkül, a laikusok számára is érthető folyamatokként mutat be. Nem mond többet, mint amit a terápiás ülésen a kliens tapasztal. A szerző a szervezetfejlesztési tanácsadás és a tréningek világából lépett át a Gestalt-terápia területére. Jelenleg elsősorban felnőtt kliensekkel dolgozik magánpraxisban, valamint a LifeLearning nevű vállalkozás társalapítója, amely életkészségeket fejlesztő képzéseket nyújt magánemberek számára. A könyv is elsősorban a hétköznapi embereket szólítja meg, nem a szakmai közönséget.
A Gestalt terápia azokhoz az irányzatokhoz tartozik, amely nagy hangsúlyt fektet a minél autentikusabb terapeuta-kliens kapcsolat megteremtésére. A Vetkőző lelkekben a szerző ezt a fajta autentikus kapcsolatot kívánta létrehozni saját maga és az olvasó között, egy könyv lapjain keresztül. Ezt a célt szolgálja a könyv alapstílusa, a tudatosság folyamán (stream of consciousness) elnevezésű irodalmi műfaj alkalmazása, amely önfeltárással, a terapeuta érzésvilágába, dilemmáiba, élethelyzetébe való beengedéssel jár. A szerző itt nemcsak terapeuta, hanem magánember is. Önfeltárása azt szolgálja, hogy a lehető legautentikusabb kapcsolat jöjjön létre az olvasó és a szerző között.
Márai Sándor egy rövid gondolatfoszlánya, A megjelölt című írás néhány sora adja az egész könyv alapdilemmáját. Az ember, aki nem ült fel a repülőgépre, mely lezuhant, most kezében morzsolgatja a fel nem használt jegyet. Más szavakkal: Ajándékként visszakapott életét. „Eddig
csak élt, most már tudja is, hogy él.” – fejezi be Márai a sorait. Mit jelent az, hogy most már tudja is, hogy él? – indul el a Vetkőző lelkek szerzője ezen az egzisztencialista kérdésen és a teljes mű során erre keresi a választ. Ez a tudatos válaszkeresés azonban csak látszólagos, az olvasó is érzi ezt. Hiszen a szerző az első lapoktól kezdve nyilvánvalóvá teszi, hogy Szutraként tekint Márai soraira, tehát olyan lélektani rejtvényként, amelyre nincs egy tudatos, általánosan elfogadott válasz.
A könyv két fő részre tagozódik, az első rész a „Felöltözve” főcímet viseli. Az öltözetek és a vetkőzés metaforájához Babits Mihály A vetkőző lelkek című verse inspirálta az írót és azokra a személyiségbéli mintázatokra utal vele, amelyeket gyerekkori lelki örökségként cipelünk magunkkal. Terápiás eseteken és irodalmi példákon mutatja be, ahogy lelki öltözeteink írják életünk forgatókönyvét, ahogy hétköznapi, triviálisnak tűnő tetteinkből, mintázatainkból sors lesz. Az írásban megjelennek Ibsen Nórája, Artrhur Miller Willy Lomanje, Thomas Mann és Kundera novellái is.
A második részben a filozofikus és a praktikus megközelítések váltogatják egymást. Megjelenik benne a változtatás lehetőségeiről szóló filozófiai eszmefuttatás éppúgy, mint az első rész Miért keresése után a Hogyanok világa. A könyv zárása követi a könyvben korábban megszokott stílust és nyitva, lezáratlanul hagy, gondolkodásra késztet, nem jut el egy biztos megoldáshoz.
Az írás stílusa, a könyv kísérletező jellege önmagában hordozza a Gestalt irányzat legfőbb jellemzőit, ugyanakkor alapkérdésében és tartalmában is jelentősen kapcsolódik az egzisztencilizmus kérdéseihez és az egzisztencialista pszichoterápiához. Nem tanító és magyarázatokat

Antal Lívia 2016: Pszichoterápia Folyóirat Egyesületi sarok: Álommunka a Gestalt terápiában

A Gestalt pszichológia megfigyelése és vizsgálódása középpontjában az egyén áll és az egyént lélek-
elme-test egységének tekinti. Alapfeltevése, hogy az emberi természet mintázatokba vagy egészekbe
szerveződik, amit az egyén is észlel. Ezért az egyént csak az őt alkotó minták vagy egészek függvényeként lehet megérteni. Alapgondolata az, hogy az egész alak észlelése több a részek összegénél.
A Gestalt terápia egyik módszere az álommunka. Két módon dolgozik az álommal. A megszemélyesítés vagy projektálás az, amikor a terapeuta arra kéri a kliensét, hogy képzelje magát az álom egy számára kiemelkedő alakjába. Az alak lehet szereplő, tárgy, érzelem vagy bármi, ami kiemelkedik.
Az álmodó belehelyezkedve valamelyik alanyi vagy tárgyi szereplőbe dialógusban a terapeutával, egyes szám első személyben elmondja, hogy ki ő az álomban. A másik, ahogyan a Gestalt álommal dolgozik az, amikor a terapeuta arra kéri a kliensét, hogy éberen itt és most álmodja
tovább az álom történését.
Kapcsolódva e folyóirat identitásához álljon itt egy álommunka példaként. Az álom feldolgozása a kliens hozzájárulásával megfigyelő jelenlétében történt. Ez a rész a kliensmunka hosszabb időszakában az egyik ülés egy kiemelt részlete.
Kliens: A térben kisebb tömegben vagyok. Látom, hogy egyesek fehér selyem kendőcskék, mások fekete bársony kendőcskék. Kis kendők, amik masni formára vannak csavarodva. A fehérek könnyű selyemből vannak, aminek a szövetét finom fényes szálak szövik át. Könnyedén repkednek ide-oda.
Látom, hogy a feketék ritkább szövésű, de vastagabb anyagból vannak és a két szín két csoportra különülve kering a térben. Magamra nézek és látom, hogy én egy hurka pálcika vagyok. Roppant dühös leszek, amiért a formám és színem ennyire végletesen különbözik a többiekétől. Seszínű, vékony, kemény, törékeny. Dühömben begurulok a tér egy sarkába.
Terapeuta: Milyen hurkapálcika vagy?
A kliens feláll. Magastartásban összefűzi a karjait. Majd hirtelen végigfekszik a padlón és begurul a szoba egyik sarkába.
Kliens: Útálom, hogy hurkapálcikaként itt fekszem és kilátszik a hasam.
Terapeuta: Mi lennél szívesebben, mint hurkapálcika?
Kliens: Fehér selyemkendő.
Terapeuta: Ha te vagy a fehér selyemkendő, el tudod mondani, milyen vagy?
Kliens: Könnyű vagyok, finoman szálldosok. Középen megcsavarodom, hogy ne lebegjek könnyen el. Az anyagomat fényes szálakkal szőtték át, amin megcsillan a napfény. Gyönyörű és boldog vagyok.
Terapeuta: Maradj kendő!
Kliens, pár perc múlva: Boldog fehér kendő vagyok, de néha aggódom a fekete kendők miatt.
Terapeuta: Légy te az aggódás. Milyen vagy?
Kliens: Pillangó vagyok, nem is, lepke vagyok. Barna lepke, aminek a szárnyait súlyos por fedi. Ezt
a port hintem azokra, akiket aggódtatni akarok. Nehéz a szárnyam és csúnya is vagyok. Nem értem, miért kell, hogy csúnya legyek. És nehezek a szárnyaim.
Terapeuta: Milyen neked a nehézség?
Kliens: Fárasztó. Az a dolgom, hogy cipeljem a porral teli szárnyaimat és aggódtassak másokat.
Kliens kis idő múlva: Le kellene tennem őket, nehezen bírom. És semminek nincs értelme. Ha rajtam
vannak a szárnyak, elfoglalt vagyok, de gonosz és fáradt. Ha levenném a szárnyaimat, semmi dolgom sem maradna. Mindkettő értelmetlen létnek látszik. Mit tehetnék? Legjobb lenne megsemmisülni.
Terapeuta: Milyen lenne, ha mégis leraknád a szárnyaidat?
Kliens: Megpróbálhatom…talán előbb csak leverem a súlyos barna port a szárnyaimról…igen, most csak egy szárny-vázam van, ami könnyebb, viszont semmi haszna…jaj, mit tegyek? Ha leteszem ezeket a szárnyakat, csak egy hernyó leszek, jaj, semminek sincs értelme. Nem lehetek csak egy hernyó.
Terapeuta: Milyen érzés lenne, ha mégis hernyó lennél?
Kliens: Jaj, ijesztő, nagyon csúnya leszek és semmi hasznom sem lesz. Jaj…na jó, mégis kicsúszok a
szárnyak alól. Kicsúsztam.
Terapeuta: Mi történik?
Kliens: Kicsúsztam. Fényes, szürke testem van. Nagyon virgonc vagyok és boldog, megkönnyebbült.
Egy nagy felfedezésem van. Mégha szürke hernyó vagyok is, az én hasamon is megcsillan a napfény.
Az álomban az alak (az, ami éppen kiemelkedett) és a háttér (az álom kontextusa) egyetlen Gestaltba rendeződve adták a pszichológiai vizsgálódás tárgyát. A kliens szubjektív valóságképe alakítja a gondolkodását és cselekedeteit, függetlenül attól, hogy mások mit tartanak objektív valóságnak. Ez segíti vagy korlátozza abban, hogy eredményesen létezzen és működjön saját környezetében. A
Gestalt irányultságú terapeuta segíti kliensét, hogy minél inkább felismerje saját világképének jellemzőit és minél több választási lehetőséget lásson meg.
Ebben az ülésben a terapeuta a klasszikus Gestalt álommunkával, a projekcióval dolgozott. Az álom egyes szám első személyben való felidézése után a terapeuta megkéri a klienst, hogy váljon egyik vagy másik figurává az álomban. A “figura”, az alak, amivé a kliens válik (akár maga választ, akár elfogadja a terapeuta javaslatát) bármi lehet, ami kiemelkedik. Nemcsak személy vagy állat, de hang, szín, érzelem, bármi, ami a kliensnek érdekes valamiért. A projekció egy attitűd, amivel abban támogatjuk a klienst, hogy egy olyan énrészével azonosuljon, amelyet tudatosságban nem él meg. Majd ezeket az énrészeket dialógusba helyezzük.
Másik Gestalt specifikus álom munka lehet a továbbálmodás. “Dream on….” – mondja a terapeuta és a kliens az álom valamelyik alakjaként folytatja az eseményeket. Továbbálmodás folyamán a felmerülő helyszínek, történések és szereplők újabb meglátásokat, összefüggéseket mutatnak meg a kliensnek, amelyek az életére vonatkoznak. Mindkét esetben a kliens az álom részévé válik. Egy másik álommunka lehetőség, amikor egy alapvető egzisztenciális állítást fogalmazunk meg az álom tartalmából kiindulva, amely összegzi a fő témát, az álomban. Ez a téma a kliens életében is egy alap fontosságú téma, ami foglalkoztatja, de nem tudja megfogalmazni.
A Gestalt álomfeldolgozás sokrétűen dolgozik. Ilyenek a struktúrába rendezés, amikor megfigyeljük, hogyan szerveződik az álom, szekvenciákat vonunk, gyorsítunk, lassítunk. Ilyen az a székmunka, amikor az álmára nem emlékező kliens ül az egyik székben és valaki, a terapeuta számára érdekesnek megnevezett személy ül a másikban.
Ha röviden szeretném megfogalmazni, mitől más a Gestalt álom munka, mint az analitikus álomfeldolgozás, akkor a legfontosabb néhány eltérés abban van, hogy a Gestaltban a kliens dolgozik az álmával a terapeuta támogatásával. Abban segíti a kliensét, hogy a tudatos énjével meg nem élt személyiség részeivel kapcsolatba kerülhessen és megélhesse azokat. A kliens a saját valóságán belül fogalmazza meg (ebben segíti a projektálás, belehelyezkedés egy-egy figurába), mit jelent neki, ami megjelenik. Nem gondolkodik archetípusokban vagy személyiség típusokban. Az álom szimbólum rendszere nem a mitológiából, a Bibliából importált szimbólum rendszer. A jelek, szimbólumok
azt jelentik, amit a kliens magának meg tud fogalmazni az adott kontextusban. Elfogadjuk, hogy a szubjektív tényezőknek van szerepe az álom pszichológiai megértésében.

Mondok Árpád : EAGT – board meeting és közgyűlés 2017 szeptember 15-16, Románia, Bukarest

Az első lépés, a márciusi ülés jegyzőkönyvének megvitatása és az ott megfogalmazott akcióterv menetének ellenőrzése. Én a kommunikációs projekt csapatban vagyok benne, amelyben a finn (Hanna) és a horvát (Velimir) kollegával kidolgoztunk egy kommunikációs stratégiát, amelyet most meg is osztottunk, hogy egy hónap alatt összegyűljön annyi visszajelzés, hogy márciusban már konkrét döntéseket hozhasson a board. Akkor talán lehetünk komité mi is és kapunk pénzt a végrehajtásra. Addig összekapcsolódunk mind a weboldal gondozó (, ;-( mind a hírlevél (;)) csapattal, hogy ők is megértsék mi a különbség a konténer és az szívhez szóló weboldal, nomeg a pdf és a személyes hírlevél között. Persze ezek csak technikák, mégis szépen rimmelnek, arra az igényre, hogy a digitális világ is személyes legyen, ahogy fizikai valónkban ez nagyon is megélhető. Talán a hírlevél lesz az első pilot amelyet, végre új platformra tehetünk. Nagy kérdés az EAGT Facebook oldal, kinek és mire is való. Hát majd elválik.

Tavalyi javaslatomra, készül egy un. EAGT konferencia weboldal, amely innentől őrzi majd a régi konferenciák adatait és segít majd minket 2019ben. Csak épp nem szóltak róla eddig…

2019 szeptember EAGT konferencia MAGYARORSZÁG
Most, hogy van hely (Kongresszusi központ) és mottó : Fertile void-living in creativ indifference, egyre inkább testet ölt a konferencia, egyre több az ötlet és a kapcsolódás, elkezdhetjük hirdetni. Nomeg bekérni az absztraktokat.

Mit is jelent a mottó?
Könnyű eltévedni a megértésben, akár annak is akinek anyanyelve, mivel ezek un. foglalt kifejezések.
Talán a : ’Termékeny űr – élet a kreatív egykedvűségben’ áll a legközelebb a mindennapi megértéshez.
Mert az űr nem üres. A nem reagálás, mozdulatlanság, nem erőtlenség és nem elszigeteltség. Ahogy a mozgás, nem egyezik meg az energiával. Könnyű elveszni, jelen korunkban, ahol ezek majdnem szinonímákká váltak. Sőt egyik a másik pólusként akár céllá is, amelyet választani kell. A nem tudás persze nem tudatlanság. Már ha van figyelem és elfogadás, értékítéletmentesség. Valahol a polaritások között. Egybeesik ez a GTFS (Gestalt Fidelity Survey) egyik megállapításával: a terapeutának képesnek kell bizonytalannak lennie, ezt vállalni és együttműködni a kreatív közömbösséggel.
Mondok egy példát : Ülök és nézek egy magot. Tudatában lévén, hogy ez egy virág magja, helyet hagyok a virágnak. Nem vagyok türelmetlen, nem vágyom, hogy virág legyen. Hogy mikor, mennyi és milyen lesz. Csak hagyom, hogy legyen, ahogy én is vele. A magot látva és persze a virág tudatában. A jelenben tudatosan és mégis tudatában lévén a lehetőségnek, annak formáját meghagyva a jövőnek.

Friedlander 1908-ban írt erről. A zen budhizmussal nem kapcsolódóva, annak egyik mégis lényegi elemével harmóniában. Nagy hatással volt Perls-re – ám ő csak egy félmondatban említi mindezt – a szemléletmódra, amit Gestalt-terápiának nevezünk.

Persze beszélhetnék Schroedinger macskájáról is 😉 Vagy mégsem. Merthogy a mottónak és leírásának inspirálónak érdemes lennie 😉

A konferencia tartalomról: az absztraktokat tartalomként szeretnénk kezelni. Megjelentetni, különböző platformokon. Könyvként, weboldalon, hírlevélben. A kialakuló témákról, tájékoztatva a nem-résztvevőket.

A méret: Akár 800 ember is eljöhet. Ennek vannak következményei. Fontos, hogy az intimitásra a személyességre figyeljünk, teret adjunk. Open space, üres szoba, beszélgető szoba. Kikapcsolódni, elvonulni akár folyamatosan. Feldolgozó csoport. World Café. Manifesto. Élhető sebesség. A támogatás kulcs. Találkozási pontok. A szervezők, támogatók, önkéntesek és persze a  program és a szervezés kulcs mindehhez. Ezek még csak kulcsszavak.

Most már pontosan meg kell mondani mennyi a részvételi díj és a szombati gála vacsora (ahol kulcsfontosságú !! táncolni ;*)). Mennyi a minimum és a maximum résztvevő szám. A weboldalt az EAGT elkészíti. Pff (már ha meglesz időben)

Read more

Mondok Árpád : A Pszichoterápia folyóirat 13. konferenciája, SORSOK FORDÍTÁSA – rövid beszámoló

A 2017-es konferencia A pszichoterápia és tanácsadás hatásával foglalkozott. A külső erőktől meghatározottság és a segített, terápiás változás, belső fejlődés egymásra hatásával.  Mi tűnik elrendeltetettnek, mi változtatható? Hogyan hatnak a hitek, hiedelmek? Játszik-e szerepet a szerencse vagy a balszerencse a terápiás folyamatban? Mi a szerepe a félelemnek/kíváncsiságnak belső világunk homályos, ismeretlen részeivel kapcsolatban – mennyire vezérelnek terápia vagy éppen paraterápiák felé?

A Gestalt a Elfogadni a sorsot, vagy beavatkozni – döntési helyzetek a terapeuta szemszögéből” című Módszertani sokszemközben szerepelt.  Az absztrakt :

„Beavatkozni vagy nem? Dolga-e a terapeutának a páciens helyett megoldani az életét? Vagy abban kell őt segíteni, hogy ő maga képes legyen döntéseket hozni, akár segítséget kérni a szociális szférában vagy társszakmáktól? Az ismertetett eset – egy szorult helyzet, amelybe a páciens és talán a terapeutája is került – érdekes terápiás kérdéseket vet fel: mi a szerepe a terapeutának, ha a páciense szorult helyzetben érzi magát, kivel lojális a terapeuta, képes-e páciense szorult helyzetében belső problémaként is látni a szituációt? Jelen módszertani sokszemközt a terapeuta szerepére helyezi a hangsúlyt, történetesen, hogy mennyire avatkozik/nem avatkozik be a páciens döntéseibe, és felveti azt a kérdést, hogy mennyiben van lehetőségünk befolyásolni a páciens sorsát.

Vannak módszerek, ahol rögtön a beavatkozásra helyeződik a hangsúly. Képviselőik szerint nem lehet nem beavatkozni, mert a terapeuta puszta jelenléte hatást jelent. A kérdés inkább az, vajon tudjuk-e, hogy milyen hatást jelent jelenlétünk, tudunk-e bánni ezzel az elkerülhetetlen jelenséggel? Egyáltalán miért van szükség arra az illúzióra, hogy a terapeuta abszolút semlegesen is jelen lehet egy terápiában? A fő kérdés, hogy „kinél, hogyan?” avatkozunk be.

Az együttérző hallgatás éppoly fontos hatású lehet, mint a tanácsadás. Ki, mit ért tehát „beavatkozás” alatt? Mennyire és milyen eszközökkel lehet beavatkozni? Mikor és miért érezzük azt, hogy be kellene avatkoznunk? Mit jelent az, ha erős késztetést érzünk a beavatkozásra? Milyen hatással van a páciensre, ha beavatkozunk? Van-e olyan helyzet, amikor azt kell megerősítenünk a páciensben, hogy fogadja el/hívja ki a sorsát?

Meddig lehet elfogadni a sorsot, és mi az a pont, ahol a terapeuta elkezd másképpen gondolkodni, és késztetést érez, hogy valami mást is csináljon. A módszertani sokszemköztben a pszichoanalitikus, a daseinanalitikus, a Gestalt, az aktív analitikus és a személyközpontú módszer képviselői ütköztetik nézeteiket egy fiatal férfi páciens esete kapcsán, aki a gyermeke láthatási jogáért küzd.”

Az egyesületi közvetítők rendszeresen találkoznak, hogy dolgozzanak a tematikán, erről levélben értesítelek. A 2019es konferenciáról ősztől rendszeresen értesülhetsz, Te is részt vehetsz, mint látogató vagy ha végzett terapeuta vagy – mint előadó.
Ha érdekel a lehetőség, írh, hívj : Mondok Árpád.

Mondok Árpád : EAGT – board meeting, 2017 március 3-4, Hollandia, Zaandan

Változások, új tagok, új bizottság vezetők.

A közös előző esti beköszöntő csoportban erős közös igényként jelent meg a szabályozottság és ezzel együtt az értelmetlen korlátozások eltörlése. Franciaországban a 2012es pszichoterápiás törvény, amely ugyan a működést megengedi, de előírja, hogy patológiát egyetemi szinten kell tanulni (különben nem hívhatja magát a terapeuta, pszichoterapeutának), a szükségtelen korlátokkal való harcot hívja elő. Közben főleg a balkáni országok számára legalább valami alapvető szabályozás szükségessége jelenik meg, amely elhatárolja a (pszicho)terápiás tevékenységet a nem tudományos alapú, ám magukat hasonlónak mutató tevékenységektől. Ugyanakkor némi beszélgetés után megjelenik az igény (remény), hogy egy szabályozott keret egyben a finanszírozást is jelenti, amelyre pont Franciaország az ellenpélda, ahol 2012 előtt sem volt finanszírozott a Gestalt terápia – szemben például Ausztriával, Finnországgal, Norvégiával és Angliával. A legtöbb országban Gestalt-terapeutaként lehet dolgozni.

Készül egy video és szóróanyag a Gestalt bemutatására. Remélem egyszer végre láthatjuk is ;))

Szeptemberben kerül szavazásra az új tréning standard dokumentum, ami a Tréning Intézetek (TI) működését szabályozza. Ez a legjobb gyakorlatot bemutató támaszték és nem előírás vaqy törvény. Közben az egyes TI vizsgálata azt mutatja, hogy a dokumentumban foglaltak erős alapjai lehetnek a kompetens terapeuták születésének – figyelembe véve a helyi sajátosságokat is – törvények, szokások ;-))

Készül egy átfogó kommunikációs stratégia, a munkacsoportban, amelyben a finn és a horvát kollegával veszek részt. Azt javasoljuk, hogy a fizikai valóságban megtapasztalható kapcsolódás, közösségi erő, ami annyira tapinthatóan személyes, egyben teljes és körültekintő, jelenjen meg az EAGT és a Gestalt jelenéhez köthető minden kommunikációban. Ehhez persze sokkal jobban érdemes tudatosítani melyek a megszólítandó csoportok, milyen azok egymáshoz való viszonya és mi a folyamat, ahogy ezeknek a csoportnak és a Gestalt-terápiának létrejön a kapcsolata. Így pontosabban meg lehet fogalmazni az üzeneteket, azok formáját és könnyebben lehet aktivizálni őket. Mert most a tartalom határozza meg a formát.

Készül egy stratégiai cél terv, kiemelten a Gestalt a terápiában és a szervezetekben való alkalmazási lehetőségeinek ismertebbé tételére, illetve az EAGT-TI-tagság viszonyának pontosabb meghatározására. Gyakorlatilag, hogyan tudjuk személyesebbé tenni adott csoport számára az üzenetünket, kapcsolatot teremteni.

Úgy tűnik, azokból az országokból a legnagyobb a tagság növekedése, ahol joint-tagság van : EAGT+NOGT.

2019 EAGT konferencia: Budapest. Nagy munkát végzett a MAG project csapat és ezzel lehetővé vált, hogy mi rendezzük meg a következő konferenciát. Maga a lokáció egyöntetű egyetértéssel találkozott, sőt örömet okozott sokaknak, régóta várva a lehetőségre.

A jegyár, nagy kérdés volt. Hogyan lehet differenciálni, hogy diákok és alacsonyabb jövedelműek is résztvehessenek. Ennek egyik módjaként megfogalmazódott, a támogató és támogatott ár meghirdetése. Tartalmi oldalról, egyöntetű volt, a igény a gala vacsora helyett, inkább informális együttlétet lehetővé tevő táncos este megrendezése, ahol magunk lehetünk ugyan, de inkább a felszabadult együttlét, mint egy formális gála vacsora határozza meg a kereteket. A weboldal továbbhasználata, amely eddig még nem merült felt, szintén tovább csökkentheti a költségeket : a krakkói és taorminai adott, ezeket lehet elsőként felhasználni.

Szinte mindenki említette, hogy érdemes lenne, pár helyet találni a közelben, akár Airbnb alapon, amelyekkel kedvezményt lehet kialakítani a konferencián résztvevő ott megszállóknak.

Érdekes volt látni hányféle nézőpont jelent meg a tervezett 550-es résztvevői létszámmal kapcsolatban.  A végére kialakult egyfajta konszenzus, amely szerint ez talán pont a megfelelő méret lehet.

Michele felajánlotta segítségét az alkuban és a Hiltonnal való kapcsolattartásban is, hiszen Taormina ebből a szempontból egy nagy tapasztalat volt, amit kár lenne veszni hagyni.

Az ünnepeket figyelembe véve megvan a dátum is : 2019 szeptember 19-22

GPO:

Hogyan lehet megszólítani, egyben jobban segíteni a Gestalt szemlélet alkalmazását, szervezetekben dolgozó Gestalt szemléletű szakemberek számára is. A nagy kérdés, hogy lehet egyszerre hűnek lenni a Gestalt terápia eredetéhez és egyben elismerni, a Gestalt alkalmazását, nem terapeuták által.

Mind a Statues (alapító okirat) mind a Bylaws (szervezeti és működési szabályzat), átalakult annak érdekében, hogyan lehet jobban megjeleníteni a Gestalt terápia alkalmazási lehetőségeit.

A megújított tréning standard is szavazás előtt áll, amely amellett, hogy részletesebb és árnyaltabb, lehetővé teszi, hogy mind az EAGT, mind az EAP akkreditációt megszerezze egy intézet.

Sokféle módosítás, sokféle céllal, talán a legnagyobb vita, azon van, hogy hogyan írható körül elég árnyaltan, ki az aki elkezdheti a képzést (abban egyetértés van, hogy az akinek a képzettsége, előélete humanisztikus – tehát nem csak pszichológus, orvos, klinikai szakpszichológus) és vajon aki más mint humanisztikus képzésből jön, az vajon milyen módon tegyen szert arra az “emberszemléletre”, ami segíti, megalapozza a segítői munkáját – ha ugyan nincs meg neki már eleve, akár jobban is mint akinek más a végzettsége.

A bemeneti APL (Advanced Prior Learning = nem csak végzettség, de minden releváns tapasztalat is) értékelése és a kimeneti kompetencia cél megfogalmazása (ami nem csak képzés curriculuma, de magának a tevékenységnek való megfelelést (ami több mint a képzés!) mutatja meg) úgy tűnik a közös halmaz, amelyben mindannyian egyetértünk. Nem törvények, de empatikus és célszerű humanisztikus támasztékok. Hmmm. Mintha már hallottam volna ilyesmiről mint gyakorló zen buddhista.

Human rights bizottság

Folyamatos terepmunka, évek óta és reagálás akut helyzetekre, mint most a brüsszeli túlélők támogatása vagy épp a menekültek segítése Lesbos szigetén. Megkínzottak és háború túlélők segítőinek támogatása. Sokféle munka és tapasztalat, amit alapvetően önkéntes alapon végeznek Gestalt-terapeuták.

Kutatási bizottság

Több mint 1000 hivatkozás létezik már Gestalt kutatásokra, könyvekre. Ez azonban jelenleg nem elérhető az új weboldalon. Hiányzik a rendszeres karbantartás, kulcsszavak és absztrakt vagy akárcsak szubjektív bemutató (ie: álá könyvajánló).

Sokféle új lépés teheti lehetővé, hogy erősebb kapcsolat alakuljon ki a kutatás és a napi gyakorlat között –  Támogatás, útmutatás kutatási szempontból, hogyan lehet olyan diplomamunkát készíteni, ami akár alkalmas lehet kutatási alapnak vagy akár mint esettanulmány publikálható.
– A képzésben lévők meghívása absztrakt, szubjektív bemutató írására (vagy akár a kulcsszavak kialakítására)
– Támogatás fiatal kutatók számára, a konferenciákon való részvételre, cserébe beszámoló, kutatási papír feldolgozására.

Megjelent egy új könyv: Towards a Research Tradition in Gestalt-therapy, most 20% engedménnyel (Discount Code: gestalt20 ) megvásárolható a kiadótól (weboldal : www.cambdridgescholars.com)

Előkészítés alatt egy új német nyelvű könyv fordítása angolra : Uwe Strumpfel: THERAPIE DER GEFUEHLE – Research findings on Gestalt therapy. Ebben majd minden eddigi Gestalt kutatás szerepel, kulcsszavakkal, referenciákkal és részletes bibliográfiával.

A következő EAGT GB találkozó 2017 szeptember 15-17, Bukarest, Románia, a rákövetkező 2018 március 2-3-4.

Kontra Eszter beszámoló : 2019 EAGT Konferencia – megbeszélés – 2016 december 5

A megbeszélés célja az volt, hogy eldöntsük, összeállítunk-e jelentkezési anyagot a következő EAGT konferenciára, amely 2019-ben lesz. Ha jelentkezünk, akkor jó eséllyel megkapjuk a rendezés jogát, mert úgy tűnik, az EAGT támogatja a magyar rendezést. Úgy döntöttünk, megpályázzuk.

Fontos információ, hogy az esetleges veszteséget egy részét finanszírozza az EAGT, viszont a nyereség felét elviszik. A legutóbbi konferencián 230-400 EUR-ba került egy jegy és 500-800 fő részvételére számítunk.

A konferencia témáját mi találhatjuk ki. Szandra által javasolt cím: „Bárcsak úgy élhetnénk, ahogy élünk” (Woody Allen). Összegyűjtjük a korábbi konferenciák témáját, és ezzel az inspirációval megkérdezzük a tagságot, van-e ötlet erre vonatkozóan.

Mindenképpen konferencia-szervező céggel vesszük fel a kapcsolatot, és az operatív lebonyolítást rájuk bízzuk. Helyszínként szóba jöhet Budapest (MOM, RAM, Duna-parti szállodák), illetve Balaton is (Füred Hotel, Azúr Hotel). 3-4 cégtől kérünk kreatív ajánlatot, ezt követően kiválasztjuk azt az egyet, amelyiket felkérünk, hogy az előkészítési fázishoz adjon részletes ajánlatot, valamint ötletet a helyszínre vonatkozóan. Ennek figyelembe vételével elkészítjük a pályázatot. Ezt a céget fogjuk megbízni a konferencia operatív megszervezésével, kivitelezésével is, amennyiben megnyerjük a rendezés jogát.

Ehhez összeszedjük az igényeinket, amire vonatkozóan Olívia, Ági és Szandra bekérnek kreatív ajánlatokat. Fontos, hogy a résztvevőknek pozitív tapasztalatokban, élményekben legyen részük, ezt 40-50 önkéntessel, mentorokkal, esti közös programokkal, a szünetekre megfelelően szervezett terekkel (pl. kerek asztalok körben székekkel) segíthetjük.

Önkéntesként végzős pszichológus hallgatókra, kapszlisokra, GTK-sokra, Gestalt-képzésre járókra számítunk. Cserében részt vehetnének ingyenesen vagy nagyon kedvezményesen a programokon. Felmerült, hogy amennyiben elnyerjük a pályázatot, az egész projekt menedzselését egy teljes-,esetleg rész-munkaidőben foglalkoztatott fizetett alkalmazottra kellene bíznia az Egyesületnek.

Szakmai rész koordinálására kell egy csapat:

  • annak kiválasztására, hogy kiket hívjunk meg key-note speaker-nek
  • további feladata: workshopok tartásának meghirdetése, és a jelentkezők anyagainak elbírálása, kiválasztása

User experience:

  • mentorok alkalmazása a meghívott előadókhoz
  • különböző szabadidős programok szervezése
  • catering megoldása oly módon, hogy az összehozza az embereket és segítse a minél szerteágazóbb kapcsolatépítést (kerek asztalok, székek)
  • az egyes helyszínek max 5 perc sétatávolságra legyenek egymástól

A tényleges lebonyolítást a konferencia-szervező céggel, ill. önkéntesek segítségével gondoljuk megvalósítani, utóbbiakat végzős pszichológushallgatók közül, ill. a Gestalt-képzésben résztvevők közül toboroznánk. Cserében részt vehetnének ingyenesen vagy nagyon kedvezményesen a programokon

Felmerült, hogy amennyiben elnyerjük a pályázatot, az egész projekt menedzselését egy teljes-, esetleg rész-munkaidőben foglalkoztatott fizetett alkalmazottra kellene bíznia az Egyesületnek.

Ha szeretnél csatlakozni, kérlek írj Kontra Eszternek

Mondok Árpád: Pszichoterápia Ankét beszámoló : A szupervízió értéke és értékelése a képzésekben (gyakorlat, eredmények, buktatók)

2017-ben végeznek az NGI képzésében Magyarországon az első tanárok, szupervizorok, hogy a jelenkori Gestalt-terápia szempontrendszere segítse mind a Gestal-terapeutákat, mind a képződőket.

A Pszichoterápia folyóirat fennállásának 25. évfordulójára 2016. december 3.ára szervezett ankétra egyesületünk is meghívást kapott. Az ankét programjában két kerekasztal szerepelt, amelyben a részvevők megosztották tapasztalataikat, egymásra is reflektálva, majd a közönség is lehetőséget kapott, hogy visszajelzéseivel árnyalja, egészítse ki vagy akár konfrontálódhasson az elhangzottakkal.

Az első kerekasztalban amelyet Bokor László moderált, mi is helyet kaptunk, Hódi Ágnes (Magyar Pszichoanalitikus Egyesület; gyermekpszichoterápia) és Néveri Emese (Magyar Hipnózis Egyesület) mellett. Címe A szupervízió helye az értékelés, vizsgáztatás, képzés-továbbképzés gyakorlatában. Az indító kérdések: Szoktunk-e, van-e értelme véleményt kérni a szupervizortól? Ha igen, akkor az mire térjen ki? Hogyan számít be a vizsgáztatásba? Ki lehet szupervizor? Mennyire szabad a szupervizor-választás? A változtatás?

Számomra látványos volt, hogy mennyire hasonló problémák, kihívások elé állít mindenkit egy olyan helyzet, amelyben szinte mindig egyszerre kell eleget tenni számos, időnként egymásnak ellentmondó kivánalomnak, ahol szinte lehetetlen pusztán egy rendszerre támaszkodni és minden helyzet szinte egyedi. Hogyan lehet a személyesség, bizalom, szakmai fejlődés és a kliens terápiás folyamatának érdekeit szem előtt tartva megtalálni a szupervízió helyét.  Mégis az alapelvek, a célok és a szakmai közösség együttesen tud olyan megoldást találni, ami elősegíti a szakmai fejlődést és a kliens terápiájának támogatását is. Nem merev szabályok és előírások, de támogató rendszerek létrehozásával. A szakmai (tanári, szupervizori) közösség és a mennyiségi szempontok támogatásával. Egyértelmű a tanári, (kiképző) terápia és szupervíziós funkció szétválasztásának igénye. Persze van ahol a hangsúly a szupervíziót kérő támogatásán és van ahol a kliens terápiás folyamatának támogatásán van. Látványos volt a különbség, amelyben a Gestalt képzési folyamatban a szupervízió sokkal inkább támogató, mint értékelő/vizsgáztató funkciókkal bír, szemben más iskolák gyakorlatával, ahol akár a vizsga részévé is válhat. Az is szépen kirajzolódott (talán mert még fiatal a Gestalt mint szemléletrendszer és a tekintélyelvűség nem váltotta fel a közösség és a tudás iránti igényt ?), hogy a Gestalt képzés a leginkább egyértelmű keretekkel működik. Ahol viszont ez kevésbé van jelen, ott a személyesség van amikor nagyobb teret ad vitáknak, vagy épp kevésbé transzparens helyzetekhez vezethet.

A második kerekasztal amelynek címe:  Szupervízió és szupervizor az egyesületben. Résztvevői: Kökény Vera (Magyar Pszichodráma Egyesület), Tessely Karolina (Integratív Pszichoterápiás Egyesület) és  Koltai Mária (Magyar Családterápiás Egyesület), amelynek moderátora: Szőnyi Gábor. Indító kérdései : Van-e közös szempontrendszer az egyesületen belül a szupervideáláshoz? Ha igen, mi az? Mennyire követhető? Hogyan lesz valaki szupervizor? Kell(ene)-e képezni? Hol beszélje meg a szupervizor az eseteit?

Meglepő volt, mennyire a szokások, a lehetőségek és gyakran tekintély ereje adja gyakorlatot vagy épp a nemzetközi képzőhelyhez fűződő viszony. Az idő és a mennyiség súlyát, itt is a közösség megítélése egyensúlyozza, mégha különböző mértékben is.

Az ankéton kialakult beszélgetés rövidített, szerkesztett változata a Pszichoterápia 26/1 (2017) számában olvasható.

dr. Stefany-Tóth Judit: Az alkotó kreatív mező és a változás paradoxona a Gestaltban

A Magyar Gestalt Egyesület, röviden MAG, a Gestalt orientációjú tanácsadók, szervezetfejlesztők, terapeuták és érdeklődők által önkéntesen létrehozott szervezete.  Célunk, az hogy a Gestalt megközelítést minél többen használják a szervezeti és a magánéletben, terápiás és szervezetfejlesztési munkában; ebben örömüket leljék, és kedvet csináljanak hozzá másoknak is. Ennek érdekében építjük a Gestalt közösséget, megosztunk tudást és élményeket,   tovább adjuk amit tudunk,  és meghívunk  olyanokat akiktől tanulhatunk.
Mit is jelent a  Gestalt megközelítés ?

Az irányzatot a pszichológiában az 1920-as években Max Wertheimer és kollégái alapozták meg. Arra jöttek rá,  hogy amikor egészségesen működik az agyunk, akkor a meglévő információk alapján, legyenek azok bármilyen töredékesek is, mindig valamilyen számunkra értelmes egészleges képet alkotunk amelyet jelentéssel ruházunk fel. Az alaklélektan, ahogyan akkoriban  nevezték ezt az irányzatot,  lényegi eleme, hogy az észlelés során a beérkező információk rendezetlen halmazát mi emberek, úgy szervezzük és kapcsoljuk össze, ha szükséges akkor korábbi tapasztalataink alapján kiegészítjük, vagy törlünk belőle,  hogy egy „értelmes egész” egy „teljes kép” egy  „alak” németül Gestalt jöjjön létre.  A Gestalt , német szó, jelentése alak, forma, minta. Írása a német helyesírási szabályok miatt történik nagy kezdőbetűvel. Az irányzat névadói és alapítói a németországi születésű  Fritz Perls és felesége Lora Perls azért adták módszerüknek a Gestalt  nevet, mert koruk nagy pszichológiai irányzatai közül a lelki működés egészlegességének törvényeit kutató alaklélektan  szellemisége nagyon közel állt hozzájuk. A Perls házaspár  a korukbéli nagy pszichológiai és filozófiai gondolkodóktól merítettek amikor megalkottak a holisztikus és humanisztikus  Gestalt világképét , de visszanyúltak az ókori bölcsektől kezdve egészen a Zen buddhizmusig és tanulmányozták a tanításokat.

Read more