Gulyik Irén

Gulyik Irén

A Gestalt-terápia nemcsak egy hatékony módszer számomra, hanem életforma is. Az életem nehezebb eseményeit igyekszem jelenségeknek tekinteni és nem problémáknak, és azt is gyakran észlelem, hogy minden helyzetet mindig „együtt hozunk létre” a környezetemben lévőkkel.. Ez egyfajta tágasságot hoz létre a szorongató helyzetekben is.  Akár kliens, akár terapeuta vagyok a Gestaltban, az érdekel, ami van, és nem az, aminek „lennie kellene”.

Read more

dr. Stefany-Tóth Judit: Az alkotó kreatív mező és a változás paradoxona a Gestaltban

A Magyar Gestalt Egyesület, röviden MAG, a Gestalt orientációjú tanácsadók, szervezetfejlesztők, terapeuták és érdeklődők által önkéntesen létrehozott szervezete.  Célunk, az hogy a Gestalt megközelítést minél többen használják a szervezeti és a magánéletben, terápiás és szervezetfejlesztési munkában; ebben örömüket leljék, és kedvet csináljanak hozzá másoknak is. Ennek érdekében építjük a Gestalt közösséget, megosztunk tudást és élményeket,   tovább adjuk amit tudunk,  és meghívunk  olyanokat akiktől tanulhatunk.
Mit is jelent a  Gestalt megközelítés ?

Az irányzatot a pszichológiában az 1920-as években Max Wertheimer és kollégái alapozták meg. Arra jöttek rá,  hogy amikor egészségesen működik az agyunk, akkor a meglévő információk alapján, legyenek azok bármilyen töredékesek is, mindig valamilyen számunkra értelmes egészleges képet alkotunk amelyet jelentéssel ruházunk fel. Az alaklélektan, ahogyan akkoriban  nevezték ezt az irányzatot,  lényegi eleme, hogy az észlelés során a beérkező információk rendezetlen halmazát mi emberek, úgy szervezzük és kapcsoljuk össze, ha szükséges akkor korábbi tapasztalataink alapján kiegészítjük, vagy törlünk belőle,  hogy egy „értelmes egész” egy „teljes kép” egy  „alak” németül Gestalt jöjjön létre.  A Gestalt , német szó, jelentése alak, forma, minta. Írása a német helyesírási szabályok miatt történik nagy kezdőbetűvel. Az irányzat névadói és alapítói a németországi születésű  Fritz Perls és felesége Lora Perls azért adták módszerüknek a Gestalt  nevet, mert koruk nagy pszichológiai irányzatai közül a lelki működés egészlegességének törvényeit kutató alaklélektan  szellemisége nagyon közel állt hozzájuk. A Perls házaspár  a korukbéli nagy pszichológiai és filozófiai gondolkodóktól merítettek amikor megalkottak a holisztikus és humanisztikus  Gestalt világképét , de visszanyúltak az ókori bölcsektől kezdve egészen a Zen buddhizmusig és tanulmányozták a tanításokat.

Read more

GESTALT ALAPKÉPZÉS INDUL 2016 október végétől

“Van egy ember, aki néha jófej, néha viszont idegesítő. Néha ok nélkül aggódik, lehangolt, hülyeségeket csinál, elpazarolja az idejét. Nem tudom, mit kezdjek vele.

Legszívesebben hetekig feléje sem néznék, de nem tehetem. Ez az ember ugyanis én vagyok. Mit kezdjek vele? Mit kezdjek az ügyfeleimmel, klienseimmel, akik hasonló cipőben járnak?”

Erről szól a Gestalt: tudni nevetni, amikor örülök, és sírni, amikor szomorú vagyok. Gyere, és nyerj betekintést a Gestalt érdekes világába, lásd, mi az, ami miatt hazánkban is egyre többen nagy lelkesedéssel, szenvedéllyel és sikerrel alkalmazzák ezt a szemléletet és módszertani eszközeit a terápia, a tanácsadás, a szervezetfejlesztés, a mentálhigiénés munka területén, vagy éppen a saját életükben.

A Magyar Gestalt Egyesület 2007-ben tartotta első alapképzését. Eddig tizenkét csoport végezte el, közel 150 ember. A tréneri gárdát a legkiválóbb hazai gestaltos szakemberek alkotják, akik rendszeresen találkoznak, hogy tovább fejlesszék a képzést. Olyan nívós tréninget akarnak létrehozni, amely tükrözi közös szemléletüket, ugyanakkor megtartja mindegyikük egyéni nézőpontját.

A képzés egy sajátélményre alapozó, önismereti és módszerismereti csoport: arra törekszik, hogy egyensúlyban tartsa a megértést és a megtapasztalást. Számíthatsz rá, hogy megismerkedsz gestaltos alapfogalmakkal és elméletekkel, ill. ezek működését különböző gyakorlatok során meg is élheted.

Akkor érdemes jelentkezned, ha nyitott vagy rá, hogy a saját önismereti folyamatodon és megéléseiden keresztül tanulj.

Szeretettel várjunk mindenkit, aki gyakorlatiasan, sajátélményen keresztül szeretne ismerkedni a Gestalt irányzattal, és nyitott arra is, hogy magáról tanuljon.
Ezekben az időpontokban tartjuk a modulokat:
1. október 21-22. (péntek délután + szombat): Bevezetés a Gestaltba. Érzékelés.
2. november 4-5. (péntek délután + szombat): Gestalt ciklus
3. november 19. (szombat): Testtudat
4. december 3. (szombat): Polaritások
5. december 16-17. (péntek délután + szombat): Co-creation, a szituáció Gestaltja.

Kérdéssel, érdeklődéssel, jelentkezési szándékkal forduljatok nyugodtan hozzám – aki pedig biztosan tudja, hogy jönne, az itt találja a jelentkezési lapot:
https://docs.google.com/…/1FAIpQLScKA0E3CnkZha2kEM…/viewform

Október 7 a jelentkezési határidő!
További kérdéssel írj erre az email címre: orsi@let.hu

Üdvözlettel:
Viga Orsi

dr. Stefany-Tóth Judit-Mondok Árpád : Egy munkahelyi coaching etikai esetvéleményezése : 2016 09

A szervezetfejlesztés keretében ismert gyakorlat, hogy a cégek belső coachot alkalmaznak a cég alkalmazottai részére nyújtandó coaching szolgáltatás érdekében. Ebben az esetben a coaching jogviszony a cég dolgozója és a belső coach között egy kapcsolati szerződésen alapulva jön létre . Emelett egy munkaszerződésen alapuló munkaviszony is
fennáll az érintettek – a cég a belső coach illetve a dolgozó – között, és a coachingot mint szolgáltatást a cég finanszírozza a dolgozó részére.
Ezen utóbbi alapján a cég, mint munkáltató és szponzor , jogosult a dolgozó coaching folyamatban való részvételét nyomon követni . Ebben az esetben is fennáll azonban a coaching jogviszony tekintetében a titoktartás , vagyis a folyamat tartalmi részeit illetően a belső coach nem adhat ki információt az ülésen elhangzottakról a cég vezetésének.

Jelen etikai esetben vázolt példában egyrészt a fenti coaching , másrészt azonban terápiás folyamat is zajlik a cégnél, mindkét esetben ugyanolyan kereteket alkalmazva a folyamatokra, mivel a terapeuta a cég alkalmazottja és a terápiát a cég fizeti a dolgozók részére.

A helyzet több etikai dilemmát is felvet .

Read more

Mondok Árpád : Hozzászólás egy DREAM módszer esetleírásához, egy Gestalt-terapeuta szemszögéből – 2016 09

Terápiás szerződésről

A Gestalt-terápia heti rendszerességű, többnyire nyílt végű.  A DREAM módszer kerete engem inkább emlékeztet a coaching alapú (erős cél és időkeret, főleg munka fókusszal, gyakran harmadik fél megbízásából) együttműködésekre. A Gestalt terápiában a munka jellege és persze a kliens elköteleződése adja meg az időbeni kereteket, akár évekig tartó folyamatot eredményezve. Ennek alapja mindig legalább egy konzultációs beszélgetés, ahol lehetőség nyílik ránézni, mit is hoz a kliens, mennyire van támogatása (saját önismerete, támogató kapcsolata és persze egzisztenciális alapja) a folyamat során. Ahogy Árkovits Amaryl DREAM módszer szerint vezetett esetének leírásában is megjelenik, a keretek erősen befolyásolják, hogy mivel lehet vagy érdemes dolgozni.

Terápiás cél

A terápiás cél nem mindig egyértelmű, mégha legtöbbször, mint ahogy Kinga esetében is, van egy konkrét ok, amivel kapcsolatban segítséget kér. Kinga élethelyzetének főbb elemei a munka-élet egyensúly megbomlása és a magánéletben megjelenő (vagy inkább csak itt megélhető) irányításvesztés számos munkájában sikeres emberre jellemző.  Ezen a ponton megfogalmazható mi az, ami a Gestalt szemléletben eltérőnek tűnik a DREAM módszer szerint vezetett esettől, hogy a hozott terápiás cél nem szükségszerűen az, amit a kliens jelez, hanem abból kerül kialakításra, ami a konzultáció során az egész helyzetből kiemelkedik. Ez lehet azonos, vagy épp a munka elején látszatra azonos, de ahogy elkezdünk dolgozni az egymásrahatásból kialakuló alak válik a terápia fókuszává. Legtöbbször úgy fogalmazom ezt meg, hogy “ez van most előttünk, meglátjuk mit hoz a folyamat és időnként ránézünk honnan is indultunk”.  A Gestalt-terapeutában létrejövő dilemmák, főleg ha azok visszatérőek, kihangosíthatóak (vagyis az érzékelés szintjén maradva a terapeuta kimondja), választ vagy reagálást nem, de a meghallást lehetővé teszi a kliens számára.

Read more

Pszichoterápia folyóirat 25/3 2016 – A szerkesztők előszava

Észre sem vettük, olyan csendben jutottunk el a PSZICHOTERÁPIA szakfolyóirat 25. évfolyamához. Nem volt se ünneplés, se (fel)köszöntés, se visszaemlékezés. Ez így van jól és rendben. Közös munkánk örömei, kalandjai teszik szerkesztőségi üléseinket a hétköznapok ünnepeivé, a lap megjelenése pedig büszkévé. Ezzel a jó érzéssel bocsátja útjára szerkesztőségünk az évfolyam harmadik számát, és küldi el az olvasóknak, a szakmának.

Van, ami évek óta változatlan. Például a szlogenünk: „A szakmát tiszteljük, nem a tekintélyt”. De nemcsak tiszteljük, hanem szeretjük is a szakmánkat. A pszichoterápiás szakma gyönyörű a sokféleségével, hazai összetettségével, a sokféle módszerrel, amely mind más és más ideállal dolgozik, képez és fejleszti szemléletét. De e sokféleség mellett egyre több a felismert azonosság, a közös alap. A módszerek éppen különbözőségükben alkotnak egységességet: a lélek megismerését és folyamatainak a boldogság közelítésének, a gyötrelmek mérséklésének szolgálatába állítását igyekeznek szolgálni.

A szakfolyóirat törekszik áttekintést nyújtani a terápiák és tanácsadás módszereinek világáról, de ennek kényes nehézsége ezek sokfélesége. Erőfeszítést teszünk a kiegyensúlyozottság érdekében, aminek rendszerint elégedetlenség a vége a szerkesztőségi csapaton belül, mert céljainkat csak közelíteni tudjuk, így eredményeink rendszerint részlegesek e téren. Nemcsak méretben, aktivitásban, fajsúlyában, hanem vitatkozási és hozzászólási kedvben is rendkívül eltérőek a szakmai műhelyek. Újabban örömteli gonddal szembesülünk: egyre szűkebbnek bizonyul a lap terjedelme a beérkezett írások megjelentetésére. Mind a tanulmányok, amelyek kettős és anonim lektorálást követően jelennek meg, mind a Műhely és Szakmai közélet rész területén jelentősen megnövekedett az elmúlt évben a beérkezett írások mennyisége. Egyre nagyobb nehézséget jelent a megjelenések megfelelő ütemezése.

Read more

Mondok Árpád : A hit szerepe: segítség vagy gát a terápiában, a tanácsadásban? 2016.09.05

Számomra a hit megélése összeolvadás, amelyben a “mi” élményének megélése a fontos. Ez nem feltétlenül kapcsolat, nem szükségszerű, hogy legyen én, aki felolvad, van mikor pont épp annak elkerülése, hogy szembesüljek azzal ki is vagyok én valójában. A hit lehet menedék.

Egyetértek Buber véleményével : akkor lehet építő kapcsolódás Istennel, ha tudom, hogy ki vagyok, hiszen a kapcsolat lényege a változás, hogy van olyan hogy én és ő, ahogy a mi élménye is.

Amikor leül velem szemben egy kliens, a terápiában benne van a carefrontation lehetősége: az alázatos törődésé, és a gyengéd szembesítésé egyszerre. Sokféle módon kapcsolódhatunk, és közben a kliens egyre inkább megéli, ki is ő igazán. Lehet, hogy épp hitünk hasonlóságán keresztül, vagy épp a különbségekkel való szembesülésén át.

Mert a Gestalt-terápiában nem neutrális vetítővászon vagyok, inkább amit lehet megteszek azért – a terápiában és azon kívül is -, hogy tudatosítsam a kliens, a helyzet és én, egymásra hatását. Egy olyan rugalmas kapcsolat ez, amiben úgy támogatom őt, hogy szabadabban, teljesebben rálásson önmagára. Akár rajtam, vagy azon keresztül ami megjelenik közöttünk, kifejeződhet önmaga  (ahogy azzal is ha láthatóan kerüli a kifejeződést, pedig nagyon is helyén valónak tűnne). Visszajelzést adok a helyzetre (amikor elszomorodsz, azt mondod, Jajj istenem), ami megjelenik az érzékelés (és nem vélemény vagy gondolat) szintjén. Ha ez épp a hit valamelyik eleme (akár egy arra utaló szó-mint előbb, vagy egy jel egy rajzon, egy mozdulat), az mind lehetőség, hogy ránézzünk, mit is jelent ez számára, milyen a kapcsolata vele.

Read more

Erős Ila : Gestalt alapú vezetésfejlesztés/részlet

A vezetésfejlesztés a szervezetekben a 21. század elején egyre terjedő gyakorlat. Ráadásul nemcsak általában terjed, hanem a legismertebb magatartástudományi (behaviorista) megközelítés mellett új irányzatok válnak ismertté.

Ebben az írásban arra törekszem, hogy bemutassam, a Gestalt alapon működő vezetési tanácsadók milyen vezetési kultúra létrejöttét támogatják, és persze azt is, hogy mit is érthetünk az alatt, hogy „Gestalt alapon“.

A vezetésfejlesztés

Tanácsadóként mihez kell segíteni a vezetőket? Nagyon sokféle, szinte egyénenként különböző választ lehetne ezekre a kérdésekre adni, de két fő csoportba sorolhatjuk a válaszokat. Az egyik felfogás szerint az aktuálisan felmerülő problémákra kell kézzelfogható, azonnal megvalósítható megoldást nyújtani, a másik szerint az általában jelentkező kérdésekrekell választ adni, és akkor a vezető az „aprómunkát“, vagyis a helyi körülmények között alkalmazást már magától is el tudja végezni.

Az első felfogást, a gyors problémamegoldást támogatja magának az üzleti életnek a jellege. A vezető munkájában is nemegyszer az operatív feladatok „felfalják“ az időt a stratégiai, elmélyültebb helyzetfeltárás és iránymegtalálás elől. Ezért nagyon kézenfekvő tanácsadót alkalmazni arra, hogy mondjon néhány, máshol kidolgozott ötletet, és akkor neki csak a helyi specialitásoknak megfelelő alkalmazással kell foglalkozni.

A teljes cikket itt olvashatod.

Elakadtam a karrieremben. Aztán jött 9 hét coaching /részlet (2016.06.19)

Szabó Andrea szerint is fontos, hogy mennyire képes valaki az igazat mondani, mert bármennyire is különbözőek vagyunk, az őszinteséget mindannyian ösztönösen megérezzük. A megnyílásban a tréner elmondása szerint nemcsak a facilitátor kezdeményezőképességére, de a csoportban lévő személyek titoktartására is szükség van, ráadásul a hasonló élmények miatt könnyebben nyílnak meg ezek a csatornák. “Mindenki más, de mindenki volt már elakadva, mindenkinek vannak kudarcai, és abból, hogy a kudarcainkból hogyan állunk fel sok minden kiderül az emberről” – véli a szakember, aki főképp azoknak ajánlja a csoportot, akik bármilyen típusú karrier dilemmával küzdenek vagy akár csak egy fontos szakmai döntést szeretnének meghozni.

Az teljes cikket itt olvashatjátok.