Kontra Eszter beszámoló : 2019 EAGT Konferencia – megbeszélés – 2016 december 5

A megbeszélés célja az volt, hogy eldöntsük, összeállítunk-e jelentkezési anyagot a következő EAGT konferenciára, amely 2019-ben lesz. Ha jelentkezünk, akkor jó eséllyel megkapjuk a rendezés jogát, mert úgy tűnik, az EAGT támogatja a magyar rendezést. Úgy döntöttünk, megpályázzuk.

Fontos információ, hogy az esetleges veszteséget egy részét finanszírozza az EAGT, viszont a nyereség felét elviszik. A legutóbbi konferencián 230-400 EUR-ba került egy jegy és 500-800 fő részvételére számítunk.

A konferencia témáját mi találhatjuk ki. Szandra által javasolt cím: „Bárcsak úgy élhetnénk, ahogy élünk” (Woody Allen). Összegyűjtjük a korábbi konferenciák témáját, és ezzel az inspirációval megkérdezzük a tagságot, van-e ötlet erre vonatkozóan.

Mindenképpen konferencia-szervező céggel vesszük fel a kapcsolatot, és az operatív lebonyolítást rájuk bízzuk. Helyszínként szóba jöhet Budapest (MOM, RAM, Duna-parti szállodák), illetve Balaton is (Füred Hotel, Azúr Hotel). 3-4 cégtől kérünk kreatív ajánlatot, ezt követően kiválasztjuk azt az egyet, amelyiket felkérünk, hogy az előkészítési fázishoz adjon részletes ajánlatot, valamint ötletet a helyszínre vonatkozóan. Ennek figyelembe vételével elkészítjük a pályázatot. Ezt a céget fogjuk megbízni a konferencia operatív megszervezésével, kivitelezésével is, amennyiben megnyerjük a rendezés jogát.

Ehhez összeszedjük az igényeinket, amire vonatkozóan Olívia, Ági és Szandra bekérnek kreatív ajánlatokat. Fontos, hogy a résztvevőknek pozitív tapasztalatokban, élményekben legyen részük, ezt 40-50 önkéntessel, mentorokkal, esti közös programokkal, a szünetekre megfelelően szervezett terekkel (pl. kerek asztalok körben székekkel) segíthetjük.

Önkéntesként végzős pszichológus hallgatókra, kapszlisokra, GTK-sokra, Gestalt-képzésre járókra számítunk. Cserében részt vehetnének ingyenesen vagy nagyon kedvezményesen a programokon. Felmerült, hogy amennyiben elnyerjük a pályázatot, az egész projekt menedzselését egy teljes-,esetleg rész-munkaidőben foglalkoztatott fizetett alkalmazottra kellene bíznia az Egyesületnek.

Szakmai rész koordinálására kell egy csapat:

  • annak kiválasztására, hogy kiket hívjunk meg key-note speaker-nek
  • további feladata: workshopok tartásának meghirdetése, és a jelentkezők anyagainak elbírálása, kiválasztása

User experience:

  • mentorok alkalmazása a meghívott előadókhoz
  • különböző szabadidős programok szervezése
  • catering megoldása oly módon, hogy az összehozza az embereket és segítse a minél szerteágazóbb kapcsolatépítést (kerek asztalok, székek)
  • az egyes helyszínek max 5 perc sétatávolságra legyenek egymástól

A tényleges lebonyolítást a konferencia-szervező céggel, ill. önkéntesek segítségével gondoljuk megvalósítani, utóbbiakat végzős pszichológushallgatók közül, ill. a Gestalt-képzésben résztvevők közül toboroznánk. Cserében részt vehetnének ingyenesen vagy nagyon kedvezményesen a programokon

Felmerült, hogy amennyiben elnyerjük a pályázatot, az egész projekt menedzselését egy teljes-, esetleg rész-munkaidőben foglalkoztatott fizetett alkalmazottra kellene bíznia az Egyesületnek.

Ha szeretnél csatlakozni, kérlek írj Kontra Eszternek

Mondok Árpád: Pszichoterápia Ankét beszámoló : A szupervízió értéke és értékelése a képzésekben (gyakorlat, eredmények, buktatók)

2017-ben végeznek az NGI képzésében Magyarországon az első tanárok, szupervizorok, hogy a jelenkori Gestalt-terápia szempontrendszere segítse mind a Gestal-terapeutákat, mind a képződőket.

A Pszichoterápia folyóirat fennállásának 25. évfordulójára 2016. december 3.ára szervezett ankétra egyesületünk is meghívást kapott. Az ankét programjában két kerekasztal szerepelt, amelyben a részvevők megosztották tapasztalataikat, egymásra is reflektálva, majd a közönség is lehetőséget kapott, hogy visszajelzéseivel árnyalja, egészítse ki vagy akár konfrontálódhasson az elhangzottakkal.

Az első kerekasztalban amelyet Bokor László moderált, mi is helyet kaptunk, Hódi Ágnes (Magyar Pszichoanalitikus Egyesület; gyermekpszichoterápia) és Néveri Emese (Magyar Hipnózis Egyesület) mellett. Címe A szupervízió helye az értékelés, vizsgáztatás, képzés-továbbképzés gyakorlatában. Az indító kérdések: Szoktunk-e, van-e értelme véleményt kérni a szupervizortól? Ha igen, akkor az mire térjen ki? Hogyan számít be a vizsgáztatásba? Ki lehet szupervizor? Mennyire szabad a szupervizor-választás? A változtatás?

Számomra látványos volt, hogy mennyire hasonló problémák, kihívások elé állít mindenkit egy olyan helyzet, amelyben szinte mindig egyszerre kell eleget tenni számos, időnként egymásnak ellentmondó kivánalomnak, ahol szinte lehetetlen pusztán egy rendszerre támaszkodni és minden helyzet szinte egyedi. Hogyan lehet a személyesség, bizalom, szakmai fejlődés és a kliens terápiás folyamatának érdekeit szem előtt tartva megtalálni a szupervízió helyét.  Mégis az alapelvek, a célok és a szakmai közösség együttesen tud olyan megoldást találni, ami elősegíti a szakmai fejlődést és a kliens terápiájának támogatását is. Nem merev szabályok és előírások, de támogató rendszerek létrehozásával. A szakmai (tanári, szupervizori) közösség és a mennyiségi szempontok támogatásával. Egyértelmű a tanári, (kiképző) terápia és szupervíziós funkció szétválasztásának igénye. Persze van ahol a hangsúly a szupervíziót kérő támogatásán és van ahol a kliens terápiás folyamatának támogatásán van. Látványos volt a különbség, amelyben a Gestalt képzési folyamatban a szupervízió sokkal inkább támogató, mint értékelő/vizsgáztató funkciókkal bír, szemben más iskolák gyakorlatával, ahol akár a vizsga részévé is válhat. Az is szépen kirajzolódott (talán mert még fiatal a Gestalt mint szemléletrendszer és a tekintélyelvűség nem váltotta fel a közösség és a tudás iránti igényt ?), hogy a Gestalt képzés a leginkább egyértelmű keretekkel működik. Ahol viszont ez kevésbé van jelen, ott a személyesség van amikor nagyobb teret ad vitáknak, vagy épp kevésbé transzparens helyzetekhez vezethet.

A második kerekasztal amelynek címe:  Szupervízió és szupervizor az egyesületben. Résztvevői: Kökény Vera (Magyar Pszichodráma Egyesület), Tessely Karolina (Integratív Pszichoterápiás Egyesület) és  Koltai Mária (Magyar Családterápiás Egyesület), amelynek moderátora: Szőnyi Gábor. Indító kérdései : Van-e közös szempontrendszer az egyesületen belül a szupervideáláshoz? Ha igen, mi az? Mennyire követhető? Hogyan lesz valaki szupervizor? Kell(ene)-e képezni? Hol beszélje meg a szupervizor az eseteit?

Meglepő volt, mennyire a szokások, a lehetőségek és gyakran tekintély ereje adja gyakorlatot vagy épp a nemzetközi képzőhelyhez fűződő viszony. Az idő és a mennyiség súlyát, itt is a közösség megítélése egyensúlyozza, mégha különböző mértékben is.

Az ankéton kialakult beszélgetés rövidített, szerkesztett változata a Pszichoterápia 26/1 (2017) számában olvasható.

Nancy Amendt-Lyon : Laura Perls’s – Timeless Experience könyvbemutató 2017 február 3, 18.30-20.00

A könyvbemutató első órájában a könyv szerkesztője Nancy Amendt-Lyon, PhD beszélni fog kapcsolatáról Laura Perls-szel, a könyv szerkesztéséről és hogy milyen akadályokkal szembesült az alkotás közel három éve során. Meghallgathatunk néhány részletet a könyvből és megtekinthetünk kéziratokat, fényképeket, Laura Perls kézírását és vázlatait. Ezt követően 30 percünk lesz kérdésekre.
A könyvbemutató nem csak Gestalt terapeuták számára lehet érdekes, hanem minden pszichoterapeuta és laikus érdeklődő számára, aki szeretne többet megtudni egy nőről, aki három földrészen élt és alapítója volt az egyik legfontosabb pszichoterápiás iskolának, a második világháború üldöztetése és szörnyű személyes veszteségei dacára.

A könyv szerkesztője Nancy Amendt-Lyon, PhD az Egyesült Államokban, Svájcban és Ausztriában tanult pszichológiát. Képzett Gestalt terapeuta és csoportanalitikus, 1978 óta egyéni praxisban dolgozik Ausztriában felnőttekkel angolul és németül. A 2007-es alapítás óta elnöke az Osztrák Gestalt Terápiás Egyesületnek (ÖVG), az Osztrák Pszichoterápiás Szövetség (ÖBVP) és az Európai Gestalt Terápiás Szövetség (EAGT) tagja. Sok éves tapasztalattal rendelkezik Gestalt terapeuták, csoportanalitikusok és szupervizorok képzésében Ausztriában és más országokban.

Laura Perls, a Gestalt Terápia egyik megalkotója volt, nevéhez mégis kevés ismert publikáció kötődik. A könyv Laura Perls máig kiadatlan írásain, naplóbejegyzésein, levelein, versein, fordításain, novelláin és előadásokhoz, publikációkhoz készített jegyzetein keresztül ad személyes betekintés a Gestalt terápia egyik alapítójának világába. A Daniel Rosenblatt által 1972-ben készített átfogó interjú – amely most először jelenik meg angolul – pedig értékes háttérinformációkkal egészíti ki az irodalmi szövegeket.

A könyv tartalmáról : http://www.cambridgescholars.com/timeless-experience

A könyvről a Gestalt ma élő nagyjai írtak méltató szavakat: http://www.cambridgescholars.com/productreviews/61101

Kedvezményes vásárlási lehetőség január 3-ig.
Véletlen egybeesés, hogy a kiadó a hónap könyvének választotta a könyvet és ezért december folyamán, egészen január 3-ig kivételesen nagy, 60%-os kedvezmény érvényes a könyvre. A bemutatón nem tervezzük a könyv árusítását, ezért érdemes a beszerzéséről most gondoskodnod.
A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges információkat itt találod: http://www.cambridgescholars.com/book-of-the-month-december…

Részvétel csak regisztrációval :
MaG tagoknak a részvétel ingyenes.
A helyszín szervezéséhez szükségünk van arra, hogy minél hamarabb jelezd részvételi szándékodat, ezért kérlek, hogy 2017. január 10-ig jelezd, ha szeretnél részt venni. Jelentkezési szándékodat kérlek ide küldd: krisztina.petka@gestalt.hu
Az előadás angol nyelvű, tolmácsolást igény szerint biztosítunk, amennyiben azt jelentkezésnél jelzed, illetve ha bármilyen kérdésed, észrevételed lenne, akkor jelezd Jókay Rita felé.

Előre is köszönöm és remélem, hogy minél többen el tudtok jönni, különleges estének ígérkezik

Gulyik Irén

Gulyik Irén

A Gestalt-terápia nemcsak egy hatékony módszer számomra, hanem életforma is. Az életem nehezebb eseményeit igyekszem jelenségeknek tekinteni és nem problémáknak, és azt is gyakran észlelem, hogy minden helyzetet mindig „együtt hozunk létre” a környezetemben lévőkkel.. Ez egyfajta tágasságot hoz létre a szorongató helyzetekben is.  Akár kliens, akár terapeuta vagyok a Gestaltban, az érdekel, ami van, és nem az, aminek „lennie kellene”.

Read more

dr. Stefany-Tóth Judit: Az alkotó kreatív mező és a változás paradoxona a Gestaltban

A Magyar Gestalt Egyesület, röviden MAG, a Gestalt orientációjú tanácsadók, szervezetfejlesztők, terapeuták és érdeklődők által önkéntesen létrehozott szervezete.  Célunk, az hogy a Gestalt megközelítést minél többen használják a szervezeti és a magánéletben, terápiás és szervezetfejlesztési munkában; ebben örömüket leljék, és kedvet csináljanak hozzá másoknak is. Ennek érdekében építjük a Gestalt közösséget, megosztunk tudást és élményeket,   tovább adjuk amit tudunk,  és meghívunk  olyanokat akiktől tanulhatunk.
Mit is jelent a  Gestalt megközelítés ?

Az irányzatot a pszichológiában az 1920-as években Max Wertheimer és kollégái alapozták meg. Arra jöttek rá,  hogy amikor egészségesen működik az agyunk, akkor a meglévő információk alapján, legyenek azok bármilyen töredékesek is, mindig valamilyen számunkra értelmes egészleges képet alkotunk amelyet jelentéssel ruházunk fel. Az alaklélektan, ahogyan akkoriban  nevezték ezt az irányzatot,  lényegi eleme, hogy az észlelés során a beérkező információk rendezetlen halmazát mi emberek, úgy szervezzük és kapcsoljuk össze, ha szükséges akkor korábbi tapasztalataink alapján kiegészítjük, vagy törlünk belőle,  hogy egy „értelmes egész” egy „teljes kép” egy  „alak” németül Gestalt jöjjön létre.  A Gestalt , német szó, jelentése alak, forma, minta. Írása a német helyesírási szabályok miatt történik nagy kezdőbetűvel. Az irányzat névadói és alapítói a németországi születésű  Fritz Perls és felesége Lora Perls azért adták módszerüknek a Gestalt  nevet, mert koruk nagy pszichológiai irányzatai közül a lelki működés egészlegességének törvényeit kutató alaklélektan  szellemisége nagyon közel állt hozzájuk. A Perls házaspár  a korukbéli nagy pszichológiai és filozófiai gondolkodóktól merítettek amikor megalkottak a holisztikus és humanisztikus  Gestalt világképét , de visszanyúltak az ókori bölcsektől kezdve egészen a Zen buddhizmusig és tanulmányozták a tanításokat.

Read more

GESTALT ALAPKÉPZÉS INDUL 2016 október végétől

“Van egy ember, aki néha jófej, néha viszont idegesítő. Néha ok nélkül aggódik, lehangolt, hülyeségeket csinál, elpazarolja az idejét. Nem tudom, mit kezdjek vele.

Legszívesebben hetekig feléje sem néznék, de nem tehetem. Ez az ember ugyanis én vagyok. Mit kezdjek vele? Mit kezdjek az ügyfeleimmel, klienseimmel, akik hasonló cipőben járnak?”

Erről szól a Gestalt: tudni nevetni, amikor örülök, és sírni, amikor szomorú vagyok. Gyere, és nyerj betekintést a Gestalt érdekes világába, lásd, mi az, ami miatt hazánkban is egyre többen nagy lelkesedéssel, szenvedéllyel és sikerrel alkalmazzák ezt a szemléletet és módszertani eszközeit a terápia, a tanácsadás, a szervezetfejlesztés, a mentálhigiénés munka területén, vagy éppen a saját életükben.

A Magyar Gestalt Egyesület 2007-ben tartotta első alapképzését. Eddig tizenkét csoport végezte el, közel 150 ember. A tréneri gárdát a legkiválóbb hazai gestaltos szakemberek alkotják, akik rendszeresen találkoznak, hogy tovább fejlesszék a képzést. Olyan nívós tréninget akarnak létrehozni, amely tükrözi közös szemléletüket, ugyanakkor megtartja mindegyikük egyéni nézőpontját.

A képzés egy sajátélményre alapozó, önismereti és módszerismereti csoport: arra törekszik, hogy egyensúlyban tartsa a megértést és a megtapasztalást. Számíthatsz rá, hogy megismerkedsz gestaltos alapfogalmakkal és elméletekkel, ill. ezek működését különböző gyakorlatok során meg is élheted.

Akkor érdemes jelentkezned, ha nyitott vagy rá, hogy a saját önismereti folyamatodon és megéléseiden keresztül tanulj.

Szeretettel várjunk mindenkit, aki gyakorlatiasan, sajátélményen keresztül szeretne ismerkedni a Gestalt irányzattal, és nyitott arra is, hogy magáról tanuljon.
Ezekben az időpontokban tartjuk a modulokat:
1. október 21-22. (péntek délután + szombat): Bevezetés a Gestaltba. Érzékelés.
2. november 4-5. (péntek délután + szombat): Gestalt ciklus
3. november 19. (szombat): Testtudat
4. december 3. (szombat): Polaritások
5. december 16-17. (péntek délután + szombat): Co-creation, a szituáció Gestaltja.

Kérdéssel, érdeklődéssel, jelentkezési szándékkal forduljatok nyugodtan hozzám – aki pedig biztosan tudja, hogy jönne, az itt találja a jelentkezési lapot:
https://docs.google.com/…/1FAIpQLScKA0E3CnkZha2kEM…/viewform

Október 7 a jelentkezési határidő!
További kérdéssel írj erre az email címre: orsi@let.hu

Üdvözlettel:
Viga Orsi

dr. Stefany-Tóth Judit-Mondok Árpád : Egy munkahelyi coaching etikai esetvéleményezése : 2016 09

A szervezetfejlesztés keretében ismert gyakorlat, hogy a cégek belső coachot alkalmaznak a cég alkalmazottai részére nyújtandó coaching szolgáltatás érdekében. Ebben az esetben a coaching jogviszony a cég dolgozója és a belső coach között egy kapcsolati szerződésen alapulva jön létre . Emelett egy munkaszerződésen alapuló munkaviszony is
fennáll az érintettek – a cég a belső coach illetve a dolgozó – között, és a coachingot mint szolgáltatást a cég finanszírozza a dolgozó részére.
Ezen utóbbi alapján a cég, mint munkáltató és szponzor , jogosult a dolgozó coaching folyamatban való részvételét nyomon követni . Ebben az esetben is fennáll azonban a coaching jogviszony tekintetében a titoktartás , vagyis a folyamat tartalmi részeit illetően a belső coach nem adhat ki információt az ülésen elhangzottakról a cég vezetésének.

Jelen etikai esetben vázolt példában egyrészt a fenti coaching , másrészt azonban terápiás folyamat is zajlik a cégnél, mindkét esetben ugyanolyan kereteket alkalmazva a folyamatokra, mivel a terapeuta a cég alkalmazottja és a terápiát a cég fizeti a dolgozók részére.

A helyzet több etikai dilemmát is felvet .

Read more

Mondok Árpád : Hozzászólás egy DREAM módszer esetleírásához, egy Gestalt-terapeuta szemszögéből – 2016 09

Terápiás szerződésről

A Gestalt-terápia heti rendszerességű, többnyire nyílt végű.  A DREAM módszer kerete engem inkább emlékeztet a coaching alapú (erős cél és időkeret, főleg munka fókusszal, gyakran harmadik fél megbízásából) együttműködésekre. A Gestalt terápiában a munka jellege és persze a kliens elköteleződése adja meg az időbeni kereteket, akár évekig tartó folyamatot eredményezve. Ennek alapja mindig legalább egy konzultációs beszélgetés, ahol lehetőség nyílik ránézni, mit is hoz a kliens, mennyire van támogatása (saját önismerete, támogató kapcsolata és persze egzisztenciális alapja) a folyamat során. Ahogy Árkovits Amaryl DREAM módszer szerint vezetett esetének leírásában is megjelenik, a keretek erősen befolyásolják, hogy mivel lehet vagy érdemes dolgozni.

Terápiás cél

A terápiás cél nem mindig egyértelmű, mégha legtöbbször, mint ahogy Kinga esetében is, van egy konkrét ok, amivel kapcsolatban segítséget kér. Kinga élethelyzetének főbb elemei a munka-élet egyensúly megbomlása és a magánéletben megjelenő (vagy inkább csak itt megélhető) irányításvesztés számos munkájában sikeres emberre jellemző.  Ezen a ponton megfogalmazható mi az, ami a Gestalt szemléletben eltérőnek tűnik a DREAM módszer szerint vezetett esettől, hogy a hozott terápiás cél nem szükségszerűen az, amit a kliens jelez, hanem abból kerül kialakításra, ami a konzultáció során az egész helyzetből kiemelkedik. Ez lehet azonos, vagy épp a munka elején látszatra azonos, de ahogy elkezdünk dolgozni az egymásrahatásból kialakuló alak válik a terápia fókuszává. Legtöbbször úgy fogalmazom ezt meg, hogy “ez van most előttünk, meglátjuk mit hoz a folyamat és időnként ránézünk honnan is indultunk”.  A Gestalt-terapeutában létrejövő dilemmák, főleg ha azok visszatérőek, kihangosíthatóak (vagyis az érzékelés szintjén maradva a terapeuta kimondja), választ vagy reagálást nem, de a meghallást lehetővé teszi a kliens számára.

Read more

Pszichoterápia folyóirat 25/3 2016 – A szerkesztők előszava

Észre sem vettük, olyan csendben jutottunk el a PSZICHOTERÁPIA szakfolyóirat 25. évfolyamához. Nem volt se ünneplés, se (fel)köszöntés, se visszaemlékezés. Ez így van jól és rendben. Közös munkánk örömei, kalandjai teszik szerkesztőségi üléseinket a hétköznapok ünnepeivé, a lap megjelenése pedig büszkévé. Ezzel a jó érzéssel bocsátja útjára szerkesztőségünk az évfolyam harmadik számát, és küldi el az olvasóknak, a szakmának.

Van, ami évek óta változatlan. Például a szlogenünk: „A szakmát tiszteljük, nem a tekintélyt”. De nemcsak tiszteljük, hanem szeretjük is a szakmánkat. A pszichoterápiás szakma gyönyörű a sokféleségével, hazai összetettségével, a sokféle módszerrel, amely mind más és más ideállal dolgozik, képez és fejleszti szemléletét. De e sokféleség mellett egyre több a felismert azonosság, a közös alap. A módszerek éppen különbözőségükben alkotnak egységességet: a lélek megismerését és folyamatainak a boldogság közelítésének, a gyötrelmek mérséklésének szolgálatába állítását igyekeznek szolgálni.

A szakfolyóirat törekszik áttekintést nyújtani a terápiák és tanácsadás módszereinek világáról, de ennek kényes nehézsége ezek sokfélesége. Erőfeszítést teszünk a kiegyensúlyozottság érdekében, aminek rendszerint elégedetlenség a vége a szerkesztőségi csapaton belül, mert céljainkat csak közelíteni tudjuk, így eredményeink rendszerint részlegesek e téren. Nemcsak méretben, aktivitásban, fajsúlyában, hanem vitatkozási és hozzászólási kedvben is rendkívül eltérőek a szakmai műhelyek. Újabban örömteli gonddal szembesülünk: egyre szűkebbnek bizonyul a lap terjedelme a beérkezett írások megjelentetésére. Mind a tanulmányok, amelyek kettős és anonim lektorálást követően jelennek meg, mind a Műhely és Szakmai közélet rész területén jelentősen megnövekedett az elmúlt évben a beérkezett írások mennyisége. Egyre nagyobb nehézséget jelent a megjelenések megfelelő ütemezése.

Read more

Mondok Árpád : A hit szerepe: segítség vagy gát a terápiában, a tanácsadásban? 2016.09.05

Számomra a hit megélése összeolvadás, amelyben a “mi” élményének megélése a fontos. Ez nem feltétlenül kapcsolat, nem szükségszerű, hogy legyen én, aki felolvad, van mikor pont épp annak elkerülése, hogy szembesüljek azzal ki is vagyok én valójában. A hit lehet menedék.

Egyetértek Buber véleményével : akkor lehet építő kapcsolódás Istennel, ha tudom, hogy ki vagyok, hiszen a kapcsolat lényege a változás, hogy van olyan hogy én és ő, ahogy a mi élménye is.

Amikor leül velem szemben egy kliens, a terápiában benne van a carefrontation lehetősége: az alázatos törődésé, és a gyengéd szembesítésé egyszerre. Sokféle módon kapcsolódhatunk, és közben a kliens egyre inkább megéli, ki is ő igazán. Lehet, hogy épp hitünk hasonlóságán keresztül, vagy épp a különbségekkel való szembesülésén át.

Mert a Gestalt-terápiában nem neutrális vetítővászon vagyok, inkább amit lehet megteszek azért – a terápiában és azon kívül is -, hogy tudatosítsam a kliens, a helyzet és én, egymásra hatását. Egy olyan rugalmas kapcsolat ez, amiben úgy támogatom őt, hogy szabadabban, teljesebben rálásson önmagára. Akár rajtam, vagy azon keresztül ami megjelenik közöttünk, kifejeződhet önmaga  (ahogy azzal is ha láthatóan kerüli a kifejeződést, pedig nagyon is helyén valónak tűnne). Visszajelzést adok a helyzetre (amikor elszomorodsz, azt mondod, Jajj istenem), ami megjelenik az érzékelés (és nem vélemény vagy gondolat) szintjén. Ha ez épp a hit valamelyik eleme (akár egy arra utaló szó-mint előbb, vagy egy jel egy rajzon, egy mozdulat), az mind lehetőség, hogy ránézzünk, mit is jelent ez számára, milyen a kapcsolata vele.

Read more