Mondok Árpád : EAGT – board meeting, 2017 március 3-4, Hollandia, Zaandan

Változások, új tagok, új bizottság vezetők.

A közös előző esti beköszöntő csoportban erős közös igényként jelent meg a szabályozottság és ezzel együtt az értelmetlen korlátozások eltörlése. Franciaországban a 2012es pszichoterápiás törvény, amely ugyan a működést megengedi, de előírja, hogy patológiát egyetemi szinten kell tanulni (különben nem hívhatja magát a terapeuta, pszichoterapeutának), a szükségtelen korlátokkal való harcot hívja elő. Közben főleg a balkáni országok számára legalább valami alapvető szabályozás szükségessége jelenik meg, amely elhatárolja a (pszicho)terápiás tevékenységet a nem tudományos alapú, ám magukat hasonlónak mutató tevékenységektől. Ugyanakkor némi beszélgetés után megjelenik az igény (remény), hogy egy szabályozott keret egyben a finanszírozást is jelenti, amelyre pont Franciaország az ellenpélda, ahol 2012 előtt sem volt finanszírozott a Gestalt terápia – szemben például Ausztriával, Finnországgal, Norvégiával és Angliával. A legtöbb országban Gestalt-terapeutaként lehet dolgozni.

Készül egy video és szóróanyag a Gestalt bemutatására. Remélem egyszer végre láthatjuk is ;))

Szeptemberben kerül szavazásra az új tréning standard dokumentum, ami a Tréning Intézetek (TI) működését szabályozza. Ez a legjobb gyakorlatot bemutató támaszték és nem előírás vaqy törvény. Közben az egyes TI vizsgálata azt mutatja, hogy a dokumentumban foglaltak erős alapjai lehetnek a kompetens terapeuták születésének – figyelembe véve a helyi sajátosságokat is – törvények, szokások ;-))

Készül egy átfogó kommunikációs stratégia, a munkacsoportban, amelyben a finn és a horvát kollegával veszek részt. Azt javasoljuk, hogy a fizikai valóságban megtapasztalható kapcsolódás, közösségi erő, ami annyira tapinthatóan személyes, egyben teljes és körültekintő, jelenjen meg az EAGT és a Gestalt jelenéhez köthető minden kommunikációban. Ehhez persze sokkal jobban érdemes tudatosítani melyek a megszólítandó csoportok, milyen azok egymáshoz való viszonya és mi a folyamat, ahogy ezeknek a csoportnak és a Gestalt-terápiának létrejön a kapcsolata. Így pontosabban meg lehet fogalmazni az üzeneteket, azok formáját és könnyebben lehet aktivizálni őket. Mert most a tartalom határozza meg a formát.

Készül egy stratégiai cél terv, kiemelten a Gestalt a terápiában és a szervezetekben való alkalmazási lehetőségeinek ismertebbé tételére, illetve az EAGT-TI-tagság viszonyának pontosabb meghatározására. Gyakorlatilag, hogyan tudjuk személyesebbé tenni adott csoport számára az üzenetünket, kapcsolatot teremteni.

Úgy tűnik, azokból az országokból a legnagyobb a tagság növekedése, ahol joint-tagság van : EAGT+NOGT.

2019 EAGT konferencia: Budapest. Nagy munkát végzett a MAG project csapat és ezzel lehetővé vált, hogy mi rendezzük meg a következő konferenciát. Maga a lokáció egyöntetű egyetértéssel találkozott, sőt örömet okozott sokaknak, régóta várva a lehetőségre.

A jegyár, nagy kérdés volt. Hogyan lehet differenciálni, hogy diákok és alacsonyabb jövedelműek is résztvehessenek. Ennek egyik módjaként megfogalmazódott, a támogató és támogatott ár meghirdetése. Tartalmi oldalról, egyöntetű volt, a igény a gala vacsora helyett, inkább informális együttlétet lehetővé tevő táncos este megrendezése, ahol magunk lehetünk ugyan, de inkább a felszabadult együttlét, mint egy formális gála vacsora határozza meg a kereteket. A weboldal továbbhasználata, amely eddig még nem merült felt, szintén tovább csökkentheti a költségeket : a krakkói és taorminai adott, ezeket lehet elsőként felhasználni.

Szinte mindenki említette, hogy érdemes lenne, pár helyet találni a közelben, akár Airbnb alapon, amelyekkel kedvezményt lehet kialakítani a konferencián résztvevő ott megszállóknak.

Érdekes volt látni hányféle nézőpont jelent meg a tervezett 550-es résztvevői létszámmal kapcsolatban.  A végére kialakult egyfajta konszenzus, amely szerint ez talán pont a megfelelő méret lehet.

Michele felajánlotta segítségét az alkuban és a Hiltonnal való kapcsolattartásban is, hiszen Taormina ebből a szempontból egy nagy tapasztalat volt, amit kár lenne veszni hagyni.

Az ünnepeket figyelembe véve megvan a dátum is : 2019 szeptember 19-22

GPO:

Hogyan lehet megszólítani, egyben jobban segíteni a Gestalt szemlélet alkalmazását, szervezetekben dolgozó Gestalt szemléletű szakemberek számára is. A nagy kérdés, hogy lehet egyszerre hűnek lenni a Gestalt terápia eredetéhez és egyben elismerni, a Gestalt alkalmazását, nem terapeuták által.

Mind a Statues (alapító okirat) mind a Bylaws (szervezeti és működési szabályzat), átalakult annak érdekében, hogyan lehet jobban megjeleníteni a Gestalt terápia alkalmazási lehetőségeit.

A megújított tréning standard is szavazás előtt áll, amely amellett, hogy részletesebb és árnyaltabb, lehetővé teszi, hogy mind az EAGT, mind az EAP akkreditációt megszerezze egy intézet.

Sokféle módosítás, sokféle céllal, talán a legnagyobb vita, azon van, hogy hogyan írható körül elég árnyaltan, ki az aki elkezdheti a képzést (abban egyetértés van, hogy az akinek a képzettsége, előélete humanisztikus – tehát nem csak pszichológus, orvos, klinikai szakpszichológus) és vajon aki más mint humanisztikus képzésből jön, az vajon milyen módon tegyen szert arra az “emberszemléletre”, ami segíti, megalapozza a segítői munkáját – ha ugyan nincs meg neki már eleve, akár jobban is mint akinek más a végzettsége.

A bemeneti APL (Advanced Prior Learning = nem csak végzettség, de minden releváns tapasztalat is) értékelése és a kimeneti kompetencia cél megfogalmazása (ami nem csak képzés curriculuma, de magának a tevékenységnek való megfelelést (ami több mint a képzés!) mutatja meg) úgy tűnik a közös halmaz, amelyben mindannyian egyetértünk. Nem törvények, de empatikus és célszerű humanisztikus támasztékok. Hmmm. Mintha már hallottam volna ilyesmiről mint gyakorló zen buddhista.

Human rights bizottság

Folyamatos terepmunka, évek óta és reagálás akut helyzetekre, mint most a brüsszeli túlélők támogatása vagy épp a menekültek segítése Lesbos szigetén. Megkínzottak és háború túlélők segítőinek támogatása. Sokféle munka és tapasztalat, amit alapvetően önkéntes alapon végeznek Gestalt-terapeuták.

Kutatási bizottság

Több mint 1000 hivatkozás létezik már Gestalt kutatásokra, könyvekre. Ez azonban jelenleg nem elérhető az új weboldalon. Hiányzik a rendszeres karbantartás, kulcsszavak és absztrakt vagy akárcsak szubjektív bemutató (ie: álá könyvajánló).

Sokféle új lépés teheti lehetővé, hogy erősebb kapcsolat alakuljon ki a kutatás és a napi gyakorlat között –  Támogatás, útmutatás kutatási szempontból, hogyan lehet olyan diplomamunkát készíteni, ami akár alkalmas lehet kutatási alapnak vagy akár mint esettanulmány publikálható.
– A képzésben lévők meghívása absztrakt, szubjektív bemutató írására (vagy akár a kulcsszavak kialakítására)
– Támogatás fiatal kutatók számára, a konferenciákon való részvételre, cserébe beszámoló, kutatási papír feldolgozására.

Megjelent egy új könyv: Towards a Research Tradition in Gestalt-therapy, most 20% engedménnyel (Discount Code: gestalt20 ) megvásárolható a kiadótól (weboldal : www.cambdridgescholars.com)

Előkészítés alatt egy új német nyelvű könyv fordítása angolra : Uwe Strumpfel: THERAPIE DER GEFUEHLE – Research findings on Gestalt therapy. Ebben majd minden eddigi Gestalt kutatás szerepel, kulcsszavakkal, referenciákkal és részletes bibliográfiával.

A következő EAGT GB találkozó 2017 szeptember 15-17, Bukarest, Románia, a rákövetkező 2018 március 2-3-4.

Kontra Eszter beszámoló : 2019 EAGT Konferencia – megbeszélés – 2016 december 5

A megbeszélés célja az volt, hogy eldöntsük, összeállítunk-e jelentkezési anyagot a következő EAGT konferenciára, amely 2019-ben lesz. Ha jelentkezünk, akkor jó eséllyel megkapjuk a rendezés jogát, mert úgy tűnik, az EAGT támogatja a magyar rendezést. Úgy döntöttünk, megpályázzuk.

Fontos információ, hogy az esetleges veszteséget egy részét finanszírozza az EAGT, viszont a nyereség felét elviszik. A legutóbbi konferencián 230-400 EUR-ba került egy jegy és 500-800 fő részvételére számítunk.

A konferencia témáját mi találhatjuk ki. Szandra által javasolt cím: „Bárcsak úgy élhetnénk, ahogy élünk” (Woody Allen). Összegyűjtjük a korábbi konferenciák témáját, és ezzel az inspirációval megkérdezzük a tagságot, van-e ötlet erre vonatkozóan.

Mindenképpen konferencia-szervező céggel vesszük fel a kapcsolatot, és az operatív lebonyolítást rájuk bízzuk. Helyszínként szóba jöhet Budapest (MOM, RAM, Duna-parti szállodák), illetve Balaton is (Füred Hotel, Azúr Hotel). 3-4 cégtől kérünk kreatív ajánlatot, ezt követően kiválasztjuk azt az egyet, amelyiket felkérünk, hogy az előkészítési fázishoz adjon részletes ajánlatot, valamint ötletet a helyszínre vonatkozóan. Ennek figyelembe vételével elkészítjük a pályázatot. Ezt a céget fogjuk megbízni a konferencia operatív megszervezésével, kivitelezésével is, amennyiben megnyerjük a rendezés jogát.

Ehhez összeszedjük az igényeinket, amire vonatkozóan Olívia, Ági és Szandra bekérnek kreatív ajánlatokat. Fontos, hogy a résztvevőknek pozitív tapasztalatokban, élményekben legyen részük, ezt 40-50 önkéntessel, mentorokkal, esti közös programokkal, a szünetekre megfelelően szervezett terekkel (pl. kerek asztalok körben székekkel) segíthetjük.

Önkéntesként végzős pszichológus hallgatókra, kapszlisokra, GTK-sokra, Gestalt-képzésre járókra számítunk. Cserében részt vehetnének ingyenesen vagy nagyon kedvezményesen a programokon. Felmerült, hogy amennyiben elnyerjük a pályázatot, az egész projekt menedzselését egy teljes-,esetleg rész-munkaidőben foglalkoztatott fizetett alkalmazottra kellene bíznia az Egyesületnek.

Szakmai rész koordinálására kell egy csapat:

  • annak kiválasztására, hogy kiket hívjunk meg key-note speaker-nek
  • további feladata: workshopok tartásának meghirdetése, és a jelentkezők anyagainak elbírálása, kiválasztása

User experience:

  • mentorok alkalmazása a meghívott előadókhoz
  • különböző szabadidős programok szervezése
  • catering megoldása oly módon, hogy az összehozza az embereket és segítse a minél szerteágazóbb kapcsolatépítést (kerek asztalok, székek)
  • az egyes helyszínek max 5 perc sétatávolságra legyenek egymástól

A tényleges lebonyolítást a konferencia-szervező céggel, ill. önkéntesek segítségével gondoljuk megvalósítani, utóbbiakat végzős pszichológushallgatók közül, ill. a Gestalt-képzésben résztvevők közül toboroznánk. Cserében részt vehetnének ingyenesen vagy nagyon kedvezményesen a programokon

Felmerült, hogy amennyiben elnyerjük a pályázatot, az egész projekt menedzselését egy teljes-, esetleg rész-munkaidőben foglalkoztatott fizetett alkalmazottra kellene bíznia az Egyesületnek.

Ha szeretnél csatlakozni, kérlek írj Kontra Eszternek

Mondok Árpád: Pszichoterápia Ankét beszámoló : A szupervízió értéke és értékelése a képzésekben (gyakorlat, eredmények, buktatók)

2017-ben végeznek az NGI képzésében Magyarországon az első tanárok, szupervizorok, hogy a jelenkori Gestalt-terápia szempontrendszere segítse mind a Gestal-terapeutákat, mind a képződőket.

A Pszichoterápia folyóirat fennállásának 25. évfordulójára 2016. december 3.ára szervezett ankétra egyesületünk is meghívást kapott. Az ankét programjában két kerekasztal szerepelt, amelyben a részvevők megosztották tapasztalataikat, egymásra is reflektálva, majd a közönség is lehetőséget kapott, hogy visszajelzéseivel árnyalja, egészítse ki vagy akár konfrontálódhasson az elhangzottakkal.

Az első kerekasztalban amelyet Bokor László moderált, mi is helyet kaptunk, Hódi Ágnes (Magyar Pszichoanalitikus Egyesület; gyermekpszichoterápia) és Néveri Emese (Magyar Hipnózis Egyesület) mellett. Címe A szupervízió helye az értékelés, vizsgáztatás, képzés-továbbképzés gyakorlatában. Az indító kérdések: Szoktunk-e, van-e értelme véleményt kérni a szupervizortól? Ha igen, akkor az mire térjen ki? Hogyan számít be a vizsgáztatásba? Ki lehet szupervizor? Mennyire szabad a szupervizor-választás? A változtatás?

Számomra látványos volt, hogy mennyire hasonló problémák, kihívások elé állít mindenkit egy olyan helyzet, amelyben szinte mindig egyszerre kell eleget tenni számos, időnként egymásnak ellentmondó kivánalomnak, ahol szinte lehetetlen pusztán egy rendszerre támaszkodni és minden helyzet szinte egyedi. Hogyan lehet a személyesség, bizalom, szakmai fejlődés és a kliens terápiás folyamatának érdekeit szem előtt tartva megtalálni a szupervízió helyét.  Mégis az alapelvek, a célok és a szakmai közösség együttesen tud olyan megoldást találni, ami elősegíti a szakmai fejlődést és a kliens terápiájának támogatását is. Nem merev szabályok és előírások, de támogató rendszerek létrehozásával. A szakmai (tanári, szupervizori) közösség és a mennyiségi szempontok támogatásával. Egyértelmű a tanári, (kiképző) terápia és szupervíziós funkció szétválasztásának igénye. Persze van ahol a hangsúly a szupervíziót kérő támogatásán és van ahol a kliens terápiás folyamatának támogatásán van. Látványos volt a különbség, amelyben a Gestalt képzési folyamatban a szupervízió sokkal inkább támogató, mint értékelő/vizsgáztató funkciókkal bír, szemben más iskolák gyakorlatával, ahol akár a vizsga részévé is válhat. Az is szépen kirajzolódott (talán mert még fiatal a Gestalt mint szemléletrendszer és a tekintélyelvűség nem váltotta fel a közösség és a tudás iránti igényt ?), hogy a Gestalt képzés a leginkább egyértelmű keretekkel működik. Ahol viszont ez kevésbé van jelen, ott a személyesség van amikor nagyobb teret ad vitáknak, vagy épp kevésbé transzparens helyzetekhez vezethet.

A második kerekasztal amelynek címe:  Szupervízió és szupervizor az egyesületben. Résztvevői: Kökény Vera (Magyar Pszichodráma Egyesület), Tessely Karolina (Integratív Pszichoterápiás Egyesület) és  Koltai Mária (Magyar Családterápiás Egyesület), amelynek moderátora: Szőnyi Gábor. Indító kérdései : Van-e közös szempontrendszer az egyesületen belül a szupervideáláshoz? Ha igen, mi az? Mennyire követhető? Hogyan lesz valaki szupervizor? Kell(ene)-e képezni? Hol beszélje meg a szupervizor az eseteit?

Meglepő volt, mennyire a szokások, a lehetőségek és gyakran tekintély ereje adja gyakorlatot vagy épp a nemzetközi képzőhelyhez fűződő viszony. Az idő és a mennyiség súlyát, itt is a közösség megítélése egyensúlyozza, mégha különböző mértékben is.

Az ankéton kialakult beszélgetés rövidített, szerkesztett változata a Pszichoterápia 26/1 (2017) számában olvasható.

dr. Stefany-Tóth Judit: Az alkotó kreatív mező és a változás paradoxona a Gestaltban

A Magyar Gestalt Egyesület, röviden MAG, a Gestalt orientációjú tanácsadók, szervezetfejlesztők, terapeuták és érdeklődők által önkéntesen létrehozott szervezete.  Célunk, az hogy a Gestalt megközelítést minél többen használják a szervezeti és a magánéletben, terápiás és szervezetfejlesztési munkában; ebben örömüket leljék, és kedvet csináljanak hozzá másoknak is. Ennek érdekében építjük a Gestalt közösséget, megosztunk tudást és élményeket,   tovább adjuk amit tudunk,  és meghívunk  olyanokat akiktől tanulhatunk.
Mit is jelent a  Gestalt megközelítés ?

Az irányzatot a pszichológiában az 1920-as években Max Wertheimer és kollégái alapozták meg. Arra jöttek rá,  hogy amikor egészségesen működik az agyunk, akkor a meglévő információk alapján, legyenek azok bármilyen töredékesek is, mindig valamilyen számunkra értelmes egészleges képet alkotunk amelyet jelentéssel ruházunk fel. Az alaklélektan, ahogyan akkoriban  nevezték ezt az irányzatot,  lényegi eleme, hogy az észlelés során a beérkező információk rendezetlen halmazát mi emberek, úgy szervezzük és kapcsoljuk össze, ha szükséges akkor korábbi tapasztalataink alapján kiegészítjük, vagy törlünk belőle,  hogy egy „értelmes egész” egy „teljes kép” egy  „alak” németül Gestalt jöjjön létre.  A Gestalt , német szó, jelentése alak, forma, minta. Írása a német helyesírási szabályok miatt történik nagy kezdőbetűvel. Az irányzat névadói és alapítói a németországi születésű  Fritz Perls és felesége Lora Perls azért adták módszerüknek a Gestalt  nevet, mert koruk nagy pszichológiai irányzatai közül a lelki működés egészlegességének törvényeit kutató alaklélektan  szellemisége nagyon közel állt hozzájuk. A Perls házaspár  a korukbéli nagy pszichológiai és filozófiai gondolkodóktól merítettek amikor megalkottak a holisztikus és humanisztikus  Gestalt világképét , de visszanyúltak az ókori bölcsektől kezdve egészen a Zen buddhizmusig és tanulmányozták a tanításokat.

Read more

dr. Stefany-Tóth Judit-Mondok Árpád : Egy munkahelyi coaching etikai esetvéleményezése : 2016 09

A szervezetfejlesztés keretében ismert gyakorlat, hogy a cégek belső coachot alkalmaznak a cég alkalmazottai részére nyújtandó coaching szolgáltatás érdekében. Ebben az esetben a coaching jogviszony a cég dolgozója és a belső coach között egy kapcsolati szerződésen alapulva jön létre . Emelett egy munkaszerződésen alapuló munkaviszony is
fennáll az érintettek – a cég a belső coach illetve a dolgozó – között, és a coachingot mint szolgáltatást a cég finanszírozza a dolgozó részére.
Ezen utóbbi alapján a cég, mint munkáltató és szponzor , jogosult a dolgozó coaching folyamatban való részvételét nyomon követni . Ebben az esetben is fennáll azonban a coaching jogviszony tekintetében a titoktartás , vagyis a folyamat tartalmi részeit illetően a belső coach nem adhat ki információt az ülésen elhangzottakról a cég vezetésének.

Jelen etikai esetben vázolt példában egyrészt a fenti coaching , másrészt azonban terápiás folyamat is zajlik a cégnél, mindkét esetben ugyanolyan kereteket alkalmazva a folyamatokra, mivel a terapeuta a cég alkalmazottja és a terápiát a cég fizeti a dolgozók részére.

A helyzet több etikai dilemmát is felvet .

Read more

Mondok Árpád : Hozzászólás egy DREAM módszer esetleírásához, egy Gestalt-terapeuta szemszögéből – 2016 09

Terápiás szerződésről

A Gestalt-terápia heti rendszerességű, többnyire nyílt végű.  A DREAM módszer kerete engem inkább emlékeztet a coaching alapú (erős cél és időkeret, főleg munka fókusszal, gyakran harmadik fél megbízásából) együttműködésekre. A Gestalt terápiában a munka jellege és persze a kliens elköteleződése adja meg az időbeni kereteket, akár évekig tartó folyamatot eredményezve. Ennek alapja mindig legalább egy konzultációs beszélgetés, ahol lehetőség nyílik ránézni, mit is hoz a kliens, mennyire van támogatása (saját önismerete, támogató kapcsolata és persze egzisztenciális alapja) a folyamat során. Ahogy Árkovits Amaryl DREAM módszer szerint vezetett esetének leírásában is megjelenik, a keretek erősen befolyásolják, hogy mivel lehet vagy érdemes dolgozni.

Terápiás cél

A terápiás cél nem mindig egyértelmű, mégha legtöbbször, mint ahogy Kinga esetében is, van egy konkrét ok, amivel kapcsolatban segítséget kér. Kinga élethelyzetének főbb elemei a munka-élet egyensúly megbomlása és a magánéletben megjelenő (vagy inkább csak itt megélhető) irányításvesztés számos munkájában sikeres emberre jellemző.  Ezen a ponton megfogalmazható mi az, ami a Gestalt szemléletben eltérőnek tűnik a DREAM módszer szerint vezetett esettől, hogy a hozott terápiás cél nem szükségszerűen az, amit a kliens jelez, hanem abból kerül kialakításra, ami a konzultáció során az egész helyzetből kiemelkedik. Ez lehet azonos, vagy épp a munka elején látszatra azonos, de ahogy elkezdünk dolgozni az egymásrahatásból kialakuló alak válik a terápia fókuszává. Legtöbbször úgy fogalmazom ezt meg, hogy “ez van most előttünk, meglátjuk mit hoz a folyamat és időnként ránézünk honnan is indultunk”.  A Gestalt-terapeutában létrejövő dilemmák, főleg ha azok visszatérőek, kihangosíthatóak (vagyis az érzékelés szintjén maradva a terapeuta kimondja), választ vagy reagálást nem, de a meghallást lehetővé teszi a kliens számára.

Read more

Pszichoterápia folyóirat 25/3 2016 – A szerkesztők előszava

Észre sem vettük, olyan csendben jutottunk el a PSZICHOTERÁPIA szakfolyóirat 25. évfolyamához. Nem volt se ünneplés, se (fel)köszöntés, se visszaemlékezés. Ez így van jól és rendben. Közös munkánk örömei, kalandjai teszik szerkesztőségi üléseinket a hétköznapok ünnepeivé, a lap megjelenése pedig büszkévé. Ezzel a jó érzéssel bocsátja útjára szerkesztőségünk az évfolyam harmadik számát, és küldi el az olvasóknak, a szakmának.

Van, ami évek óta változatlan. Például a szlogenünk: „A szakmát tiszteljük, nem a tekintélyt”. De nemcsak tiszteljük, hanem szeretjük is a szakmánkat. A pszichoterápiás szakma gyönyörű a sokféleségével, hazai összetettségével, a sokféle módszerrel, amely mind más és más ideállal dolgozik, képez és fejleszti szemléletét. De e sokféleség mellett egyre több a felismert azonosság, a közös alap. A módszerek éppen különbözőségükben alkotnak egységességet: a lélek megismerését és folyamatainak a boldogság közelítésének, a gyötrelmek mérséklésének szolgálatába állítását igyekeznek szolgálni.

A szakfolyóirat törekszik áttekintést nyújtani a terápiák és tanácsadás módszereinek világáról, de ennek kényes nehézsége ezek sokfélesége. Erőfeszítést teszünk a kiegyensúlyozottság érdekében, aminek rendszerint elégedetlenség a vége a szerkesztőségi csapaton belül, mert céljainkat csak közelíteni tudjuk, így eredményeink rendszerint részlegesek e téren. Nemcsak méretben, aktivitásban, fajsúlyában, hanem vitatkozási és hozzászólási kedvben is rendkívül eltérőek a szakmai műhelyek. Újabban örömteli gonddal szembesülünk: egyre szűkebbnek bizonyul a lap terjedelme a beérkezett írások megjelentetésére. Mind a tanulmányok, amelyek kettős és anonim lektorálást követően jelennek meg, mind a Műhely és Szakmai közélet rész területén jelentősen megnövekedett az elmúlt évben a beérkezett írások mennyisége. Egyre nagyobb nehézséget jelent a megjelenések megfelelő ütemezése.

Read more

Mondok Árpád : A hit szerepe: segítség vagy gát a terápiában, a tanácsadásban? 2016.09.05

Számomra a hit megélése összeolvadás, amelyben a “mi” élményének megélése a fontos. Ez nem feltétlenül kapcsolat, nem szükségszerű, hogy legyen én, aki felolvad, van mikor pont épp annak elkerülése, hogy szembesüljek azzal ki is vagyok én valójában. A hit lehet menedék.

Egyetértek Buber véleményével : akkor lehet építő kapcsolódás Istennel, ha tudom, hogy ki vagyok, hiszen a kapcsolat lényege a változás, hogy van olyan hogy én és ő, ahogy a mi élménye is.

Amikor leül velem szemben egy kliens, a terápiában benne van a carefrontation lehetősége: az alázatos törődésé, és a gyengéd szembesítésé egyszerre. Sokféle módon kapcsolódhatunk, és közben a kliens egyre inkább megéli, ki is ő igazán. Lehet, hogy épp hitünk hasonlóságán keresztül, vagy épp a különbségekkel való szembesülésén át.

Mert a Gestalt-terápiában nem neutrális vetítővászon vagyok, inkább amit lehet megteszek azért – a terápiában és azon kívül is -, hogy tudatosítsam a kliens, a helyzet és én, egymásra hatását. Egy olyan rugalmas kapcsolat ez, amiben úgy támogatom őt, hogy szabadabban, teljesebben rálásson önmagára. Akár rajtam, vagy azon keresztül ami megjelenik közöttünk, kifejeződhet önmaga  (ahogy azzal is ha láthatóan kerüli a kifejeződést, pedig nagyon is helyén valónak tűnne). Visszajelzést adok a helyzetre (amikor elszomorodsz, azt mondod, Jajj istenem), ami megjelenik az érzékelés (és nem vélemény vagy gondolat) szintjén. Ha ez épp a hit valamelyik eleme (akár egy arra utaló szó-mint előbb, vagy egy jel egy rajzon, egy mozdulat), az mind lehetőség, hogy ránézzünk, mit is jelent ez számára, milyen a kapcsolata vele.

Read more

Erős Ila : Gestalt alapú vezetésfejlesztés/részlet

A vezetésfejlesztés a szervezetekben a 21. század elején egyre terjedő gyakorlat. Ráadásul nemcsak általában terjed, hanem a legismertebb magatartástudományi (behaviorista) megközelítés mellett új irányzatok válnak ismertté.

Ebben az írásban arra törekszem, hogy bemutassam, a Gestalt alapon működő vezetési tanácsadók milyen vezetési kultúra létrejöttét támogatják, és persze azt is, hogy mit is érthetünk az alatt, hogy „Gestalt alapon“.

A vezetésfejlesztés

Tanácsadóként mihez kell segíteni a vezetőket? Nagyon sokféle, szinte egyénenként különböző választ lehetne ezekre a kérdésekre adni, de két fő csoportba sorolhatjuk a válaszokat. Az egyik felfogás szerint az aktuálisan felmerülő problémákra kell kézzelfogható, azonnal megvalósítható megoldást nyújtani, a másik szerint az általában jelentkező kérdésekrekell választ adni, és akkor a vezető az „aprómunkát“, vagyis a helyi körülmények között alkalmazást már magától is el tudja végezni.

Az első felfogást, a gyors problémamegoldást támogatja magának az üzleti életnek a jellege. A vezető munkájában is nemegyszer az operatív feladatok „felfalják“ az időt a stratégiai, elmélyültebb helyzetfeltárás és iránymegtalálás elől. Ezért nagyon kézenfekvő tanácsadót alkalmazni arra, hogy mondjon néhány, máshol kidolgozott ötletet, és akkor neki csak a helyi specialitásoknak megfelelő alkalmazással kell foglalkozni.

A teljes cikket itt olvashatod.

Elakadtam a karrieremben. Aztán jött 9 hét coaching /részlet (2016.06.19)

Szabó Andrea szerint is fontos, hogy mennyire képes valaki az igazat mondani, mert bármennyire is különbözőek vagyunk, az őszinteséget mindannyian ösztönösen megérezzük. A megnyílásban a tréner elmondása szerint nemcsak a facilitátor kezdeményezőképességére, de a csoportban lévő személyek titoktartására is szükség van, ráadásul a hasonló élmények miatt könnyebben nyílnak meg ezek a csatornák. “Mindenki más, de mindenki volt már elakadva, mindenkinek vannak kudarcai, és abból, hogy a kudarcainkból hogyan állunk fel sok minden kiderül az emberről” – véli a szakember, aki főképp azoknak ajánlja a csoportot, akik bármilyen típusú karrier dilemmával küzdenek vagy akár csak egy fontos szakmai döntést szeretnének meghozni.

Az teljes cikket itt olvashatjátok.