Budapest EAGT Elnökségi ülés 2018/10/05-6 – Mondok Árpád élménybeszámoló

348 nappal a 2019 szeptemberi EAGT konferencia előtt,  26 NOGT képviselő és az elnökség gyűlt össze, az évi kétszeri elnökségi ülésen minden nemzeti képviselő együtt gondolkodhasson a Gestaltot érintő folyamatokról.

Megemlékeztünk Margáról a szervezet titkáráról, aki hosszú betegség után, nemrég távozott közülünk. Fontos tudni, hogy Wilma számára, aki egy éve már titkárként segíti a munkát, mivel az iroda is elköltözött, több időre van szüksége válaszolni.

EAGT, Gestalt konferencia 2019 szeptember 19-21.

Judit, Kata, Lívia nagyszerű prezentációt készített, hogy bemutassa, hogyan halad a folyamat. Június óta a weboldal fogadja az érdeklődőket és jelentkezőket, ebben a hónapban még “early birdként”. Az előkészítő csapat munkája révén egyre jobban élővé válik a konferencia, ahogy a keynote speakerek is, rövid filmekben megosztva gondolataikat a konferencia mottójával kapcsolatban, az egyesület web és közösségi oldalán. Érkeznek a szakmai előadók jelentkezései is, amelyekből nemzetközi Gestalt szakemberek peer review-ja választja ki a programelemeket. A konferencia nyelve angol, amennyiben egy műhely, előadás más nyelvű, maga az előadó biztosítja a fordítást angolra. Minden fejlemény személyes üzenetekben és közösségi felületeken keresztül jut el az érdeklődőkhöz és jelentkezőkhöz. A scholarship alaphoz az  EAGT 5000 Euro, a Spanyol NOGT 500 Euro, az Angol minden tagjától 5 GBP-t kérve járul hozzá. A kommunikáció támogatásához az EAGT (Renata) is felajánlja segítségét. A prezentáció nagy tapsot kapott.

Végigmegyünk az előző elnökségi találkozó jegyzetein, lehetőséget adva mindenkinek a módosításra.

Megosztjuk a pénteki informális csoport tanulságait is. Sok a disszertációját nem befejező gyakornok. Országonként eltérő mértékben, de mintha Euróbában egy de-humanizációs folyamat tanúi lehetnénk. Hogyan legyünk mint Gestalt jobban láthatóak Európában, az EAP segítségével is. Átláthatóbb és árnyaltabb stratégia szükséges.

EAGT és EAP megállapodott, hogy az EU lobby csoport eljuttat egy bulletint segítendő a pszichoterápiás modalitások elismerését (ie: Psychoterapy act) és az egységes jogi szabályozási környezet megteremtését (ehhez 9 ország közös akaratára van szükség). (Charles Cassar 2018tól az új elnök – Gestalt terapeuta 😉 : https://www.europsyche.org/executive_committee). Elkezdődött egy munka az EAP transzparensebb, a szakmai és érdekképviseleti munkát jobban támogató működéséért.

Beszámolnak az egyes munkacsoportok, felkészülendő a délutáni közgyűlésre.

Személyes változások és a feladatok státusza. A legtöbb évek változás, folyamatos információ gyűjtésen, egyeztetésen és ajánlások, tapasztalatok megfogalmazásán keresztül.

A Gestalt Book Series kiadott egy könyvet a Tarominai konfernciáról – ingyen letölthető ebben a hónapban!! : https://www.gestaltitaly.com/taormina-conference-proceedings/

Sok az új tréning intézet és program. Gyarapodik a Scholarship alap, amely a konferenciákon való részvételt, a könyvkiadást és a segítő programokat támogatja. Elkészült a második revíziója a professzionális kompetenciák leírásának, összekapcsolva a kutatási és tréning csoportokat is, hiszen ezeket befolyásolja, illetve az ezekben szerzett hosszú távú tapasztalatokat is összegzi.

A kutatási bizottság továbbra is Uwe Strumpfel könyvének frissítésén és fordításán dolgozik. További adomány érkezett ezt támogatandó. Ismét volt a pszichoterápia kutatással foglalkozó konferencia, ezúttal Amszterdamban és végre 25 Gestalt terapeuta részvételével. 2019ben Krakkóban lesz a következő, azonban egyszerre a mi konferenciánkkal. Úgy tűnik a pszichodráma hasonló úton jár, mint a Gestalt kutatási koncepció. Gestalt terápia kutatási konferencia lesz Chilében 2019 májusában – az előző Párizsban volt 200 fő részvételével (bár itt sok jelentkezőt nem tudtak fogadni, tehát növekszik az érdeklődés). Nagy lehetőség ez a spanyol nyelvű Gestalt közösséghez csatlakozni. A következő Európában lesz, talán innentől felváltva más kontinensen. 2020 március utolsó hetére (Krakkó?) szerveznek egy szimpoziumot a tréning intézetek számára, a képzési metodológiáról, esettanulmányok írásáról, alapvetően a trénerek számára. A kutatási biztosság is új tagokat keres, egyben támogató tagságot, aki nem folyamatos jelenlétével, de akár project alapon tud hozzájárulni a munkához – Jan Roubal szervezésében.

Mindkét oldalt fontos szervezni : aki már évek óta dolgoznak csoportokban, biztosságokban és hátrébb szeretnének lépni, ahogy újak, akik fokozatosan csatlakoznának, hogyan tehetik ezt meg úgy hogy a folymatosság és a keretek tiszták. Tapasztalat és új erő egyensúlya, a folyamat támogatása, egyben a szerepek meghatározása, hatalmi viszonyok nélkül. Advisory board, associate membership ? – hogyan finanszírozható. A kutatási bizottsság nyitott bárki előtt.

Délután közgyűlés, ahol az EAGT tagok elmondják véleményüket és szavazhatnak az egyes kérdésekben, remélem megint olyan sokan leszünk mint legutóbb vagy akár többen, hogy a mostanra több mint 100 magyar MAG tag is könnyebben eljöhet 😉 – a Novotel előadó teremben vagyunk is már páran)

Mondok Árpád : REND: A BONTÁS RONTÁS? – A Pszichoterápia folyóirat 14. konferenciájának beszámolója

A 2018as konferencia témája, a Megújulás terápiában, tanácsadásban címmel zajlott majd száz résztvevővel.

A konferencia már jól megszokott jellemzője a személyesség, szakmaiság, egymás modalitásának megismerési vágya és az etikus reflexiós keret, most is lehetőséget adott az elmélyülésre.

Számomra idén vált igazán átélhetővé mennyire nehéz az intézményi keretben való létezés, ahol sokkal inkább az azzal főzünk amink van érvényesül, mivel még az egyszerű rendszeres esetmegbeszélés vagy épp a pszichológus, terapeuta határainak, a gyógyító teamben elfoglalt helyének pontos meghatározása is napi küzdelmet jelent. Sokat segített itt is, az elmúlt évek tapasztalása mellett, a Gestalt egyik alapelvéhez, az itélkezés mentes jelenléthez való újra és újra visszatérés, hogy be tudjak vonódni, például az OORI rehabilitációs csapatának  élménybeszámolójába, ahol ténylegesen az veszteség, akár a halál napi jelenléte mellett, adnak támogatást, az életbe való visszatéréshez. Kikerülhetetlenül jelen van itt az, amit a Gestalt holisztikus szemléletként azonosít: test lélek helyzet egysége és az azzal való kapcsolat adja a terápiás keretet, a határokkal való szembesülés adja a változás lehetőségét (lásd Beisser a változás paradoxona) egy sérült számára, nincs veszteség feldolgozás, amíg remény van, nem mehet végbe a gyász folyamata, amíg nincs szembesülés – ezen keresztül a múlt elengedése. Mennyire szépen beszél erről Elisabeth KublerRoss vagy akár Polcz Alain.

Egy másik esetbemutatás, egy pszichotikusnak diagnosztizált betegről, számomra és nagyjából egyöntetűen a közönség számára is pont azt mutatta meg, mennyire fontos ez a szemlélet a terapeuta számára is. A klinikumban nem az a fontos, hogy jó e vagy rossz valamiféle optimális kerethez viszonyítva az adott klienssel való munka, hanem hogy hogyan lehet megtalálni a biztonságot és azon keresztül a klienssel való kapcsolat kiaalakítását. Mert a kapcsolat gyógyít. Még akkor is, ha ebben az esetben, ez egy gyógyszeres kezelésből és pszicho edukációból álló úton teremtődött meg. Mennyivel nyitottabb ennél a Gestalt, amely azt mondja, hogy mint terapeuta nekem kell megtalálni, hogyan vagyok biztonságban és hogyan tudhatom a klienst is, megismerve, megértve azt ahogy ő van. Vele és önmagam maradva. Persze ez nagyon nehéz akkor amikor a kliens olyan dolgokat él meg, ami számomra megfoghatatlan vagy épp félelmetes. Amikor saját élete lehetetlenül el, vagy épp kerül veszélybe, annyira zárttá és elhalmozóvá válnak saját képei, érzései. Csak ő lát képeket, hall hangokat. Ilyenkor egyszerre válik feladattá megtalálni, mi és hogyan tudja napi szinten támogatni a klienst, saját világának elviselésében és több éves útra kelni együtt, egy szabadabb, a tapasztalás ciklusának, az érzékelés eszköztárának teljesebb megélésének és a biztonság belső stabilitásának megteremtésével járó útra.

A ritmus megbomlásával foglalkozott, egy módszertani szokszemközt, ahol terápiás folyamat megáll egy ponton, lehetőséget adva hogy a jelen levől elmondhassák, saját modalitásuk szempontjából, hogyan látják a helyzetet. Itt a szembesülés akkor következik be, amikor az esetbemutató folytatja. Jól értettem, sejtettem-e meg a dinamikát, vagy az értelem és a módszer felsőbbrendűségébe vetett hitem szembesít a valós folyamatokkal. Egy 25 alkalomra szerződött rövid terápia, amely alapvetően álmokkal dolgozik (Dream) folyamatában egyszerre csak azzal szembesül a terapeuta, hogy olyan változás áll be a kliens életében, amely kikerülhetetlenül és hosszú időre változtatja meg életét. Mi a fontosabb: a keret, vagy a kliens élete. A terápiás munka, vagy amit hiszek hogy segít. Hogyan tud segíteni a szupervízió, szembesülni mi is történik a terapeutával, hogy olyan helyzettel találkozik, amely saját életében feldolgozást igényel. A félelem vezérel, vagy a bizalom a terápiás útban a tapasztalás folyamatában. Benne tudok-e maradni, a hermeneutikus folyamatban, ahogy Donna Orange fogalmaz Gadamer nyomán. Az eset folytatása megmutatta, hogy mennyire az út visz tovább, ha sikerül mindezzel egyszerre jelen lenni, ahogy azt a Gestalt horizontalista szemlélete is támogatja. A szupervízió, a terapeuta egyéni terápiája segít, hogy teljesebben tudjon jelen lenni, ne beszorulva, egyetlen lehetőség fogjaként, hanem együtt és önmaga szabad teljességében, a Buberi értelemben.

A Gestalt terápia, idén a “Szükségből erényt” kerekasztal beszélgetésben volt jelen. Az absztraktból idézve: “…..A módosítások erősíthetik vagy gyengíthetik az eredeti standard módszer hatékonyságát, míg a szabályok szigorú betartása sok esetben gátolja vagy lehetetlenné teszi a terápia, illetve a csoport létrejöttét, folytatását. Mikor válik erénnyé és mikor hátránnyá a módszerkombináció, illetve a módszer módosítása? A kliens (illetve Bálint-csoport esetén a csoporttagok) motivációja, kulturális és családi háttere, képzettsége, diagnózisa, anyagi lehetőségei, lakóhelye (vidék, főváros, ingázó), munkahelyi elfoglaltsága, egyéb létlehetőségei milyen mértékben korlátozzák a terapeuta szabadságát, és milyen újítások, megoldások felé terelik kreativitását? A kliens-változók milyen arányú szupportivitást, illetve szigorú fókuszon-tartást igényelnek? Ez hogyan befolyásolja a terapeuta irányító aktivitását, vagy mennyire engedheti szabadon a kliens spontaneitását? Van-e a pszichoterápiának, tanácsadásnak intézményi háttere, vagy magánpraxison alapul, ez hogyan módosítja a terapeuta iránti elvárásokat? Milyen szupervíziós hátteret lehet megteremteni a különböző helyszíneken? Az író, Németh László szavaival összegezve: „A helyzet, amiben vagyunk, sohasem véletlen: az élet szorította körénk.”

A jó forma, szemlélet keresése, a tudatos jelenlét meghatározó, akár élet és halál kérdése lehet. Ez volt a nyitó előadás és a záró játék mondanivalója. A nyitó előadásban, Halácsy Péter a Prezi egyik alapítója beszélt, az útról, a tapasztalásról, amely lehetővé tette, hogy önmaga legyen, megtalálja társait és megalapítsa cégét. “Nagy baj nem lehet, legfeljebb „visszamegyünk a balettbe ugrálni””, mint vezérmotívum, szinte felelőtlennek tűnhet, zsidó nagymamája példájából nézve, aki tényleges meghalt volna, ha folytatja útját a többiekkel a Duna felé. Néha a járt út elhagyása az élet fele vezető egyetlen út. Közben megtalálni, megtanulni önmagunkat, a kapcsolatunkat a külvilággal, változást hoz létre bennünk. Ez viszont komoly megpróbáltatásokkal járhat együtt. Az utazás változást hoz létre az utazóban, mondja erről Jung. Ezt a kérdést feszegette, a záró játék is – rend és káosz, fegyelem és rendetlenés – a két nap feszültségét oldva, képek gondolatok formájában. A bontás nem rontás, amíg a jó formát keresem, amelyben kapcsolatban lehetek önmagammal és az élettel.

A konferencia programja: itt

Az egyesületi közvetítők rendszeresen találkoznak, hogy dolgozzanak a tematikán, erről levélben értesítelek. A 2019es konferenciáról ősztől rendszeresen értesülhetsz, Te is részt vehetsz, mint látogató vagy ha végzett terapeuta vagy – mint előadó.
Ha érdekel a lehetőség, írh, hívj : Mondok Árpád.

Groeningen EAGT Elnökségi ülés 2018/03/03 – Mondok Árpád élménybeszámoló

Ismét eljött az idő, hogy képviseltessük magunkat és egyben naprakészt tudást szerezzünk mi zajlik a Gestalt társadalomban. Erős Ilával vagyok most itt, aki 3 év után jött el, hogy elköszönjön az elnökségtől, a továbbiakban a Budapest Gestalt intézet képviseletében továbbvive a munkát.

A bejelentkezés  (1) és az 2017 szeptemberi találkozó jegyzeteinek elfogadása és az abból következő feladatok megbeszélése (2) egyeztetési után kezdődik a munka. Körben ülve első lépésben megbeszéljük az előző esti Informális elnökségi ülés összefoglalóját (3). A folyamatok és a rendszerek összehangolás emberi és tágabb szakmai jogi szabályozási folyamatokban hasonló kihívásokkal látszik küzdeni az egyes országokban. Hogyan lehet egyensúlyt teremteni az EAGT kontroll és támogató funkciói között. Amikor egy kéréssel kapcsolatban ellenállás születik, nincs reakció vagy kevés, talán a félelem nő meg hogy szabályok vannak születőben. Pedig emlékszem amikor a konkrét esetben megszületett az igény, hogy tanulunk egymástól szervezettebb formában, akkor a segítség a támogatás igénye volt bennünk adott bizottságban. Mégis ahogy hallgatom az ebből született kommunikációt, összeszorul a gyomrom, mintha épp egy “Towards harmonization of…..” lenne születőben. Érdemes elgondolkodni, milyen is a dialógus a felek között. Vajon parancsolatokat vagy támasztékot éreznek a megfogalmazott keretekeben, kérésekben.

4             TIC (Training Institute Chamber) Tréning Intézetek Bizottsága. Tavaly született bizottság, amelyeben az akkreditált intézetek kapnak lehetőséget a tapasztalatcserére. Új bizottsági elnököt keresnek. A kutatási bizottság támogatni szeretné az intézeteket, ajánlásokat megfogalmazva, hogyan lehet kutatási szempontból megerősíteni a záródolgozatokat, téziseket.

4             EAGT konferencia 2019 Hungary. Izgatottan várja mindenki 😉 Kérik hogy küldjünk rendszeresen meghívást, most épp az NOGT képviselőknek, a főbb pontokat feltüntetve. Motto: “Explore the fertile void with creative indifference”, keynote speakers (Lynne Jacobs, John Leary Joyce, Gordon Wheeler, Nancy Amendt Lyon, Kathleen Holl), mit várunk az előadóktól (minőség, háttér etc.), a folyamat időzítése (Website, Call for submission, Opening of registration, Early bird), milyen jegyek lesznek (Scholarship found, Early bird, Student price). Hosszú beszélgetés volt, hogyan lehetne a scholarship foundot feltölteni. Most az előző konferencia esetleges megtakarításából vagy egyéni adományokból történik mindez. Lehetne akár a pályázni, az egész életen át tartó tanuláshoz.

5             EAGT HR&SR konferencia 2018 Október 26/28 Berlin:  Yes we care – Supporting human dignity in a collapsing field. Giving voice to those who are hardly heard. http://conference.eagt.org/

7             Helyzetjelentés – elnökségi tagok

Wilma továbbra is a csapat tagjaként segíti, Marga munkáját. Az EAGT megerősíti az EAP tagságát, jelenleg folynak a tárgyalások. Az EAP erősebben képviseli a Strassburgi konvenciót: a pszichoterápia önálló foglalkozás, nem a pszichológiára épül. 2017től professzionális lobbistát használ annak érdekében, hogy az EU elfogadja a pszichoterápiát (Towards recognition of Psychoterapy as profession: Psychoterapy Act). Ez magába foglalja a közös tréning alapokat és a minimális pszichoterápiás szükségletet. Ennek elfogadása után, kötelező érvényű lesz, mint minimum feltétel minden EU tag számára. Megszületetett a pszichoterápia mint foglalkozás leírása, az ESCO (www.ec.europa.eu) kategorizációban. Ugyan a pszichológia alatt, azonban egyértelműen mint önálló foglalkozás, sőt annak modalitásai is fel vannak sorolva, leírással és a szükséges képzéssel (see: https://ec.europa.eu/esco/portal/occupation?uri=http%3A%2F%2Fdata.europa.eu%2Fesco%2Foccupation%2Faf69484e-b43f-4685-b22d-f3418df45c4d&conceptLanguage=en&full=true).

Igen, ott a GESTALT PSZICHOTERÁPIA IS!!!
Igen az NGI képzése, az EAGT és EAP akkreditáció megfelel a leírásnak – vagyis akiknek akiknek megvan ez az akkreditáció, azok megfelelnek az új törvényi keretnek! Az egy következő kérdés, hogy egy adott ország törvényi szabályozása (és persze képzési rendszere;-() mennyire harmonizált mindezzel.

Horvátországban hasonló törvényt vitatnak meg most, az első szavazáson elfogadták, júniusban lesz a második. Úgy tűnik, Anglia, Ausztria, Finnország, Franciaország, Norvégia, Svájc mintájára, egyre elfogadottabb lesz: a pszichoterápia önálló foglalkozás, nem a pszichológiára épül, bár használja annak tudását, azonban a hangsúly az alkalmazáson, a komptenciákon van. Ehhez pedig sokféle út vezethet. Németországban a kormányváltás miatt szavazásra vár az orsztrákhoz igen hasonló törvény. Mindössze 28év munkája van benne és még rengeteg a tennivaló. Jelenleg az EAGT tűnik a legelőrehaladottabbnak a modalitások között, annak szakmai definiciójában, milyen kompetenciák szükségesek a Gestalt terápiájának gyakorlásához. Látszik a szervezetfejlésztési tapasztalat és az is mennyire sokszínű, tudásmegosztáson alapuló és nemzetközi ez a közösség.

Spanyolország (3000 tag, 9 intézet) és Luxemburg jelenleg tárgyal az NOGT-ként való csatlakozásról.

Az újraakkreditáció (Marga és Renata koordinálásával),  ami most elég sok országot érint, folyamatos – hamarosan nekünk is. Olaszország újra megkapta az akkreditációt.

GDPR. Europai személyes adatok védelméről szóló törvény. Ez érint mind szervezeteket, mint személyeket akik másokkal foglalkoznak. Hol is jelenhet ez meg : kérdőívek, formok, személyes adatok tárolása és hasonlóak. Téged is érint. Vagyis érinti egyebek között a coachokat, terapeutákat, tanárokat, szupervizorokat. Fontos megnézni, hogy milyen platformon kommunikálunk : milyen védelmet ad a személyes adatokra, mit tartalmaz a GTC. A Skype gyakorlatilag semmilyet, szemben a Skype for business-el.
Compliance határidő : MÁJUS !!

Az ICO ingyenesen letölthetővé tette az ezzel kapcsolatos ajánlását. Hasznos önellenőrzés :

Adatvédelmi : https://ico.org.uk/media/for-organisations/guide-to-data-protection/privacy-notices-transparency-and-control-1-0.pdf
Adatmegosztás : https://ico.org.uk/media/for-organisations/documents/1067/data_sharing_checklists.pdf
Adatkérés : https://ico.org.uk/media/for-organisations/documents/1599/subject-access-checklist.pdf

Az amerikai HIPPA alapján, terapeutáknak, tanácsadóknak (nem GDPR, de nagyon hasonló): https://www.telementalhealthcomparisons.com/private-practice

Tréning sztenderdek. (Nurith) EAP akkreditáció változás : nem órákat, hanem krediteket fognak értékelni. TI : 9 újra akkreditáció, többen 2., 3. alkalommal. Új akkreditáció is folyamatban. Hamarosan a Budapest Gestalt Intézet következik ! Az akkreditáció a minimum szükségletet tartalmazza, a hatékony, etikus, kompetens és persze naprakész, bizonyíték, kutatási alapú Gestalt terapeuta képzési folyamatokhoz.

A jelenlegi költségvetés (Jack) lehetővé teszi a fenntartható működést. Lehetőség van a tagok önkéntes adományaiból (voluntary levy) új projektek támogatására. (pl. Uwe Strumpfel könyvének fordítása). Mindennek egyik alapja az EAGT tagságának folyamatos növekedése – joint membership (NOGT/EAGT), új NOGT tagok, új TI. Sok új tag jött Magyarországról !

Hírlevél. (Michele Cannavalo) A 31.kiadáson vagyunk túl. Erős Ila és én is része vagyunk a folyamatos csapatmunkának, amely most talán egy újabb fejezetéhez érkezik, hogy a hozzáférés, a tartalom, jobban, korszerűbben kiszolgálja az olvasók igényeit. A következő már a Mailchimp alkalmazás segítségével történik, teljesen elektronikus formában – mindössze 2 év volt végigvinni ezt a változást ;))

GPO. (Jan Steinbeck, Franz Mullmeister) Az akkreditáció (a tréning intézetek számára) még mindig nem elfogadott. Ennek egyik oka, úgy tűnik, hogy a jelenlegi intézeteknek már van akkreditációja, amely azonban Gestalt terápiának megfelelő kompetenciákat támogatja. Személyek számára hasonló gondokat jelent, az hogy annyira más a folyamat, hogyan vált valaki OD konzultánssá. Az un. Grandparenting folyamat (nagyjából tutornak fordítanám) tűnik, talán köztes megoldásnak. Jelenleg 80 egyéni tag regisztrált.

Statues, bylaws:  Hogyan működik az EAGT: struktúra szavazás, fenntarthatóság, transzparencia. Szeptemberben lesz a szavazás az elfogadásról. Jelenlegi formája: http://www.eagt.org/joomla/index.php/2016-02-25-22-21-51/downloads

Tréning sztenderdek : Az új változatban az eddigi visszajelzések alapján készített változtatásokból néhány visszajelzésre vár. 2018 októberben szavazásra alkalmas.

Bizottságok: Stratégiai keretek. (6)
Szakmai kompetenciák. Frissítve, áprilisban elérhető a weboldalon.
Kutatás (Jan Roubal): Megosztottuk egymással mi érdekel, mi hozott ide: a neurológia rehablitációtól, a pszichoterápia hatékonyságától, az általános érdeklődés a több tudásért, GTFS (Gestalt Fidelity Survey) tapasztalatai, hogyan lehet javítani a képzés alaposságát a kutatás segítségével, bizonyíték alapú gyakorlat, kutatási konferencia tapasztalatok, sokféle dolog került elő a beszélgetés során.

A bizottsági tagok és vendégek, érdeklődők, mit egy neurális háló kapcsolódnak, azonban mindannyian látjuk, érezzük a kutatás fontosságát és lehetőségeit a Gestalt terápiás gyakorlat támogatására.

Ezt támogatják a könyvek (Towards a Research Tradition in Gestalt, 2017) a konferenciák (Paris Gestalt Research Conference, 2017).

Jan Roubal megkapta a professzori kinevezését (Czech Republic – University of Masarik, pszichológia tanszék), ezzel lehetővé vált, hogy doktori hallgatói legyenek – sajnos egyelőre cseh nyelven.

200 résztvevő (fért be!) a 2017es párizsi konferenciára. Összefoglaló cikk jelenik meg a francia és a brit journalban. Az plenáris ülések megtekinthetők a weboldalon (regisztráció után !: http://gestalt-research.com/videos/).

Új konferencia 2019 május 29/június1 Chile, 400 résztvevővel.
Támogatást szeretnének adni a képződőknek, hogy a záródolgozatot megjelentethessék, ehhez elégséges kutatási alap legyen. Szeminárium szerveződik, talán a budapesti pre-konferenciára, 2019-re Varsóban. Uwe Strumpfel: THERAPIE DER GEFUEHLE – Kutatási megállapodások a Gestalt terápiáról.

Complaints: No complaints ;*)

HR & SR (társadalmi felelősség): Folyamatos Ukrán, Görög jelenlét. Lesbos (migráció segítők támogatása) projekt befejeződött.

EC (etikai bizottság) : adatvédelem és elektronikus terápiás formák pontosabb megjelenítése

GBO (gestalt a szervezetekben) : Gestalt a szervezetekről szóló könyv kiadás alatt.

AAGT konferencia 19 August 2018: Radical response. Contemporary Gestalt in troubled times.

EAGT konferencia 2022 : talán Horvátország ?

Kommunikációs terv.

Antal Lívia: Pintér Zoltán: Vetkőző lelkek recenzió, Pszichoterápia folyóirat 2017 november

Pintér Zoltán: Vetkőző lelkek
2016, Budapest, Expert Books
288 o., 2990 Ft
ISBN száma: 978-615-5686-11-5
Izgatottan és kíváncsian vettem kézbe a könyvet, mint az első olyan művet, amely annak a pszichoterápiás filozófiának a gyakorlati kifejtésére épül, amiben magam is képződöm. Az esetmunkák tiszta képet mutatnak a Gestalt terápia módszertanáról, melyeket a szerző részletes szakmai magyarázatok nélkül, a laikusok számára is érthető folyamatokként mutat be. Nem mond többet, mint amit a terápiás ülésen a kliens tapasztal. A szerző a szervezetfejlesztési tanácsadás és a tréningek világából lépett át a Gestalt-terápia területére. Jelenleg elsősorban felnőtt kliensekkel dolgozik magánpraxisban, valamint a LifeLearning nevű vállalkozás társalapítója, amely életkészségeket fejlesztő képzéseket nyújt magánemberek számára. A könyv is elsősorban a hétköznapi embereket szólítja meg, nem a szakmai közönséget.
A Gestalt terápia azokhoz az irányzatokhoz tartozik, amely nagy hangsúlyt fektet a minél autentikusabb terapeuta-kliens kapcsolat megteremtésére. A Vetkőző lelkekben a szerző ezt a fajta autentikus kapcsolatot kívánta létrehozni saját maga és az olvasó között, egy könyv lapjain keresztül. Ezt a célt szolgálja a könyv alapstílusa, a tudatosság folyamán (stream of consciousness) elnevezésű irodalmi műfaj alkalmazása, amely önfeltárással, a terapeuta érzésvilágába, dilemmáiba, élethelyzetébe való beengedéssel jár. A szerző itt nemcsak terapeuta, hanem magánember is. Önfeltárása azt szolgálja, hogy a lehető legautentikusabb kapcsolat jöjjön létre az olvasó és a szerző között.
Márai Sándor egy rövid gondolatfoszlánya, A megjelölt című írás néhány sora adja az egész könyv alapdilemmáját. Az ember, aki nem ült fel a repülőgépre, mely lezuhant, most kezében morzsolgatja a fel nem használt jegyet. Más szavakkal: Ajándékként visszakapott életét. „Eddig
csak élt, most már tudja is, hogy él.” – fejezi be Márai a sorait. Mit jelent az, hogy most már tudja is, hogy él? – indul el a Vetkőző lelkek szerzője ezen az egzisztencialista kérdésen és a teljes mű során erre keresi a választ. Ez a tudatos válaszkeresés azonban csak látszólagos, az olvasó is érzi ezt. Hiszen a szerző az első lapoktól kezdve nyilvánvalóvá teszi, hogy Szutraként tekint Márai soraira, tehát olyan lélektani rejtvényként, amelyre nincs egy tudatos, általánosan elfogadott válasz.
A könyv két fő részre tagozódik, az első rész a „Felöltözve” főcímet viseli. Az öltözetek és a vetkőzés metaforájához Babits Mihály A vetkőző lelkek című verse inspirálta az írót és azokra a személyiségbéli mintázatokra utal vele, amelyeket gyerekkori lelki örökségként cipelünk magunkkal. Terápiás eseteken és irodalmi példákon mutatja be, ahogy lelki öltözeteink írják életünk forgatókönyvét, ahogy hétköznapi, triviálisnak tűnő tetteinkből, mintázatainkból sors lesz. Az írásban megjelennek Ibsen Nórája, Artrhur Miller Willy Lomanje, Thomas Mann és Kundera novellái is.
A második részben a filozofikus és a praktikus megközelítések váltogatják egymást. Megjelenik benne a változtatás lehetőségeiről szóló filozófiai eszmefuttatás éppúgy, mint az első rész Miért keresése után a Hogyanok világa. A könyv zárása követi a könyvben korábban megszokott stílust és nyitva, lezáratlanul hagy, gondolkodásra késztet, nem jut el egy biztos megoldáshoz.
Az írás stílusa, a könyv kísérletező jellege önmagában hordozza a Gestalt irányzat legfőbb jellemzőit, ugyanakkor alapkérdésében és tartalmában is jelentősen kapcsolódik az egzisztencilizmus kérdéseihez és az egzisztencialista pszichoterápiához. Nem tanító és magyarázatokat

Antal Lívia 2016: Pszichoterápia Folyóirat Egyesületi sarok: Álommunka a Gestalt terápiában

A Gestalt pszichológia megfigyelése és vizsgálódása középpontjában az egyén áll és az egyént lélek-elme-test egységének tekinti. Alapfeltevése, hogy az emberi természet mintázatokba vagy egészekbe szerveződik, amit az egyén is észlel. Ezért az egyént csak az őt alkotó minták vagy egészek függvényeként lehet megérteni. Alapgondolata az, hogy az egész alak észlelése több a részek összegénél.
A Gestalt terápia egyik módszere az álommunka. Két módon dolgozik az álommal. A megszemélyesítés vagy projektálás az, amikor a terapeuta arra kéri a kliensét, hogy képzelje magát az álom egy számára kiemelkedő alakjába. Az alak lehet szereplő, tárgy, érzelem vagy bármi, ami kiemelkedik.
Az álmodó belehelyezkedve valamelyik alanyi vagy tárgyi szereplőbe dialógusban a terapeutával, egyes szám első személyben elmondja, hogy ki ő az álomban. A másik, ahogyan a Gestalt álommal dolgozik az, amikor a terapeuta arra kéri a kliensét, hogy éberen itt és most álmodja
tovább az álom történését.
Kapcsolódva e folyóirat identitásához álljon itt egy álommunka példaként. Az álom feldolgozása a kliens hozzájárulásával megfigyelő jelenlétében történt. Ez a rész a kliensmunka hosszabb időszakában az egyik ülés egy kiemelt részlete.
Kliens: A térben kisebb tömegben vagyok. Látom, hogy egyesek fehér selyem kendőcskék, mások fekete bársony kendőcskék. Kis kendők, amik masni formára vannak csavarodva. A fehérek könnyű selyemből vannak, aminek a szövetét finom fényes szálak szövik át. Könnyedén repkednek ide-oda.
Látom, hogy a feketék ritkább szövésű, de vastagabb anyagból vannak és a két szín két csoportra különülve kering a térben. Magamra nézek és látom, hogy én egy hurka pálcika vagyok. Roppant dühös leszek, amiért a formám és színem ennyire végletesen különbözik a többiekétől. Seszínű, vékony, kemény, törékeny. Dühömben begurulok a tér egy sarkába.
Terapeuta: Milyen hurkapálcika vagy?
A kliens feláll. Magastartásban összefűzi a karjait. Majd hirtelen végigfekszik a padlón és begurul a szoba egyik sarkába.
Kliens: Útálom, hogy hurkapálcikaként itt fekszem és kilátszik a hasam.
Terapeuta: Mi lennél szívesebben, mint hurkapálcika?
Kliens: Fehér selyemkendő.
Terapeuta: Ha te vagy a fehér selyemkendő, el tudod mondani, milyen vagy?
Kliens: Könnyű vagyok, finoman szálldosok. Középen megcsavarodom, hogy ne lebegjek könnyen el. Az anyagomat fényes szálakkal szőtték át, amin megcsillan a napfény. Gyönyörű és boldog vagyok.
Terapeuta: Maradj kendő!
Kliens, pár perc múlva: Boldog fehér kendő vagyok, de néha aggódom a fekete kendők miatt.
Terapeuta: Légy te az aggódás. Milyen vagy?
Kliens: Pillangó vagyok, nem is, lepke vagyok. Barna lepke, aminek a szárnyait súlyos por fedi. Ezt
a port hintem azokra, akiket aggódtatni akarok. Nehéz a szárnyam és csúnya is vagyok. Nem értem, miért kell, hogy csúnya legyek. És nehezek a szárnyaim.
Terapeuta: Milyen neked a nehézség?
Kliens: Fárasztó. Az a dolgom, hogy cipeljem a porral teli szárnyaimat és aggódtassak másokat.
Kliens kis idő múlva: Le kellene tennem őket, nehezen bírom. És semminek nincs értelme. Ha rajtam
vannak a szárnyak, elfoglalt vagyok, de gonosz és fáradt. Ha levenném a szárnyaimat, semmi dolgom sem maradna. Mindkettő értelmetlen létnek látszik. Mit tehetnék? Legjobb lenne megsemmisülni.
Terapeuta: Milyen lenne, ha mégis leraknád a szárnyaidat?
Kliens: Megpróbálhatom…talán előbb csak leverem a súlyos barna port a szárnyaimról…igen, most csak egy szárny-vázam van, ami könnyebb, viszont semmi haszna…jaj, mit tegyek? Ha leteszem ezeket a szárnyakat, csak egy hernyó leszek, jaj, semminek sincs értelme. Nem lehetek csak egy hernyó.
Terapeuta: Milyen érzés lenne, ha mégis hernyó lennél?
Kliens: Jaj, ijesztő, nagyon csúnya leszek és semmi hasznom sem lesz. Jaj…na jó, mégis kicsúszok a
szárnyak alól. Kicsúsztam.
Terapeuta: Mi történik?
Kliens: Kicsúsztam. Fényes, szürke testem van. Nagyon virgonc vagyok és boldog, megkönnyebbült.
Egy nagy felfedezésem van. Mégha szürke hernyó vagyok is, az én hasamon is megcsillan a napfény.
Az álomban az alak (az, ami éppen kiemelkedett) és a háttér (az álom kontextusa) egyetlen Gestaltba rendeződve adták a pszichológiai vizsgálódás tárgyát. A kliens szubjektív valóságképe alakítja a gondolkodását és cselekedeteit, függetlenül attól, hogy mások mit tartanak objektív valóságnak. Ez segíti vagy korlátozza abban, hogy eredményesen létezzen és működjön saját környezetében. A
Gestalt irányultságú terapeuta segíti kliensét, hogy minél inkább felismerje saját világképének jellemzőit és minél több választási lehetőséget lásson meg.
Ebben az ülésben a terapeuta a klasszikus Gestalt álommunkával, a projekcióval dolgozott. Az álom egyes szám első személyben való felidézése után a terapeuta megkéri a klienst, hogy váljon egyik vagy másik figurává az álomban. A “figura”, az alak, amivé a kliens válik (akár maga választ, akár elfogadja a terapeuta javaslatát) bármi lehet, ami kiemelkedik. Nemcsak személy vagy állat, de hang, szín, érzelem, bármi, ami a kliensnek érdekes valamiért. A projekció egy attitűd, amivel abban támogatjuk a klienst, hogy egy olyan énrészével azonosuljon, amelyet tudatosságban nem él meg. Majd ezeket az énrészeket dialógusba helyezzük.
Másik Gestalt specifikus álom munka lehet a továbbálmodás. “Dream on….” – mondja a terapeuta és a kliens az álom valamelyik alakjaként folytatja az eseményeket. Továbbálmodás folyamán a felmerülő helyszínek, történések és szereplők újabb meglátásokat, összefüggéseket mutatnak meg a kliensnek, amelyek az életére vonatkoznak. Mindkét esetben a kliens az álom részévé válik. Egy másik álommunka lehetőség, amikor egy alapvető egzisztenciális állítást fogalmazunk meg az álom tartalmából kiindulva, amely összegzi a fő témát, az álomban. Ez a téma a kliens életében is egy alap fontosságú téma, ami foglalkoztatja, de nem tudja megfogalmazni.
A Gestalt álomfeldolgozás sokrétűen dolgozik. Ilyenek a struktúrába rendezés, amikor megfigyeljük, hogyan szerveződik az álom, szekvenciákat vonunk, gyorsítunk, lassítunk. Ilyen az a székmunka, amikor az álmára nem emlékező kliens ül az egyik székben és valaki, a terapeuta számára érdekesnek megnevezett személy ül a másikban.
Ha röviden szeretném megfogalmazni, mitől más a Gestalt álom munka, mint az analitikus álomfeldolgozás, akkor a legfontosabb néhány eltérés abban van, hogy a Gestaltban a kliens dolgozik az álmával a terapeuta támogatásával. Abban segíti a kliensét, hogy a tudatos énjével meg nem élt személyiség részeivel kapcsolatba kerülhessen és megélhesse azokat. A kliens a saját valóságán belül fogalmazza meg (ebben segíti a projektálás, belehelyezkedés egy-egy figurába), mit jelent neki, ami megjelenik. Nem gondolkodik archetípusokban vagy személyiség típusokban. Az álom szimbólum rendszere nem a mitológiából, a Bibliából importált szimbólum rendszer. A jelek, szimbólumok
azt jelentik, amit a kliens magának meg tud fogalmazni az adott kontextusban. Elfogadjuk, hogy a szubjektív tényezőknek van szerepe az álom pszichológiai megértésében.

Mondok Árpád : EAGT – board meeting és közgyűlés 2017 szeptember 15-16, Románia, Bukarest

Az első lépés, a márciusi ülés jegyzőkönyvének megvitatása és az ott megfogalmazott akcióterv menetének ellenőrzése. Én a kommunikációs projekt csapatban vagyok benne, amelyben a finn (Hanna) és a horvát (Velimir) kollegával kidolgoztunk egy kommunikációs stratégiát, amelyet most meg is osztottunk, hogy egy hónap alatt összegyűljön annyi visszajelzés, hogy márciusban már konkrét döntéseket hozhasson a board. Akkor talán lehetünk komité mi is és kapunk pénzt a végrehajtásra. Addig összekapcsolódunk mind a weboldal gondozó (, ;-( mind a hírlevél (;)) csapattal, hogy ők is megértsék mi a különbség a konténer és az szívhez szóló weboldal, nomeg a pdf és a személyes hírlevél között. Persze ezek csak technikák, mégis szépen rimmelnek, arra az igényre, hogy a digitális világ is személyes legyen, ahogy fizikai valónkban ez nagyon is megélhető. Talán a hírlevél lesz az első pilot amelyet, végre új platformra tehetünk. Nagy kérdés az EAGT Facebook oldal, kinek és mire is való. Hát majd elválik.

Tavalyi javaslatomra, készül egy un. EAGT konferencia weboldal, amely innentől őrzi majd a régi konferenciák adatait és segít majd minket 2019ben. Csak épp nem szóltak róla eddig…

2019 szeptember EAGT konferencia MAGYARORSZÁG
Most, hogy van hely (Kongresszusi központ) és mottó : Fertile void-living in creativ indifference, egyre inkább testet ölt a konferencia, egyre több az ötlet és a kapcsolódás, elkezdhetjük hirdetni. Nomeg bekérni az absztraktokat.

Mit is jelent a mottó?
Könnyű eltévedni a megértésben, akár annak is akinek anyanyelve, mivel ezek un. foglalt kifejezések.
Talán a : ’Termékeny űr – élet a kreatív egykedvűségben’ áll a legközelebb a mindennapi megértéshez.
Mert az űr nem üres. A nem reagálás, mozdulatlanság, nem erőtlenség és nem elszigeteltség. Ahogy a mozgás, nem egyezik meg az energiával. Könnyű elveszni, jelen korunkban, ahol ezek majdnem szinonímákká váltak. Sőt egyik a másik pólusként akár céllá is, amelyet választani kell. A nem tudás persze nem tudatlanság. Már ha van figyelem és elfogadás, értékítéletmentesség. Valahol a polaritások között. Egybeesik ez a GTFS (Gestalt Fidelity Survey) egyik megállapításával: a terapeutának képesnek kell bizonytalannak lennie, ezt vállalni és együttműködni a kreatív közömbösséggel.
Mondok egy példát : Ülök és nézek egy magot. Tudatában lévén, hogy ez egy virág magja, helyet hagyok a virágnak. Nem vagyok türelmetlen, nem vágyom, hogy virág legyen. Hogy mikor, mennyi és milyen lesz. Csak hagyom, hogy legyen, ahogy én is vele. A magot látva és persze a virág tudatában. A jelenben tudatosan és mégis tudatában lévén a lehetőségnek, annak formáját meghagyva a jövőnek.

Friedlander 1908-ban írt erről. A zen budhizmussal nem kapcsolódóva, annak egyik mégis lényegi elemével harmóniában. Nagy hatással volt Perls-re – ám ő csak egy félmondatban említi mindezt – a szemléletmódra, amit Gestalt-terápiának nevezünk.

Persze beszélhetnék Schroedinger macskájáról is 😉 Vagy mégsem. Merthogy a mottónak és leírásának inspirálónak érdemes lennie 😉

A konferencia tartalomról: az absztraktokat tartalomként szeretnénk kezelni. Megjelentetni, különböző platformokon. Könyvként, weboldalon, hírlevélben. A kialakuló témákról, tájékoztatva a nem-résztvevőket.

A méret: Akár 800 ember is eljöhet. Ennek vannak következményei. Fontos, hogy az intimitásra a személyességre figyeljünk, teret adjunk. Open space, üres szoba, beszélgető szoba. Kikapcsolódni, elvonulni akár folyamatosan. Feldolgozó csoport. World Café. Manifesto. Élhető sebesség. A támogatás kulcs. Találkozási pontok. A szervezők, támogatók, önkéntesek és persze a  program és a szervezés kulcs mindehhez. Ezek még csak kulcsszavak.

Most már pontosan meg kell mondani mennyi a részvételi díj és a szombati gála vacsora (ahol kulcsfontosságú !! táncolni ;*)). Mennyi a minimum és a maximum résztvevő szám. A weboldalt az EAGT elkészíti. Pff (már ha meglesz időben)

Read more

Mondok Árpád : A Pszichoterápia folyóirat 13. konferenciája, SORSOK FORDÍTÁSA – rövid beszámoló

A 2017-es konferencia A pszichoterápia és tanácsadás hatásával foglalkozott. A külső erőktől meghatározottság és a segített, terápiás változás, belső fejlődés egymásra hatásával.  Mi tűnik elrendeltetettnek, mi változtatható? Hogyan hatnak a hitek, hiedelmek? Játszik-e szerepet a szerencse vagy a balszerencse a terápiás folyamatban? Mi a szerepe a félelemnek/kíváncsiságnak belső világunk homályos, ismeretlen részeivel kapcsolatban – mennyire vezérelnek terápia vagy éppen paraterápiák felé?

A Gestalt a Elfogadni a sorsot, vagy beavatkozni – döntési helyzetek a terapeuta szemszögéből” című Módszertani sokszemközben szerepelt.  Az absztrakt :

„Beavatkozni vagy nem? Dolga-e a terapeutának a páciens helyett megoldani az életét? Vagy abban kell őt segíteni, hogy ő maga képes legyen döntéseket hozni, akár segítséget kérni a szociális szférában vagy társszakmáktól? Az ismertetett eset – egy szorult helyzet, amelybe a páciens és talán a terapeutája is került – érdekes terápiás kérdéseket vet fel: mi a szerepe a terapeutának, ha a páciense szorult helyzetben érzi magát, kivel lojális a terapeuta, képes-e páciense szorult helyzetében belső problémaként is látni a szituációt? Jelen módszertani sokszemközt a terapeuta szerepére helyezi a hangsúlyt, történetesen, hogy mennyire avatkozik/nem avatkozik be a páciens döntéseibe, és felveti azt a kérdést, hogy mennyiben van lehetőségünk befolyásolni a páciens sorsát.

Vannak módszerek, ahol rögtön a beavatkozásra helyeződik a hangsúly. Képviselőik szerint nem lehet nem beavatkozni, mert a terapeuta puszta jelenléte hatást jelent. A kérdés inkább az, vajon tudjuk-e, hogy milyen hatást jelent jelenlétünk, tudunk-e bánni ezzel az elkerülhetetlen jelenséggel? Egyáltalán miért van szükség arra az illúzióra, hogy a terapeuta abszolút semlegesen is jelen lehet egy terápiában? A fő kérdés, hogy „kinél, hogyan?” avatkozunk be.

Az együttérző hallgatás éppoly fontos hatású lehet, mint a tanácsadás. Ki, mit ért tehát „beavatkozás” alatt? Mennyire és milyen eszközökkel lehet beavatkozni? Mikor és miért érezzük azt, hogy be kellene avatkoznunk? Mit jelent az, ha erős késztetést érzünk a beavatkozásra? Milyen hatással van a páciensre, ha beavatkozunk? Van-e olyan helyzet, amikor azt kell megerősítenünk a páciensben, hogy fogadja el/hívja ki a sorsát?

Meddig lehet elfogadni a sorsot, és mi az a pont, ahol a terapeuta elkezd másképpen gondolkodni, és késztetést érez, hogy valami mást is csináljon. A módszertani sokszemköztben a pszichoanalitikus, a daseinanalitikus, a Gestalt, az aktív analitikus és a személyközpontú módszer képviselői ütköztetik nézeteiket egy fiatal férfi páciens esete kapcsán, aki a gyermeke láthatási jogáért küzd.”

Az egyesületi közvetítők rendszeresen találkoznak, hogy dolgozzanak a tematikán, erről levélben értesítelek. A 2019es konferenciáról ősztől rendszeresen értesülhetsz, Te is részt vehetsz, mint látogató vagy ha végzett terapeuta vagy – mint előadó.
Ha érdekel a lehetőség, írh, hívj : Mondok Árpád.

Táncolható kapcsolatok – Gestalt terápia, mint tánc címmel – Johannes Feuerbach 2017.03.25-26.

Johannes Feuerbach Berlinben élő Gestalt terapeuta újra Budapesten!

A Gestalt Hétfő keretében már tartott bemutatót “Táncolható kapcsolatok” – kölcsönös jelenlét kialakítása és erôsítése a tangó alapelemeinek felhasználásával témában.
Ezúttal kétnapos workshopot fog tartani: Táncolható kapcsolatok – Gestalt terápia, mint tánc címmel.

Tudatában lenni önmagunknak és a környezetünknek, érezni a vágyat egy másik személlyel való kapcsolódásra, közelebb kerülni egymáshoz, közös teret létrehozni, együtt táplálni és értékelni ezt a teret, elkülöníteni, integrálni a közös tapasztalást, és mindennek eredményeképpen egy élettel telibb és kreatívabb képet nyerni önmagunkról: ilyenek a ‘Gestalt Tapasztalati ciklus’ folyamatai.
Valójában ezek írják le az emberi partnerkapcsolatokat gazdagító dinamikát és a tangó alaplépéseit is, sőt magának az életnek a legmélyebb motivumait is.

Read more

Mondok Árpád : EAGT – board meeting, 2017 március 3-4, Hollandia, Zaandan

Változások, új tagok, új bizottság vezetők.

A közös előző esti beköszöntő csoportban erős közös igényként jelent meg a szabályozottság és ezzel együtt az értelmetlen korlátozások eltörlése. Franciaországban a 2012es pszichoterápiás törvény, amely ugyan a működést megengedi, de előírja, hogy patológiát egyetemi szinten kell tanulni (különben nem hívhatja magát a terapeuta, pszichoterapeutának), a szükségtelen korlátokkal való harcot hívja elő. Közben főleg a balkáni országok számára legalább valami alapvető szabályozás szükségessége jelenik meg, amely elhatárolja a (pszicho)terápiás tevékenységet a nem tudományos alapú, ám magukat hasonlónak mutató tevékenységektől. Ugyanakkor némi beszélgetés után megjelenik az igény (remény), hogy egy szabályozott keret egyben a finanszírozást is jelenti, amelyre pont Franciaország az ellenpélda, ahol 2012 előtt sem volt finanszírozott a Gestalt terápia – szemben például Ausztriával, Finnországgal, Norvégiával és Angliával. A legtöbb országban Gestalt-terapeutaként lehet dolgozni.

Készül egy video és szóróanyag a Gestalt bemutatására. Remélem egyszer végre láthatjuk is ;))

Szeptemberben kerül szavazásra az új tréning standard dokumentum, ami a Tréning Intézetek (TI) működését szabályozza. Ez a legjobb gyakorlatot bemutató támaszték és nem előírás vaqy törvény. Közben az egyes TI vizsgálata azt mutatja, hogy a dokumentumban foglaltak erős alapjai lehetnek a kompetens terapeuták születésének – figyelembe véve a helyi sajátosságokat is – törvények, szokások ;-))

Készül egy átfogó kommunikációs stratégia, a munkacsoportban, amelyben a finn és a horvát kollegával veszek részt. Azt javasoljuk, hogy a fizikai valóságban megtapasztalható kapcsolódás, közösségi erő, ami annyira tapinthatóan személyes, egyben teljes és körültekintő, jelenjen meg az EAGT és a Gestalt jelenéhez köthető minden kommunikációban. Ehhez persze sokkal jobban érdemes tudatosítani melyek a megszólítandó csoportok, milyen azok egymáshoz való viszonya és mi a folyamat, ahogy ezeknek a csoportnak és a Gestalt-terápiának létrejön a kapcsolata. Így pontosabban meg lehet fogalmazni az üzeneteket, azok formáját és könnyebben lehet aktivizálni őket. Mert most a tartalom határozza meg a formát.

Készül egy stratégiai cél terv, kiemelten a Gestalt a terápiában és a szervezetekben való alkalmazási lehetőségeinek ismertebbé tételére, illetve az EAGT-TI-tagság viszonyának pontosabb meghatározására. Gyakorlatilag, hogyan tudjuk személyesebbé tenni adott csoport számára az üzenetünket, kapcsolatot teremteni.

Úgy tűnik, azokból az országokból a legnagyobb a tagság növekedése, ahol joint-tagság van : EAGT+NOGT.

2019 EAGT konferencia: Budapest. Nagy munkát végzett a MAG project csapat és ezzel lehetővé vált, hogy mi rendezzük meg a következő konferenciát. Maga a lokáció egyöntetű egyetértéssel találkozott, sőt örömet okozott sokaknak, régóta várva a lehetőségre.

A jegyár, nagy kérdés volt. Hogyan lehet differenciálni, hogy diákok és alacsonyabb jövedelműek is résztvehessenek. Ennek egyik módjaként megfogalmazódott, a támogató és támogatott ár meghirdetése. Tartalmi oldalról, egyöntetű volt, a igény a gala vacsora helyett, inkább informális együttlétet lehetővé tevő táncos este megrendezése, ahol magunk lehetünk ugyan, de inkább a felszabadult együttlét, mint egy formális gála vacsora határozza meg a kereteket. A weboldal továbbhasználata, amely eddig még nem merült felt, szintén tovább csökkentheti a költségeket : a krakkói és taorminai adott, ezeket lehet elsőként felhasználni.

Szinte mindenki említette, hogy érdemes lenne, pár helyet találni a közelben, akár Airbnb alapon, amelyekkel kedvezményt lehet kialakítani a konferencián résztvevő ott megszállóknak.

Érdekes volt látni hányféle nézőpont jelent meg a tervezett 550-es résztvevői létszámmal kapcsolatban.  A végére kialakult egyfajta konszenzus, amely szerint ez talán pont a megfelelő méret lehet.

Michele felajánlotta segítségét az alkuban és a Hiltonnal való kapcsolattartásban is, hiszen Taormina ebből a szempontból egy nagy tapasztalat volt, amit kár lenne veszni hagyni.

Az ünnepeket figyelembe véve megvan a dátum is : 2019 szeptember 19-22

GPO:

Hogyan lehet megszólítani, egyben jobban segíteni a Gestalt szemlélet alkalmazását, szervezetekben dolgozó Gestalt szemléletű szakemberek számára is. A nagy kérdés, hogy lehet egyszerre hűnek lenni a Gestalt terápia eredetéhez és egyben elismerni, a Gestalt alkalmazását, nem terapeuták által.

Mind a Statues (alapító okirat) mind a Bylaws (szervezeti és működési szabályzat), átalakult annak érdekében, hogyan lehet jobban megjeleníteni a Gestalt terápia alkalmazási lehetőségeit.

A megújított tréning standard is szavazás előtt áll, amely amellett, hogy részletesebb és árnyaltabb, lehetővé teszi, hogy mind az EAGT, mind az EAP akkreditációt megszerezze egy intézet.

Sokféle módosítás, sokféle céllal, talán a legnagyobb vita, azon van, hogy hogyan írható körül elég árnyaltan, ki az aki elkezdheti a képzést (abban egyetértés van, hogy az akinek a képzettsége, előélete humanisztikus – tehát nem csak pszichológus, orvos, klinikai szakpszichológus) és vajon aki más mint humanisztikus képzésből jön, az vajon milyen módon tegyen szert arra az “emberszemléletre”, ami segíti, megalapozza a segítői munkáját – ha ugyan nincs meg neki már eleve, akár jobban is mint akinek más a végzettsége.

A bemeneti APL (Advanced Prior Learning = nem csak végzettség, de minden releváns tapasztalat is) értékelése és a kimeneti kompetencia cél megfogalmazása (ami nem csak képzés curriculuma, de magának a tevékenységnek való megfelelést (ami több mint a képzés!) mutatja meg) úgy tűnik a közös halmaz, amelyben mindannyian egyetértünk. Nem törvények, de empatikus és célszerű humanisztikus támasztékok. Hmmm. Mintha már hallottam volna ilyesmiről mint gyakorló zen buddhista.

Human rights bizottság

Folyamatos terepmunka, évek óta és reagálás akut helyzetekre, mint most a brüsszeli túlélők támogatása vagy épp a menekültek segítése Lesbos szigetén. Megkínzottak és háború túlélők segítőinek támogatása. Sokféle munka és tapasztalat, amit alapvetően önkéntes alapon végeznek Gestalt-terapeuták.

Kutatási bizottság

Több mint 1000 hivatkozás létezik már Gestalt kutatásokra, könyvekre. Ez azonban jelenleg nem elérhető az új weboldalon. Hiányzik a rendszeres karbantartás, kulcsszavak és absztrakt vagy akárcsak szubjektív bemutató (ie: álá könyvajánló).

Sokféle új lépés teheti lehetővé, hogy erősebb kapcsolat alakuljon ki a kutatás és a napi gyakorlat között –  Támogatás, útmutatás kutatási szempontból, hogyan lehet olyan diplomamunkát készíteni, ami akár alkalmas lehet kutatási alapnak vagy akár mint esettanulmány publikálható.
– A képzésben lévők meghívása absztrakt, szubjektív bemutató írására (vagy akár a kulcsszavak kialakítására)
– Támogatás fiatal kutatók számára, a konferenciákon való részvételre, cserébe beszámoló, kutatási papír feldolgozására.

Megjelent egy új könyv: Towards a Research Tradition in Gestalt-therapy, most 20% engedménnyel (Discount Code: gestalt20 ) megvásárolható a kiadótól (weboldal : www.cambdridgescholars.com)

Előkészítés alatt egy új német nyelvű könyv fordítása angolra : Uwe Strumpfel: THERAPIE DER GEFUEHLE – Research findings on Gestalt therapy. Ebben majd minden eddigi Gestalt kutatás szerepel, kulcsszavakkal, referenciákkal és részletes bibliográfiával.

A következő EAGT GB találkozó 2017 szeptember 15-17, Bukarest, Románia, a rákövetkező 2018 március 2-3-4.

Gestalt alapképzés 2017 – Jelentkezés március 31 ig !

A Magyar Gestalt Egyesület 2007-ben tartotta első alapképzését. Eddig 13 csoport végezte el, közel 160 ember. A tréneri gárdát a legkiválóbb hazai gestaltos szakemberek alkotják, akik rendszeresen találkoznak, hogy tovább fejlesszék a képzést. Olyan nívós tréninget akarnak létrehozni, amely tükrözi közös szemléletüket, ugyanakkor megtartja mindegyikük egyéni nézőpontját.

A képzés egy sajátélményre alapozó, önismereti és módszerismereti csoport: arra törekszik, hogy egyensúlyban tartsa a megértést és a megtapasztalást. Számíthatsz rá, hogy megismerkedsz gestaltos alapfogalmakkal és elméletekkel, ill. ezek működését különböző gyakorlatok során meg is élheted. Akkor érdemes jelentkezned, ha nyitott vagy rá, hogy a saját önismereti folyamatodon és megéléseiden keresztül tanulj.

5 alkalom, zárt csoportban, amelyekre szeretettel várjunk mindenkit, aki gyakorlatiasan, sajátélményen keresztül szeretne ismerkedni a Gestalt irányzattal, és nyitott arra is, hogy magáról tanuljon.

Read more

Kontra Eszter beszámoló : 2019 EAGT Konferencia – megbeszélés – 2016 december 5

A megbeszélés célja az volt, hogy eldöntsük, összeállítunk-e jelentkezési anyagot a következő EAGT konferenciára, amely 2019-ben lesz. Ha jelentkezünk, akkor jó eséllyel megkapjuk a rendezés jogát, mert úgy tűnik, az EAGT támogatja a magyar rendezést. Úgy döntöttünk, megpályázzuk.

Fontos információ, hogy az esetleges veszteséget egy részét finanszírozza az EAGT, viszont a nyereség felét elviszik. A legutóbbi konferencián 230-400 EUR-ba került egy jegy és 500-800 fő részvételére számítunk.

A konferencia témáját mi találhatjuk ki. Szandra által javasolt cím: „Bárcsak úgy élhetnénk, ahogy élünk” (Woody Allen). Összegyűjtjük a korábbi konferenciák témáját, és ezzel az inspirációval megkérdezzük a tagságot, van-e ötlet erre vonatkozóan.

Mindenképpen konferencia-szervező céggel vesszük fel a kapcsolatot, és az operatív lebonyolítást rájuk bízzuk. Helyszínként szóba jöhet Budapest (MOM, RAM, Duna-parti szállodák), illetve Balaton is (Füred Hotel, Azúr Hotel). 3-4 cégtől kérünk kreatív ajánlatot, ezt követően kiválasztjuk azt az egyet, amelyiket felkérünk, hogy az előkészítési fázishoz adjon részletes ajánlatot, valamint ötletet a helyszínre vonatkozóan. Ennek figyelembe vételével elkészítjük a pályázatot. Ezt a céget fogjuk megbízni a konferencia operatív megszervezésével, kivitelezésével is, amennyiben megnyerjük a rendezés jogát.

Ehhez összeszedjük az igényeinket, amire vonatkozóan Olívia, Ági és Szandra bekérnek kreatív ajánlatokat. Fontos, hogy a résztvevőknek pozitív tapasztalatokban, élményekben legyen részük, ezt 40-50 önkéntessel, mentorokkal, esti közös programokkal, a szünetekre megfelelően szervezett terekkel (pl. kerek asztalok körben székekkel) segíthetjük.

Önkéntesként végzős pszichológus hallgatókra, kapszlisokra, GTK-sokra, Gestalt-képzésre járókra számítunk. Cserében részt vehetnének ingyenesen vagy nagyon kedvezményesen a programokon. Felmerült, hogy amennyiben elnyerjük a pályázatot, az egész projekt menedzselését egy teljes-,esetleg rész-munkaidőben foglalkoztatott fizetett alkalmazottra kellene bíznia az Egyesületnek.

Szakmai rész koordinálására kell egy csapat:

  • annak kiválasztására, hogy kiket hívjunk meg key-note speaker-nek
  • további feladata: workshopok tartásának meghirdetése, és a jelentkezők anyagainak elbírálása, kiválasztása

User experience:

  • mentorok alkalmazása a meghívott előadókhoz
  • különböző szabadidős programok szervezése
  • catering megoldása oly módon, hogy az összehozza az embereket és segítse a minél szerteágazóbb kapcsolatépítést (kerek asztalok, székek)
  • az egyes helyszínek max 5 perc sétatávolságra legyenek egymástól

A tényleges lebonyolítást a konferencia-szervező céggel, ill. önkéntesek segítségével gondoljuk megvalósítani, utóbbiakat végzős pszichológushallgatók közül, ill. a Gestalt-képzésben résztvevők közül toboroznánk. Cserében részt vehetnének ingyenesen vagy nagyon kedvezményesen a programokon

Felmerült, hogy amennyiben elnyerjük a pályázatot, az egész projekt menedzselését egy teljes-, esetleg rész-munkaidőben foglalkoztatott fizetett alkalmazottra kellene bíznia az Egyesületnek.

Ha szeretnél csatlakozni, kérlek írj Kontra Eszternek

Mondok Árpád: Pszichoterápia Ankét beszámoló : A szupervízió értéke és értékelése a képzésekben (gyakorlat, eredmények, buktatók)

2017-ben végeznek az NGI képzésében Magyarországon az első tanárok, szupervizorok, hogy a jelenkori Gestalt-terápia szempontrendszere segítse mind a Gestal-terapeutákat, mind a képződőket.

A Pszichoterápia folyóirat fennállásának 25. évfordulójára 2016. december 3.ára szervezett ankétra egyesületünk is meghívást kapott. Az ankét programjában két kerekasztal szerepelt, amelyben a részvevők megosztották tapasztalataikat, egymásra is reflektálva, majd a közönség is lehetőséget kapott, hogy visszajelzéseivel árnyalja, egészítse ki vagy akár konfrontálódhasson az elhangzottakkal.

Az első kerekasztalban amelyet Bokor László moderált, mi is helyet kaptunk, Hódi Ágnes (Magyar Pszichoanalitikus Egyesület; gyermekpszichoterápia) és Néveri Emese (Magyar Hipnózis Egyesület) mellett. Címe A szupervízió helye az értékelés, vizsgáztatás, képzés-továbbképzés gyakorlatában. Az indító kérdések: Szoktunk-e, van-e értelme véleményt kérni a szupervizortól? Ha igen, akkor az mire térjen ki? Hogyan számít be a vizsgáztatásba? Ki lehet szupervizor? Mennyire szabad a szupervizor-választás? A változtatás?

Számomra látványos volt, hogy mennyire hasonló problémák, kihívások elé állít mindenkit egy olyan helyzet, amelyben szinte mindig egyszerre kell eleget tenni számos, időnként egymásnak ellentmondó kivánalomnak, ahol szinte lehetetlen pusztán egy rendszerre támaszkodni és minden helyzet szinte egyedi. Hogyan lehet a személyesség, bizalom, szakmai fejlődés és a kliens terápiás folyamatának érdekeit szem előtt tartva megtalálni a szupervízió helyét.  Mégis az alapelvek, a célok és a szakmai közösség együttesen tud olyan megoldást találni, ami elősegíti a szakmai fejlődést és a kliens terápiájának támogatását is. Nem merev szabályok és előírások, de támogató rendszerek létrehozásával. A szakmai (tanári, szupervizori) közösség és a mennyiségi szempontok támogatásával. Egyértelmű a tanári, (kiképző) terápia és szupervíziós funkció szétválasztásának igénye. Persze van ahol a hangsúly a szupervíziót kérő támogatásán és van ahol a kliens terápiás folyamatának támogatásán van. Látványos volt a különbség, amelyben a Gestalt képzési folyamatban a szupervízió sokkal inkább támogató, mint értékelő/vizsgáztató funkciókkal bír, szemben más iskolák gyakorlatával, ahol akár a vizsga részévé is válhat. Az is szépen kirajzolódott (talán mert még fiatal a Gestalt mint szemléletrendszer és a tekintélyelvűség nem váltotta fel a közösség és a tudás iránti igényt ?), hogy a Gestalt képzés a leginkább egyértelmű keretekkel működik. Ahol viszont ez kevésbé van jelen, ott a személyesség van amikor nagyobb teret ad vitáknak, vagy épp kevésbé transzparens helyzetekhez vezethet.

A második kerekasztal amelynek címe:  Szupervízió és szupervizor az egyesületben. Résztvevői: Kökény Vera (Magyar Pszichodráma Egyesület), Tessely Karolina (Integratív Pszichoterápiás Egyesület) és  Koltai Mária (Magyar Családterápiás Egyesület), amelynek moderátora: Szőnyi Gábor. Indító kérdései : Van-e közös szempontrendszer az egyesületen belül a szupervideáláshoz? Ha igen, mi az? Mennyire követhető? Hogyan lesz valaki szupervizor? Kell(ene)-e képezni? Hol beszélje meg a szupervizor az eseteit?

Meglepő volt, mennyire a szokások, a lehetőségek és gyakran tekintély ereje adja gyakorlatot vagy épp a nemzetközi képzőhelyhez fűződő viszony. Az idő és a mennyiség súlyát, itt is a közösség megítélése egyensúlyozza, mégha különböző mértékben is.

Az ankéton kialakult beszélgetés rövidített, szerkesztett változata a Pszichoterápia 26/1 (2017) számában olvasható.

Nancy Amendt-Lyon : Laura Perls’s – Timeless Experience könyvbemutató 2017 február 3, 18.30-20.00

A könyvbemutató első órájában a könyv szerkesztője Nancy Amendt-Lyon, PhD beszélni fog kapcsolatáról Laura Perls-szel, a könyv szerkesztéséről és hogy milyen akadályokkal szembesült az alkotás közel három éve során. Meghallgathatunk néhány részletet a könyvből és megtekinthetünk kéziratokat, fényképeket, Laura Perls kézírását és vázlatait. Ezt követően 30 percünk lesz kérdésekre.
A könyvbemutató nem csak Gestalt terapeuták számára lehet érdekes, hanem minden pszichoterapeuta és laikus érdeklődő számára, aki szeretne többet megtudni egy nőről, aki három földrészen élt és alapítója volt az egyik legfontosabb pszichoterápiás iskolának, a második világháború üldöztetése és szörnyű személyes veszteségei dacára.

A könyv szerkesztője Nancy Amendt-Lyon, PhD az Egyesült Államokban, Svájcban és Ausztriában tanult pszichológiát. Képzett Gestalt terapeuta és csoportanalitikus, 1978 óta egyéni praxisban dolgozik Ausztriában felnőttekkel angolul és németül. A 2007-es alapítás óta elnöke az Osztrák Gestalt Terápiás Egyesületnek (ÖVG), az Osztrák Pszichoterápiás Szövetség (ÖBVP) és az Európai Gestalt Terápiás Szövetség (EAGT) tagja. Sok éves tapasztalattal rendelkezik Gestalt terapeuták, csoportanalitikusok és szupervizorok képzésében Ausztriában és más országokban.

Laura Perls, a Gestalt Terápia egyik megalkotója volt, nevéhez mégis kevés ismert publikáció kötődik. A könyv Laura Perls máig kiadatlan írásain, naplóbejegyzésein, levelein, versein, fordításain, novelláin és előadásokhoz, publikációkhoz készített jegyzetein keresztül ad személyes betekintés a Gestalt terápia egyik alapítójának világába. A Daniel Rosenblatt által 1972-ben készített átfogó interjú – amely most először jelenik meg angolul – pedig értékes háttérinformációkkal egészíti ki az irodalmi szövegeket.

A könyv tartalmáról : http://www.cambridgescholars.com/timeless-experience

A könyvről a Gestalt ma élő nagyjai írtak méltató szavakat: http://www.cambridgescholars.com/productreviews/61101

Kedvezményes vásárlási lehetőség január 3-ig.
Véletlen egybeesés, hogy a kiadó a hónap könyvének választotta a könyvet és ezért december folyamán, egészen január 3-ig kivételesen nagy, 60%-os kedvezmény érvényes a könyvre. A bemutatón nem tervezzük a könyv árusítását, ezért érdemes a beszerzéséről most gondoskodnod.
A kedvezmény érvényesítéséhez szükséges információkat itt találod: http://www.cambridgescholars.com/book-of-the-month-december…

Részvétel csak regisztrációval :
MaG tagoknak a részvétel ingyenes.
A helyszín szervezéséhez szükségünk van arra, hogy minél hamarabb jelezd részvételi szándékodat, ezért kérlek, hogy 2017. január 10-ig jelezd, ha szeretnél részt venni. Jelentkezési szándékodat kérlek ide küldd: krisztina.petka@gestalt.hu
Az előadás angol nyelvű, tolmácsolást igény szerint biztosítunk, amennyiben azt jelentkezésnél jelzed, illetve ha bármilyen kérdésed, észrevételed lenne, akkor jelezd Jókay Rita felé.

Előre is köszönöm és remélem, hogy minél többen el tudtok jönni, különleges estének ígérkezik

Gulyik Irén

Gulyik Irén

A Gestalt-terápia nemcsak egy hatékony módszer számomra, hanem életforma is. Az életem nehezebb eseményeit igyekszem jelenségeknek tekinteni és nem problémáknak, és azt is gyakran észlelem, hogy minden helyzetet mindig „együtt hozunk létre” a környezetemben lévőkkel.. Ez egyfajta tágasságot hoz létre a szorongató helyzetekben is.  Akár kliens, akár terapeuta vagyok a Gestaltban, az érdekel, ami van, és nem az, aminek „lennie kellene”.

Read more

dr. Stefany-Tóth Judit: Az alkotó kreatív mező és a változás paradoxona a Gestaltban

A Magyar Gestalt Egyesület, röviden MAG, a Gestalt orientációjú tanácsadók, szervezetfejlesztők, terapeuták és érdeklődők által önkéntesen létrehozott szervezete.  Célunk, az hogy a Gestalt megközelítést minél többen használják a szervezeti és a magánéletben, terápiás és szervezetfejlesztési munkában; ebben örömüket leljék, és kedvet csináljanak hozzá másoknak is. Ennek érdekében építjük a Gestalt közösséget, megosztunk tudást és élményeket,   tovább adjuk amit tudunk,  és meghívunk  olyanokat akiktől tanulhatunk.
Mit is jelent a  Gestalt megközelítés ?

Az irányzatot a pszichológiában az 1920-as években Max Wertheimer és kollégái alapozták meg. Arra jöttek rá,  hogy amikor egészségesen működik az agyunk, akkor a meglévő információk alapján, legyenek azok bármilyen töredékesek is, mindig valamilyen számunkra értelmes egészleges képet alkotunk amelyet jelentéssel ruházunk fel. Az alaklélektan, ahogyan akkoriban  nevezték ezt az irányzatot,  lényegi eleme, hogy az észlelés során a beérkező információk rendezetlen halmazát mi emberek, úgy szervezzük és kapcsoljuk össze, ha szükséges akkor korábbi tapasztalataink alapján kiegészítjük, vagy törlünk belőle,  hogy egy „értelmes egész” egy „teljes kép” egy  „alak” németül Gestalt jöjjön létre.  A Gestalt , német szó, jelentése alak, forma, minta. Írása a német helyesírási szabályok miatt történik nagy kezdőbetűvel. Az irányzat névadói és alapítói a németországi születésű  Fritz Perls és felesége Lora Perls azért adták módszerüknek a Gestalt  nevet, mert koruk nagy pszichológiai irányzatai közül a lelki működés egészlegességének törvényeit kutató alaklélektan  szellemisége nagyon közel állt hozzájuk. A Perls házaspár  a korukbéli nagy pszichológiai és filozófiai gondolkodóktól merítettek amikor megalkottak a holisztikus és humanisztikus  Gestalt világképét , de visszanyúltak az ókori bölcsektől kezdve egészen a Zen buddhizmusig és tanulmányozták a tanításokat.

Read more

GESTALT ALAPKÉPZÉS INDUL 2016 október végétől

“Van egy ember, aki néha jófej, néha viszont idegesítő. Néha ok nélkül aggódik, lehangolt, hülyeségeket csinál, elpazarolja az idejét. Nem tudom, mit kezdjek vele.

Legszívesebben hetekig feléje sem néznék, de nem tehetem. Ez az ember ugyanis én vagyok. Mit kezdjek vele? Mit kezdjek az ügyfeleimmel, klienseimmel, akik hasonló cipőben járnak?”

Erről szól a Gestalt: tudni nevetni, amikor örülök, és sírni, amikor szomorú vagyok. Gyere, és nyerj betekintést a Gestalt érdekes világába, lásd, mi az, ami miatt hazánkban is egyre többen nagy lelkesedéssel, szenvedéllyel és sikerrel alkalmazzák ezt a szemléletet és módszertani eszközeit a terápia, a tanácsadás, a szervezetfejlesztés, a mentálhigiénés munka területén, vagy éppen a saját életükben.

A Magyar Gestalt Egyesület 2007-ben tartotta első alapképzését. Eddig tizenkét csoport végezte el, közel 150 ember. A tréneri gárdát a legkiválóbb hazai gestaltos szakemberek alkotják, akik rendszeresen találkoznak, hogy tovább fejlesszék a képzést. Olyan nívós tréninget akarnak létrehozni, amely tükrözi közös szemléletüket, ugyanakkor megtartja mindegyikük egyéni nézőpontját.

A képzés egy sajátélményre alapozó, önismereti és módszerismereti csoport: arra törekszik, hogy egyensúlyban tartsa a megértést és a megtapasztalást. Számíthatsz rá, hogy megismerkedsz gestaltos alapfogalmakkal és elméletekkel, ill. ezek működését különböző gyakorlatok során meg is élheted.

Akkor érdemes jelentkezned, ha nyitott vagy rá, hogy a saját önismereti folyamatodon és megéléseiden keresztül tanulj.

Szeretettel várjunk mindenkit, aki gyakorlatiasan, sajátélményen keresztül szeretne ismerkedni a Gestalt irányzattal, és nyitott arra is, hogy magáról tanuljon.
Ezekben az időpontokban tartjuk a modulokat:
1. október 21-22. (péntek délután + szombat): Bevezetés a Gestaltba. Érzékelés.
2. november 4-5. (péntek délután + szombat): Gestalt ciklus
3. november 19. (szombat): Testtudat
4. december 3. (szombat): Polaritások
5. december 16-17. (péntek délután + szombat): Co-creation, a szituáció Gestaltja.

Kérdéssel, érdeklődéssel, jelentkezési szándékkal forduljatok nyugodtan hozzám – aki pedig biztosan tudja, hogy jönne, az itt találja a jelentkezési lapot:
https://docs.google.com/…/1FAIpQLScKA0E3CnkZha2kEM…/viewform

Október 7 a jelentkezési határidő!
További kérdéssel írj erre az email címre: orsi@let.hu

Üdvözlettel:
Viga Orsi

dr. Stefany-Tóth Judit-Mondok Árpád : Egy munkahelyi coaching etikai esetvéleményezése : 2016 09

A szervezetfejlesztés keretében ismert gyakorlat, hogy a cégek belső coachot alkalmaznak a cég alkalmazottai részére nyújtandó coaching szolgáltatás érdekében. Ebben az esetben a coaching jogviszony a cég dolgozója és a belső coach között egy kapcsolati szerződésen alapulva jön létre . Emelett egy munkaszerződésen alapuló munkaviszony is
fennáll az érintettek – a cég a belső coach illetve a dolgozó – között, és a coachingot mint szolgáltatást a cég finanszírozza a dolgozó részére.
Ezen utóbbi alapján a cég, mint munkáltató és szponzor , jogosult a dolgozó coaching folyamatban való részvételét nyomon követni . Ebben az esetben is fennáll azonban a coaching jogviszony tekintetében a titoktartás , vagyis a folyamat tartalmi részeit illetően a belső coach nem adhat ki információt az ülésen elhangzottakról a cég vezetésének.

Jelen etikai esetben vázolt példában egyrészt a fenti coaching , másrészt azonban terápiás folyamat is zajlik a cégnél, mindkét esetben ugyanolyan kereteket alkalmazva a folyamatokra, mivel a terapeuta a cég alkalmazottja és a terápiát a cég fizeti a dolgozók részére.

A helyzet több etikai dilemmát is felvet .

Read more

Mondok Árpád : Hozzászólás egy DREAM módszer esetleírásához, egy Gestalt-terapeuta szemszögéből – 2016 09

Terápiás szerződésről

A Gestalt-terápia heti rendszerességű, többnyire nyílt végű.  A DREAM módszer kerete engem inkább emlékeztet a coaching alapú (erős cél és időkeret, főleg munka fókusszal, gyakran harmadik fél megbízásából) együttműködésekre. A Gestalt terápiában a munka jellege és persze a kliens elköteleződése adja meg az időbeni kereteket, akár évekig tartó folyamatot eredményezve. Ennek alapja mindig legalább egy konzultációs beszélgetés, ahol lehetőség nyílik ránézni, mit is hoz a kliens, mennyire van támogatása (saját önismerete, támogató kapcsolata és persze egzisztenciális alapja) a folyamat során. Ahogy Árkovits Amaryl DREAM módszer szerint vezetett esetének leírásában is megjelenik, a keretek erősen befolyásolják, hogy mivel lehet vagy érdemes dolgozni.

Terápiás cél

A terápiás cél nem mindig egyértelmű, mégha legtöbbször, mint ahogy Kinga esetében is, van egy konkrét ok, amivel kapcsolatban segítséget kér. Kinga élethelyzetének főbb elemei a munka-élet egyensúly megbomlása és a magánéletben megjelenő (vagy inkább csak itt megélhető) irányításvesztés számos munkájában sikeres emberre jellemző.  Ezen a ponton megfogalmazható mi az, ami a Gestalt szemléletben eltérőnek tűnik a DREAM módszer szerint vezetett esettől, hogy a hozott terápiás cél nem szükségszerűen az, amit a kliens jelez, hanem abból kerül kialakításra, ami a konzultáció során az egész helyzetből kiemelkedik. Ez lehet azonos, vagy épp a munka elején látszatra azonos, de ahogy elkezdünk dolgozni az egymásrahatásból kialakuló alak válik a terápia fókuszává. Legtöbbször úgy fogalmazom ezt meg, hogy “ez van most előttünk, meglátjuk mit hoz a folyamat és időnként ránézünk honnan is indultunk”.  A Gestalt-terapeutában létrejövő dilemmák, főleg ha azok visszatérőek, kihangosíthatóak (vagyis az érzékelés szintjén maradva a terapeuta kimondja), választ vagy reagálást nem, de a meghallást lehetővé teszi a kliens számára.

Read more

Pszichoterápia folyóirat 25/3 2016 – A szerkesztők előszava

Észre sem vettük, olyan csendben jutottunk el a PSZICHOTERÁPIA szakfolyóirat 25. évfolyamához. Nem volt se ünneplés, se (fel)köszöntés, se visszaemlékezés. Ez így van jól és rendben. Közös munkánk örömei, kalandjai teszik szerkesztőségi üléseinket a hétköznapok ünnepeivé, a lap megjelenése pedig büszkévé. Ezzel a jó érzéssel bocsátja útjára szerkesztőségünk az évfolyam harmadik számát, és küldi el az olvasóknak, a szakmának.

Van, ami évek óta változatlan. Például a szlogenünk: „A szakmát tiszteljük, nem a tekintélyt”. De nemcsak tiszteljük, hanem szeretjük is a szakmánkat. A pszichoterápiás szakma gyönyörű a sokféleségével, hazai összetettségével, a sokféle módszerrel, amely mind más és más ideállal dolgozik, képez és fejleszti szemléletét. De e sokféleség mellett egyre több a felismert azonosság, a közös alap. A módszerek éppen különbözőségükben alkotnak egységességet: a lélek megismerését és folyamatainak a boldogság közelítésének, a gyötrelmek mérséklésének szolgálatába állítását igyekeznek szolgálni.

A szakfolyóirat törekszik áttekintést nyújtani a terápiák és tanácsadás módszereinek világáról, de ennek kényes nehézsége ezek sokfélesége. Erőfeszítést teszünk a kiegyensúlyozottság érdekében, aminek rendszerint elégedetlenség a vége a szerkesztőségi csapaton belül, mert céljainkat csak közelíteni tudjuk, így eredményeink rendszerint részlegesek e téren. Nemcsak méretben, aktivitásban, fajsúlyában, hanem vitatkozási és hozzászólási kedvben is rendkívül eltérőek a szakmai műhelyek. Újabban örömteli gonddal szembesülünk: egyre szűkebbnek bizonyul a lap terjedelme a beérkezett írások megjelentetésére. Mind a tanulmányok, amelyek kettős és anonim lektorálást követően jelennek meg, mind a Műhely és Szakmai közélet rész területén jelentősen megnövekedett az elmúlt évben a beérkezett írások mennyisége. Egyre nagyobb nehézséget jelent a megjelenések megfelelő ütemezése.

Read more

Mondok Árpád : A hit szerepe: segítség vagy gát a terápiában, a tanácsadásban? 2016.09.05

Számomra a hit megélése összeolvadás, amelyben a “mi” élményének megélése a fontos. Ez nem feltétlenül kapcsolat, nem szükségszerű, hogy legyen én, aki felolvad, van mikor pont épp annak elkerülése, hogy szembesüljek azzal ki is vagyok én valójában. A hit lehet menedék.

Egyetértek Buber véleményével : akkor lehet építő kapcsolódás Istennel, ha tudom, hogy ki vagyok, hiszen a kapcsolat lényege a változás, hogy van olyan hogy én és ő, ahogy a mi élménye is.

Amikor leül velem szemben egy kliens, a terápiában benne van a carefrontation lehetősége: az alázatos törődésé, és a gyengéd szembesítésé egyszerre. Sokféle módon kapcsolódhatunk, és közben a kliens egyre inkább megéli, ki is ő igazán. Lehet, hogy épp hitünk hasonlóságán keresztül, vagy épp a különbségekkel való szembesülésén át.

Mert a Gestalt-terápiában nem neutrális vetítővászon vagyok, inkább amit lehet megteszek azért – a terápiában és azon kívül is -, hogy tudatosítsam a kliens, a helyzet és én, egymásra hatását. Egy olyan rugalmas kapcsolat ez, amiben úgy támogatom őt, hogy szabadabban, teljesebben rálásson önmagára. Akár rajtam, vagy azon keresztül ami megjelenik közöttünk, kifejeződhet önmaga  (ahogy azzal is ha láthatóan kerüli a kifejeződést, pedig nagyon is helyén valónak tűnne). Visszajelzést adok a helyzetre (amikor elszomorodsz, azt mondod, Jajj istenem), ami megjelenik az érzékelés (és nem vélemény vagy gondolat) szintjén. Ha ez épp a hit valamelyik eleme (akár egy arra utaló szó-mint előbb, vagy egy jel egy rajzon, egy mozdulat), az mind lehetőség, hogy ránézzünk, mit is jelent ez számára, milyen a kapcsolata vele.

Read more

Erős Ila : Gestalt alapú vezetésfejlesztés/részlet

A vezetésfejlesztés a szervezetekben a 21. század elején egyre terjedő gyakorlat. Ráadásul nemcsak általában terjed, hanem a legismertebb magatartástudományi (behaviorista) megközelítés mellett új irányzatok válnak ismertté.

Ebben az írásban arra törekszem, hogy bemutassam, a Gestalt alapon működő vezetési tanácsadók milyen vezetési kultúra létrejöttét támogatják, és persze azt is, hogy mit is érthetünk az alatt, hogy „Gestalt alapon“.

A vezetésfejlesztés

Tanácsadóként mihez kell segíteni a vezetőket? Nagyon sokféle, szinte egyénenként különböző választ lehetne ezekre a kérdésekre adni, de két fő csoportba sorolhatjuk a válaszokat. Az egyik felfogás szerint az aktuálisan felmerülő problémákra kell kézzelfogható, azonnal megvalósítható megoldást nyújtani, a másik szerint az általában jelentkező kérdésekrekell választ adni, és akkor a vezető az „aprómunkát“, vagyis a helyi körülmények között alkalmazást már magától is el tudja végezni.

Az első felfogást, a gyors problémamegoldást támogatja magának az üzleti életnek a jellege. A vezető munkájában is nemegyszer az operatív feladatok „felfalják“ az időt a stratégiai, elmélyültebb helyzetfeltárás és iránymegtalálás elől. Ezért nagyon kézenfekvő tanácsadót alkalmazni arra, hogy mondjon néhány, máshol kidolgozott ötletet, és akkor neki csak a helyi specialitásoknak megfelelő alkalmazással kell foglalkozni.

A teljes cikket itt olvashatod.

Elakadtam a karrieremben. Aztán jött 9 hét coaching /részlet (2016.06.19)

Szabó Andrea szerint is fontos, hogy mennyire képes valaki az igazat mondani, mert bármennyire is különbözőek vagyunk, az őszinteséget mindannyian ösztönösen megérezzük. A megnyílásban a tréner elmondása szerint nemcsak a facilitátor kezdeményezőképességére, de a csoportban lévő személyek titoktartására is szükség van, ráadásul a hasonló élmények miatt könnyebben nyílnak meg ezek a csatornák. “Mindenki más, de mindenki volt már elakadva, mindenkinek vannak kudarcai, és abból, hogy a kudarcainkból hogyan állunk fel sok minden kiderül az emberről” – véli a szakember, aki főképp azoknak ajánlja a csoportot, akik bármilyen típusú karrier dilemmával küzdenek vagy akár csak egy fontos szakmai döntést szeretnének meghozni.

Az teljes cikket itt olvashatjátok.

Mondok Árpád – Hazugság és valóság (2015.05.08)

A Gestalt-terápiában a kliens és a terapeuta, együtt fedezi fel a kliens világát, azt ahogy az meg tud jelenni a terápiás közegben. A terapeuta nem ítélkezik, de nem is semleges, tudatában van saját érzékelésének és gondolatainak, egyben képes megélni azt amit a kliens mond, jelez és visszajelzi, alapvetően az érzékelés szintjén. Nem elsődleges fontosságú, hogy ami megjelenik az hihető-e, hanem sokkal inkább az, hogy tudatosítsák annak megélését a kliens életének egészére vonatkozóan. Mégha elsőre valami hihetetlennek is tűnhet ez pusztán azt jelenti, hogy ebben a terápiás közegben ez a mód az ahogy kapcsolatot tud teremteni valamilyen élménnyel és ez valószínűleg egyben jellemzi azt, ahogyan saját életében megküzd egy hasonló helyzettel. Amikor egy kliens sűrűn rázza a fejét és mégis azt mondja igen, abban nem az a lényeg, hogy melyik az igaz, hanem hogy gyakran ott a szégyen vagy a bűntudat vagy pusztán megjelenik a polaritás aközött amit megél és aközött amit gondol, hogy elvárnak tőle.

A fenti absztrakt a 11. Pszichoterápia konferencián elhangzott kerekasztalbeszélgetéshez készült.

Bozsogi Dia – Meg lehet mondani, hogyan legyünk boldogok -részlet (2014.11.07)

A Gestalt alternatív pszichoterápiás irányzatként van jelen szerte a világon – magyarázza Bozsogi Dia Gestalt-terapeuta, a Magyar Gestalt Egyesület elnökhelyettese –, amelyet Fritz és Laura Perls, illetve Paul Goodman számos forrást (fenomenológia, egszisztencializmus, Gestalt-pszichológia, pszichoanalízis, mezőelmélet, zen-buddhizmus) felhasználva alkotott meg a 20. század derekán. A felsorolásból is kitűnik, hogy a Gestalt-terápiának csak az egyik eleme a talán ismertebb Gestalt-pszichológia (alaklélektan), ami az észleléssel foglalkozott az 1920-as években Németországban.

A Gestalt-terápia abban segít az embereknek, hogy gazdagabb és élvezetesebb életet éljenek, tisztábban lássák a helyzetüket, felfedezzék lehetőségeiket, és felelősséget vállaljanak azért, hogy ezekkel a lehetőségekkel éljenek is – azaz felelősséget vállaljanak a boldogságukért. Fókuszában az itt-és-most megélt tapasztalat áll – tiszteletben tartva azt, hogy ahányan vagyunk, annyiféle valóságot élünk meg. A terapeuta nem objektív szakértőként vesz részt a folyamatban: a terápia fontos eleme a terapeuta-páciens között kialakult kapcsolat, ami ebben a kapcsolatban megjelenik, és az a folyamat, ahogyan ezt közösen létrehozzák. A hagyományos terápiáktól abban is különbözik, hogy a hangsúly nem (csak) a verbalitáson van, dolgozik a testtel, mozgással, úgynevezett „kísérletekkel”, azaz nem csak beszélünk róla, hanem ki is próbáljuk, meg is éljük itt-és-most. A páciens által hozott témákra nem betegségként vagy megoldandó problémaként tekint, hanem jelenségként, és azt keresi, hogyan vesznek részt a rendszer különböző elemei ennek a jelenségnek a létrejöttében – tehát nemcsak az egyént vizsgálja, hanem rendszerszemléletben gondolkodik.

A teljes cikket itt olvashatjátok.

Tudod, ki vagy valójában? részlet (2012.07.06)

Megtanulhatjuk, miként hozzuk összhangba gondolatainkat, érzéseinket és cselekedeteinket, ha a Gestalt-irányzatot hívjuk segítségül. Így tudatosíthatjuk erősségeinket, élesebben láthatjuk akadályainkat, és búcsút inthetünk álarcainknak.

A Gestalt-pszichológia – a régi lélektani felfogásokkal ellentétben – nem választja szét az emberi viselkedés lelki és testi oldalát, úgy veszi, hogy a gondolatok és a cselekvések ugyanabból az „anyagból” fakadnak. A terápia során nem arra helyeződik a hangsúly, amit a kliens/csoporttag mond, hanem arra, mit tesz az adott helyzetben. A terapeuta és a csoporttagok visszajelzései segíthetnek fantáziáink és viselkedésünk megértésében. De az analitikus pszichoterápiával ellentétben ide nem a múltban való elmélyüléssel, hanem a jelen megtapasztalásával jutunk el. Ahogy Arnold Beisser, a Gestalt-terápia egyik alapítója fogalmazott: „A »változás« akkor következik be, amikor valaki azzá válik, ami, és nem amikor az próbál lenni, ami igazán nem ő.”

Valóságok találkozása

Fritz Perls, a módszer kidolgozója szerint a gondolkodás nem más, mint elnémított beszéd. Általában azért alkotunk mondatokat, hogy hassunk másokra, és csak ritkán beszélünk azért, hogy kiadjuk önmagunkat. Gyakran maszkot viselünk, például egy mosoly mögé rejtjük a valódi érzéseinket. Mindezt tudatosítanunk kell ahhoz, hogy változtatni tudjunk. „Időbe telik, amíg ráeszmélünk, hogy amit a másikban látunk, az nem biztos, hogy benne van – világosít fel Mondok Árpád csoportvezető, a Magyar Gestalt Egyesület tagja. – Amíg ezeket a különbségtételeket nem tapasztaljuk meg, nehéz lesz egységre találnunk önmagunkban. A Gestalt-módszerrel megtanulhatjuk, hogyan hozzuk összhangba gondolatainkat, érzéseinket és tevékenységeinket, és miként terjesszük ki mindezt a hétköznapokra. Azt az utat érdemes járni, amiről bebizonyosodott, hogy egyensúlyt hoz számodra – folytatja szakértőnk. – Az eljárás lényege az együtt tapasztalás. Megeshet például, hogy egy találkozás – érhetetlen módon – félelemmel tölt el. A te döntésed, mit kezdesz ezzel. Érdemes átgondolnod, vajon már előtte benned volt-e ez az érzés, esetleg attól jelent meg, ami közöttetek történt, vagy az a másik személy emlékeztet valakire? A terápia során mindezeket a kérdéseket megfogalmazhatjuk, kimondhatjuk. Közben az is kiderülhet, hogy nem is bennünk lakozik a félelem, hanem a másikban. A csoporttagok ennek a jelenségnek a szemlélőiként közvetíthetik az érzéseiket. Nagyon beszédesek a mozgásos feladatok is. Árulkodó, ki hogyan lép kapcsolatba a többiekkel. Ami pedig már a felszínre tör, arra rá lehet nézni, rá lehet kérdezni: Látod-e, hogy ha nem lépsz, sosem kerülsz kapcsolatba? Látod-e, hogy sosem nézel a többiek szemébe?………

A teljes cikket itt olvashatod

Mondok Árpád : A Gestalt-terápia szerepe a traumafeldolgozásban (2014.11.08)

Gestalt-terapeutaként megtapasztaltam, hogy az igazi változás akkor történik meg amikor megélem, hogy ki vagyok egy helyzetben igazán. Egy trauma élményének egyik csapdája pont ez. Valami történik, amely számomra elfogadhatatlan, félelmetes, rossz vagy csak annyira erős a kettőség, hogy segítség kéne, hogy megbirkózzak vele.
Körülnézek és nincs segítség, hát bezáródom az élménnyel, hogy túléljek. Magamba zárom az élményt, összeolvadok a tapasztalással: nincs segítség, nem tudom megélni önmagam teljességét, mert az elviselhetetlen. Az eredmény, izoláció vagy éppen az összeolvadás iránti olthatatlan vágy vagy épp ezektől való félelem, túlélő üzemmód ez, amely döntően befolyásolhatja az emberi kapcsolatokat. Van előtte és utána, a közben folyamatának teljessége kimondhatatlan, megélhetetlen. A traumatizált embernek szinte egész lényét jellemzi ez, mint egy mag kerülgeti vagy éppen kergeti az élmény lényegét. És ez gyakran csapdává válhat. Nem megyek közel mert félelmetes, a menekülés a megszokott. A terápiában biztonságos vészhelyzetet teremtve, amelyben a megszokott érzékelés megváltozik, másképp láthatjuk magunkat és kapcsolódhatunk. A Transztáncban és a Watsuban megszűnik a tér biztonságos érzékelésének képessége és a látás és az agy mint
legfontosabb érzékszervünk elveszti megszokott irányító funkcióját és közelebb kerülünk elfojtott tudattartalmainkhoz. Megváltozik a kapcsolódás: a transztáncban az izoláció, míg a watsuban az összeolvadás az alapja a megélésnek. És ezek megérintik a traumás
élmény folyamatát. A kapcsolódás mindig változik és ezeknek a katartikus élményeknek a feldolgozása a Gestalt-terápia szemléletével lehetőséget ad arra, hogy a kliens saját meglevő kreativitását, művészi erejét felhasználva, szabadabban kapcsolódjon és felismeréseit
integrálja a hétköznapokba.

dr. Stefany-Tóth Judit: Ez az egyik legdinamikusabban fejlődő szakma itthon (2016.05.14)

Egyre népszerűbb a coaching a magasan kvalifikált nők körében. Ez derül ki a Magyarországi Coach-Szervezetek Szövetsége, mint a legnagyobb, coach szervezeteket tömörítő hazai szervezet által végzett átfogó kutatás anyagából.

A nők körében népszerűbb

Az utóbbi tíz év egyik legdinamikusabban fejlődő foglalkozása Magyországon a coach szakma. Eddig keveset tudtunk azonban arról, hogy kikből is válnak a coachok és kik veszik igénybe leginkább ezt a szolgáltatást. Ennek járt utána tavaly a Coach-Szervezetek Szövetsége egy 800 fős, coach szakemberekkel végzett országos kutatásban, melyről a Szövetség az április 28-án tartott rendezvényén számolt be.

Átlagban az ügyfelek 57%-a nő. A legtöbb ügyfél a 36-45 éves korosztályból kerül ki.

A kutatás egyik meglepő eredménye, hogy a nők többet veszik igénybe coach segítségét problémáik megoldásában, mint a férfiak – mondta a prezentációjában Baska Judit a Szövetség elnöke. A coachingot igénybe vevő nők elsősorban a felső – és középvezetők illetve cégtulajdonosok köréből kerülnek ki.

Úgy tűnik tehát, hogy mi, nők élen járunk abban, hogy fejlesszük magunkat, és egyre több azoknak a magasan kvalifikált nőknek a száma, akik időt, pénzt és energiát áldoznak a fejlődésükre.

A teljes cikk itt olvasható.

 

 

dr. Stefany-Tóth Judit: Mindenki képes rá, de nem mindenki tudja magáról (2016.03.06)

A siker pszichológiájáról és a sikeres nők titkairól beszélgetünk dr Malatinszky Toth Judittal, aki ügyvédi karrierjét követően, 14 évvel ezelőtt váltott és kezdett a pszichológia társtudományaival foglalkozni. Ma saját tanácsadó cégét vezeti és szupervizorként, Gestalt szemléletű személyiségfejlesztő tanácsadóként dolgozik cégvezetőkkel és magánemberekkel – az utóbbi időben egyre több nővel.

Mit jelent ma sikeres nőnek lenni?

Ha egy tőmondattal kellene válaszolnom erre a kérésre, akkor azt mondanám, hogy tudatosságot és kemény munkát. Persze nem szeretném ennyire leegyszerűsíteni a kérdést.

100 éve még kuriózum volt ha egy nő kitűnt valamiben és kilépett a hírnév világába, ma már egyre több nő tölt be vezető szerepet nagyvállatoknál, a politikában, a mediában, szerez széles körben befolyást és mondhatja el magáról, hogy sikeres. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ma könnyebb lenne a sikert elérni, mint régen. Sőt!

A „sikeres nő” fogalma mindig is misztikus érzetet keltett bennünk, nőkben. Irigyelt és csodált képességeket és készségeket tulajdonítottunk azon társainknak, akik nőként igazán sikeressé váltak.

Read more

Elég egy elcseszett minta, és máris magunk keressük a szenvedést (2014.12.13)

….részlet..

Dr. Malatinszky Judit Gestalt terapeuta, coach és diplomás szupervízor szerint a klienssel először azt érdemes kideríteni, hogy mi az áldozati lét haszna, milyen előnyökkel jár ez az ő életében. Az ember ugyanis alapvetően egy önfenntartó, önszabályozó rendszer a túlélés érdekében, tehát ha valamit nagyon sokat és jól csinál, annak bizonyosan meg van az értelme és a haszna a rendszer egésze szempontjából. Különben nem kötelezte volna el magát emellett.

Nem könnyű ez az első lépés, sőt kifejezetten nehéz azt belátni, hogy valami, ami ellen folyamatosan harcolunk vagy ami miatt folyamatosan szenvedünk és panaszkodunk, az valamiképpen haszonnal (is) jár a számunkra, elég nehéz. Ha azonban ez az első lépés megvan és az ügyfél számára kiderül, hogy az áldozat szerep haszonnal is jár számára (hiszen ebbe kapaszkodva nem kell felelősséget vállalnia dolgokért, nem kell kreatívan és cselekvően részt venni az életében, nyugodtan lehet gyenge és elesett vagy akár passzív), akkor elindulhat az önmegismerés útján.

Felismerheti, hogy önmagában hordozza a gyenge és kiszolgáltatott, panaszkodó, gyáva, esetleg lusta, ugyanakkor megfelelni akaró énjét, aki titokban tiszteli irányítóját és vágyik, arra, hogy teljesítse követeléseit. Ha ezen a lépésen is túljut, akkor megnyílik a kapu a polaritásokkal való munka irányába. Annak belátása, hogy minden tulajdonságunk polaritás párja is megtalálható bennünk, óriási előrelépést hozhat a kliens életében. Hogy ez mit jelent? Hát azt, hogy a felelősséget nem vállaló, hárító, passzív szerepet gyakorlóknál épp a tulajdonságok ellentettje (tehát a független, cselekvő, kreatív tevőleges és irányító én) is rendelékezésre áll és csak az kliens döntésén múlik, hogy akar-e élni ezzel a lehetőséggel.

Az eredeti cikk itt olvasható.

dr. Stefany-Tóth Judit – Alkotó kreatív mező megtapasztalása(2014.04.16)

Egy jól sikerült, inspiratív rendezvény nemcsak a résztvevők számára jelent örömteli eseményt, hanem kedvet csinál a résztvevőknek ahhoz, hogy a soron következőn ők maguk is előadóként vegyenek részt. Dr. Malatinszky Judit is a tavalyi, úttörő rendezvényen gondolta először azt, hogy az idei Coaching Campre azokat a szakmai meggyőződéseket, gondolatokat, tapasztalatokat, amelyek a leginkább foglalkoztatják. Vezetőedzőként többek között a coach önreflexióival, a saját érzelmei kezelésével való munkát mutatja be a workshopján.

„Tavaly nyáron résztvevőként ott voltam a Coaching Campen és láttam, hogy milyen színvonalas és szakmailag élvezetes rendezvény zajlott” – kezdte bemutatkozóját a vezetőedző.  Még ott az esemény ideje alatt kedvet kapott ahhoz, hogy a második Coaching Camp-en, ezen a rangos szakmai konferencián beszéljen arról a módszertani eszközről, amely a szakmai személyiségfejlesztés „világában” nagyon közel áll Malatinszky Judit személyiségéhez. Ez pedig a szupervízió.

Mivel Judit szakmai élete első szakaszában, körülbelül 8 évvel ezelőttig  ügyvédként dolgozott,  jelenleg pedig elsősorban coachként és terapeutaként működik, ismeri, hogy milyen nehézségekkel küzdenek az egyéni kliensekkel foglalkozó tanácsadók. Szakmai elakadásaik, dilemmáik, magányosságuk nem jelent újdonságot a coach szakember előtt.

Éppen ezért Malatinszky Judit a missziójának tekinti, hogy a szupervíziót meghonosítsa  a coachok világában is.  A szakember szerint a szupervízió célja, hogy a résztvevők – az esetfeldolgozás során átélt önreflexión és a szupervizor reflexióin keresztül – ki tudjanak lépni önmaguk történéseiből és azokra egy külső nézőpontból rátekintve meglássák saját maguk és mások működési mechanizmusát, feldolgozzák és megértsék azokat.

A Coaching Campre egy workshoppal készül Judit, melynek során ezeket az önreflexiós helyzeteteket, a speciális kreatív mező munkáját esetfeldolgozással hozza közel az érdeklődő szakemberek számára.

Az eredeti cikk itt jelent meg.

dr. Stefany-Tóth Judit – Fehér holló (részlet) (2013.05.23)

Néhány évvel ezelőtt, egy merész döntést követően praxisát a coachinggal váltotta fel, s ma azon kevesek közé tartozik, akit coachként az ügyvédek is megtiszteltek bizalmukkal.

Malatinszky Judit: Életünk során gyakran nagyon hasonló problémákkal találkozunk és ezeket ugyanazokkal az eszközökkel próbáljuk megoldani. Mivel mindegyiket jól ismerjük és mindegyikkel kapcsolatban van már egy saját, bevált verziónk, ezért gyakran lehet az az érzésünk, mintha egy körforgalomban járnánk. Néha azonban szükségünk van arra, hogy kiléphessünk ebből és új utakat, új megoldásokat találjunk, ám legtöbbször fogalmunk sincsen, hogy ezek az új utak a körforgalom melyik pontjáról indulnak. Ilyenkor arra van szükségünk, hogy védett környezetben egy külső szemlélő, egy másik, külső szempár segítségével kívülről, felülről láthassunk rá saját körforgalmunkra. Ebből a szemszögből könnyebben észervehetőek a kijáratok. Ez a külső szem, külső szempont a coach – adja meg mindjárt beszélgetésünk elején szakmai credoját dr. Malatinszky Judit.

Hogyan és miért lesz „külső szemponttá”, tanácsadóvá egy ügyvéd? A mi külső szemszögünkből tekintve hatalmas távolságot látunk a két tevénység között…

Az áttérés az ügyvédi pályáról erre a pályára valóban jelentős változás, de korántsem akkora, mint amilyennek látszik. Az ügyvédi munka ugyanis valójában szintén segítő foglalkozás, csak egy kicsit másképpen, mint a mostani tevékenységem. Nagyon sok a párhuzam az ügyvéd (segítő) és kliens kapcsolatában, igen hasonlóak a munkafázisok is az első interjútól a kontaktuskötésen át a folyamat lezárásáig tartó szakaszig. Mindkét esetben a szakember és kliense zárt lélektani térben dolgozik, amelynek alappillére a bizalom és a titoktartás, továbbá mindkét munkafolyamat során azonos az ügyvéd és a coach által tanúsított vagy optimálisan tanúsítandó attitűd, az ügyfél melletti lojalitás és az elfogadás is.

Személyes indokaim között pedig a legerősebben az motivált, hogy másfél évtizedes ügyvédi munkám során rendre azzal szembesültem, a hozzám forduló ügyfelek jogi problémái mögött minden esetben megoldatlan, fájdalmas emberi gondok húzódnak meg. Ezek súlyosan terhelik az ügyfelet, aki szeretné azokat letenni, s ehhez mástól (tőlem) vár segítséget, megoldást, olykor csupán annyit, hogy valaki (az ügyvéd) megkönnyítse számára e terhek viselését. Különösen igaz ez a vagyoni, családjogi, öröklési esetekre. Ezek a problémák így átterhelődnek az ügyvédre, ez szinte kivédhetetlen. Különösen válásokkal, örökléssel, gyerekekkel kapcsolatos ügyek esetében fordul elő, hogy az ügyvéd az ügyfelek fájdalmát is magára veszi, és nem tud tőle a saját családja körében „megszabadulni”: akták nélkül is hazaviszi a munkát. Ez a folyamat könnyen fásultsághoz, kiégéshez (burn out-jelenséghez) vagy akár pszichoszomatikus megbetegedésekhez is vezethet.

Magam is hosszú, megoldáskereső folyamat során értettem meg, hogy ami nekem probléma, mások számára is az lehet, s kis túlzással persze, de már csak azt vettem észre, hogy gyakorlatilag ezzel foglalkozom.

S mivel nem kevés időt töltöttem ezen a pályán és magam is átéltem sok nehézséget, jól tudom, mennyi túlhajszolt, vegetatív és szomatikus problémákkal küzdő kollégám dolgozik az ügyvédi pályán. Valószínűleg sokan vannak köztük olyanok, akikben felmerül a vágy arra, hogy csökkentsék a napi munka során felügyelmlett stresszt vagy növeljék a saját hatékonyságukat, de nem jutnak el odáig, hogy nyíltan megfogalmazhassák az igényüket.

Leegyszerűsítve, nem tudják, hogy mit kellene, lehetne tenniük, ezért meg sem próbálják?

Igen, így valahogy. Korábbi, ügyvédekkel folytatott coaching folyamatok végeztével mindig kértem az ebben résztvevő klienseimtől visszajelzést, többek között arról is, hogy véleményük szerint hasznos volt-e nekik a folyamat, illetve szerintük mennyire lenne hasznos általában a coaching az ügyvédek számára. Kivétel nélkül mindegyiküknek nagyon pozitív volt a véleménye, visszajelzéseik szerint nekik személy szerint nagyon sokat adott és egyetértettek abban is, hogy más kollégáknak is hasznos lehet. Kétségeik a tekintetben voltak csupán, hogy az ügyvédek vajon felismerik-e, hogy szükségük van coachingra, külső lökésre az előrehaladáshoz? Szakmai szerepe szerint ugyanis általában az ügyvéd az, aki mindent megold, akihez mások segítségért folyamodnak. Ő a megoldás a problémákra, ezért van egyfajta „omnipotens”-tudata is. Ezt az attitűdöt nagyon nehéz az irodában hagyni. Legtöbben akkor is így működnek, ha kilépnek az ajtón és hazaindulnak. Rendkívül nehéz elkülöníteni a szakmai ént a magánemberi éntől, hiszen az ügyfelek sem kizárólag lecsupaszított jogi problémákkal keresik fel őt, hanem magánéleti helyzetekből fakadó konfliktusokkal, amelyeket már nem tudnak megoldani. Pedig amikor az ügyvéd kilép az irodából, „mindennapi emberré” válik, és ugyanúgy terhelik őt is a saját magánéleti problémái, mint az ügyfeleit.

Az alapvető kérdés tehát az ügyvédi coachingot illetően az, amit az én ügyfeleim is megfogalmaztak: vajon a kollégák felismerik-e, elismerik-e, hogy adott esetben elfogadhatnak külső szempontokat, külső támaszt is a helyzetek kezeléséhez?

Tapasztalatom szerint azonban az ügyvédek úgy érzik, minden problémát egyedül kell megoldaniuk – s idővel azonosulnak is ezzel az omnipotens szakmai szereppel. Ez nem meglepő, hiszen ügyfeleik épp azért keresik fel őket, mert remélik, ügyvédjük minden tudás birtokában van ahhoz, hogy gondjaikat megoldja, terheiket levegye a vállukról. Aki pedig a „mindenttudás birtokában” van, nyilván azt is tudja, hogy mihez kezdjen a saját nehézségeivel és korlátaival – tehát nincs, és nem is lehet szüksége külső megerősítésre. Ez bizony hatalmas tévedés!

A munkám során kapott visszajelzések alapján állíthatom, hogy az ügyvédek, jogászok jelentős részének lenne igénye és szüksége is a coachingra, csak nem tudják, mit keresnek és hol kaphatnák meg.

Az első alkalmakkor neked, a coachnak hogyan sikerült áttörnöd az elutasítás falát?

Nem érzékeltem ilyet. Nyilván hozzájárul ehhez az is, hogy közel két évtizedet töltöttem az ügyvédi pályán, jól ismerem a szakmát, azaz falon belül vagyok én is. Eleinte, az első üléseken érezhető volt ugyan egy kis tartózkodás, kétség és szkepticizmus, de elég gyorsan, már a második alkalommal ráéreztek a partnereim arra, hogy milyen sokat profitálhatnak ebből a helyzetből.

Mennyit segít a szakmai hozzáértésed az ügyvédi coaching során?

A coaching egyik alaptétele, hogy nem kell ahhoz terepkompetenciával rendelkeznie a coachnak, hogy sikeresen dolgozhasson, sőt! „Szakmailag érintetlen”, külső szemlélőként sokszor könnyebben tudja hozzásegíteni ügyfelét a problémája megoldásához, ha nincs beragadva ugyanabba a körbe, amelyben ügyfele is egy helyben toporog. Ugyanakkor az ügyvédi munka specialitása miatt én nagy segítségnek érzem a saját jogászi múltamat. Könnyebben és gyorsabban el tudnak fogadni a kollégák, mert feltételezik hogy én pontosan értem, amit az adott probléma kapcsán mondanak. Ez a helyzet nagyon megkönnyíti a munkámat, és ők is jobban bíztuk bennem.

dr. Bakó Krisztina és dr. Blaski Judit

A teljes cikk itt olvasható

Idő van – Pszichoterápia konferencia (2016.05.06-07)

Ez a második év, amikor jelen van a Gestalt szemlélet, nem csak látogatóként, de résztvevőként, előadóként is.

A Pszichoterápia folyóirat (amelynek szerkesztőbizottsági tagja Erős Ila, alapító tagunk) 12. éves konferenciája ez a szakma különböző területeinek, irányzatainak találkozási helyeként.  Olyan programokra törekednek, amely sokakat érintő, közös, konfliktusokat is hordozó kérdésekkel foglalkozik, ahol egymással párbeszédben szerepelnek az egyes irányzatok/területek; ahol a gyakorlat a maga problémáival, buktatóival is megjelenik. Az idei főtéma a gyakorlat egyszerre konkrét és szubjektív, elvont kérdését szólítja meg. Mikor mire van idő a terápiában, tanácsadásban? Hogyan viszonylik a módszer, a cél és az idő egymáshoz? Van idő a szakmai reflektálásra? Mikor van itt az ideje egy terápiának, képzésnek, terápiás lépésnek? És a befejezésnek? A szakmai összefogásnak és a szakmai vitának? A változásnak?

Melyik idő? A belső, szubjektív? A külső, szabályozott? Jelen? Múlt? Jövő?

A Gestalt-terápia mint szemlélet, megjelent “Az idői keret, mint terápiás hatótényező. Mit gondolnak erről a különböző terápiás irányzatok” kerekasztalbeszélgetésben, ahol Miklós Barbara-Szomato, Mondok Árpád-Gestalt, Szőnyi Magda-Szimbólum, Szűcs Mónika-Pszichodráma  vett részt. (A kerekasztal moderátora: Deák Zsolt-Jungiánus)

Egy módszertani sokszemközt helyzetben, egy esettanulmányt dolgozott fel, „Hogy ez mennyire fáj!” – Sokszemközt a serdülőkorban maradt felnőtt problematikáról címmel, Csonka Judit-, Mondok Árpád-Gestalt, Milák Piroska-, Tóth Erika- (A moderátor: Kiss Tibor Cece)

A konferencia részletes programja itt olvasható.

Ha Te is szeretnél résztvenni jövőre, akár mint Gestalt-terapeuta vagy coach, az egyesületi összekötő segítségével bekapcsolódhatsz a 2017-es program összeállításába, amelynek módjáról 2016 őszén  a hírlevélben olvashatsz.

Hiszem amit látok – Pszichoterápia konferencia (2015. május 8-9.)

Most először vesz részt a Gestalt szemlélet ezen a konferencián. Ennek kerete, hogy szakegyesületként, mi is delegáltunk egyesületi összekötőt (Mondok Árpád), hogy szempontjaink segítsék a program kialakulását.

Ez a Pszichoterápia folyóirat (amelynek szerkesztőbizottsági tagja Erős Ila, alapító tagunk) 11. konferenciája a szakma különböző területeinek, irányzatainak találkozási helye. Olyan program ez, amely sokakat érintő, közös, konfliktusokat is hordozó kérdésekkel foglalkozik, ahol egymással párbeszédben szerepelnek az egyes irányzatok/területek; ahol a gyakorlat a maga problémáival, buktatóival is megjelenik.

A főtéma a terápiás-tanácsadói munka alaptermészetéből indul ki, ahol a dolgok egyszerre bírnak valóságos és mintha jelleggel. A „mit látok”, „mit hiszek”, „mit nem látok”, „mit nem hiszek” kérdése és szövevényei a szakember és a páciens, kliens szemszögéből egyaránt izgalmasak. A gyakorlatból elágaznak a képzésbe, a szakmai viszonyokba, egészen a szakma önképéig, vélt és valóságos társadalmi beágyazottságáig.

A Gestalt szemlélet, három helyzetben is megjelent.

Mit hiszek a tudattalanról? kerekasztal beszélgetésben (Tornyossy Mária moderálásával, Bokor Judit, Indries Krisztián-Szomato, Mondok Árpád-Gestalt, Ormay Tom, Ormay István, Szautner Erika-Jungiánus). A Gestalt terápia nem egy ember részeit elemzi, hanem a részek kapcsolatát, az egésszel, amelyben adott ember részei, a környezetének hatása annyira fontosak, amennyira azok megjelennek a terápia folyamatában. A tudattalan (nem tudatos) nem adott emberen belül nyer értelmet, hanem hogy adott terápiás folyamatban mi az ami nem válik alakká, nem jelenik meg. Megértve, hogy van ami akkor is ott van, hanem látható, hiszen ahogy változik a terapeuta/kliens kapcsolata vagy akár a kliens kapcsolata a térrel, úgy változik mi kerül elő a háttérből, ha úgytetszik a tudattalanból.

Pinokkió pszichoterápiába jár, módszertani sokszemközt helyzetben (Barcy Magdolna-Családterápiás, Eörsi Dániel, Fekete Karolina, Horváth Klára, Mondok Árpád-Gestalt). A Gestalt absztrakt itt található.

A mókás “záró viadal” két, ütköztetésre kerülő állítása: A látszat csal. A látszat nem csal. (Viadalvezető: Túry Ferenc)

Ha Te is szeretnél résztvenni jövőre, akár mint Gestalt-terapeuta vagy coach, az egyesületi összekötő segítségével bekapcsolódhatsz a 2016-os program összeállításába, amelynek módjáról 2015 őszén  a hírlevélben olvashatsz.

Judit Bence: A Toddler Mommy developing Gestalt Skills – in 10 points (2015.06.03)

I have a one year old son, I’m a toddler mom. In my professional life, I’m an OD consultant, HR specialist and Gestalt therapist. I have the
ambition to intervene in organisations and with people who are facing significant change challenges. In the past year being with my child, I realized how much I’ve improved my skills as a Gestalt practitioner too, here is how.
• Whatever happens, breath – let it be a tantrum or an unexpected late night party, breathing does help tremendously. If I’m not frozen I can be more relaxed and flexible.
• He is different – he has his own world which is soooooo interesting if I’m patient and curious. And it’s not mine.
• Trust the process – whatever is happening at the moment: eventually he will fall asleep or turn around or start to crawl, now is not forever.
• ‘Just’ being there is of big value – a smile, an encouraging word, the time and the space for being together. It’s enough.
• New skills need to be tried out thousand times regardless of success for once or twice or ten times, gravity needs to be checked whenever is possible.
• Logic doesn’t help things happen just because, it’s better to get used to it, asking ‘why’ will just make things less fun. He wakes up early, full stop.
• Cherish the moment – planning is the main source for disappointment and stress. We either get to the appointment on time or not, if at all.
• Development is not linear – one step ahead, then back, then some side steps, then some other interest pops up, then whoknowshat, then maybe one step ahead again. And we grow together.
• Let myself be surprised – experimenting is key: maybe an unexpected reaction becomes the perfect one. Or not.
• Words are overrated – what about the smell of the poo or a hug after waking up!
Now, reflect for a moment: how your parenthood makes you a better Gestalt professional?

Judit cikke az EAGT 28. hírlevelében jelent meg, amit itt találtok: http://www.eagt.org/newsletter/EAGTnews-28_allpages.pdf
Az EAGT, a Gestalt európai szervezete, hírlevélben jelenteti meg a szemlélet képviselőinek tapasztalatait.
A régebbi számokat, az Archives menü alatt a Newsletter almenüben  a Newsletter linkre klikkelve találjátok itt.

Erős Iona: Pszichoterápia folyóirat/21. évf. 3. szám (2013.04.02)

Mindjárt az első cikk mellbevág. A Pszichoterápia olvasásakor gyakran szoktam érezni a „hú, de sokat tud” megfogalmazású érzést, amiben irigységszerű és bosszúságszerű is van. Most viszont Sümeg Szilvia: Szemünk mélye című esettanulmánya azt a mondatot hozta, hogy „hú, de gyönyörű”, a tisztelet hangján. A szerző egy idősebb, alkoholfüggő festőnővel dolgozik Dániában. Tanultam tőle egy eljárást, amelyet nehezen verbalizáló, ám kreatív megoldásra nyitott kliensnél fogok talán kipróbálni. A módszer munkaneve: „ketten rajzolunk”. Annyi személyességgel és természetességgel ír a szerző a munkájáról, saját kételyeiről, hogy élvezet olvasni.

A második cikk, „Pedagógushivatás, személyiségfejlesztés … a pszichodráma módszerével” az juttatta eszembe, hogy nemcsak a pedagógusoknál, hanem a szervezeti tanácsadóknál is tapasztalható a kifáradás, a túlélési küzdelem és a lelkesítő hitet képviselő működés kettőssége. Ahogyan a pedagógusoknál, úgy ebben a szakmában is nehéznek tűnik külső segítség igénybevétele.  A korlátozott erőforrásokat inkább a „gyorsan egy jó technikát” tanfolyamokra fordítják. Mintha sok lenne a gyűjtés, és kevés a rendrakás.

Ebben a tanulmányban megjelenik az a nehézség, amelyet én is gyakran megélek a munkáimban, a tiszta, de nem merev határok teremtése, fenntartása. A pedagóguscsoportokban a szakmai személyiség fejlesztése volt a cél, de érthető módon „a játékok – különösen a protagonista játékok – mély, személyes megérintődést hoztak elő.

Egyetértünk abban, hogy az önmagunkkal foglalkozás a pszichés egészséget segíti.

Ferenczi Sándorról alig tudok valamit. Ő volt az, aki nem volt hajlandó Freuddal együtt visszamenni arra a közkeletű felfogásra, hogy aki gyerekkori erőszakról számol be, az fantáziál, és ezzel magukra hagyni a pácienseket a traumával. A róla szóló cikkből egy tőle származó idézetet írok ide: „… amíg egy páciens eljön egyáltalán a terápiába, addig nem veszett el a remény. … vajon a kudarc oka mindig a páciens ellenállása-e. Nem inkább saját kényelmünk az, mely megvetően ellenáll annak, hogy – még a technikában is –alkalmazkodjon az egyének sajátosságaihoz?” Ez a mondat szerintem a vezetésfejlesztésre  is igaz.

Az érintés-vita lezárult, több irányzat képviselője írta meg az irányzat viszonyulását az érintéshez. A nem-érintés jelent meg legkevésbé, a mintha-érintésnek (ez Tornyossy Mária szerint lehetetlen) is voltak képviselői, a legtöbb hozzászóló (köztük én is) az érintés mellett volt, de változatos célokkal. Vagyis nem lehetséges egységes állásfoglalás. Mondjuk, nekem nem is hiányzik.

Indult viszont egy új vita: „Pszichoterápia sajátos kommunikációs csatornák (VOIP) alkalmazásával”. Ez bár bonyolultan hangzik, arról szól, hogy az interneten keresztül dolgozunk. Egyelőre mindhárom hozzászóló támogatja a távmunkát, Ormay Tom praktikus tanácsai szerint először érdemes személyesen találkozni, és havonta átutaltatni a díjat. Ebben nekem is van tapasztalatom, coachként is, terapeutaként is, ügyfélként is. Az utóbbi a legérdekesebb, mert a szupervízorommal a harmadik ülést már nem tudtuk megtartani, mert valahol nem működött rendesen a skype. Mivel ugyanakkor többekkel kipróbáltam és működött, az volt a feltételezésem – és elég dühös is voltam -, hogy a szupervízorom nem akar velem dolgozni.

Etikai állásfoglalás a homoszexualitással kapcsolatosan, ebből egy mondat: „Nincsen semmilyen tudományos, racionális vagy etikai ok arra, hogy azok az emberek, akik a humán szexualitás széles skáláján másként azonosítják magukat, eltérő kezelésben részesüljenek, mint azok, akik magukat kizárólag heteroszexuálisnak tartják.” British Association for Counselling and Psychotherapy

Ebben a számban számomra a legizgalmasabb az a rész, amelyben öt szakember ismertet egyetlen könyvet: J. J. Nicolosi: Szégyen és kötődésvesztés. A helyreállító terápia gyakorlata. A könyv a férfi tüneti komoszexualitás „helyreállításáról” szól.

Széljegyzet könyvismertetés alapján: az Amerikai Pszichiátriai Társaság éppen negyven éve törölte a homoszexualitást a diagnosztikus kategóriák közül, azaz azóta nem kóros állapotnak, hanem a nemi orientáció természetes variációjának illik tekinteni. Kérdés lehet, hogy miért tartom fontosnak ezt ideírni, és a körülbelüli válaszom az, hogy a szexuális irányultság nem elfogadása karakteres változata a nem-autentikus lét támogatásának

Erős Iona: Pszichoterápia folyóirat/22. évf. 1. szám (2013.08.12)

Az első cikk a meddő párok pszichoterápiás támogatásáról szól (Higi-Süli-Vereczkey: A meddőség labirintusában). Egy félmondat: “az erős negatív emóciókat mutató nők közt 21,4 %-os volt a fogantatási arány (megtermékenyített petesejt beültetése), míg a kevésbé negatív emóciójú csoportban 53, 8 %.” Ennek ellenére kevesen vesznek igénybe pszichoterápiás szolgáltatást, és sokan félbehagyják az in vitro fertilizáció programot még a kívánt gyermek megszületése előtt. Az egész cikk sugallja számomra azt a kultúrát, hogy terápiás segítséget igénybe venni ijesztő és talán szégyenteli is. Egyelőre Magyarországon gyerekcipőben jár az a komplex megközelítés, amely a testi beavatkozások mellett a pszichikai közreműködést is fontosnak tartja, így – a cikk szerint – hiányzik a magyar protokoll. Sürgető a szakmák között és szakmán belüli összefogás, mondják a szerzők, és talán ez nemcsak a meddőséggel kapcsolatos szakmákra igaz.

Száz évvel ezelőtt jött létre az első mozdulatművészeti iskola Magyarországon (Révay Réka: Mozdulatművészet és terápia). Dienes Valéria Isadora Duncan hatására alapította meg az iskolát. Madzsar Alice pedig többek között terhes tornát kezdeményezett 1912-ben! Ezekkel ők kezdeményezték a mozgás felhasználásával történő lélekgyógyítást. Amit most kiemelek a cikkből, az Dienes Valéria elmélete a mozdulatművészet négy “határozmányáról”. Azt kérem, hogy ne úgy olvasd, hogy ez egy idegen művészeti vagy tudományos ág leírása, hanem úgy, hogy a saját szakmádban hogyan tudod ezt értelmezni. A “plasztika” a térbeliség, hogyan használom a teret. A “ritmika” az időbeliség, milyen a tempó. A “dinamika” az erővel gazdálkodásról szól, az izomtónusról. A “szimbolika”, amit ki akarok fejezni, ami belül van, amivel megérintem a “nézőt”. Az jutott eszembe, hogy a tanácsadói, terápiás munkát is le tudja írni, hogan használom a teret, az időt, az erőt, hogy kontaktusba kerüljünk, és valamit együttesen létrehozzunk. Én egy későbbi generációtól, Berczik Sárától tanultam, akkoriban művészi tornának nevezett valamit, és bár a legfőbb túlélési készletem máig a gondolkodásom, de a cikk olvastán jöttem rá, hogy amit abból a tanulásból hozok, a ritmusérzék, a dinamika, az esztétikum tisztelete segít abban, hogy a munkám szép legyen és teljes. Ez hol sikerül, hol nem, de legalább észlelem azt is, ha nem.
Dienes bevezette az “eszmélet” kifejezést az elemzésében. Ahogy olvasom a cikket, eleinte furcsállom és kerülöm. Aztán rájövök, hogy ez szebb szó valami hasonlóra, mint az “alak” a Gestaltban. “… az egyénben az eszméleti állapot a benne élő múltnak talaján növő teremtés együtteséből áll.” A találkozásban történik az “eszméletcsere”. Ő végig a táncról beszél, én végig a munkámra gondolok.
Amit Madzsar Alice a huszadik század első felében kifejlesztett, az ma is újszerű és megszívlelendő. Róla írja a szerző: “Munkássága a gyógytorna területén élt tovább. Művészi elképzeléseinek nem volt közvetlen folytatása.” Ijesztően keményen koppan ez a mondat.

Nagyon szeretem az olyan cikkeket, amelyek egy jelentéktelen apró részlettel foglalkoznak, és ebből kiderül, hogy nem is annyira jelentéktelenek ezek a részletek. Ilyen (Pető-Zana-Rózsa-Kőszeg: Mi történik az előszobában? c. .
tanulmánya. A cikk analitikus szemszögből íródott, de mi, más irányzat szerint dolgozók is tudunk belőle a magunk számára kiemelni. Az előszoba olyan “tér, ahol nagyon sok hasznos információt nyerhetünk vagy veszíthetünk. Ahol erősödhet vagy sérülhet a terápiás kapcsolat.” Emlékszem egy új coaching ügyfelemre, akivel korábban csak egyszer találkoztam, és amikor kiengedtem az előző kliensemet, és felé fordultam, nem jutott eszembe a neve. Láttam rajta a meghökkenést, az ülésünkön aztán rá is kérdeztem. Így szerencsére tudtunk róla beszélni, a mi kapcsolatunk nem sérült tartósan. Azt hiszem, ha úgy tettem volna, mintha minden rendben lenne, akkor sérült volna. A cikkből kiderül, amit sokszor megélhetünk, de aztán vagy feldolgoztuk, vagy nem, hogy néha az előszobában történik az a valami, ami fordulatot hoz a munkában.

Az analitikus szupervízióról, azon belül a II. vh előtti budapesti iskoláról, és jelenleg élő modellekről ír Szőnyi Gábor (Szermélyes terapeuta és szupervizor). Ha ebből mindent kiemelnék, ami megmozgatott, az egy önálló levél lenne, így csak egy érdekesség: az egyik modell szerint a szupervízió feladata, hogy feloldja a belső akadályokat, a vakfoltokat. A másik modell szerint az, hogy alkalmassá tegyen a kompetens, szakmailag-társadalmilag nyilvános munkára. Első ránézésre nekem mindkettő igaz. Azonban a következtetések ellentétesek. Az első modell szerint a jelölt eredeti analitikusa a legalkalmasabb szupervizor, a második modell szerint valaki más, akinek a segítségével a jelölt eljut a szakmai autonómiához. Nem akarok egyértelműen választani, mindkettőnek lehet helye, de ha a másodikra nem kerül sor előbb-utóbb, akkor nekem szól a vészcsengő.

A táv-pszichoterápia vitájában két olyan írás van, amely ennek előnyét hangsúlyozza a személyes találkozással szemben. Az egyik idegtudományi szempontból fogalmazza meg azt, hogy a személyes találkozás és szemkontaktus hiányában csökkenhet a szorongás, és a kontrollfunkciók működése, amitől nőhet a terápiás hatékonyság. A másik írás email-es tanácsadásról számol be, amelyben a levélírók rögtön az első vagy második levélben olyan nyíltan számolnak be súlyos témákról, amilyen nyíltság személyes terápiákon legfeljebb a sokadik találkozón jöhet létre, ha egyáltalán. Másik hatás, hogy míg személyes terápiába 10 emberből csak egy férfi megy, addig online változatba három. Hát, ezek nekem ütős érvek.

Az etikai sorozat e számban leírt esete olyan helyzettel foglalkozik, amikor a kliens titok tartását kéri, és a terapeuta ebbe belemegy, ami aztán “hátráltatja az értelmezést, a reflexió lehetőségét”, és így a rendszer eredményességét. Nem egyszer élem meg, hogy a személyes kapcsolat megtartásának oltárán feláldozzuk a szervezeti eredményességet! Az előző ilyen eset is titokról szólt, ehhez most Tornyossy Mária megnyugtató jogszabályi ismerettel ír hozzászólást. Van, amikor a véleményeket felülírják, és biztonságos keretet nyújtanak a szabályok.

Úgy tűnik, nő a hozzászólások száma, és ezek nem kevésbé érdekesek, mint az eredeti tanulmányok. Így talán gyengül az az állapot, amit Buda Béla úgy fogalmazott meg, hogy “… nagyon sok vitatnivaló lenne, de e helyett inkább “kollúziók”, békés konszenzusok az uralkodók.”

És végül: Egy konferencia egyik előadójáról írta a beszámoló, hogy “az előadás erőssége volt a széles irodalmi áttekintés.” Nem szeretném, ha rólam ilyet írnának, mondjuk nagy veszélye nincs is

Erős Iona: Pszichoterápia folyóirat/22. évf. 3. szám (2013.12.23)

Mélységeket és magasságokat élek meg Vermes Katalin: „Terápiás és testi fordulat a fogyasztói kultúrában: A mozgás- és táncterápia kulturális horizontja” c. tanulmányával. Nagyon érdekel, amit ír, zavar, amikor nem értek egy mondatot, miközben érzem, hogy fontos, amit mond. Amit megértek, az egészen új ablakokat nyit a világra és a saját munkámra. Azt ismerem fel, hogy bár valamelyest tudatában vagyok annak, hogy hogyan változik a világ körülöttünk, és hogy ezeknek a változásoknak, jelenségeknek szükségszerűen meg kell jelenniük az én terápiás és tanácsadói munkámban, ezeket mégsem veszem mindig észre vagy figyelembe. Mintha létrehozhatnék védett zónát, ahova nem hatnak a külvilág borzalmai.

„Freud nem ígért gyógyulást. A pszichoanalízis célja: segíteni az embereket normális boldogtalanságuk elviselésében.” Ez tetszik. Lehet, hogy nem mindig fog tetszeni, de most tetszik. Besokalltam a boldogság-ígérőktől. Ha nem dolgozunk a szorongásokkal és veszteségekkel, akkor a terápiás (tanácsadói) munkánk eszközzé válik a fogyasztói kultúra kezében, amely a boldogság vágyához eszközök és tárgyak végtelenített listáját csatolja – mondja Vermes. A megnyugtató munka egy lesz a kielégülést (hiábavalóan) szolgáló eszközök közül, „közérzetjavító, kompenzáló fogyasztási cikké lényegül.”

Mintha vak vagy szemellenzős lettem volna eddig (valószínűleg voltam is), és most levették a szemellenzőt. Pontosabban kicsit elmozdították. Azért még őrizgetem, jó szolgálatot tesz.

Már annak is örülök, hogy rövid a következő cikk címe. Ennyi: E. esete. Az esetleírás után derül ki, hogy az eset a görög mitológiában szerepel, Echo esetéről van szó, azt követően, hogy Juno megszégyenítette, majd Nárcisz visszautasította. Aztán végigelemzi a Nárcisz-féle nárcizmust és az Echo-féle nárcizmust, szembeállítva egymással ezeket. Ha valaki jót akar olvasni, ezt a cikket mindenképpen érdemes.

Sandlerre hivatkozva írja Endel Talvik, hogy a szégyen az, amikor nem látom olyannak magam, mint amilyennek szeretném látni, illetve szeretném, hogy mások lássanak. Tehát egy magas ideál és meg nem felelés. Megtörténik az, hogy a magas ideált áttesszük valaki másra, és kötődni akarunk hozzá, így vele együtt mindenhatónak érezve magukat.

Érdemes mindannyiunknak, akik másokat tanítunk – értve a tanítást a legszélesebb értelemben – nem elfelejteni, hogy amikor tanítványunk feltesz minket egy talapzatra, és ódákat zeng rólunk, akkor a ránk vetített én-ideáljába szeretett bele – Echo-féle nárcizmus. Ha mi beleragadunk a szerepbe, akkor elveszítjük a kapcsolatot a másikkal – Nárcisz-féle nárcizmus. Ekkor előbb-utóbb bekövetkezik az a pillanat, amikor kiderül, hogy akibe a tanítványunk beleszeretett, az valójában nem mi vagyunk. Csalódik bennünk, mint Jack London a szerelmében, amikor meglátta, hogy az ajkát ugyanúgy megfestette a meggy, mint bárki másét megfestette volna. Ennél nagyobb, bár talán kevésbé fájdalmas gond, az az, hogy ha beleragadunk a – nagyon is csábító – szerepbe, akkor tanítványunk fejlődését nem segítjük elő.

Új vita kezdődik ebben a számban, a gyermekekkel végzett pszichoterápiáról. A vitaindító írója, Horgász Csaba határozottan állítja, hogy az egyéni gyerekterápia kudarcra van ítélve, mert a gyerek csak tünethordozója a család „betegségének”. Ahogy olvasom, egyet is értek vele. Aztán amikor elolvasom a második hozzászólást, finomodik a véleményem. Sarkadi Borbála alapvetően egyetért a vitaindítóval, de azzal finomítja, hogy úgy lehet a különböző szinteken beavatkozni, ha a szülőkre nem mint betegségokozókra tekintünk, hanem szakértőkre, akik elakadtak. Amúgy sem lehet a szülőknél lezárni a rendszert, a gyerekre (is) sokfelől jönnek hatások.

Yalom könyvéről, A terápia ajándékáról beszélget hét terapeuta, hihetetlenül izgalmasan. Mindig szeretem, amikor szakemberek megmutatják magukat, ki tudnak beszélni a szakmaiságuk maszkja mögül. Kiderül, hogy terápiás képzésen nem feltétlenül, de a pszichotikusoktól és a gyerekektől meg lehet tanulni a magad valódiságában jelen lenni, és így „találkozni”, ami egy különleges pillanat. Erről eszembe jut egy tanítványom, aki mondja, hogy kezd rutinból dolgozni. Gondolom, egy adott helyzetben nem száll bele a pillanatba, hanem előhúzza a „megfelelő” mondatot. Ezt meg lehet unni. Ebből a yalomos beszélgetésből még a számomra oly izgalmas unalom téma is előjön, az unalmat úgy definiálva, mint ami megvéd attól, hogy elöntsenek az erős érzelmek.

Erős Iona: Pszichoterápia folyóirat/22. évf. 2. szám (2013.11.25)

A Kényszerbetegek pszichoanalitikus kezelése című cikkben számomra legérdekesebb az a felfogás, amely szerint a kényszer „nem tanult magatartás, hanem ösztöntulajdonságokkal bíró jelenség, melynek van egy normál és van egy patológiás fejlődési útja is.” Én azt gondolnám, hogy inkább mértéke. Ingatag egyensúlyi helyzet, amelyet kóros szabályozás próbál helyreállítani. A saját és a másokról alkotott kép mindenható és büntető, és a valóságot inkább gondolati úton közelíti meg, elkerülve az érzéseket. Valahogy az a gondolat, hogy ez ösztönös, arra utal nekem, hogy egy lépéssel közelebb vagyunk a jó és rossz, egészséges és beteg határainak kevésbé rigid meghúzása felé.

Van egy új modell, aminek szinte viccesen hosszú neve van: bio-pszicho-szocio-spirituális (BPSS) modell. Erről szól a második elméleti tanulmány ebben a számban. A szerzők új paradigmáról beszélnek a gyógyításban, a személyiségfejlődés fogalmát árnyaltabban kezelve, „a személyest meghaladó transzperszonális fejlődési szinttel is foglalkozzunk.” A spiritualitás nem vallás, hanem „valaminek a mély tudása, … amely a személyiség gyarapodását segíti elő. A személyiség alrendszerei között új integráció jön létre, érettebb, integráltabb személyiségstruktúra alakul ki. A modellt terápiában (tegyük hozzá, coachingban is) alkalmazva – a szerzők szerint – „reintegráció valósul meg biológiai, pszichológiai, szociális és spirituális szinteken.” Ezt nem pontosan értem, de tetszik. Még egy fogalmat próbálnak meg tisztázni, a transzperszonalitásét, miszerint (hogy utálta Bruckner Szigfrid, a fájós fogú oroszlán ezt a szót Lázár Ervin meséjében!) „az egyén és egy magasabb entitás közti kapcsolat. Amikor a személy én-azonossága tágul annyira, hogy magába foglalja az emberiség, élet, psziché vagy kozmosz nagyobb aspektusait is. Ez több értéket és értelmet hoz az egyén életébe”, ami véd és gyarapít. Itt még egy fontos dolgot olvastam, azt, hogy a kirekesztés nem egyeztethető össze a spirituális szemlélettel, ez elég jó jelzés lehet arra, hogy valaki, spiritualitásról beszélve komolyan vehető-e. Függőség és poszt-traumás stressz esetén sikeres a spiritualitás hozzáadása. Hát, ez így elég hülyén hangzik: a spiritualitás hozzáadása.

A következő cikk beilleszkedési zavarokkal küzdő nagyothalló gyerekek  dramatikus csoportjáról szól. Ezeknek a gyerekeknek a feszültségtűrése alacsonyabb, nyelvileg kiszolgáltatottak, frusztráltak, nagy szeretetigényűek. A csoportokkal ezeket célozzák meg: saját hangulat felelősségteljes formálása, szolidaritás terén önnevelés, etikus gondolkodás és bajtársiasság. Hmm … mintha erre szükség lenne máshol is. Ők mindenesetre nyitottak a dramatikus foglalkozásra, itt kiélhetik agressziójukat, aminek terápiás hatása van, és feldolgozhatják konfliktusaikat. Ebben a cikkben egy Alfred Adler hivatkozás hívta magára a figyelmem, amely szerint a viselkedés legkisebb részletéből következtethetünk az egész életstílusra.  Nem tudom, pontosan mire, de hogy a legkisebb részletben az egész megjelenik, ezzel egyetértek, és a személyes és szervezeti munkában fontos tudás. Még egy Adler: a lelki egészséghez elengedhetetlen a szeretet, bizalom, fontosság érzésének triásza.

Az etikai kérdések sorozat ebben a számban nagyon izgalmas. Egy terapeuta ügyfelének testvérével áll össze üzletelni, úgy hogy az üléseken szerzett tudomást az üzletről, és az összeállásról nem szól az ügyfelének. Megint hárman értékelik az esetet, és legnagyobb meglepetésemre ketten felfedeznek etikai vétséget, egy szakember pedig nem, sőt azt írja, „attól tartok, hogy a mai közállapotaink ismeretében nem zárható ki, hogy eljutna etikai eljárásig.” Nem fejti ki, mire gondol. Szerintem súlyos etikai vétség történt.

Erős Iona: Pszichoterápia folyóirat/22. évf. 4. szám (2014.02.03)

Buda Béla volt a Pszichoterápia c. szakmai folyóirat alapítója. 2013. júliusában hetvennégy évesen elhúnyt, az augusztusi számot az ő emlékének szentelték. A tanulmányok az ő írásai, és róla szóló írások is megjelennek ebben a számban.

A neofreudizmusról írt cikkéből részleteket ragadok ki. „Az ún. orális karakter barátságos, társaságot kedvelő, kapni akaró, túlzott optimizmusra vagy pesszimizmusra hajló. Az anális jellem kínosan rendszerető, kötelességtudó, takarékos és makacs. Az érett vagy genitális jellem áldozatkész, alkotó, öntudatos.” Ezek után ki ne szeretne genitális jellem lenni?? Egyszer hallottam egy előadást arról, hogy szervezeteket is lehet így diagnosztizálni. Az én értelmezésemben az orális szervezet a “szeressük egymást, gyermekek!” és közben legyen minél több profitunk, az anális a “rend a lelke mindennek!” és “tudd a kötelességeidet is, nemcsak a jogaidat!”, és most momentán nem jut eszembe genitális jellemű szervezet, kísérlet ebbe az irányba igen. Mindazonáltal továbbra is furcsák nekem ezek a jelzők, bár az analitikusoknál teljesen természetesen hatnak.

„Freud szerint az egészséges és beteg lelki működése között nem minőségi, hanem csak fokozati különbségek vannak, a beteg lelkében ugyanazok az erők dolgoznak, mint az egészségesben, csak kóros arányokban.” Azt hiszem, akik rendben lévőnek akarják magukat gondolni, azok nem szeretnek arra gondolni, hogy ugyanazok a rossz erők bennük is megvannak, mint azokban, akikre úgy tekintenek, hogy nincsenek rendben. A Gestalt ennél is tovább megy, nem az embert diagnosztizálja, hanem valamely helyzetet, eseményt – vagy magát a rendszert (legalábbis én).

„Az átalakulás korában a neurózis a szabály, a lelki egészség kivétel.” mondja Franz Alexander, merthogy a nagy átalakulásokkor a kultúra normái és értékrendszerei lassan alkalmazkodnak, és ez az egyénben szorongással, bizonytalansággal jár. Karen Horney felfogásában ez úgy jelent meg, hogy míg az amerikai társadalom a versengést, és kíméletlen sikerre törekvés, addig a vallás és a személyes kapcsolatok a szeretetet, szerénységet, engedékenységet várják el. Azt hiszem, ezek a körülmények már elég okot szolgáltatnak arra, hogy neurotikusok legyünk.  Horney azért is jön be nekem, mert rövid és nem múltba tekintő, aktív, pl. tanácsadással tűzdelt munkát folytatott.

Buda annyira a beszélgetős terápia híve volt, hogy placebót is kitalált azon betegek számára, akik ragaszkodtak testi tüneteikhez. A tünetek „gyógyszeres” enyhítésével tudott – nem mindig – hozzáférni a páciens lelkéhez.

1986-ban ír Morenoról, aki inkább gyakorlatán és azokról szóló írásain keresztül, semmint tudományos közlemények révén, de szemléletváltást indított el a pszichoterápiában. Ez pl. abban nyilvánult meg, hogy konfrontatív volt, szemben a megszokott passzív, nondirektív terapeuta működéssel szemben, és az akció katarzisát kínálta fel a szavakéval szemben. Társadalomjobbító volt, talán ezzel függ az is össze, hogy nem bánta, ha sokféleképpen használják módszerét. Buda szerint ezzel katalizátora az iskolahatárok fokozatos megszűnésének.

Van ebben a közel 20 évvel ezelőtti tanulmányban Budának olyan állásfoglalása, amely máig aktuális, arra vonatkozóan, hogy a pszichológiai „vadhajtások” terjedését érdemes szakértelemmel támogatni, és nem elzárkózni, mert ezek az ön-megértés és –gyógyítás nélkülözhetetlen jelenségei. Ezt már Yalomnál is olvastam, ehhez képest nálunk új keresztes háború indul mostanában a nem kanonizált (és azok tömegével vannak) szakértők ellen. Keveredik a hivatalos tanultság/professzionalizmus és minőség fogalma.

A könyvismertetésekből Ernesto Spinelli: Demystifying Therapy c. könyvének ismertetéséből néhány mondat: „a jelenlegi pszichoterápiás ideológiák … misztifikálják a terápiát, …(ez) a hatalom eszköze. … A segítés, támogatás, tanácsadás, counselling és a pszichoterápia között folyamatos az átmenet. … A képzés elsősorban az intézményes, a piaci érdekeket szolgálja. … a képzéssel biztosított professzionalizmus a terápiás kapcsolatban hatalmat biztosít. E hatalom csábít a visszaélésre.” Ennyi.

Önéletírásában Buda abba a korosztályba tartozónak tekinti magát, amely „nehezen alakította ki önazonosságát.”. “Nem lehetett magyarságunk, nemcsak a proklamált internacionalizmus miatt, de azért sem, mert elvesztettük nemzettestünk jelentős részének zsidóságát és svábságát.”

Buda némelyik régi írása máig vállalható, némelyik kevésbé. Ez felveti nekem a kérdést, hogy hogyan lehet az utókornak átörökíteni magunkat, és most ott tartok, hogy van, akinek a neve elhalványul idővel, de nevesített vagy nem nevesített lenyomata megmarad. Beépült a kollégák, tanítványok tudásába, lelkébe. Buda Béla hatása a katalizátoré. Megindított és fenntartott folyamatokat, anélkül, hogy feloldódott volna bennük.

Erős Iona: Pszichoterápia folyóirat/23. évf. 3. szám (2014.07.17)

A szerkesztő előszavából idézek: „A segítő szakma akkor tekinthető működőképes rendszernek, ha a közös érdekek kapcsán meg tudja határozni önmagát, ápolja értékeit, határokat tud húzni, az innovációt elősegítő … sémákat használ, és újra tudja értelmezni a hatalmat, kitermelve a hiteles tekintélyt. Felismeri, hogy mikor kell újrafogalmazni a szabályokat, átadni a felelősségeket, tisztségeket. A sebezhetőség felerősödik, ha a változás szelét anarchiának titulálja, nem hallja meg a potenciális utánpótlás igényeit, ha békeidőben nem fog össze.” No comment.

A „Család és betegség” című, eredetileg a Valóságban 1981-ben megjelent cikk ragadott magával. Skizofréniás és pszichoszomatikus betegségben szenvedő gyerekek kapcsán mutatja be, hogy a gyerek betegsége hogyan következménye a rosszul működő rendszernek, időnként hogyan áldozza fel magát a gyerek (a legérzékenyebb egyén) az egyensúly fenntartása érdekében. Amely rendszerben ellentmondásos üzenetek áramlanak, pl. bántás közben a szeretet szót használják, és nem lehet beszélni a kommunikáció ellentmondásosságáról, és elhagyni sem lehet a rendszert, ilyenkor logikus választás a másnak lenni, mint aki, máshol lenni, mint ahol, vagyis szkizofrénnek lenni. Az már az én megjegyzésem, hogy nem családi rendszerben kevésbé súlyos a következmény (mert akármilyen nehéz, de könnyebb kilépni belőle, mint a családból a gyereknek), de igaz, hogy abban a rendszerben, ahol az élmények és a szavak ellentmondanak egymásnak, ott a rendszer tagjai kevéssé tudhatják, hogy kik is ők, hol is vannak a rendszerben, mit is gondoljanak a rendszer egészéről.

Ahol a konfliktuskerülő kommunikáció jellemző, ott logikus választás a pszichoszomatikus betegség, amely a figyelmet elvonja a konfliktusról. Ismét: nem családi rendszerben megoldás lehet betegség, vagy a konfliktus más rendszer felé irányítása, vagy a rendszerben a fekete bárány megtalálása, és az ellentétek felé összpontosítása.

„A rendszer erősebb, mint az egyén, ezért a rendszerbe kell beavatkozni. … A cél a rendszer szabályainak, struktúrájának és kommunikációs sémáinak megváltoztatása.” – mondja a családterapeuta.

Az előző számban kezdődött a tegeződjünk vagy magázódjunk kérdésű sorozat. A kérdés a határok, a megszokás és a bizalom mentén érdekes. Kérdés, hogy nagyobb bizalom ébreszthető-e tegeződve (szerintem nem ezen múlik), illetve hogyan lehet határokat tartani (többnyire akár tegeződve, akár magázódva). Az előző számban Justin Móni önreflexiója volt érdekes, amelyben inkább dilemmák fogalmazódnak meg, némi határozatlan határozottsággal, mint pl. annak kapcsán, hogy a hajléktalan ügyfeleivel mindig magázódik. Ebben a számban éppen az ellenkezője, a nagyon határozott Törzsök-Sonnevend Mária írása érdekelt, aki óvodás kortól serdülőkig foglalkozik gyerekekkel, és nagyon tiszta határai vannak, hogy melyik korosztállyal hogyan beszél, illetve ők hogyan beszélhetnek hozzá. 15 éves kortól a kölcsönös magázást javasolja, és abba sem megy bele, hogy a szülőkkel tegeződjön. Lehet, hogy merevnek tűnnek a határok, de valószínűleg szükség van a határok tisztaságára és következetességére. Tornyossy Mária szakmai érveket mond véleményéhez, kevéssé személyes. A szülővel való tegeződést ő sem javasolja, azt fejezi ki, hogy a terapeuta közelebb van a szülőkhöz, mint a kamaszhoz magához.

Elkezdtem a vita hatására gondolkodni, hogy én mitől tegeződöm vagy magázódom az ügyfeleimmel, mert mindkettő előfordul. Inkább férfiaknál marad meg a magázódás, nőknél valahogy elég gyorsan tegezésbe váltunk. Az egyik férfinél emlékszem, hogy távolságot akartam tartani, túlságosan csábítónak észleltem.

Másik érdekes körkérdés a pszichoterápiás ellátásról szól. A válaszolók szakmai, intézeti vezetők. Az áprilisi és júniusi számot nézem, a januári nincs itt velem. A válaszolók szerint 10-20 %-a vannak a TB által finanszírozottan ellátva azoknak, akiknek szükségük lenne rá. A magánpszichoterápiás ellátás szintjét 20-30 %-ra teszik. Ezek nyomasztón alacsony számok. Az ellátás Budapest központú. Az ellátás színvonalát egyikük nagyon változónak, másikuk jónak minősíti az állami intézményekben, és szélsőségesen különbözőnek a magánszférában. Ő szükségesnek látja „a végzett munka, és a hozzátartozó engedélyek, végzettségek harmonizálását.” Én hozzáteszem: nem országosan, hanem európásan. Arra, hogy egészségügyön kívül legyen-e pszichoterápia, a válasz vagy nem egyértelmű, vagy egyértelmű nem. Hozzám közelebb áll Yalom felfogása, aki inkább kiterjesztené a terápiás hatású co-counsellinget, mint beszorítaná egészségügyi intézményi keretek közé. Magánvéleményem szerint a szakma egészségügyi szolgáltatásba való beszorítása hozzájárul ahhoz, hogy az emberek a pszichoterápiát betegséghez kötik, és ezért nem választják, még ha szükségük is lenne rá. Nem akarnak betegségtudatban élni, és ez tiszteletreméltó.

Írnak a pszichoterápia alulreprezentáltságáról az ellátórendszerben, alacsony presztízséről és arról, hogy a szakmán belüli ellenérdekek, együttműködés-hiány gyengíti a szakma lobbierejét. Erre mondják, hogy a kígyó a farkába harap.

Az etikai sorozat már szinte mulattató. Talán azért is, mert jól tükrözi az előző bekezdés állítását. Az eset: valakik konferencián bemutatnak egy viszonylag újonnan tanult módszertant, ahol az egyik résztvevő zaklatottan kirohan, majd utóbb levelet ír a szakegyesület vezetésének. Onnan bizottságból bizottságba pofozódik az ügy, mindenki védve magát, és dobva tovább a felelősséget. Ez a része még nem annyira mulattató, de az elemzéseket egymás után olvasva már igen. Két felkért reagáló alaposan végigelemzi az eset egyes szereplőinek felelősségét, egyikük gyakorlatilag mindenkit sorba állít és leteremt. Aztán jön Rudas János, és az esetre azt mondja, hogy bakfitty, viszont „az igazi etikai problémák az utótörténetben (vö.: a bizottságok reakciója) halmozódtak, megtűzdelve szakmai-etikai és szervezeti/szerepbéli cukiságokkal.”

Erős Ila: Pszichoterápia folyóirat/23.évf.4. szám (2014.12.01)

Rögtön az első tanulmányban megüt a társadalmi felelősségvállalás és a közjó iránti elkötelezett tevékenység követelménye, amit a pszichológusok etikai kódexe tartalmaz, pontosabb körülírás nélkül, hogy mikor is teljesül ez. Most megnéztem a szervezetfejlesztők etikai kódexét, bizony az is elég szellős. Csodálom azokat az embereket, akik kitalálják, hogy hogyan tegyék ezt, pl. elmennek Borsodba cigánygyerekeknek mesélni. Vagy az a szervezet, amelyik a háború idején Ukrajnába küldött szupervízorokat, hogy megsegítsék a traumával túlterhelt szakembereket.

A tanulmány szerzője, Szabó Mónika környezeti hatás konkrét példájával, a szexizmus kifinomult megújulásával dolgozik. Ebből a legérdekesebb az „ambivalens szexizmus”, amely jóindulatúan dicséri a nőket a hagyományos szerepükben, és amikor ebből kilépnek, akkor már ellenségesen viszonyul hozzájuk, kétségbe vonva a nőiességüket. A cikkből bennem visszhangzó szakmai-etikai kérdés, amely napról napra velünk van, akik emberekkel foglalkozunk, hogy abban segítjük-e őket, hogy belesimuljanak a (pl. szexista) rendszerbe, vagy abban, hogy annak megváltoztatásáért tegyenek. Talán kevesebbet keresnénk, ha következetesen a másodikat tennénk.

Az „Így dolgozunk mi” sorozatban Adrigán Erzsébet: „Ki ehet a cukorkából?” című esetleírása szórakoztat. Azért szórakoztat, mert nemcsak a hatéves kislánnyal való terápiás óra tartalmát írja le, hanem ezzel párhuzamosan azt is, ami benne zajlott. Annyira kedvesen, őszintén írja le a saját ácsingózását a cukorka iránt, hogy szinte alig veszem észre, hogy valójában arról van szó, hogy hogyan jelenik  meg a kliens külvilágban megélt problémája a négy fal között a terapeuta/tanácsadó – páciens/kliens között. Ezek után izgatottan kezdek a négy kommentár olvasásába. Kicsit előre félek, hogy ezt a jó történetet szét fogják analizálni.

Az első kommentárból az ragad meg, hogy a szerző észreveszi, a kislány úgy alakítja a dolgokat, hogy senki ne nyerjen, és senki ne veszítsen. Micsoda diplomáciai kifinomultság kell ehhez a manőverezéshez! Vége a gyerekkornak. A második kommentárban az a párhuzam fog meg, hogy ahogyan a terapeuta csak akkor tud a kislánnyal teljesen jelen lenni, amikor belátja, hogy nem kaphat a cukorkából, és lemond róla, úgy az anya majd akkor tud a kislány szükségleteire figyelni, amikor el tudja engedni a saját magányossága miatti szorongását. A harmadik és negyedik kommentárban nekem leginkább az lett izgalmas, hogy hogyan ellentétei egymásnak. Az lehúzza, kioktatóan leszólja a terapeuta munkáját, a másik felmagasztalja. A mondanivalójuk tartalma nem is érdekel annyira, mint a nagyon egyértelmű, egymásnak ellentmondó, mégis hasonlóan ítéletes viszonyulásuk.

A szerkesztő úgy vezeti fel a tavaly elhunyt Buda Bélára történő visszaemlékezést a vele egyidős kolléga tollából, hogy személyes hangú. Én nem találtam annyira személyes hangúnak, viszont döbbenetes mennyiségű újító munka leltárja olvasható benne. Nem is tudom, mit emeljek ki, amint valamin megakad a szemem, rögtön ott terem a másik téma, ugyanolyan teret követelve magának. Még csak abban sem vagyok biztos, hogy a régi írásait olvasva helyrehozhatnám lemaradásomat, hiszen én már mai szemmel olvasnám azokat, és a sok manőverezést, amit az ő idejében folytatni kellhetett a hivatalos és uralkodó felfogás ellenében, nem tudnám értékelni.

Folytatódik a tegezzük vagy magázzuk az ügyfelet sorozat, megint három szakember írja le a saját megközelítését. Ebben van főleg tegezős és főleg magázós is. A magázósok a határok tiszteletben tartását emlegetik. Erről eszembe jut, hogy én főleg tegeződöm, de amikor Izraelben egy város magyar klubjában adok elő, ahol a klubot szervező hölgy a legfiatalabb a maga 85 évével, és ahol mikrofonba kell beszélnem, hogy mindenki hallja, akik mindenféle értelemben a régi Magyarországot idézik, szóval itt nehéz lenne tegeződnöm.

Megjelent egy könyv a melegekről (el kellene olvasni!) ahhoz kapcsolódóan van itt egy „biológiai recenzió”. Azt a számomra új felfogást közli, hogy a heteroszexualitásnak van szerepe a mennyiségi reprodukcióban, a homoszexualitásnak van szerepe a minőségi reprodukcóban, a szociális összetartásban. Nem értek hozzá, de tetszik ez a kissé leegyszerűsítő felfogás.

A „gyermekterápia tekintélye” a májusi konferencián kerekasztal egyik témáját felvázoló cikk csak két oldal, először elhumorizáltam magamban, ahogy olvastam, de aztán amikor azzal a kérdéssel találkoztam benne, hogy az ellátás zavaraiban, alakítgatásaiban, kapacitáshiányában hol van a gyerek, és ki védi az érdekeit, ha még gyermekterápiás egyesület sincsen, akkor elment a kedvem a nevetgéléstől.

Valamiért a daseinanalízisről szóló leírások mindig megragadnak, pedig ki sem tudom mondani a nevét. Most zárásként a Magyar Daseinanalitikai Egyesület napjáról szóló beszámolóból idézek: „Míg Freudnál autonómiánkat, önazonosságunkat az ösztön-én és a felettes-én uralma veszélyezteti (az Én nem úr a saját házában), addig Heideggernél kívülről a nyilvánosság normatív diktatúrája, belülről a menekülés a felelősség elől, ami beszűkíti a szabadságunkat.  … ne veszítsük el magunkat a mindennapi akárki-létben, hanem ismerjük fel választási lehetőségeinket és valódi önmagunkká váljunk

Erős Ila:Pszichoterápia folyóirat/23.évf. 6. szám (2015.05.03)

Ennek a számnak nem minden érdekességéről írok, de két oldalra korlátoztam magam.

Ahogy a címeket és aztán a bevezetőt olvasom, már az izgalmas ez a szám.

Dobossy Anna „Elfelejtett betegek” című tanulmánya súlyos személyiségzavaros betegek és velük napi 10-12 órában dolgozó terapeuták kapcsolatáról szól. „A kapcsolat kulcsa a hitelesség” – írja a szerző.  Már itt, az elején elakadok. Ez a mondat közhelynek is tűnhetne, nekem mégis mintha minden lényeg ebbe a mondatba lenne sűrítve, hiszen minden kapcsolat kulcsa a hitelesség, nemcsak a személyiségzavaros betegekkel való kapcsolaté. Szinte tovább sem mennék, de aztán mégis …

A szerző azokat nevezi elfelejtett betegeknek, akiktől mindenki szeretne megszabadulni, mert romboló a hatásuk. Évekig tartó kórházi kezelésre van szükségük. A helyszín egy pszichoanalitikus alapon, antipszichiátriai alapelvekkel, a normalitás és az elmebetegség közti különbség megkérdőjelezésére épülő intézmény, ahol a betegeket „rezidenseknek”, bentlakóknak nevezik, a velük szinte együttélő gondozó személyzetet facilitátoroknak, az őket segítőket pedig koordinátoroknak. Az emberrel és nem a diagnózissal dolgoznak, az identitástudat és szelf megerősítésén, hogy ne a diagnózis határozza meg az embert.

Az elfeledettek túl sokat csalódtak, ezért visszahúzódnak a pszichés menedékbe, egy elfeledett, semleges térbe. Innen csak akkor jönnek ki, ha a terapeuta hitelesen, a saját élményéből kiindulva fejezi ki magát. Nem kell feltétlenül tenni valamit, csak együtt lenni, kibírni a másik szélsőséges lelkiállapotát, az azzal járó rettegést akár. Ehhez az kell, hogy a saját érzelmi állapotával kapcsolatban legyen. Nem tudom, hány órán, napon keresztül tudnám ezt a készenléti állapotot, ezt az együttlétet csinálni.

 

„Milyen anyja vagyok, milyen anyja lehetek sérült gyermekemnek?” a következő tanulmány címe, amely súlyosan sérült kicsi gyerekekkel és családjukkal való foglalkozásról ír. A szerzők tudatában vannak annak, hogy a fogyatékos gyereket nevelő családokban évekig tar belső küzdelem zajlik az elfogadás és rejtett elutasítás mentén. Elég jó szülővé valójában a gyerek fejlődése során válunk. De mi van akkor, ha sérült a gyerek, hogyan tudunk elég jó szülővé fejlődni abban a kapcsolatban, amelyre rányomja bélyegét a szorongás, veszteségérzés, bűntudat, elfojtott harag? Kompenzáló stratégia jön létre ilyenkor, túlóvással vagy a gyerek jelzéseinek figyelembe nem vételével, bizonytalan értelmezéssel, tétova igénykielégítéssel. Kompetenciahiány érzése és csodavárás – ezek lehetnek a jellemzők.

A szerzők olyan módszert dolgoztak ki, amely „az anya és sérült gyermeke nagyobb összehangolódását” teszi lehetővé. Négy-öt szülő-gyermek párosból álló csoporttal dolgoznak nyolc héten át, hetente egyszer. Az érzékszervi folyamatokra fókuszálnak, és közben ösztönzik az anyákat, hogy fogalmazzák meg, mit érezhet a gyerek, és ez milyen hatással van őrá. Ez a folyamat erősíti a biztonságérzetet és a kompetencia érzését mind az anyában, mind a gyerekben.

Gyönyörű ez a mondat: „A mentalizáció lényege az, hogy az egyik ember elméje tartalmazza a másikét.” Meg ez: „Mindenfajta tanulás az agyban történik, de az ismeretek megszerzésének eszköze a test.” Ezekhez nem fűznék semmit.

 

A következő tanulmány címe: „A spiritualitás, az emberi specifikum és a vallások közös nevezőjének keresése.” Létrehoztak egy osztályt „Valláslélektani Pszichiátriai Osztály” néven, amelybe különböző valláshoz tartozó emberek kezelése zajlik, a gyógyításhoz a vallást is felhasználva. Mivel a legszélsőségesebb felfogású embereket fogadják be, és dolgoznak velük többek között csoportterápiában, és mivel a vallási felfogások itt nem tabuk, így kemény viták születtek, ezért szükség volt a legkülönbözőbb spirituális irányzatok közös nevezőjének megtalálására. Ezeket az emberkép lényegében és az értékrendszerben találták meg. Az emberképben azt, hogy fejlődni akarunk és azt, hogy közösségben akarunk lenni. Az értékrendszerben az önfejlesztést vagy mások fejlesztését, a segítést, a hasznosságot. A közös nevezővel kiküszöbölik a kinek van igaza végtelenített és vallások esetében különösen hevessé válni tudó vitát. Két mondatot emelek ki, az első a szerzőé, Süle Ferencé, a másik Martin Buberé:   „Belső békességünk jelzi számunkra, hogy utunkon jó vagy rossz irányba haladunk.” És Buber: „A szellem nem az Én-ben van, hanem az Én és a Te között … Csak a viszony teremtő ereje által képes az ember a szellemben élni.”

 

Szőnyi Gábor tanulmányának a címe: „Létrejöhet-e egységpszichoterápia? Gondolatok a pszichoterápiák közelíthetőségéről. I.” Csak hogy ne fokozzam  fölöslegesen a feszültséget, a válasz: nem. Nekem már a kérdés sem tűnik nagyon értelmesnek, de a kérdés inspirálta gondolatsor már annál érdekesebb. Eljut a terápiák eredményességéig, és annak bizonyíthatóságáig. A jelentős irányzatok egyformán 70-80 %-ban eredményesek, az eredmény pedig nem a módszertantól függ, hanem a krónikusságtól, komplexitástól, intenzitástól, valamint a terapeutától és környezeti tényezőktől. Ehhez képest a biztosítótársaságok a kognitív viselkedésterápiát preferálják, ennek a munkamódja áll legközelebb az orvosi beállítódáshoz, pl. kötött idejű, előre felépített, tudni kell felmérni, tervezni.

Ami szükséges: A különböző irányzatok különböző kompetenciákat igényelnek, tehát a tanításuk során is más kompetenciákat kell fejleszteni.   A pszichoterápiák fejlesszék ki a sajátosságaikhoz illő kutatási algoritmusokat.

Nő az irányzatok száma, és nő a kutatással bizonyítottan hatékony irányzatok száma.

 

Folytatódik a tegezés magázás vita. Megint három hozzászóló, az egyik szerint nincs egyetemleges recept, figyelembe kell venni a közeget, kulturális sajátosságokat. Én Magyarországot és Izraelt hasonlítom össze, a harmadik hozzászóló Budapestet és vidéket. Úgy tűnik, hogy helyes-helytelen és a mi működik nekem hatnak egymásra. Ha kíváncsi vagy az én hozzászólásomra, írd meg, elküldöm

Erős Ilona: Elidegenítő profizmus és lélekmelengető hozzáértés (2010.03.29)

Vélemény a Pszichoterápia 18. Évfolyamának 6. számáról

A tanulmányok közül a legizgalmasabb az áttekintő tanulmány volt, Flaskay Gábortól Áttétel, viszontáttétel – túl az áttételen címmel. Jó látni, ahogy az interszubjektivitás, a reflektált közös tartomány háttérbe szorítja az áttétel – viszontáttétel tökéletes elméleti konstrukcióját. Ez az irány más készségeket kíván, és erre is találunk a cikkben utalásokat, például a tűnődő mentális állapot említésével. A merev határok ameddig tarthatók, jól védenek, így ezek oldódása felvet dilemmákat, mint például azt, hogy a terapeuta szubjektivitásának behozása mikor kezdi veszélyeztetni a terapeuta és ügyfél, mint egyenrangú felek aszimmetrikus kapcsolatát.

Ahogy olvasom a tanulmányt, kevéssé ismervén az analitikus nyelvezetet, azon kapom magam, hogy az olvasottakat lefordítom a számomra otthonsabb gestaltos nyelvre.

Luthardt Andrea tanulmányának a főcíme az Egyén a csoportban – csoport az egyénben. Csoportvezetőként nem egyszer megéltem, hogy a csoport jelenléte olyan folyamatokat indított be, amelyek aligha voltak elképzelhetők négyszemközt. Ezért örömmel olvastam Luthardt strukturált áttekintését a csoportról, az egyénről, és a viszonyukról írt felfogásokról. Rájöttem, hogy Foulkes-t olvasnom kell. Közel áll hozzám az a felfogás, amely szerint a csoport az alapvető pszichológiai egység, és használja az egyéneket szószólóként, illetve a hálózatában keletkezik az egyén betegsége. Nagyon is tudom értelmezni, és használni ezt a felfogást.

Tringer László tanulmánya „A pszichoterápia és a filozófia kapcsolata, különös tekintettel a kognitív irányzatokra. A filozófiai tanácsadás” címmel döntően a kognitív pszichoterápia és filozófia kapcsolatát fejtegeti. A szerző öt folyóirat-oldalban felcsillantja a széles áttekintés színességét és sodrását. Nehéz ebben a sodrásban kapaszkodókat találni. De van, amikor érdemes. Ilyen a 4) pont a filozófia gyógyító megközelítéséről. Ezt a részt mindenkinek javaslom elolvasni.

Ismét a nyelv. Ingerültté válok, amikor bonyolult megfogalmazásba vagy idegen szavak mögé rejtenek valamit, ami akár egyszerű is lehetne. Amikor azt a mondatot olvasom, hogy „a beteg perceptuális stílusa meghatározza azt a módot, amellyel észleli a világot és benne önmagát”, akkor feladom a görcsös igyekezetet.

Arra a kérdésre, hogy melyik az a tanulmány, amelyet oktatásban kiemelten javaslok, kétség nélkül Láng András „A kötődés mint nem specifikus tényező a pszichoterápiában” című tanulmányát választom.

Az elmélet és az esetek jól kapcsolódnak egymáshoz, a tanulmányt nem töri meg hozzáragasztott esetleírás, egységes íve van, és ez elősegíti az olvasást, és az olvasottak feldolgozását. Kevésbé a szerző okossága és műveltsége tűnik ki, mint az, hogy kellően otthonosan kezeli témáját ahhoz, hogy olvasójában elősegítse a felismeréseket és megértéseket. Ez a tanulmány segít leginkább annak fejlesztésében, ahogyan látom és kezelem a klienseimet, illetve a velük való kapcsolatot.

Az a gondolat emelkedik ki számomra leginkább a tanulmány hatására, hogy a kötődés a környezetnek megfelelő önszabályozást biztosítja, és ha ez sérült, akkor a terápiás kapcsolat valamelyest helyreállíthatja, feltéve, hogy a terapeuta bírja a gyűrődést.

A szakmai közélet anyagai közül számomra a körkérdés a legaktuálisabb. Kiváló leltár és összehasonlítás abban a tekintetben, hogy az egyes szakmai műhelyekben milyen képzés, felkészítés folyik, és hogyan látják a piacot. Elősegítheti a szakmai szervezetek versenyét és együttműködését is. Nem teljes a kép, nem minden, a piacon megjelenő képző műhelyt kérdeztek meg.

A legizgalmasabbnak Horgász Csaba írását találom az iskolapszichológiáról. Azt a benyomásom, hogy keserves személyes tapasztalatait alaposan végiggondolta, rendszerben értelmezi és értékeli tisztán, higgadtan. Bízom benne, hogy jönnek vélemények, és ezzel hozzásegíti ezt a szolgáltatást a fejlődéshez.

A könyvismertetők alapján meg fogom venni a tanácsadás és terápia összehasonlításáról szólót, azt feltételezem, hogy a tanításban jól használható. Annak pedig nagyon örülnék, ha Geissler- Heisterkamp „opus magnum”-ját az analitikus testpszichoterápiáról valaki lefordíttatná és kiadná.

A Pszichoterápia egyenletesen magas színvonalú szakmai folyóirat. Számomra, akinek szervezetfejlesztői és Gestalt terápiás képzettsége van, sok olyan kifejezés található, amelyek inkább az analitikus szakmai zsargonhoz tartoznak. Ezek némelyikének utánanéztem az interneten, némelyike nem érdekel, és némelyikét fölöslegesnek is gondolom.

Ha a Pszichoterápia meg akar maradni elsősorban a klinikum elit szakmai folyóiratának, akkor ennél jobb nem is lehetne. Ha nyitni akar olyan tanácsadó szakemberek felé, akik nem a klinikumban képződtek, akkor fontos tudni, hogy a folyóirat cikkeinek nyelvezete elidegenítő. Javaslatom nincs, ez stratégiai döntés.

Racionalitás és varázslat a szervezetben (2009.08.28)

Nemrégiben le kellett adnunk egy, a Gestaltról szóló tanulmányt egy humán erõforrás vezetőknek szánt kiadványba, és a szerkesztõ a cikkbe olyan változtatásokat is betett, amelyek racionálisan egyértelművé varázsolták a leírt összefüggéseket. Ez lehet, hogy megfelelt az õ igényeinek, de az is lehet, hogy tudja, hogy az üzleti világ a racionalitást, az azonnal megérthetõ összefüggéseket kedveli.

Nehéz idők járnak a szervezeti tanácsadókra: a legutóbbi időkig a magyar szervezetek – teljesen érthetően – nem látták értelmét annak, hogy szervezetfejlesztőt alkalmazzanak. Elég volt nekik a működésük technikai feltételeinek fejlesztése, az életben maradás a hullámzó gazdaságban. Még ha tudták is, hogy problémákkal megterhelten vezetik a cégüket, miért bajlódjanak még egy szervezetfejlesztővel is, aki a sztereotípia szerint amúgy sem csinál mást, mint elkéri az órádat, hogy megmondja, mennyi az idő.

De nemcsak a magyar gazdaságban jelent nehézséget munkát szerezni azoknak, akik vezetők számára kívánnak tanácsot adni, hanem a nyugati gazdaságokban is, a most már évek óta húzódó recesszió miatt. Persze fel is merül a kérdés, hogy ha a gazdaságok nem lettek jobbak, akkor valóban mi is az értelme szervezeti-vezetési tanácsadót alkalmazni.

Egyre erősebb a meggyőződésünk, hogy ahogy a lineáris és hierarchikus racionalitással felépített szervezetek egyre kevésbé fognak tudni megfelelni a komplex kihívásoknak, úgy igaz ez az ilyen jellegű tanácsadásra is. Azok a szervezetek tudnak kellő rugalmassággal reagálni a környezeti feltételek változására, amelyek megengednek maguknak némi rendezetlenséget, sokszínűséget, és nem kizárólag észérvekkel megmagyarázható folyamatokat. Az a tanácsadási kultúra hoz hosszú távon elégedettséget és eredményt, amely az ok-okozati logikán kívüli dimenziókat is be tudja hozni a képbe, és mozgósítani képes.

A Gestalt

A tanulás nem más, mint annak felfedezése, hogy valami lehetséges. A tanítás annyit jelent, mint megmutatni másoknak, hogy valami lehetséges.” Fritz Perls

A Gestalt orientációjú tanácsadás legyen szó pszichoterápiáról vagy szervezeti munkáról, a teljességet keresi. Amikor a negyvenes években Németországból először Dél Afrikába, majd az Egyesült Államokba menekült Fritz Perls ragaszkodott az eredeti német Gestalt szóhoz, ahelyett, hogy egy, az angolul beszélők számára könnyen befogadható szót keresett volna, akkor az „értelmes egész”, a teljes képre törekvés szavát kívánta megtartani.

A Gestalt vagy alaklélektani irányzatot a pszichológiában az 1920-as években dolgozták ki, amikor az első világháborúban fejsérült katonákat vizsgáltak, akik részelemekből nem tudtak összetenni értelmes képet. Akkor ismerték fel, hogy amikor egészségesen működünk, akkor a meglévő információk alapján, legyenek azok bármilyen töredékesek, valamilyen egészleges értelmezést hozunk ki. Találkozunk valakivel, és rokonszenves az első pillanattól, de az is lehet, hogy hasonló módon beszél, mint előző, nem kedvelt főnökünk, és kerüljük vele a további találkozásokat. Korábbi tapasztalataink alapján kiegészítjük, és értelmezhetővé tesszük a képet, létrehozunk egy értelmezhető alakot, németül: Gestaltot.

Úgy szervezzük élményeinket és gondolatainkat, hogy azok értelmezhető alakot adjanak ki. Ennek megfelelően mindenkinek másként jelenik meg a valóság. Ezért a kérdés nem annyira az, hogy ez a szubjektív valóság mennyire felel meg az objektívnek, mert nem is hisszük, hogy nekem mint tanácsadónak objektívebb a világról alkotott képem, mint ügyfelemnek. Sokkal inkább az a kérdés, és ezen dolgozunk ügyfelünkkel, hogy az ő „alakja” mennyire segíti abban, hogy a rendszere hatékony kapcsolatban legyen környezetével, illetve alrendszerei egymással.

Ezzel el is értünk egy másik fontos jellemzőhöz, mégpedig ahhoz, hogy a Gestalt felfogás rendszer-szemléletű. Minden személyt, csoportot, illetve szervezetet olyan rendszerként értelmez, amely legjobb tudása szerint szerveződik, és lép kapcsolatba a környezetével. Megformál egy alakot, gestaltot, amely tisztán kiemelkedik a kissé elmosódott háttérből.

Például az a gestalt, amely szerint egyik multinacionális nagyszervezetünk működik, az, hogy „elsők vagyunk.” Számukra minden erről kell, hogy szóljon. Ehhez képest minden egyéb tényező kevésbé tisztán érzékelt „háttérként” jelenik meg, és kevésbé tudatosított. Az „elsők vagyunk” alakjának megfelelően folytat agresszív piaci politikát, és rendel alá e kép fenntartásának minden egyéb szempontot, például alrendszerei működését.

Ha a rendszer környezetével kialakított kapcsolata nem hozza a kívánt eredményeket, és ez a tény fontossá vált annyira, hogy tanácsadó közreműködését igénylik, akkor a tanácsadó feladata olyan tényezők tudatosítása, amelyek eddig háttérbe szorultak a rendszer tagjai számára. Ha ez megtörténik, és új vagy módosított gestalt keletkezik, akkor a rendszer már ennek megfelelően fog működni. Ebből következik, hogy a tanácsadónak tulajdonképpen alig van más dolga, mint olyan tényezőkre felhívni a figyelmet, és az ezekkel kapcsolatos tudatosságot erősíteni, amelyek eddig is jelen voltak, de mondhatni „takarásban”. Ha kialakul a közös kép, akkor a rendszer már megteszi azokat a lépéseket, amelyeket hasznosnak tart.

Egy tanácsadás során kialakult az a helyzet, hogy az ügyfelek és tanácsadók csak tolmácson keresztül beszélhettek egymással. A tanácsadók a második alkalommal szó nélkül elhelyezkedtek abba a helyzetbe, ahogy előzőleg ügyfeleiket látták. Az ügyfeleknek egy pillanat alatt világossá vált a hierarchikus és a kommunikációt gátló elrendeződésük, és innen kezdve pontos képük volt arról, miért nem haladnak előre az elképzeléseikkel.

A rendszer önmozgása az új alaknak megfelelően tetten is érhető, amikor például valamit megbeszélünk egy ügyféllel, egyetértésre jutunk vele valamilyen tekintetben, és amikor újra találkozunk, akkor már egészen mást képvisel. Ez a helyzet sok tanácsadónak csalódást okoz, és az ügyfél megbízhatóságát vonja kétségbe, de értelmezhető úgy is, hogy ügyfelünk figyelembe vett olyan környezeti szempontokat, amelyek a korábbi megbeszélésen kialakított közös képre nem hatottak, azaz a rendszer és a környezet kapcsolatát egymáshoz igazította. Minden beavatkozás változás-kezelés része. A hagyományos felfogás szerint tisztán kell érteni, hogy mi a probléma a jelenlegi helyzettel, meg kell határozni, hogy hova akarunk eljutni, aztán kidolgozni az útvonalat, és menni rajta. Sok tapasztalatunk van ezzel az eljárással, és sok gondunk is az eredményességével.

A Gestalt felfogásban dolgozó tanácsadók egy másik fontos alapelve a „változás paradoxona” nevet viseli. Ezt Arnold Beisser a Gestalt terápia egyik alapítója dolgozta ki, és azt mondja, hogy „változás” akkor következik be, amikor valaki azzá válik, ami, és nem, amikor az próbál lenni, ami nem.” Azaz nem meggyőznünk kell az ügyfelet arról, hogy melyik út a számára megfelelő, és hogyan kell azon végégmenni, hanem a fennálló, a status quo teljes elfogadásával kezdődik az igazi változás.

A Gestalt modell

A tapasztalat nem az, ami történik veled, hanem az, amit kezdesz azzal, ami történik veled.” Aldous Huxley

A Gestalt terápia volt az első, amely az egészséges folyamatot definiálta, és ehhez képest határozza meg a patológiát. Az egészséges folyamatot a lényegében máig egyetlen és ránézésre igen egyszerűnek látszó modell mutatja meg.

A Gestalt tapasztalati, illetve élmény modellje.

Érzékelés
Tudatosítás
Energiamobilizálás
Akció
Kontaktus
Értelmezés
Visszavonulás

A folyamatban, ha zavartalanul zajlik, két értelmezési, Gestalt-formálási fázis van. Vegyük azt a példát, hogy meglátunk valakit (érzékelés), és felismerjük, vagy rokonszenvesnek találjuk (tudatosítás). Itt adunk először jelentést annak, amit érzékszervileg felfogtunk. Úgy döntünk, hogy megszólítjuk (energia-mobilizálás). Ez meg is történik (akció), és teljes figyelmünkkel beszélgetni kezdünk (kontaktus). A figyelem nemcsak ráirányul, hanem saját érzéseinkre is eközben, azaz nemcsak vele lépünk a folyamat során kontaktusba, hanem saját magunkkal is. Ha ez valódi kontaktus, akkor ebből valamilyen mértékben megváltozva, „tanultan” jövünk ki, egy újabb jelentéssel, értelmezéssel, valamiféle elégedettséggel gazdagabban (értelmezés). Ez teszi lehetővé, hogy le tudjuk zárni, és ebből a kapcsolatból ki tudjunk vonulni (visszavonulás), egyben nyitottá téve magunkat egy újabb ciklus lefolytatására.

A hullámvonal az energiaszintet jelzi, azaz a rendszernek egészséges folyamat esetén az akció és a kontaktus tájékán legmagasabb az energiaszintje, és a visszavonuláskor visszavonja energiáit is ettől a kapcsolattól. A magas energia szükséges a cselekvéshez, az alacsony energia szükséges ahhoz, hogy nyitottakká tudjunk válni egy újabb ciklusra.

Nagyon fontos elem a kontaktus. Ez az a történés,

  1. amelynek során önmagunknak vagy másnak az „érintettsége”, „megismerése”, „elérése” jön létre

  2. amelynek során érdekes, befogadható tárgyak észlelése és feléjük irányuló magatartás zajlik

  3. amely különbözik az együttsodródástól vagy önmagunk feladásától, azaz

    a.) határjelenség,
    a leggazdagabb momentumaiban élményt élünk át önmagunkról és a másikról, és
    energiacsere történik

    b.) nem jelent kölcsönösséget vagy azonos érdeklődést, érzelmet, stb. az élmény
    mindkét oldalán

  4. lényeges része a tanulás és változás folyamatának

    a.) saját magunk és a világról alkotott képünk változását jelenti: nem jelentheti a
    változatlanul maradást
    b.) ezen keresztül éljük át önazonosságunkat
    c.) A fejlődés úgy is értelmezhető, mint a kontaktus-képesség kiterjedése

Az élmény-ciklus éppen úgy értelmezhető egyszemélyes, mint szervezeti rendszerekre vonatkozóan. A személyes ciklus elég nyilvánvalóan végigkövethető például egészséges szexuális vonzódás és kapcsolat esetén. Úgyanígy jól felismerhetjük a blokkokat is, amelyek megakadályoznak akár a tudatosításban, az energia-mobilizálásban vagy a kontaktus létrejöttében, esetleg a lezárásban és visszavonulásban.

A ciklus működése nem kevésbé látható vállalati rendszerekben. Mondjuk egy szervezet tagjai rosszul érzik magukat, összeszorul a gyomruk, amikor hétfőn dolgozni mennek (érzékelés). Zajlik a folyosói egyeztetés, hogy mit is jelent ez (tudatosítás). A tudatosításnak több szintje lehetséges, az is, amikor vezetői értekezleten beszélnek róla, vagy amikor a tanácsadó jelez vissza egy diagnózis fázist követően, és közösen keresik az értelmezést.

Döntés születik arról, hogy milyen lépéseket kell tenni, és a helyzetről, illetve a szükséges lépésekről szervezeti szinten egyeztetés zajlik (energia-mobilizálás). Létrejönnek akciócsoportok, terveznek (akció), és kapcsolatba lépnek a szervezet különböző egységei egymással, és lépéseket tesznek a helyzet javítására (kontaktus az alrendszerek között, illetve a teljes rendszer és környezete között). Megállapítják, hogy mire jutottak, illetve milyen célokat nem értek el (értelmezés), és milyen következtetéseket vonnak le ebből. Lezártnak tekintik a témát, és egy újabb felé fordulnak (visszavonulás). Ezen a példán az is nyomon követhető, hogy a rendszer részei különböző fázisokban tarthatnak. Amikor a vezetői csoport kommunikálja a változást, akkor az számára már az akció, illetve kontaktus fázisa lehet, míg a szervezet többi része számára esetleg még csak a tudatosítás. Ha ezek a fázisok és energiaszintek tartósan eltérnek egymástól, nem hangolódnak össze, nem sok esély van a sikeres változásra.

Rengeteg ponton blokkolódhat ez az egészséges folyamat, és a Gestalt alapon dolgozó tanácsadó természetesnek is tekinti ezeket a blokkokat, mondhatni, ha nem lennének, nem is lenne rá, mint külső támogatóra szükség. Ezen blokkok felismerése, és a velük való munka az egyik legizgalmasabb és legnehezebb része a tanácsadói feladatnak, amelyről a következő részekben lesz szó.

A Gestalt orientációjú tanácsadó alapfeladatai

„Én magam mindig kész vagyok tanulni, még ha nem is mindig vagyok felkészülve arra, hogy tanítsanak.” Winston Churchill

Ahhoz, hogy a Gestalt modell szerinti egészséges folyamathoz segítsük ügyfelünket, a következő alapfeladatokat kell ellátni:

  1. Belépni a rendszerbe, megfigyelni, és szelektíven megosztani, amit érzékszervi úton észleltünk, ilyen módon megalapozni a jelenlétünket a rendszerben

    A Gestalt irányzat nagyon erőteljesen dolgozik az érzékszervi úton gyűjtött adattal, és ezek visszajelzésével, akár értelmezés nélkül. Sokkal erőteljesebb, amikor azt a megfigyelésünket közöljük ügyfelünkkel, hogy húzogatja a karján a bőrt, mintha azt mondjuk, hogy idegesnek látszol. A tanácsadásaink és a tanításaink során éljük át újra és újra, milyen nehéz nem az interpretációt közölni a másikkal, hanem megmaradni a megfigyelt adat egyszerű közlésénél. Amikor viszont sikerül ezt tennünk, nagyon nagy hatást tudunk elérni. Éppen ezért is fontos a válogatás, csak a legfontosabbnak tűnők közlése.

  2. A saját élményeinkkel (érzések, gondolatok, észlelések) is kapcsolatot teremteni, ezeket is szelektíven megosztani, ilyen módon is megalapozni a jelenlétünket a rendszerben.

    Az ügyfél annál inkább érzi, hogy jelen vagyunk az ő számára, minél inkább jelen vagyunk a magunk számára is. Nagyon értékes információ, amikor elmondjuk, hogy az adott pillanatban mit élünk át. Egyszer, mikor egy cégvezetőnek azt mondtam, hogy a beszélgetésünk során elbizonytalanodtam, hogy mit is akar tőlem, azt válaszolta: “látod, ezt csinálom a beosztottaimmal is.” És innen kezdve tudtunk arról beszélni, hogy hogyan változtatja a követelményeit percről percre.

  3. Az ügyfélrendszer energiájára összpontosítani, és a közös gestaltok megjelenésére vagy hiányára, mindenhol, ahol energia keletkezik: ilyen módon támogatni az energia mobilizálást, hogy valami megtörténhessék.

    Annak felismerése és tudatosítása, hogy egy adott témánál milyen energiaszinten van az ügyfél, és milyen energiaszinten mi magunk, sok gyakorlással, leellenőrzéssel fejleszthető. Ez fontos forrás a tanácsadói munka számára, mert a Gestalt felfogása szerint azon a ponton kell a beavatkozást megvalósítani, ahol magas az energiaszint. Már volt korábban arról szó, hogy az alrendszereknek is lehet különböző az energiaszintje. Azt is fontos tudni, hogy amikor beavatkozunk az egyik alrendszer területén, az hat a másik alrendszer energiaszintjére is.

  4. Tiszta, jelentésteli, erős kapcsolat létrejöttét támogatni az ügyfél rendszer tagjai között, beleértve a kapcsolatot velünk is.

    A tanácsadó működésével modellt nyújt ügyfelének. A tiszta, egyértelmű, megfigyelésekkel megalapozott kommunikáció, az elfogadó, ugyanakkor szelíden konfrontáló magatartás olyan minta, amelyből az ügyfelek észrevétlenül tanulnak. Különösen hasznos, ha a tanácsadói csoport tagjai konfliktusuk kezelését tudják mintaként szolgáltatni. Nem a technikák, hanem a hiteles magatartás tanít.

  5. Abban segíteni az ügyfélrendszer tagjait, hogy az egyes munkafázisok (mint a ciklus egyes egységei) folyamatáról minél tudatosabb képük legyen, és hogy megtanuljanak ezen fázisokon végigmenni, beleértve azt is, hogy le tudjanak zárni problémákat és lezáratlan ügyeket.

    Ügyfeleink általában nagyon otthonosan mozognak az együttműködés tartalmi kérdései között, és nagyon nincsenek otthon a folyamat témáiban. Ha valamit mi mint tanácsadók értékként be tudunk vinni a rendszerükbe, akkor az annak tudatosítása, hogy hogyan zajlik az együttműködés, milyen szépségei vannak, és milyen hiányosságai.

    Amikor például felhívjuk a figyelmüket olyan adatokra, mint az ő energiaszintjük az egyes témák felvetésekor, vagy a saját energiaszintünk, ez olyan tanítás lehet, ami nem hat kioktatásként, ezért nem indít be ellenállást.

Felvethető, hogy talán csak a megfogalmazások különböznek a Gestalt és a más alapon működő tanácsadó között. Tudjuk, hogy a megnevezések is már jelzik a hangsúlyokat, amúgy valóban sok tekintetben hasonlít, és néhány más tekintetben különbözik az, ahogy ezt a munkát végezzük.

Érdemes kiemelni néhány különbséget a szokott módon és a Gestalt orientációval dolgozó tanácsadó működésében:

Általában a szervezeti tanácsadók

Analizálnak és „objektíven” értékelnek

A rendszer belső elemeinek javítására törekszenek, szakmailag elfogadott elvek alapján

A változás kényszerét és vonzerejét hangsúlyozzák, ezzel támogatva a változást

Harcolnak az ellenállással

Gestalt orientációjú tanácsadók

A kép teljességét keresik, elfogadva, hogy pillanatnyilag ez a jó, szubjektív valóság

A rendszer és környezete hatékonyságának javítására törekszenek, a rendszer és a környezet aktuális energiái alapján

A status quo elfogadását hangsúlyozzák, ezzel támogatva a változást

Támogatják az ellenállást

A fenti pontok közül talán csak az utolsóról nem volt szó, s az, hogy a Gestalt alapon dolgozó tanácsadó támogatja az ellenállást, önmagában elég döbbenetesen hangozhat valakinek, aki kellő energiával szereti belevetni magát egy szervezet változási folyamataiba.

Tapasztalataink szerint egy ilyen belelendülés, és együttsodródás a változást legenergikusabban akarókkal nagyon kielégítő érzéseket kelt bennünk, mindaddig, amíg a folyamat le nem áll, a vártnál korábban, vagy el nem laposodik, jelentőségét nem veszti.

Hogy miért is támogatjuk az ellenállást, arról később még lesz szó, itt csak annyit, hogy amikor azt mondjuk, hogy a tanácsadó támogatja az ellenállást, akkor arról van például szó, hogy annak, amit a változás akadályának látnak, a jó oldalát emeli ki, az értékét, a hasznát. Ezt téve, segít elfogadni azt, ami van (status quo), és paradox módon, anélkül, hogy ő beszélne róla, segíti az ügyfélben tudatosítani a károkat, hátrányokat.

Most érdemes megnézni, hogy hogyan is végzi a feladatait az a tanácsadó, aki Gestalt
orientációval dolgozik.

Jelenközpontúság – az itt és most

Az ember néha szélvédő, néha meg bogár.” Mark Knopfler

A Gestalt irányzat mind a terápiában, mind a szervezetfejlesztésben elsősorban a jelenből, és az érzékszervileg most felfogható jelenségekből indul ki. A tanácsadó „körülnéz” a szó valóságos értelmében. Nem összpontosít egy témára, mert ha ezt teszi, lehet, hogy az adott témát nagyon jól felméri, de kizár olyan információkat, amelyek aztán új megoldásokhoz vezethetnek. Sokkal fontosabb, hogy „pásztázza” a környezetet, vegyen észre olyan apró jeleket, amelyek elkerülik a figyelmünket, amikor egy dolgot akarunk minél teljesebben és mentálisan megérteni. Ebből következik, hogy nem pusztán a szavak értelmével foglalkozik, amikor valakivel beszélget, hanem a hangszínnel, megállásokkal, gesztusokkal, izomtónussal. A beszélő teljes viszonyulását az elbeszélésben közölt személlyel vagy helyzettel kapcsolatban ezek a tényezők sokkal inkább közvetítik, mint a megszokottan használt szavak. Ez pedig többet elárul a status quo-ról, és teljesebb jelentéshez segít hozzáférni.

A megfigyelések nemcsak a külső jelenségekre, hanem a tanácsadó belső folyamataira vonatkozóan is fontosak. Azzal a felfogással dolgozunk, hogy a tanácsadó legfőbb eszköze önmaga, és nagyon tudatában kell lenni, hogy hogyan hat rá az ügyfél személye, magatartása és környezete. Ehhez az kell, hogy teljességgel jelen legyen önmaga és az ügyfél számára, illetve vegye észre, amikor kilép.

Azt is észre kell venni, és tudatosan alkalmazni, hogy a tanácsadó megjelenése és működése hogyan hat az ügyfél személyére, illetve az ügyfélrendszer egészére. Gyakorlatilag amint egy tanácsadó betette a lábát egy szervezetbe, attól a pillanattól hat arra. Elterjed a híre, találgatások kezdődnek, hiszen az emberek értelmezhető képet kívánnak kialakítani a töredékes információból. Beszélünk valakivel, az ebből valamit továbbad másoknak, már megszűrve a saját világán keresztül, és így máris zajlik a tanácsadó beavatkozása a szervezet életébe, jórészt az ő tudatán kívül.

Mindez sok tudatosságot igényel, de nem analizálást. A Gestalt alapon dolgozó tanácsadó nem törekszik alapos elemzésre, fontosabb, hogy nyitott legyen a benyomásokra, és ezeket tényszerűen, ítélkezés nélkül vissza tudja jelezni az ügyfélnek, akár az értelmezésével együtt, de még fontosabb, hogy előhívja az ügyfél értelmezését, azt a jelentést, amit az ügyfél tesz hozzá az adatokhoz.

Amikor először találkoztunk egy szervezet vezetőjével, feltűnt, hogy mennyire nem formális sem az öltözéke, sem a beszédmódja. Ez nagyon kellemes és megnyugtató volt. Amikor arról beszélt szellemesen, hogy a hivatalos pozíció-megnevezése helyett jobban szeretné, ha egy másik, alacsonyabb rangot tükröző elnevezést használnának, arra a következtetésre jutottunk, hogy nem szeret a pozíciójából eredő hatalommal élni. Ezt vissza is jeleztük neki, amit ő jóváhagyott. Innen kezdve mozoghatok tanácsadóként viszonylagos biztonsággal abban a kultúrában, amit ő vezetőként ilyen módon meghatároz, és amire feltevésünk szerint az lehet jellemző, hogy oldott légkörben dolgoznak az emberek, de nem feltétlenül érzik magukat biztonságban az egyértelmű korlátok hiánya miatt. Ha tovább dolgozunk együtt, az embereivel való beszélgetésből kell további információt szerezni ahhoz, hogy ezt a feltevést megalapozottnak lássuk, és kiindulásként kezeljük az ő vezetési stílusának fejlesztésében való támogatáshoz.

Ahhoz, hogy ne mi elemezzük ki a látottakat, hanem fogadjuk el valóságként, ahogy ügyfelünk értelmezi azokat, hinni kell abban, hogy

  1. az ő képe az ő helyzetében releváns, és

  2. képes ezen változtatni, ha látja annak értelmét,

  3. képes fejlődni, és meghatározni a saját fejlődési sebességét, és ez a legjobb neki.

Ha egy tanácsadó erre a hitre nem képes, akkor működése nyomán az ügyfél azt éli meg, hogy olyan irányba, azzal a sebességgel nyomják őt, amely nem az ő iránya, nem az ő sebessége, és előbb-utóbb ki fog jönni e nyomás alól. Én magam is megéltem korábban olyan ügyfélkapcsolatokat, amelyek egyszer csak váratlanul megszakadtak.

A tanácsadó-ügyfél munka egy közös tánc, amelynek lépéseit közösen próbálgatják, ügyfél és tanácsadó. És arra is fel kell készülni, hogy a zene és a tánclépések a tánc közben változnak.

Rendszerszemlélet

A láb érzi a lábat, amikor a láb érzi a földet. Buddha

Rendszerként tekintünk önmagunkra, az ügyfelünk személyére, a vezetői csoportra, az egyes osztályokra, a szervezet egészére, vagy akár két, egymással bizalmas kapcsolatban lévő kulcsszemélyre. Ezek olyan, viszonylag zárt egységek, amelyek kapcsolatban vannak a környezetükkel, és ennek a kapcsolatnak a hatékonyságát célszerű javítani.

Egy kiskereskedelmi vállalatnál dolgoztunk, ahol kiderült, hogy a központ és a boltok között nagyon feszült a viszony. A központ önfenntartó zárt rendszerként működött, hite szerint minden fontos szakértelmet felhalmozva, és ezért a döntéseket centralizálva. Nem bíztak a boltok vezetőinek döntésképességében, azok pedig úgy gondolták, hogy ők tudják, mi kell a vevőnek, hiszen ők találkoznak velük, ezzel szemben a központ beszerzési politikája mellett nem tudják a vevőket igényeiknek megfelelően kiszolgálni. A központ mint rendszer nagyon élesen húzta meg a határait, a boltokkal mint környezetükkel nem volt eredményes a kommunikáció. Ez a helyzet korlátozta a cég egészét abban, hogy a vevőkkel mint környezetükkel hatékonyan tudjanak együttműködni. Ha ez nem változik, pénzügyileg is mérhető vesztesége keletkezik a rendszer egészének, és hihetetlen mértékű energia szivárog el abban az erőfeszítésben, hogy a központiak fenntartsák zártságuk fontosságának képzetét, a „periférián” lévőknél pedig abban a törekvésben, hogy kiskapukat találjanak.

Említettem, hogy a tanácsadó vagy tanácsadópáros maga is egy rendszer. Ráadásul olyan rendszer, amely modellt kínál az ügyfélnek működés közben, például azzal, hogy pontosan és egyszerűen ki tudja fejezni a saját igényeit, és azt is, hogy mit vár el a partnerétől vagy az ügyfelétől. Ez például nagyon fontos modell a magyar szervezeti kultúrában, amelyre elég általánosan jellemző, hogy elvárjuk a dolgokat, anélkül, hogy pontosan, egyértelműen kifejeznénk, hogy mit is várunk el.

Minden esetben másvalami modellértékű. Egy olyan szervezetben, ahol a tökéletességre törekszenek, és azzal nyomasztják magukat a szervezet tagjai, hogy minden hibát végzetesnek tekintenek, és ezzel rengeteg kárt okozhatnak az egyéneknek is, a szervezetnek is, a tanácsadó azt modellezheti, hogy hiba elkövethető, kimondható, és ha szükséges, javítható.

Ahhoz, hogy a tanácsadó modellként szolgáljon a szervezet számára abban a tekintetben, ami hiányzik a rendszerből, ahhoz neki valamelyest különbözőnek, idegennek kell lennie, nem olvadhat be a szervezetbe. Persze kiáltóan más sem lehet, mert akkor a modell a furcsasága miatt nem hat. Emiatt maga a tanácsadó is folyton változik valamelyest, egyre többet mutat meg a hiányzó elemből.

Szelíd konfrontáció

Ha továbbra is azt hisszük, amit mindig is hittünk, akkor továbbra is azt tesszük, amit mindig is tettünk. Ha pedig továbbra is azt tesszük, amit mindig is tettünk, akkor továbbra is azt kapjuk, amit mindig is kaptunk.” Marilyn Ferguson

A Gestaltot konfrontatív eljárásnak tartják, nem véletlenül, hiszen a tanácsadó dolga a megtapasztalt jelenségeket szelektíven megosztani az ügyféllel. A szelektivitás azt jelenti, hogy nem mindenről számol be, amit lát, hall, átél, hanem csak arról, amit az adott pillanatban a legfontosabbnak tart kimondani. Nem áraszthatjuk el ügyfelünket olyan mennyiségű információval, amit nem képes feldolgozni. Nem azért nem képes minden információt feldolgozni, mert szellemi képességei ne lennének meg erre, hanem azért, mert ezekhez neki, mint a rendszer tagjának érzelmei kötődnek, és az érzelmileg telített információból csak korlátozott mennyiséget tudunk befogadni.

Minden rendszernek megvan a maga energiaszintje, és ezen a tanácsadó nem tehet erőszakot. Figyelni kell, tiszteletben tartani, időnként akár kimondani, és abban a sebességben haladni, amelyre az ügyfél-rendszer abban a pillanatban képes.

Amikor azt mondom, hogy a megtapasztalt jelenségeket a tanácsadó megosztja az ügyfelével, akkor ezt úgy értem, hogy azokat is, amelyek a saját rendszerére vonatkoznak. Egy vezető sokat tud kezdeni azzal a tudással, hogy az ő működése hogyan hat rám, mert beosztottaitól ezt közvetlenül valószínűleg sosem fogja megtudni.

A Gestalt különbözik tehát azoktól a tanácsadási felfogásoktól, amelyek elsősorban kérdésekkel operálnak, illetve azoktól, amelyekben a tanácsadó úgy viselkedik, mintha ő objektív, karcolásmentes tükör lenne az ügyfél számára, amelyben még torzulások sincsenek. Az, ahogy a tanácsadó tudatosítja az átélt jelenségeket, legalább annyira szól az ő múltjáról, mint az ügyfél jelenéről. Ezt lehet hiányosságnak is értelmezni, de ha úgy vesszük, éppen ezért tudhat a tanácsadó sokat nyújtani ügyfelének.

Ehhez az kell, hogy az átélt élményeket a tanácsadó el tudja fogadni, fel tudja dolgozni, és képes legyen arra, hogy az ügyfelének elmondott visszajelzések többnyire értékelésmentesek legyenek. Azaz ne érezze úgy, hogy valamely jelenség vagy valamely érzés önmagában jó vagy rossz. Ezek a jelenségek vagy érzések adatok az ő számára, információt nyújtanak, de csak akkor, ha nem zárja el magát előlük. És ha elmondja az ügyfelének, ugyanilyen elfogadóan, akkor annak számára is információ lesz, amivel tudni fog kezdeni valamit.

Egyik ügyfelemmel már évek óta dolgozom, de minden évben csak egy rövid ideig, majd a következő évben megint hív. Ilyenkor beszámol arról, hogy az elmúlt időszakban, amikor nem találkoztunk, mi történt velük. Egyszer, amikor ez történt, csalódott, frusztrált lettem, úgy éreztem, hogy semmi eredménye nem volt a közös munkának, mintha ugyanott tartana, mint egy évvel korábban. Ezt mondtam neki. Nagyon jó beszélgetés lett belőle, amelyben ő elmondta, hogy miben volt számára jelentősége a közös munkának, én pedig megértettem és elfogadtam tanácsadói korlátaimat a szervezetre történő hatásban.

Éppen az értékelésmentesség miatt a Gestalt alapon dolgozó tanácsadó konfrontációja egyfajta szelíd konfrontáció, ügyfele azt érzi, hogy a tanácsadó kemény és egyszerre támogató is az adott helyzetben. Ez biztonságot sugároz, és ugyanakkor inspiráló a számára.

Fontos eleme a konfrontálásnak az, hogy adatszerű tényeket közöl, többnyire meghagyva az ügyfélnek az értelmezést, és mindig meghagyva neki a döntést az értelmezésről. Az ügyfél joga azt eldönteni, hogy egy adott, problémának értelmezett helyzetet meg akar-e változtatni vagy nem. Az adatszerű tények közé tartoznak a szubjektív adatok is, mint a tanácsadó aktuális érzései.

Tapasztalataink szerint az ügyfelek energiaszintje megnő a konfrontáció hatására, és nem defenzívvé válnak, hanem inkább megnyílnak. A nyitottság és az energiaszint növekedése pedig alapfeltétele bármilyen változásnak.

Az ellenállás támogatása

Az igazi felfedező utazás nem új területek meglelésében rejlik, hanem az új látásban.” Marcel Proust

Az ügyfél megnyílásának az is oka lehet, hogy akik Gestalt orientációval végzik a tanácsadást, azok az ügyfél ellenállását támogatják. Talán úgy a legegyszerűbb az ellenállást megközelíteni, mint a változatlanság fenntartásának ereje. Azokra, akik ezt az erőt kifejtik, nagyon tudnak haragudni azok, akik a változást véghez akarják vinni, köztük legtöbbször a tanácsadó is. A Gestalt orientáció kissé másként tekint az ellenállásra, mint az általánosan elfogadott. Hogy milyen módon, azt a következő pontokban sorolom fel:

  1. Ahol vannak erők a változásért, ott természetes módon léteznek erők a változás ellen is. Ez normális egyensúly, egyetlen rendszer sem viseli el, hogy kibillentsék a sarkaiból. Ahhoz, hogy tartós változást érjünk el egy rendszerben, a változatlanság helyét is meg kell találni

  2. Az ellenállás nem az energia hiánya, hanem egy más irányú energia, érdek, hajtóerő. Az ellenállás sokszor passzív magatartásként, cselekvéshiányként jelenik meg. A késések, a késői teljesítések, hiányzások tartós megjelenése utal az explicit módon nem kifejezett ellentétes érdekekre, melyekkel foglalkozni kell.

  3. Az ellenállás szükséges az önszabályozáshoz, a rendszer határainak fenntartásához. Minden egészséges rendszerben van önfenntartási ösztön. Ha minden fontos korábbi jellemzőt megváltoztatunk, az olyan radikális változás, hogy egy új rendszer létrehozásáról beszélhetünk. Ez nagyon sok sérüléssel jár, nagyon elszántnak kell lenni, aki ilyenbe vág bele.

  4. Amikor tudatosan választjuk, akkor az ellenállás egészséges. Van, amikor pontosan arra van szükség, hogy ne vegyünk észre dolgokat, hogy kitérjünk egy fontos kérdés megválaszolása elől, hogy más személyben vagy más szervezetben lássuk azokat a tulajdonságokat, amelyeket magunkban vagy a mi szervezetünkben nem szeretünk. Ezekre éppen azért van szükségünk, mert személyes és szervezeti egészségünk csak bizonyos fokozatossággal képes elviselni a változást, a konfrontálást, a kihívásokat.

  5. Az ellenállást tisztelni kell, nem idegenként és elpusztítandóként tekinteni. Az előzőekből következik, hogy az ellenállás a szervezet védelmét szolgálja. Ezért tiszteletben kell tartani.

Ugyanakkor azt is világosan kell látni, hogy az ellenállás gátolja a változást, ami pedig feltétele annak, hogy a szervezet hatékony kapcsolatot teremtsen a változó környezettel. Itt jól megragadható az a jelenség, amit minden, szervezetben dolgozó vezető napról napra átél, hogy ellentmondó körülmények között kell nagyon jól lavíroznia, mintha egy sziklákkal szegélyezett szűk szoroson kellene a hajóját átirányítania, ráadásul azon megnyugtató hit nélkül, hogy egyszer csak a nyílt és békés tengerre ér.

Vannak szervezetek, ahol az ellenállás erői éppen akkorák, mint a változás erői. Mindkét oldal sok energiát fordít a maga oldalának győzelmére, és a szervezet nem mozdul semerre, mintha beragadt volna a sárba.

Egy korábbi ügyfélcégben a cégvezetőnek nagyon erős meggyőződése volt, hogy a tervezett változást mindenkinek támogatnia kell, és hogy ehhez az embereket meg kell győzni. Ezért mindig azokkal foglalkozott, akik nem támogatták a meghirdetett változásokat, minden energiáját rájuk fordította, nem foglalkozva azokkal, akik a változások élén voltak. Azok aztán egy idő után belefáradtak a kilátástalannak tűnő küzdelembe, és feladták. Ők megkeseredtek, az ügyvezetőnek szívpanaszai vannak, a valaha jó nevű cég egyre rosszabb pozícióba kerül a versenyben. Az ügyvezető ellenállása abban mutatkozott meg, hogy csak az ellenállókkal foglalkozott, így mintegy őket támogatta, noha teljesen szándékán kívül. Ugyanakkor ebben a példában a tanácsadók bizonytalansága is megragadható, hiszen mi nem támogattuk őt eléggé az értékeinek megfelelő magatartás megtalálásában, és féltünk őt konfrontálni azzal, amit ténylegesen csinál, szemben azzal, amit hisz, hogy csinál.

Ezt a példát azért is hoztam fel, hogy ne legyenek kétségeink afelől, amit amúgy is tudunk, nevezetesen, hogy a tanácsadóban magában is megjelenik az ellenállás. Ha erről visszajelzést kap, az nagy érték, hiszen ha a saját ellenállását, sémáinak merevségét nem ismeri fel, az akadályává válhat az együttműködésnek, a változásnak.

Az ellenállás támogatása ahhoz vezet, hogy az ügyfél maga birkózik meg a saját ellenállásával, hiszen neki válik fontossá a változás. Ez eredményesebb, mint amikor a tanácsadó birkózik az ügyfélével, és ez annyi erőfeszítésébe kerül, hogy közben észre sem veszi a sajátját, mintha ő mentes lenne ilyenektől.

Egy tulajdonos-ügyvezető panaszkodott, hogy milyen jó rendszereket hoz létre a cégben, és a munkatársak megkerülik ezeket, vagy nem használják, és össze-vissza, áttekinthetetlenül csinálják a dolgukat. Amikor újrafogalmaztam, amit hallottam, azzal, hogy milyen nehéz lehet neki, hogy egy jobban strukturált szervezetet akar kialakítani, és ez nem megy át, akkor ő egészítette ki azzal, hogy ez bizonyára többeknek nagyon merev, és attól félnek, hogy a régi családias légkör megszűnik. Ezzel ő már meg is találta az ellenállás okát, és innen kezdve lehetett azon dolgozni, hogy hogyan legyen a szervezeti munka strukturáltabb, ugyanakkor maradjon a jó légkör is.

Az átélés fontossága szemben az intellektuális megértéssel

„Becsukom a szemem, hogy lássak.” Paul Gaugain

Mik, akik Gestalt alapon dolgozunk, sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy ügyfeleink megéljék vagy átéljék az élményeiket, változásra vagy változatlanságra ösztönzöttségüket, minthogy mentálisan kielemezzék, megértsék, intellektuálisan elrágódjanak rajta – hiszen ez utóbbit követően általában nem történik semmi. Az analizálás nagyon jó, mert azt az érzést adja, hogy nagyon okosak vagyunk. A hátránya viszont az, hogy korlátoz a cselekvésben. Hányan ismerünk olyanokat, akik éles elmével ízekre tudnak szedni bármit, amit mások megalkottak, de maguk semmit nem alkotnak. Minden alkotás tökéletlen, kitehető a kíméletlen kritikának. Az elemzés gátol az alkotásban.

A Gestalt orientációval dolgozó tanácsadó támogatja ügyfele, illetve az ügyfél-szervezet belső látásának, intuícióinak, élményeinek átélését és kifejezését. Ezzel a felfogással a tanácsadó és ügyfele messzebbre jut, mint a tudományokban oly jártas elemzők.

Ebből következik, hogy sokat dolgozunk képekkel, metaforákkal. Egy kollégám egyszer személyes vezetői tanácsadást (coaching) folytatott ügyfelével. A vezető beszámolt neki, hogy mi mindent akar most rögtön megváltoztatni, mire a kollégám azt mondta neki, hogy ez olyan, mintha helyből akarna tíz métert ugrani. Az adott vezető azonnal megértette, hogy hogyan akadályozza meg magát abban az első kis lépésben, amely a hosszú út megtételéhez vezet.

Az átélés fontossága magára a tanácsadóra is vonatkozik. Nemegyszer kerülünk olyan helyzetbe, amelyet finoman fogalmazva érzelmileg telített helyzetnek nevezhetünk. Az ügyfélcsoport valamely tagja próbálgatja a tanácsadó szellemi vagy lelki erejét, vagy esetleg a szervezeti munkájában felgyűlt haragját, csalódottságát a tanácsadóra vetíti. Sok múlik a tanácsadó felkészültségén, hogy mit kezd ezekkel a helyzetekkel, nagy belső erőre vall, ha magyarázkodó védekezés nélkül képes kezelni az ilyen szituációkat, ráadásul anélkül, hogy közben végleg megharagudna ügyfelére.

A tanácsadó furcsasága

„Ha két ember ugyanazt gondolja, az egyik fölösleges.” Winston Churchill

A tanácsadó nem lehet ugyanolyan mint a szervezet tagjai. Ha éppen olyan mint ők, akkor nincs érték, amit ő visz be a rendszerbe. De nem lehet egészen más sem, mert akkor nem fogadják el őt szakértő segítőnek. Meg kell találni, minden egyes alkalommal újra és újra azt az idegenséget, ami elég ahhoz, hogy odafigyeljenek rá, de azt az azonosságot, ami elfogadhatóvá teszi a tanítását. Minél nagyobb szaktudást észlelnek a tanácsadó birtokában, annál inkább távolodhat el a rendszerben megszokott viselkedésmódoktól. Az, hogy mekkora szaktudást észlelnek, az persze nem pusztán a tudásától függ, hanem az uralkodó sztereotípiáktól is. Ha egy tanácsadó férfi, különösen, ha szemüvege és őszülő haja van, jó eséllyel számíthat arra, hogy nem kell előzetesen bizonygatnia, mennyit tud.

A tanácsadó ilyen értelemben mindig egy kicsit az ajtóban áll. Nincs bent a szervezetben, de nem is lehet nagyon távol tőle. Ezt a sem kívül, sem belül állapotot sokszor igen nehéz megőrizni. Először nehéz lehet elég közel kerülni, aztán nehéz a határokat megőrizni.

Zárógondolatok

Világunkban a vezetést tudománynak tekintik, míg valójában a minőségi vezetés az „ön-tudatosságban” és az emberi kapcsolatok művészetében gyökerezik.” Lynn Frances és Richard Bryant-Jefferies

Tanulmányunkat azzal kezdtük, hogy világunkban, azon belül még inkább az üzleti világban ma a racionalitás az uralkodó irányzat. Ez megfelel a hagyományos férfi-kultúrának, nem is csoda, hogy a csúcsvezetők túlnyomó többsége férfi. Az, amit a Gestalt orientációjú szervezeti tanácsadó bevisz a szervezetbe, sokkal inkább a hiányzó többi oldal, a soft-nak nevezett emberi folyamatok, kapcsolatok, ugyanaz a világ, csak kicsit más megvilágításban. Amit a gestaltos tanácsadó elősegít, nevezhetnénk a görög eredetű, és az Újtestamentumban használt Metanoia szóval is, ami arra utal, hogy ugyanarra a dologra rátekintve, most egészen mást látunk, mint korábban, és ez bennünk lényeges változást idéz elő, amely személyiségünk egészét érinti. Amit a Gestalt orientációjú tanácsadó tesz, az egy ilyen, a mentális újragondoláson messze túlmutató, a magatartást érintő változás. Ehhez nem annyira az objektív valóság megismerését keresi, hanem elfogadja és kiindulópontként veszi ügyfelei sokféle valóság-megközelítését.

Ehhez azt a tanácsadói stílust kell alkalmazni, amely az Edgar Schein-féle felfogás szerint a folyamat-tanácsadás nevet kapta. Ő három tanácsadói modellt hasonlított össze: a szakértői modellt, az orvosi modellt és a folyamat-tanácsadó modelljét. A szakértő tanácsadó kérdésekre pontosan megfogalmazza a választ. A tanultságát és tapasztalatait használva ad egyértelmű javaslatokat egy probléma megoldására. Ez akkor működik, ha olyan tudást visz be a szervezetbe ilyen módon, ami ott hiányzik. Ha ez nem így van, akkor előáll az a helyzet, hogy eddig volt x vélemény egy probléma megoldásáról, most pedig x+1 vélemény van. Az orvoséra emlékeztető tanácsadói magatartás az, amikor a problémákra összpontosítunk, és felírjuk a megfelelő receptet. A Gestalt alapon dolgozó tanácsadó már csak azért sem ezeket teszi, mert egyfelől bízik abban, hogy megvan a szervezetben a kellő bölcsesség, és mert nem problémaként vagy betegségként értelmezi a helyzetet, amiért odahívták, hanem keresi benne azt a hasznot, szépséget, ami fenntartotta, és keresi azt a hiányt, amelyet érdemes kipótolni, hogy jobb legyen a kapcsolat a környezettel.

A germán és angol nyelveken beszélő országokban jelentős csoportjai vannak a Gestalt irányzatát alkalmazó terapeutáknak és szervezeti tanácsadóknak. Amikor a két szerző a Gestalt Institute of Cleveland szervezetfejlesztési képzésén vett részt, a pár magyar tagja próbálta felkutatni, hogy Magyarországon ki mit tud a Gestaltról. A kép meglehetősen lehangolónak tűnt, vagy ha úgy tetszik, inspirálónak, mert itthon alig-alig akadt nyomára, hogy valaki is behatóan ismerné ezt az irányzatot. Egy kolléga idézett valakit, aki szerint a Gestalt úgy szállt el Magyarország fölött, hogy még csak oda sem integettünk.*

Ezért reméljük, hogy azon a képzésen túl, amelyet a szerzők folytatnak, ez a cikk is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar szakmai körökben a Gestalt szépsége és hiányai iránt növekedjék az érdeklődés.

Irodalom:
Beisser, Arnold R. (1970): The Paradoxical Theory of Change. In: Joen Fagen and Irma Lee Shepard (Ed.)
Gestalt Therapy Now.Palo Alto: Science and Behavior Books. 77-80.
Bentley, Trevor (1999): A Touch of Macig in the Business World. In: British Gestalt Journal. June
Kepner, James I. (1999): Body Process. A Gestalt Approach to Working with the Body in Psychotherapy. The
Gestalt Institute of Cleveland Press
Melnick, Joseph – Nevis, Sonia M. (1999): Gestalt Family Therapy. British Gestalt Journal. June
Merry, Uri – Brown, George (1990): The Neurotic Behavior of Organizations. The Gestalt Institute of Cleveland Press
Nevis, Edwin C. (1998): Organizational Consulting. A Gestalt Approach. The Gestalt Institute of Cleveland Press
Pléh Csaba (szerk.) (1972): Alaklélektan
Zinker, Joseph (1977): Creative Process in Gestalt Therapy. Vintage Books, New York

* Mint nemrég megtudtam, az eredeti gondolat forrása Bíró Gyula pszichológus, tanácsadó.

V. Komlósi Annamária : Mi az a Gestalt-terápia (2009.08.28)

Az elnevezés azt sugallja, hogy egy akadémikus lélektani elméletre épülő klinikai pszichológiai módszerről van szó – ám ez így nem pontos. Ami a „terápia” kifejezést illeti, a Gestalt terápia valóban pszichológiai módszer, de nem szigorúan véve klinikai gyógyító eljárás. Bár lelki, kapcsolati, magatartásbeli problémákat segít orvosolni, azt nem a hagyományos gyógyítás értelmében teszi. Ugyanis, míg az orvos, vagy klinikai pszichológus betegségként viszonyul ezekhez a problémákhoz (amiket diagnosztizálni, majd meggyógyítani kell), a Gestalt terápia másként jár el.

A problémákra nem betegségként tekint, hanem rendszer-zavarként. Úgy gondolkodik, hogy az ember a környezetével és a saját testi-lelki folyamataival közös egységet képező rendszer, amely önmagát működteti. Ha probléma van, – a rendszer működésében zavar támad – ezt magának a személynek kell megoldania. A terapeuta csupán segít láttatni a zavar, az elakadás pontjait, és segít „szerszámot” találni a zavar elhárításához.

Ennek a segítő eljárásnak a kidolgozója és névadója a németországi születésű Frederick (Fritz) PERLS volt. Perls azért adta módszerének a Gestalt terápia nevet, mert korának nagy pszichológiai irányzatai közül a lelki működés egészlegességének törvényeit kutató Gestaltlélektan szellemisége állt legközelebb az ő saját emberképéhez. A Gestalt-elmélet legfontosabb gondolata, hogy noha az ember részfolyamatokból tevődik össze, az egész organizmus több, mint a részek összege. Az ember egy olyan „holisztikus egység”, amely az „egész” törvényei szerint működteti és fejleszti önmagát. Ebből következően csupán a részek feltérképezésével soha nem érthetjük meg az „egész” működését. A holisztikus nézőpont szerint probléma esetén nem holmi „meghibásodott részt” kell keresnünk, hanem mindig az egész rendszert kell szem előtt tartanunk, ha a rendszer egészséges működését akarjuk elősegíteni.

Fritz PERLS (1893-1970) szakmai pályafutása orvosi, pszichiátriai és pszichoanalitikus kiképzéssel indult. Bár több éven át dolgozott a Freud-féle pszichoanalitikus technikával, sem a módszer, sem Freud elmélete nem ejtette úgy rabul, mint a Gestalt elveket hirdető neurológus, Kurt Goldstein tanai.

Amikor Perls a fasizmus miatt családjával Dél-Afrikába, majd Amerikába emigrált, – és így fizikailag is távol került az ortodox pszichoanalitikus köröktől – egyre inkább eltávolodott Freud tanaitól, és elkezdte megfogalmazni a saját pszichológiai nézeteit, és kidolgozni a saját terápiás módszerét.

Perls Amerikában szellemi értelemben hazatalált, hiszen az ott egyre népszerűbbé váló humanisztikus és egzisztenciális pszichológia a sajátjához nagyon hasonló emberképet hirdetett. Perls ebben a közegben – jóllehet pszichoanalitikus alapokon, de erőteljes Gestaltés humanisztikus pszichológiai hatásra – formálta egyre pontosabbá terápiás elméletét és 2 terápiás technikáját. Szakmai bázishelyéül a humanisztikusok fellegvárát, a kaliforniai Esalen Intézetet választotta, ahol egyéni és csoport-terápiát folytatott, és Gestalt-terapeutákat képzett. Ebből a műhelyből kerültek ki azok a tanítványai, akik napjainkra világszerte – így hazánkban is – ismertté tették, és a gyakorlatban is meghonosították a Gestalt terápiát.

Magyarországon a Gestalt Egyesület keretei között dolgoznak a Perls-féle módszerben kiképzett szakemberek.

A Gestalt-terápia kulcsfogalma az „egészlegesség”.

Ennek a fogalomnak a jelentősége bárki előtt világossá válik, ha belegondol, vajon nála mennyire vannak harmóniában a testi, érzelmi, fogalmi és viselkedéses folyamatai. Gondoljunk csak néhány jól ismert magyar szólásra: „Bort iszik és vizet prédikál”, „Néz, de nem lát”, vagy hogy pozitív jelentésű példánk is legyen: „Ami a szívén, az a száján”. Hiteles, egészséges személyiségnek egyértelműen csak azt az embert tarthatjuk, aki képes az utolsó példa szerint élni. És ami ehhez még ugyancsak hozzá tartozik: egy közösség is csak akkor tartható egészségesnek, ahol a közösség tagjai őszinték lehetnek. Ahol az embereknek sem önmagukat, sem másokat nem kell becsapniuk ahhoz, hogy érvényesüljenek.

Perls számos kiváló technikát dolgozott ki, amelyek segítségével felismerhetjük, hol és hogyan bomlik fel a folyamataink egysége – pl. hogyan és mikor üzen mást a testünk, mint a szavaink, anélkül, hogy ezt mi magunk észrevennénk –, és hogyan lehet ezeket összhangba hozni.

A Gestalt terápia – még, ha csoporttal dolgozik is – mindenek előtt az egyének belső folyamatait segít rendezni. A fókuszban tehát az egyének belső folyamatai állnak. A különös és izgalmas azonban éppen az, hogy amikor az egyén harmonizálódik, akkor a kapcsolatok, a más emberekhez való viszonyok is rendeződnek.

Perls, más humanisztikus pszichológusokhoz hasonlóan azt hirdette, hogy akkor működik egészségesen egy közösség (egy társadalom), ha az egyén a maga egyediségének teljességében illeszkedhet be a többiek színes, sokarcú világába. A Gestalt terápia ehhez próbál segítséget adni.

Írta:

V. Komlósi Annamária PhD
egyetemi docens
ELTE PPK
Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék

Kelemen Béla: A Gestalt-ciklus megjelenése coaching közben (2009.11.06)

A Gestalt típusú coachingnak, azon túl, hogy alapfelfogása rendszer szemléletű, van néhány sarkallatos alapelve. Közülük részletesebben a Gestalt ciklus coaching közbeni megjelenését szeretném kifejteni, egyúttal utalni az egyes fázisok során fellépő elakadásokra.

A Gestalt pszichológia és a coaching

A Gestalt pszichológia, mint alaklélektan alapjait még a múlt század elején Max WERTHEIMER (1880-1943) a mozgásészlelés tanulmányozásával alapozta meg. Egyértelműen bebizonyította, hogy már a megismerés kezdetén is az összbenyomás áll észlelésünk középpontjában, nem pedig egyedi érzeteink adódnak össze teljes képpé. A pszichológiai irányzat lényegi eleme, hogy a megismerés során az elemi részek kusza halmazát úgy szervezzük és kapcsoljuk össze, hogy egy „értelmes egész” egy „teljes kép” egy „értelmezhető alak” jöjjön létre. Ennek a megközelítésnek nagyon fontos következménye, hogy mind a pszichológia irányzat, mind az ilyen alapon működő coaching vagy tanácsadás alapvetően rendszer szemléletű. Minden egyént, csoportot, szervezetet rendszerként kezel, s annak a környezetével való kölcsönhatását, kapcsolatát vizsgálja.Hogyan is működik a Gestalt típusú megközelítés coaching közben?

Alapvetően a Gestalt típusú coachingnak, azon túl, hogy alapfelfogása rendszer szemléletű van néhány sarkallatos alapelve, amelyek közül néhányat kiemelnék a teljesség igénye nélkül:

  • a rendszer és környezete közötti kapcsolat hatékonyságának javítására törekszik,
  • itt és most történik, azaz jelenközpontú,
  • a Gestalt tapasztalati vagy élmény modellt (cycle of experience) , azaz a Gestalt ciklust, mint egészséges folyamat modellt követi,
  • a változás paradoxona jellemzi (a változás akkor következik be, amikor valaki azzá válik ami, és nem, amikor az próbál lenni, ami nem” Arnold Beisser),
  • szelíden konfrontatív,
  • az ellenállást támogatja .

A fentiek közül részletesebben a Gestalt ciklus coaching közbeni megjelenését szeretném kifejteni, egyúttal utalni az egyes fázisok során fellépő elakadásokra.

A Gestalt ciklus (cycle of experience)

A Gestalt tapasztalati modellt, amely egy nagyon egyszerű átlátható folyamatot tükröz, s minden típusú rendszerre (egyén, csoport, szervezet stb) jól alkalmazható, a clevelandi Gestalt intézet dolgozta ki. (1. ábra)A tapasztalati modell, illetve az egész folyamat ű fő elemre osztható és az egyes részek különböző energia állapotokkal jellemezhetőek. Gyakorlatilag az energiaszint emelkedése majd visszaesése az eredeti szintre, adja, adhatja a folyamat ciklikus jellegét. Ha az energia oldaláról közelítjük meg a folyamatot, akkor egy alacsony energiaszinten az érzékeléssel kezdődik minden. Az érzékszerveink segítségével befogadjuk az információt, amik ebben a fázisban még csak adatok. Amikor ezeknek az adatoknak jelentést adunk, értelmezzük őket, akkor megtörténik a tudatosítás. Ahhoz, hogy ennek hatására bármiféle akciót kezdeményezzünk először energiát /energiánkat kell mobilizálni, majd ezt követően jöhet az akció. A sikeres akció eredménye a kontaktust, ami ha valódi kontaktus, akkor tanulást, változást von maga után. A ciklus során egyértelműen az akció és kontaktus fázisokban a legmagasabb az energiaszint. Ha a kontaktus során, után sikerül is értelmezni/tudatosítani a történéseket (gestalti értelemben látjuk az alakot), akkor eljutunk a lezáráshoz, ami elengedhetetlenül szükséges, hogy elérjük az elégedettség érzését. Ekkor tud igazán elkezdeni csökkenni az energiaszint. A lezárás teszi lehetővé az „unfinished business” elkerülését és megszabadít attól, hogy hiányérzetünk maradjon. Az egyre csökkenő energiaszint innét már viszonylag egyszerűen vezet a visszavonuláshoz és a teljes ciklus befejezéséhez.

Természetesen ezt a ciklust álatlánosságban megtaláljuk, alkalmazzuk különböző rendszerekben, nemcsak a coaching során érhető tetten, hanem egyének, csoportok, szervezetek működésében is.

A Gestalt ciklus coaching közben

Tekintsünk egy klasszikus coaching ülést, és próbáljuk az egyes történéseket a tapasztalati modell alapján beazonosítani. Önmagában az, hogy az ügyfél és a coach találkoznak, már ez komplex rendszert eredményez, hiszen vehetjük az ügyfelet egy rendszernek, de ugyanúgy a coach önmagában is rendszer. Természetesen a találkozásból fakad, hogy ketten együtt is alkotnak egy rendszert. A továbbiakban az ügyfél-coach rendszert tekintsük a rendszernek, az ügyfelet magát, illetve a coachot magát, pedig egy-egy alrendszernek.

Melyik rendszerben is zajlik a fenti Gestalt ciklus? Tulajdonképpen mindegyikben. Hacsak a legérdekesebb és legkritikusabb részt tekintjük, a kontaktust, akkor kivel is kell, hogy az ügyfél kontaktusba kerüljön? Kézenfekvőnek tűnik a válasz, hogy elsősorban a coach-csal, hiszen azért is választott coachot, hogy ő segítsen neki bizonyos változások elérésében, felmerülő problémák leküzdésében. Ha jobban belegondolunk és elfogadjuk, hogy az ügyfél önmaga is egy alrendszer, akkor már nem is olyan furcsa, hogy az ügyfélnek saját magával is kontaktusba kell kerülnie. (Eddigi tapasztalataim alapján, amit coachként szereztem, azt gondolom, ez legalább olyan nehéz, mint a kontaktus megteremtése a coach-csal. Ugyanakkor, ha az ügyfél nem tud kontaktusba kerülni saját magával, akkor nagy valószínűséggel a coach-csal való kontaktus is elmarad.) Ez teszik ! És én annyit még hozzátennék, hogy a tapasztalataim alapján a coach-al való kontaktus eredménye lehet az, hogy az ügyfél magával is kontaktusba kerül. Igaz nem feltétlenül az ülésen…én úgy hiszem a változáshoz muszáj, hogy magunkkal kontaktusba kerüljünk. Természetesen a coach kontaktusa saját magával is nagyon lényeges, hisz ennek hiányában kevéssé lesz tisztában saját érzéseivel, észleléseivel és nehezen elképzelhető ilyen helyzetben az erős kapcsolat létrejötte a rendszer többi tagjával, a többi alrendszerrel. Már pedig ez lenne a coaching ülés egyik legfontosabb célja. Egy biztos, hogy a Gestalt modell alapján, a kontaktus esetén van a rendszernek energia maximuma. Ez természetesen előfordulhat akkor is, ha egyes alrendszerek esetleg alacsonyabb energiaszinten állnak, de nem ez a jellemző. Az igazán sikeres kontaktus akkor történik, ha a coach és ügyfél között megvan a kontaktus, és ezt megelőzően, vagy ezzel közel egyidőben az ügyfél is kontaktusba kerül önmagával. Ezeket a momentumokat a coach ülés során legtöbbször csend (hosszabb-rövidebb) övezi, vagy lassuló, halkuló beszéd jellemzi. Itt látszik igazán, hogy a találkozás a lényeges és nem a kommunikáció, az érzelmek találkozása válik elsődlegessé és nem az értelmek összekapcsolódása.

Érzékelés

De térjünk vissza a ciklus szisztematikus elemzéséhez. A coach elsődleges feladata nem a „mit mond az ügyfél” megértése, hanem a „hogyan mondja” és „miről beszél” detektálása. Az egész folyamat az érzékeléssel kezdődik. Nagyon fontos, hogy belépjünk a rendszerbe, és az érzékszervi úton észlelt adatokat tudjuk megosztani az ügyféllel. Különösen nehéz úgy visszajelezni, hogy ne adjunk értelmezést, s főleg ne mondjunk ítéletet. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a pillanatnyi érzéseinket meg tudjuk osztani. (A legtöbb esetben ez egy olyan visszajelzés, amit az ügyfél a mindennapok során nem kap meg, esetleg most szembesül ezekkel először szemtől szembe, illetve most van az a helyzet, amikor „nem tud elugrani” ezek elől.) Természetesen a szelektivitásnak nagy jelentősége van ebben a fázisban, hiszen nem tudunk és nem is akarhatunk mindent egyenlő mértékben az ügyféllel megosztani. Nem is lenne szerencsés, mert a jó szelektálás segíti egyértelműen a folyamat során a megfelelő Gestaltok meglátását. Ugyanakkor már ebben a fázisban is a ciklust akadályozó „elakadások” keletkezhetnek, ami itt elsősorban érzéketlenségben, bizonyos érzelmek, megnyilvánulások figyelmen kívül hagyásában nyilvánul meg.

Tudatosítás

Az érzékelések természetes velejárója, hogy értelmezést akarunk ezeknek adni. Nemcsak a coach, de sok esetben az ügyfél is. Ebben a fázisban minél több érzékelésnek tudunk értelmezést adni, annál jobb, annál könnyebb helyzetbe kerül a coach. A jó értelmezések elősegítik az ügyfél energiájának mobilizálását, s innét kezdve az ügyfél szinte maga elvégzi a „dolgát”.(Ahogy már említettem a Gestalt ciklus tovább vitelét minden a fázisában számos tényező akadályozhatja, ezért aztán szükséges a coach további ténykedése is, ezért sem állhat fel egy jól sikerült tudatosítási fázis után.)

Tipikus elakadás lehet ebben a szakaszban a kitérés, amely többféleképpen megnyilvánulhat. A konfliktus elől való kitérés, mint a békés megoldás és kompromisszum keresés záloga, egyéb szakmai kérdésekben lehet jó megoldás, de a coaching helyzetben ez egyértelműen elakadás. A kitérés (deflection) egyébként egy általános védőeszköz mindennemű változás ellen. Ez garantál(hat)ja értékeink védelmét is, ugyanakkor egyértelműen akadályoz, amikor a rendszer és a változó környezet közötti kapcsolatot kellene hatékonyabbá tenni. Hasonló védelmi mechanizmus a benyelés. Saját kultúránkból természetszerűleg benyelünk dolgokat, ugyanakkor ezzel megakadályozzuk a többféle értelmezést, és gyengítjük a tudatosítás lépését.

Energia mobilizálás/Akció

A jó érzékelés és tudatosítás a legjobb előkészítése az energia mobilizálásának, hiszen ebből nyilvánvalóan adódnak az ügyfél kérdései:Mit akarok tenni? Mik az opcióim? Mik lesznek a következmények? S ha erőlködés nélküli a „flow”, ha nem nehézkes a kommunikáció, ha hagyjuk az ügyfelet dolgozni, akkor szinte észrevétlenül emelkedik az energia a rendszerben, az ügyfélben és könnyedén juhatunk el a kontaktusig. Ugyanakkor ebben a fázisban az izgatottságnak az elkerülése, illetve az ebbe az irányba tett erőfeszítések, vagy a szorongás még kitéríthetik. Itt fontos, hogy ne a saját ötleteinket próbáljuk az ügyfélre rákényszeríteni akció gyanánt. Ezek elől az ügyfél könnyedén ki fog térni.

Kontaktus

A valódi kontaktus ennek a modellnek a leglényegesebb pontja. Ez az a pont, ahonnét tanultan, újabb értelmezéssel, bizonyosfokú elégedettséggel jövünk ki, ekkor van a valódi történés. Az előzőekben már szó volt róla, hogy itt nemcsak az ügyfél-coach kontaktusra, hanem az ügyfél és a coach sajátmagával létrehozott kontaktusára is gondolni kell. Annak ellenére, hogy a folyamat talán leglényegesebb eleme, ennek sikeres realizálása nagy mértékben az előző lépések minőségétől függ. (érzékelés-tudatosítás-energia mobilizálás). Tapasztalataim szerint a görcsös és a minden áron való kontaktus keresés nem vezet jó eredményre. Sokszor eredményesebbek vagyunk, ha „észre sem vesszük direkt módon” a kontaktust, s csak az ügyfél visszajelzéséből tudunk ennek sikeres voltára következtetni. A kontaktus lényeges része a tanulás és a változás folyamatának, egyben saját magunkról és a világról alkotott képünk változását is jelenti. (Az adatok itt nyernek új értelmezést.) Ha eljutottunk a kontaktusig, természetesen még itt is lehetnek elakadások, elsősorban a visszafojtás, vagy a kitérés az elégedettség elől. A visszafojtás legjobban érzékelhető megnyilvánulása a zárt testhelyzet. És ne feledjük: „…az emberek semmire sem vágynak jobban, mint egy jelentésteli kontaktusra, és semmit sem akarnak jobban megakadályozni…”

Lezárás/visszavonulás

Ahhoz, hogy teljes legyen a ciklus még két nagyon fontos lépés hiányzik. Sajnos általános gyakorlat, hogy napi életünkben ez a két lépés, nevezetesen a lezárás és a visszavonulás nagyon gyakran elmarad. Az eredmények elismerése, az ünneplés, a dolgok lezárása, illetve a tanulságok levonása, egyszerűen visszavonulás a történésből a legtöbb esetben elmarad, vagy csak tessék-lássék módon zajlik. A befejezésnek a hiánya, legyen az üzlet, beruházás, szerelmi kapcsolat rengeteg fölösleges terhet hagy a vállunkon, amit nagyon sokáig cipelhetünk. Szóval a lezárás a coaching folymatban már egy alacsonyabb energiaszinten történik, ennek ellenére végérvényesen itt tudatosulnak, itt tisztulnak le a dolgok. Ha ebben a fázisban megvan az „AHA élmény”, akkor mondható leginkább sikeresnek a folyamat. Itt a legnagyobb veszély, ha nem sikerül az adatoknak más jelentést adni, az ügyfél nem tudja/akarja a más jelentést magában tudatosítani.A visszavonulás igazán a pihenés fázisa, a végső lelassulásé, itt érünk vissza az eredeti alacsony energiaszintünkre. A visszavonulás teszi lehetővé, hogy más téma, más terület felé forduljunk, illetve egy újabb ciklus elé nézzünk. A befejezés fázisában az egyik jellemző akadály lehet a sodródás.

Természetesen az elakadások, a blokkolások különböző fajtái, bármelyik fázisban előjöhetnek és eltéríthetik az egészséges folyamatot, de a coach egyik lényeges feladata, hogy ezeken segítse át az ügyfelét. A coach alapvetően nem a tartalomért, hanem a folyamatért, a tényleges fejlődési folyamatért kell, hogy felelős legyen. Azonban nem elég az egészséges folyamaton, a gestalt cikluson végig vinni, végig kísérni az ügyfelet, a lényeg az, hogy coaching ülés után az ügyfél mit visz magával. Nem az fontos mit mondtak neki, hanem igazán az, amit ő magával visz.

Irodalomjegyzék

  1. John Leary-Joyce, To be or not to be, A Getsalt Approach to Coaching Published in Coaching at Work, Volume 2 Issue 5, 200ű
  2. Dorothy E. Siminovitch, Ann M. Van Eron, The Pragmatics of Magic, The Work of Gestalt Coaching, OD Practioner Vol. 38. No 1. 2006.
  3. Erős Ilona, Bernd C. Leygraf, Racionalitás és varázslat a szervezetben, Néhány szó a Gestalt alapú tanácsadásról, Alkalmazott Pszichológia 2003
  4. Kieran Duignan, Coaching and Gestalt, The Enabling Coach

Goldschmidt Liza – Sáfrány Kinga: Pár gondolat a terápiás módszerek közötti különbségről (2010.03.25)

Milyen elméleti kereteket ad a pszichoanalízis, a tranzakció-analízis és a Gestalt?

A pszicoanalízis a pszichoterapeuta számára ad egy stabil struktúrát, ami a kliens számára nem feltétlen tudatosodik, mégis nagyon jó önismereti tudást ad a terápia során. Elsősorban a múlt eseményeire fókuszál, kora gyermekkori élményeket felhozva a kliensben élő anya- és apaképpel dolgozik. A terapeuta elsősorban jól átgondolt, rendszerszemléletű gondolatokat oszt meg kliensével.
A tranzakció- analízis is ugyanezt nyújtja, annyi különbséggel, hogy a pszichoterapeuta megtanítja az elméleti hátteret a kliensnek, ezzel is egyenragú kapcsolatot építve kliens és terapeuta viszonylatában. Ez az elméleti háttér biztonságot jelenthet a kereteket igénylők számára.
A Gestalt nem ad ilyen jellegű keretet. A keret a kliens és a terapeuta között kialakuló kapcsolat maga. Az egymásra utaltságuk és ahogyan hatnak egymásra. A gestalt terapeuta a jelenre – itt és mostra – reagál, és a beszélgetés során történő megfigyeléseivel, megérzéseivel dolgozik. Szelektíven saját testi-lelki élményeit is megosztva adhat visszajelzést a kliensnek, ha ez támogatja az ő folyamatát. Mindig az kerül a figyelem fókuszába, ami éppen történik: öröm, fájdalom, düh, elakadás, csend…stb. Majd ennek megnézik együtt a háttér okát – ha ez fontos akkor és ott. De nem ragad bele a múlt elemzésébe, analizálásába, hanem a kliensre teszi a felelősséget: mit kezd mindezzel a tudással az itt és most-ban? Továbbá jelentős figyelem kerül az energiára: segíti a klienst megfigyelni saját energia-változásait, s kísérletezésre bíztatja a jelenben, hogy nézze meg, mit tud tenni önmagáért, a mélypontokból való kimozdulásért. Használja a humort, támogatja a kliens ellenállását, s ha szükséges, gyengéd, ha kell, provokatív. Felmutatva ezzel is az élet alapdinamikáját, miszerint minden mindig változásban van.

 

Virág Orsolya

Virág Orsolya

Szakértelem: Szervezetfejlesztő Tréner Terapeuta gyakornok

Az élet döntések sorozata, szinte minden pillanat kisebb nagyobb választások elé állít minket. Néha nem is vagyunk tudatában annak, hogy egy-egy döntéssel – vagy éppen annak elhalasztásával – kiválasztunk egy utat, és a többit elengedjük. Én abban hiszek, hogy mindig van választásunk, legyen szó akár kisebb akár nagyobb horderejű kérdésekről. Arra törekszem, hogy úgy tudjak támogatni egyéneket (akár csoportos helyzetben is), hogy élesebb rálátásuk legyen saját döntéseikre, választási lehetőségeikre, és ezáltal tudatosabban éljék meg egyéni felelősségüket, egyúttal hatásukat egy-egy adott helyzet alakulásában.
“Az élet 10%-a, ami veled történik, és 90%-a, ahogyan reagálsz a történésekre.” /John C. Maxwell/

2012-ben döntöttem úgy, hogy a vállalati HR-ből kilépve szervezetfejlesztő tanácsadóként folytatom munkámat. A fejlesztői szemlélet már régóta fontos része volt mind szakmai- mind magánéletemnek. Közgazdászként végeztem, de már az egyetem alatt megismerkedtem a Gestalt szemlélettel, amit aztán későbbi tanulmányaimban (coaching, tanácsadás, terápia témákban) tovább mélyítettem. Fontossá vált számomra azzal dolgozni, ami megjelenik az adott ügyféllel való közös munkában, azzal, ahogy egymáshoz vagy éppen önmagunkhoz kapcsolódunk az adott helyzetben. Hogy a pillanat energiájából vagy éppen energiátlanságából létrejöhessen valami más, hogy a tudatosításból, az elfogadásból megszülethessen valami új, vagy éppen újjáéledhessen valami régi.

A különlegességeim:
Rajongok az utazásért, a felfedezés izgalmáért, és az új ízekért, az étkezésre egyfajta művészetként tekintek. Hiszem, hogy minden embertől tanulhatok valamit, és ezt nyújthatom cserébe én is. Ezt jelenleg leginkább a két fiammal élem át, akik bár még kicsik, de annál többet mutatnak meg nekem magamról és a világról. Életemet átszövi a tánc, a mozgás szeretete és szabadsága, így a fejlesztő munka során is fontosnak tartom a test tudat erősítését is.
Milyen ügyfelet keresek:
Független gyakorló terapeutaként vállalok terápiás klienseket. Továbbá az OD Partner céges keretein belül business coachingot, fejlesztő tréningeket és különböző szervezetfejlesztési projekteket.

Elérhetőségem:
virag.orsolya@odpartner.hu;
+36706012892

Read more

Viga Orsi

Viga Orsi

 Tevékenységek: Business coach, Szervezetfejlesztő, Tréner, Life coach, Terapeuta
10+ éve dolgozom szervezetfejlesztésben trénerként, coachként, és életem egyik legjobb döntésének tartom, hogy 2010-2014 között elvégeztem a Gestalt terápia tréninget – úgy érzem, én a Gestaltban otthon vagyok. Gestalt terapeuta lettem, és pár éve tanítok is a képzésben.

Emberként, nőként és terapeutaként az izgat, hogyan lehet a saját életemben és klienseim életében (újra)felfedezni az életteliséget, felszabadultságot, kíváncsiságot és kísérletező kedvet. És azzal is ismerkedni, barátkozni, amikor ezek helyett inkább fáradtság, beszorultság, visszahúzódás, energiátlanság van. Hiszek abban, hogy az ellentétek természetes működésünk részei, és mindegyik színnek, minőségnek megvan a maga helye és ideje az életünkben. Ezt a hitet és elfogadást szeretném támogatni a klienseimben is.

Szakmai hátterem: pszichológus, Gestalt terapeuta, szervezetfejlesztési tanácsadó.
Read more

Szepesi Zsuzsa

Szepesi Zsuzsa

Tevékenységek: Business coach Life coach Terapeuta
Életfilozófiám része, hogy bármikor bármi megtörténhet, és ahányan vagyunk, annyi féle módon reagálhatunk rá. Nincs legjobb út, mindenki a maga életének a szabásza. Megtanultam, hogy a döntés a mi kezünkben van akár akarjuk, akár nem. Maximum lemondunk róla. A Gestalt lehetőséget, változást és biztonságot jelent számomra. Ezt szeretném az ügyfeleimnek is nyújtani.

Életemet az állandóság, a nagy váltások és a folyamatos tanulás jellemzik: nem féltem 10 év után otthagyni az egyetemi katedrát (Közgáz) és a párhuzamosan folytatott tréneri, szervezetfejlesztői tanácsadói pályát egy új világért, az autentikus tea világáért – átvettem és 8 évig vezettem egy kicsi teázót, eközben bejártam ázsia teakertjeit, ismerkedtem a keleti kultúrával. 4 éve találtam rá a „Gestalt”-ra. Azóta ezt tanulom és művelem coachként, illetve terapeutaként.

dr. Sultész János Péter

dr. Sultész János Péter

Tevékenységek: Business coach, Life coach
9 éve saját üzletemet vezetem, sikeresen. Állatorvosi végzettséggel, főleg a szarvasmarha nemesítés szolgálatában, kereskedelemmel foglalkozunk egy amerikai világcég képviseletében, Románia területén.
Több nemzetközi cégnek voltam szerződéses üzleti tanácsadója, az elmúlt években Magyarország és Románia területén – holland vagy belga tulajdonú, mezőgazdálkodási és állattenyésztési profilú, kereskedelmi tevékenységet folytató cégeknek, induló és gyorsan fejlődő piacokon.

A coaching-gal saját cégem vezetése során, ügyfélként találkoztam, – ma már, életelemem.
Read more

Pintér Zoltán

Pintér Zoltán

 Tevékenységek: Business coach, Szervezetfejlesztő, Tréner, Life coach, Terapeuta

Hiszem, hogy minden fejlődési út egyedi. Terapeutaként, coachként ezért az egyik legfontosabb feladatomnak tartom, hogy képes legyek ráhangolódni ügyfelemre, megtaláljam azt a módot, ahogy őt itt és most a legjobban tudom támogatni.
A gestaltos segítő számomra a tudatosság és az érzékeny jelenlét „szakértője”, ugyanakkor kreatív művész is egyben. Arra törekszem, hogy képes legyek úgy jelen lenni a folyamatban, hogy az egyszerre legyen biztonságot adó, kimozdító és inspiráló.

Hitvallásom fontos része, hogy számomra a jó folyamat egyik legfontosabb mércéje, ha én sem maradok változatlan a folyamatban.
Read more

Mondok Árpád

Mondok Árpád

Tevékenységek: Business coach, Life coach, Terapeuta
Sokféle valóság létezik egyszerre. Kapcsolataink és önmagunk jelzéseinek tudatosabb megélése, segít azt megtalálni, amelyben harmónikusabban létezhetünk.

Mondok Árpád, EAGT akkreditált Gestalt-terapeutaként dolgozik az Anahata központban, vagy épp a vízben a Watsu közelségével, a sötétben a Transztánc elkülönültségében.
Read more

Moldován Edit

Moldován Edit

Tevékenységek: Business coach Szervezetfejlesztő Tréner Life coach Terapeuta
“Being yourself is the only thing you can ever be perfect at.”(Petruska Clarkson)
Tanárként indultam, az emberek fejlesztése, tanítása mellett elköteleződve. Nyilván ekkor még azt gondoltam, nálam van a bölcsek köve, és az a dolgom, hogy ezt minél többekhez eljuttassam. Nagyon hosszú, nehéz, de hihetetlenül izgalmas út vezetett el odáig, hogy eljussak oda, hogy mint Gordon instruktor, tréner, majd coach bízzak a szakemberként hozzám fordulók saját erőforrásaiban, bölcsességében.

A közös alkotás, valódi partneri közös utazás élményét pedig a pszichodráma vezetés, a szervezetfejlesztés, majd a Gestalt szemléletű működésmód hozta meg.
Read more

Makai B. András

Makai B. András

Szakértelem : Business coach Life coach Terapeuta
Olyan fényképésznek tartom magam, aki a saját objektívén keresztül néz rá a közte és a kliense között kialakuló folyamatra, kapcsolatra. A kép azonban bármelyik pillanatban változhat, ezért mindig a legfrissebbel foglalkozunk. Hiszek abban, hogy ügyfeleim ismerik legjobban a saját életüket. Csupán olyan vakfoltjaik, lezáratlan ügyeik vannak, amelyek időről-időre, lezárást követelve, bukkanak fel. A múltban azonban nem érdemes kutakodnunk, mert egyetlen olyan momentumot sem tudunk kiragadni a belőle, melynek a mában lenne következménye. A múlt ugyanakkor mégis itt van a jelenben, akárcsak az elakadás, és a megoldatlanság. Ezért érdemes mindent most, az adott pillanatban vizsgálni.
Kun Andrea

Kun Andrea

A Gestalt terápia számomra a hazatalálás útja. Hazatalálás önön magunkhoz. Az út néha nehéz, de azt gondolom nincs ennél örömtelibb folyamat. Ezen az úton támogatom klienseimet.

Vállalok coaching, life-coaching és terápiás ügyfeleket Budapesten és Székesfehérváron is.

Szakértelem: Coach Life coach Szervezetfejlesztő Terapeuta gyakornok
Read more

Kontra Eszter

Kontra Eszter

Tevékenységek: Life coach, Terapeuta, Karrier tanácsadó

Mit kaptam a Gestalt-tól? Miért szeretem?

Megtanított lelassulni, kíváncsinak lenni, szemlélődni, megfigyelni, hogy hogyan élek, mit érzek. Észre venni a világot, és ahogy abban létezem. Érzékelni az ízeket, illatokat, a szellőt, hideget, meleget. Felfedezni, hogy mik az értékeim, és hogyan működök. Közben megtanultam elfogadni és megszeretni, aki vagyok, amilyen vagyok. Megerősítést nyertem, hogy mennyire fontos az életemért való felelősségvállalás.
Terapeutaként bízom a kliensben, hogy mindezt ő is képes megtanulni. Támogatom abban, hogy felfedezze, mi a legjobb számára, és segítem, hogy ezt megvalósíthassa.

Különlegességem:

Közgazdászként közel 25 éve dolgozom Magyarország egyik vezető nemzetközi hátterű bankjánál különböző pozíciókban, elsősorban a központi irányítás területén, állandó és közvetlen interakcióban szinte minden területtel. Ezekben a helyzetekben is sokszor támogat, amit a Gestalt módszertannal tanultam.
Két tinédzserkorú lányom van, velük kapcsolatban naponta találkozom különböző helyzetekkel, melyek megértéséhez, kezeléséhez nagy segítséget nyújt számomra a Gestalt.
Ezzel a háttérrel tudok empatikusan segíteni, ezeket tudom hitelesen közvetíteni és képviselni.

E-mail cím: kontra.eszter.gestalt@gmail.com

Telefonszám: +3620 978-2560

Jókay Rita

Jókay Rita

Tevékenységek: Szervezetfejlesztő Tréner Business coach Terapeuta
Közel 20 éve dolgozom szervezetfejlesztőként, tanácsadóként, trénerként, 8 éve coachként, 3 éve terapeutaként. Eredeti végzettségem szerint közgazdász vagyok. A közgazdaságtan sok területéből mindig is az érdekelt, hogy a vállalatok és szervezetek emberi oldalával foglalkozzam, és többet megtudjak arról, hogy hogyan lehet hatékonyabbá tenni működésüket elsősorban az emberekre fókuszálva.

Az emberek iránti érdeklődésem vezetett oda, hogy először Gestalt megközelítés szerinti coachingot tanuljak, majd később elvégezzem a Norvég Gestalt Intézet (Norsk Gestaltinstitutt AS) négy éves Gestalt terápia képzését. Terapeutaként egyaránt dolgozom egyénekkel és párokkal, emellett önismereti, csoportdinamikai Gestalt csoportot is vezetek. A terápiás folyamatokban főként olyan helyzetekkel találnak meg, amelyekben kapcsolati, párkapcsolati problémák okoznak elakadást. Rendszeresen tartok szakmai programokat a Magyar Gestalt Egyesület szervezésében.
Read more

Hegedűs Dóra

Hegedűs Dóra

ICF akkreditált executive és team coachként 2007 óta dolgozom hazai és nemzetközi vezetőkkel és csapatokkal, kommunikációs, majd banki karriert követően, jogi szakokleveles közgazdász végzettséggel, immár több mint 2,500 órányi szakmai tapasztalattal. Az ICF Magyar Tagozatának, valamint a Magyarországi Coach-szervezetek Szövetségének alapítójaként és elnökeként, valamint az ICF EMEA Regionális Tanácsadó Testületének tagjaként szolgáltam évekig. A coaching szakmáért végzett munkámért 2012-ben megkaptam az egyik legnagyobb elismerésnek számító ICF President’s Award-ot.

A 10 éve alapított Coach Akadémia ACTP, valamint a Bossert International Executive Coach Training ACTP egyik alapítója, oktatója vagyok, képzett PCC assessor. Több mint 2,000 órányi coach képzési és mentor coaching tapasztalatot gyűjtöttem az elmúlt 10 év során. Az ICF által képzett PCC assessor vagyok.

A coaching karrierem mellett 2015-ben vágtam bele a Norvég Gestalt Intézet Gestalt Terapeuta képzésébe, ahol utolsó éves hallgató vagyok. 2017 óta dolgozom terápiás ügyfelekkel.

Tagja vagyok a Nemzetközi Coach Szövetségnek (ICF), az Európai Coaching and Mentoring Tanácsnak (EMCC) és az Európai Gestalt Terápia Szövetségnek (EAGT).
„Látni akarlak
és találkozni veled
vékony jégre lépve.” (Mayuzumi Madoka)

Elérhetőségeim:
contact@hegedusdora.hu
+36/ 20/ 966 16 36
https://www.hegedusdora.hu/

Skype: dorahegeduscoach

dr. Németh Ágoston

dr. Németh Ágoston

Tevékenységek: Gestalt-terapeuta, Life coach, Business Coach,
Munkám során arra törekszem, hogy a hozzám fordulókkal közösen fedezzük fel és tisztázzuk egy-egy adott élethelyzet sokszor első ránézésre rejtve lévő rétegeit. Hiszem, hogy új nézőpontokból ránézni életünkre, tudatosítani és megtapasztalni azt, amiben vagyunk, hozzásegít egy szabadabb választáshoz az élet olyan területein is, ahol azelőtt nem tapasztaltuk meg a szabadságot. Meggyőződésem, hogy ez a változás nem akkor következik be, amikor mássá szeretnénk válni, hanem akkor, amikor kibékülünk és azonosulunk azzal az örökké változó csodával, ami mi magunk vagyunk. Számomra fontos, hogy a találkozásaink során egy kölcsönösen biztonságos és bizalmon alapuló légkör alakuljon ki, mely nem mellőzi adott esetben a humort és könnyedséget sem. Tapasztalatom szerint ez a környezet hatékonyan támasztja alá a Gestalt terápiás módszer működését, mely lehetőséget ad a személyes fejlődésre és gazdagodásra.
dr. Lukács Erzsébet

dr. Lukács Erzsébet

Tevékenységek : Terapeuta
Gyakorló orvosként már pályám kezdetén embertársaimhoz közel kerültem, megtanultam hogyan nyújtsak megoldást gondjaikra. Kommunikációs szakemberként és trénerként feltárultak előttem az emberi kapcsolatok mozgatórugói és a személyiségformálás útjai. A több mint 400, általam vezetett tréning során mindig tudtam erőt, motivációt átadni.
Gestalt egységbe kovácsolta eddigi tapasztalataimat, szilárd elméleti alapja és új módszerei az emberekkel való munkámban új dimenziót nyitottak számomra. Én jól érzem magam a Gestalt-tal s szeretném, ha sokan mások is jól éreznék magukat.

Read more

Bóna Katalin

Bóna Katalin

Tevékenységek: Business coach Szervezetfejlesztő Life-coach
A Gestalt a klasszikus “díványpszichológus” mítosza helyett életközeli, dinamikus hozzállást adott nekem, segítségével elérem, hogy klienseim kapcsolatba kerüljenek önmagukkal részben azon keresztül is, ahogy kapcsolatba kerülnek velem.
Hiszem hogy a lélek tudja, mire van szüksége, én pedig azért vagyok ezt az akaratot erősítsem. Teszem ezt szervezetekben, csoportokban, egyéni üléseken, vezetői és életvezetési coaching alkalmak során, és a magam életében is folyamatosan.
Bence Judit

Bence Judit

Tevékenységek: Business coach Szervezetfejlesztő Tréner Life coach Terapeuta
Munkámban elsősorban az állandóság és a változás ambivalenciája érdekel: hogyan tud egy szervezet, egy csoport vagy egy egyén megújulni és fejlődni, az előtte álló lehetőségeket kihasználni és az új helyzetekben sikeresnek, boldognak lenni, miközben hiteles és önmaga marad. Gestalt terápiás megközelítéssel dolgozom, ötvözöm a különböző tapasztalataimat, melyeket szervezeti kontextusban, változási projektekben, valamint vezetőkkel és vezetőként dolgozva és egyéni munkában szereztem.
Read more

Antal Lívia

Antal Lívia

Tevékenységek: Life-coach Terapeuta gyakornok

Az egyén természetes állapota az állandó változás, ami azon a dinamikus tranzakción alapul, ami közte és a környezete között van. Ezen az állandóan változó, izgalmas úton lehetnek akadályok, kihívások vagy nehézségek, amikor ahhoz, hogy tovább tudjunk menni szükség van megállni, megvizsgálni, mi az, ami segít, mi az, ami akadályoz ezen az úton. Ilyenkor van igazán szükség a segítő szakember támogatására. Hogy ezen  a területen esztétikus, nyugodt , biztonságos és inspiráló környezetben foglalkozhassam a klienseimmel , létrehoztam az In-Spirál Önképző Helyet. A spirálnak ereje van és lágy falai, amelyek nekem a tudatosságot, az akarat erejét és ugyanakkor a teljes nyitottságot reprezentálják. Az inspirál ige dinamikus energetikája, az inspiráció, mint fogalom, ami az ösztönzésre, ihletre utal késztettek a névválasztásra.
Read more

Akkreditált Gestalt Terápia Képzés 2016. szeptemberétől

Akkreditált Gestalt Terápia Képzés <2016-2020>
A Magyar Gestalt Egyesület 2016 őszétől újra Gestalt Terápia Képzést indít. A képzést – a Magyar Gestalt Egyesület megbízásából – az NGI (Norsk Gestaltinstitutt AS) tartja, akkreditált programja szerint, norvég és magyar trénerek közreműködésével.  A képzés az EAGT (European Association for Gestalt Therapy) és az EAP (European Association for Psychotherapy) által akkreditált.

Read more

Sáfrány Kinga

Sáfrány Kinga

Tevékenységek: Szervezetfejlesztő Tréner Szupervizor Life coach Terapeuta
Immár 14 éve tartok fejlesztő képzéseket és támogatok szervezeti folyamatokat. Coachként főleg figyelek, engedem, hogy vigyen a saját kíváncsiságom. Néha megállítom a folyamatot és visszajelzek, bízva a jelen pillanat konfrontatív erejében. Minden munkámban a köztünk megszülető kapcsolat az alap – a maga személyes őszinteségével és gazdagságával.
A Gestalt-tal 2000-ben véletlenül találkoztam, s azóta tudom, hogy nincsenek véletlenek.

Read more

dr. Stefany-Tóth Judit

dr. Stefany-Tóth Judit

Tevékenységek: Executive és Life coach Szervezetfejlesztő Gestalt-terapeuta szupervizor

Egész életem során emberekkel foglalkoztam és az emberi működés mögött rejlő okokat, törvényszerűségeket kutattam. Első szakmám jogász, és 18 éves ügyvédi munkám során nagyon gyakran azt láttam , hogy a hozzám forduló kliensek jogi ügyei mögött megoldatlan emberi nehézségek és problémák rejlenek. Ezért már ügyvédként tanulmányozni kezdtem az emberi lélek természetét, hogy abban is segíthessem és támogathassam a hozzám fordulókat, hogy külső és belső konfliktusaikat hatékonyabban tudják megoldani. Egyre inkább éreztem, hogy a feladatom és hivatásom az emberek segítése , ezért pszichológiai jellegű tanulmányokba kezdtem.

Read more

Erős Ila

Erős Ila

Tevékenység : Executive coach, Szervezetfejlesztő, Life coach, Tréner Terapeuta
Amire törekszem, az nem a változtatás, hanem a tudatosság. Ha rálátunk arra, amit meg „kellene” változtatni, akkor szabadabb döntést hozunk arról, hogy melyik irányba mozduljunk: a változás vagy a folytonosság felé. Ekkor a döntésünk, és a megvalósítás minket fog tükrözni, nem a „kell-t” és „tilost”.

Read more

Bozsogi Dia

Bozsogi Dia

Tevékenységek: Business coach, Szervezetfejlesztő, Tréner, Life coach, Terapeuta
Amikor elkezdtem Gestaltot tanulni, azt éreztem, hazataláltam. Szabadságot találok benne, és segít kevesebb megítéléssel, több kíváncsisággal ránézni arra, ami van. A Gestalt nekem kísérletezés, kaland, felfedezés, és ami a legjobb benne, hogy ezt együtt csináljuk.
Milyen ügyfelet keresek:
Vállalok coaching, life-coaching és terápiás ügyfeleket.

Elérhetőségeim:
DIAkukacLETpontHU
+36 20 342 6108

Gestalt Hétfő: 2016. június 13. hétfő 18:00-21:00

A ‘Táncolható kapcsolatok’ módszer célja a tudatosságunk, érzékenységünk és kommunikációnk erôsítése a kapcsolatainkban.

Elsõsorban párterápiában és csoportmunkában alkalmazza, az empátiás, az egymáshoz viszonyulás, éber tudatállapot, és a legbelsôbb érzéseinkre való hallgatás képességeivel dolgozik.
Mindezek gyógyító hatásúak mind az egyénre, mind a párkapcsolati és csoportdinamikára, fejleszti a jelenlét képességét mindennapi életünk egyéb területein is.
Testtudat-gyakorlatok, elsôsorban az argentín tango alapmozdulataival, reflexió és a tapasztalások megosztása jellemzi az estet, amelynek során a ” 8 lépés az ideális kapcsolódáshoz – tangóval” folyamattal, valamint egyéb páros-kapcsolódási módszerekkel dolgozunk.
A bemutató workshop nyelve angol.
Ideje: 2016. június 13. hétfő 18:00-21:00
Várunk minden érdeklõdõt, az est MAG tagoknak ingyenes, egyébként 1000,- Ft hozzájárulást kérünk.
Ha többet szeretnél megtudni, kattints a következô linkre:http://www.feuerbach.biz/praxis/beziehung-die-man-tanzen-kann/danceable-relationships.html
Johannes Feuerbach – tanári diploma (Diplom-Pädagoge)
erediteleg párterápiás fókusszal dolgozta ki a “„Beziehung, die man tanzen kann“ (Danceable Relationships) módszert a a Lomi-Bodywork, Gestalt Terápia, Contemplation és tangó elemeinek felhasználásával.
1979 óta tart ilyen workshopokat.
Berlini magánpraxisában szupervizorként, csoport és párterapeutaként dolgozik.
—————
Johannes Feuerbach, master degree in education (Diplom-Pädagoge) — Drawing from Lomi-Bodywork, Gestalt Therapy, Contemplation and Tango, he developed „Beziehung, die man tanzen kann“ (Danceable Relationships) as a therapeutic method for couples. He has conducted workshops since 1979. In his private practice in Berlin he works as a supervisor, group- and couple-therapist. He is qualified in Lomi Bodywork (Lomi School Ca.), Gestalt Therapy (EAP) and Supervision (DVG) and trained in Family Therapy and System Constellation. He is practicing contemplation since his youth.
Szeretettel várunk minden érdeklõdõt!
Kálmán Andi
a Gestalt Est házigazdája

Gestalt Hétfő: Táncolható kapcsolatok -Johannes Feuerbach 2016 06 13

A ‘Táncolható kapcsolatok’ módszer célja a tudatosságunk, érzékenységünk és kommunikációnk erôsítése a kapcsolatainkban.

Johannes Feuerbach Berlinben élő Gestalt-terapeuta, elsősorban párterápiában és csoportmunkában alkalmazza ezt a módszert, amelyben, az empátiával, az egymáshoz viszonyulás, éber tudatállapot, és a legbelsőbb érzéseinkre való hallgatás képességeivel dolgozik.
Mindezek gyógyító hatásúak mind az egyénre, mind a párkapcsolati és csoportdinamikára, fejleszti a jelenlét képességét mindennapi életünk egyéb területein is.
Testtudat-gyakorlatok, elsősorban az argentín tango alapmozdulataival, reflexió és a tapasztalások megosztása jellemzi az estet, amelynek során a ” 8 lépés az ideális kapcsolódáshoz – tangóval” folyamattal, valamint egyéb páros-kapcsolódási módszerekkel dolgozunk.
A bemutató workshop nyelve angol.
Ideje: 2016. június 13. hétfô 18:00-21:00
Várunk minden érdeklődőt, az est MAG tagoknak ingyenes, egyébként 1000,- Ft hozzájárulást kérünk.
Ha többet szeretnél megtudni, kattints a következô linkre:http://www.feuerbach.biz/praxis/beziehung-die-man-tanzen-kann/danceable-relationships.html
Johannes Feuerbach – tanári diploma (Diplom-Pädagoge)
erediteleg párterápiás fókusszal dolgozta ki a “„Beziehung, die man tanzen kann“ (Danceable Relationships) módszert a a Lomi-Bodywork, Gestalt Terápia, Contemplation és tangó elemeinek felhasználásával.
1979 óta tart ilyen workshopokat.
Berlini magánpraxisában szupervizorként, csoport és párterapeutaként dolgozik.
—————
Johannes Feuerbach, master degree in education (Diplom-Pädagoge) — Drawing from Lomi-Bodywork, Gestalt Therapy, Contemplation and Tango, he developed „Beziehung, die man tanzen kann“ (Danceable Relationships) as a therapeutic method for couples. He has conducted workshops since 1979. In his private practice in Berlin he works as a supervisor, group- and couple-therapist. He is qualified in Lomi Bodywork (Lomi School Ca.), Gestalt Therapy (EAP) and Supervision (DVG) and trained in Family Therapy and System Constellation. He is practicing contemplation since his youth.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt!
Kálmán Andi
a Gestalt Est házigazdája

Horosz Réka beszámolója a Gestalt Terápia Képzésről

Daan szemlélődő tisztánlátással teremt teret a vele terápiában dolgozónak és néző-tanulónak egyaránt. Egyértelmű feladatkiadás segíti, hogy bele merjem engedni magam a kísérletezésbe.
Marina kaotikus ösztönös reakciói kiperdítenek az elvárások hálójából. Rendszere messze van a linearitástól és a logikától. Életszerű és szagú az, ahogyan dolgozik, ahogyan terápiát tart. Megérint, amivel és ahogy dolgozik eddig kivétel nélkül. Erőteljes érzelmeket élek egyéni munkái nyomán. A hétvége végére menthetetlenül összeáll, amiről tanulunk, közben nekem nem érdemes próbálkoznom e kérdéssel, számomra reménytelen.

Gro merészsége lepett meg, és talán ebből tanultam a legtöbbet, ahogy mer nem lépni semerre, amikor nem tudja 100%-osan, merre van az arra. Ez számomra teljesen új megközelítés. Megkönnyebbülök tőle. Nem kell tudnom, nem kell lépnem. Kiderül, vagy ha nem, az is lehet izgalmas. A kontakt improvizáció és argentin tangó tapasztalataim mozgásban már tudatosították bennem ezt, és mégis, a verbalitás keretein belül új élmény ez.

Virág Orsolya beszámolója a Gestalt Terápia Képzésről

Több tényező is motivált arra, hogy emellett a fejlődési folyamat mellett tegyem le a voksom. Először is maga a Gestalt irányzat, ami már évek óta formálja a szemléletemet, és ami számomra a legtermészetesebb közeget nyújtja a fejlődéshez és a fejlesztéshez. Másrészt alkalmam volt találkozni Daan-nal – az egyik trénerrel – egy bemutatkozó alkalmon, és a rövid beszélgetés során megtetszettek a reakciói, a válaszai és a feltett kérdései is. Pár óra alatt „ráéreztem” a sokévnyi és sokféle tapasztalatára, és arra, hogy még ennyi élménnyel és megszerzett tudással a háta mögött is mennyire rugalmasan és nyitottan kezeli a helyzeteket, embereket, az újat. Az „i”-re az tette fel a pontot, amikor a GTK 1 képzés harmadéves hallgatói nyíltestet szerveztek, aminek a keretében 20-30 perc erejéig be lehetett ülni „mini-terápiákba”. Számomra rendkívül meggyőző volt az a magabiztosság, módszertani sokszínűség és hitelesség, ahogy alkalmazni tudták a már elsajátított tudásukat.
Most 2013. december 16-a van, és jelenleg 3 tréningalkalmon vagyunk túl. 18-an vagyunk a csoportban, ami először kissé ijesztő volt a számomra, de ez már az első alkalommal átfordult, és elkezdtem élvezni azt a sokszínűséget, amit ez a csapat nyújt. Mindenki különböző háttérrel, élet- és szakmai tapasztalattal, motivációval van jelen, ami folyamatosan frissen tart, és nemegyszer olyan gondolatokkal, kérdésekkel találkozom, amik számomra merőben új megközelítést, rálátást biztosítanak egy-egy témára. Nagyon gazdagnak és a termékenynek érzem ezt a közeget a fejlődés szempontjából.
A három hétvége alatt két trénerrel találkozhattunk eddig. Izgalmas volt megfigyelni azt, hogy miközben az értékrendszerük, alapfeltevéseik nagyon hasonlóak, és mindketten a Gestalt irányzat képviselői, mégis mennyire máshogy közelítenek meg egy-egy helyzetet, kérdést személyiségükből, természetükből fakadóan. Ez rám felszabadítóan hatott, és rámutatott arra is, hogy hogyan tudok hitelesen, magamon „átszűrve” dolgozni adott megközelítésekkel, módszertanokkal stb., úgy hogy az tényleg az enyém legyen.
Az eddigiek során az elméleti tudásátadás mellett az idő túlnyomó részében saját élményeken keresztül dolgoztunk, megélve azt, amiről éppen tanultunk. Ez nekem rengeteget segít abban, hogy az elméletet összekapcsoljam a gyakorlattal, ami a megtapasztaláson keresztül élet közelivé, könnyebben értelmezhetővé válik. Mindeközben magamról is újabb és újabb élményeket szerzek, mélyítve ezzel önismeretemet, új megvilágításba helyezve az elakadásaimat, amik közül néhányon már sikerült is továbblendülnöm.
Sok képzésen részt vettem már, de az a folyamatos kíváncsiság és előremutató energia, amit ez a folyamat ébreszt bennem, az eddig számomra egyedülálló.

Horosz Réka beszámolója a Gestalt Terápia Képzésről 2.

A tanulási, alakulási folyamat gyors kivetülése. Kinek miben. Játékban, drámában, csendben, táncban. Egy-egy csoportszintű öröm tapsviharba torkollott. Karakteres névjegyként álltak a megnyilatkozások. Biztonságos volt, úgy gondolom, talán ezért tudott végletesen jellegzetes lenni. A zárás alatt is van idő a tanulásra. Tapinthatóvá vált, hogy túl a jón és a rosszon valami igaz, könyörtelen őszinteség tud megszületni. És mert csupán igaz, nem fáj, nem mar, csak van. Egy év szépsége és fájdalma és megértése sűrűsödött össze egy-egy képben.
A zárásul kapott feladat és a kivitelezés módjának szabadsága is megdolgoz. Láthatóvá és látóvá tesz. Sokan engednek magukból sokat láttatni. Könnyebb így.
Nem búcsúzik senki, úgy tűnik, folytatjuk.

MAG 2020 – Alkossuk meg együtt a jövőnket II. Etap

Kedves MAG Tagtársak!

Ne felejtsétek el, hogy március 21-én találkozunk megint a stratégia-alkotás III. fordulója alkalmából.

Fontos: változott a helyszín, mert a Kőleves sajnos nem tud bennünket megfelelő méretű különteremben fogadni 21-én.
Az új helyszín: New Code, 1063 Budapest, Munkácsy Mihály utca 27.

Gyertek minél többen! Várunk mindenkit nagy szeretettel.
Gyereksarok az új helyszínen is lesz!

Üdvözlettel a szervezők:

Szepesi Zsuzsa és Zajkás Gergő

Tavasszal indul a Gestalt Alapképzés 12. csoportja

“Van egy ember, aki néha jófej, néha viszont idegesítő.
Néha ok nélkül aggódik, lehangolt, hülyeségeket csinál, elpazarolja az idejét.
Nem tudom, mit kezdjek vele.
Legszívesebben hetekig feléje sem néznék, de nem tehetem.
Ez az ember ugyanis én vagyok.
Mit kezdjek vele?
Mit kezdjek az ügyfeleimmel, klienseimmel, akik hasonló cipőben járnak?”

Erről szól a Gestalt: tudni nevetni, amikor örülök, és sírni, amikor szomorú vagyok.

Gyere, és nyerj betekintést a Gestalt érdekes világába, lásd, mi az, ami miatt hazánkban is egyre többen nagy lelkesedéssel, szenvedéllyel és sikerrel alkalmazzák ezt a szemléletet és módszertani eszközeit a terápia, a tanácsadás, a szervezetfejlesztés, a mentálhigiénés munka területén, vagy éppen a saját életükben.

A Magyar Gestalt Egyesület 2007-ben tartotta első alapképzését. Eddig tíz csoport végezte el, közel 130 ember. A tréneri gárdát a legkiválóbb hazai gestaltos szakemberek alkotják, akik rendszeresen találkoznak, hogy tovább fejlesszék a képzést.  Olyan nívós tréninget akarnak létrehozni, amely tükrözi közös szemléletüket, ugyanakkor megtartja mindegyikük egyéni nézőpontját.   A képzés egy sajátélményre alapozó, önismereti és módszerismereti csoport: arra törekszik, hogy egyensúlyban tartsa a megértést és a megtapasztalást. Számíthatsz rá, hogy megismerkedsz gestaltos alapfogalmakkal és elméletekkel, ill. ezek működését különböző gyakorlatok során meg is élheted.  Akkor érdemes jelentkezned, ha nyitott vagy rá, hogy a saját önismereti folyamatodon és megéléseiden keresztül tanulj.

A képzésről bővebb információt és a modulok leírását innen töltheted le: Gestalt Alapkézés általános tudnivalók, Gestalt Alapképzés modulok leírása, Gestalt Alapképzés Trénerek;

Jelentkezni, kérdezni, informálódni Viga Orsinál és Petka Krisztánál lehet: orsi@let.hukrisztina.petka@gestalt.hu
Jelentkezési határidő: 2016. március 20.
A képzés alapdíja: 115.000 Ft + ÁFA
SZMT-tagoknak 10% kedvezményt adunk: 104.000 Ft + ÁFA
MaG-tagoknak és nappali tagozatos diákoknak 20% kedvezményt adunk: 92.000 Ft + ÁFA 

Jelentkezni ezen a webes felületen lehet:

https://docs.google.com/forms/d/14taE3HKcXQpPJ06vHKMwDRmWcokZ7j7Fqd5sOIxRlTI/viewform?formkey=dEloMmRTWVlJSVYxWEdPVS1vX1laeHc6MQ

Ha Magyarországon Gestaltot szeretnél tanulni, ismerkedni az elméleti alapokkal, ill. sok sajátélményen keresztül belekóstolni a Gestalt gyakorlatába, akkor várunk szeretettel az alapképzésen.
Viga Orsi, az alapképzés vezetője

Gestalt Est: Dőlés és döntés, avagy vezetési gyakorlatok a weight-flow contact nyelvén

Kedvcsináló:

„A weight-flow contact egy mozgásra és fizikai kontaktusra épülő tréning, mely tényleges megtapasztalás útján segít megérteni és fejleszteni mindazt, ami egy dinamikus és harmonikus partneri viszony megteremtéséhez szükséges. Ilyen a támasz, a bizalom, az önállóság, a felelősség, a tolerancia és a kockázat. A tréning célja, hogy megtapasztaljuk, hogy a dinamikus partneri viszony harmóniája a toleranciában, az adás-elfogadás egyensúlyában és a szükségszerűen felmerülő instabil helyzetek együttes megoldásában van. Megélhetjük, hogy egy dinamikus viszony olykor elkerülhetetlenül az egyensúly elvesztéséhez vezet, ami önmagában nem veszélyezteti a kapcsolatot, sőt lendületet adhat, hogy váratlan helyzetekben, ismeretlen utakon, kreatív módon kereshessük meg közös súlypontunkat és egyensúlyunkat. A Gestalt alapokon praktizálóknak ez a bemutató ízelítőt ad egy olyan világból, amely lehetővé teszi számos fontos Gestalt koncept megtapasztalását a terek, a mozdulatok és az érintések síkján.”

„Két éve járunk a Gáborhoz rendületlen lelkesedéssel a nejemmel. Imádjuk. Nekem a weight-flow, a mozgásélményen felül, kimeríthetetlen tárháza a Gestalt analógiáknak.” Szabó V. László

MaG Rendkívüli Közgyűlés, 2016. Január 25. 17:00

A Közgyűlésen két elnökségi tag választására kerül sor, mivel Bozsogi Dia és Bence Judit az elnökségi munkában töltött hosszú évek után elköszönnek. Ezúton is szeretném elismerésemet, köszönetemet , hálámat kifejezni feléjük, azért a rengeteg figyelemért, energiáért és munkáért, amit mindketten beletettek az  Egyesület életébe. Igyekszem, de közben érzem, hogy szinte lehetetlen  szavakkal mélységében megjeleníteni mennyi mindent adott  nekünk mint egyesületnek , és személyesen nekem is az ő munkájuk, jelenlétük. Ahogy erről írok nagyon megérint, hogy valami lezárul és már nem fogunk szorosan együtt dolgozni.
Hatalmas köszönet Dia és Judit mindazért, amit  tettetek, adtatok, teremtettetek! Maradjatok közel!
Megújul tehát az elnökség, egyszerre két tagot is választunk. Kérlek, ha gondolsz valakire, akiben bíznál, akiről azt gondolod, hogy  “bonus et diligens pater familias “ módjára, azaz a jó gazda gondosságával és szorgalmával szívesen részt venne  az elnökségi munkában, vagy akár Te magadban érzed  a motivációt erre, írd meg Antal Liviának a jelölt (ek) nevét: antalivi@gmail.com.
Livia a közgyűlés előtt tájékoztatni fog arról, hogy kikre érkezett jelölés , de még a közgyűlésen is tudtok jelöléseket tenni.
Természetesen, ha nem  jelöltök senkit, akkor is  gyertek el minél többen a Közgyűlésre, mert a jelenlétetekkel, szavazatotokkal tudjuk közösen alakítani, formálni a jövőnket!
Közgyűlés után ( kb 18.30-kor )  folytatjuk a MaG 2020 Stratégia alkototó workshopot, amire szintén nagyon várunk Benneteket.
Találkozzunk 2016. január 25-én!
Üdvözlettel: Malatinszky Judit
az egyesület elnöke

Magyar Gestalt Egyesület Rendkívüli Közgyűlés 2016

Kedves Tagok,
A Magyar Gestalt Egyesület Rendkívüli Közgyűlést tart, amelyre szeretettel meghívunk Benneteket.

A Közgyűlés időpontja: 2016 január 25., 17.00 ( Figyelem, fél órával korábban, mint eddig hirdettük!)

A megismételt Közgyűlés időpontja: 2016 január 25., 17.30 ( Figyelem, fél órával korábban, mint eddig hirdettük!)

A Közgyűlés helyszíne: Kőleves Étterem, 1075 Budapest, Kazinczy u 37-41.

A Közgyűlés napirendi pontja: Elnökségi tagok választása

A Közgyűlésen két elnökségi tag választására kerül sor, mivel Bozsogi Dia és Bence Judit az elnökségi munkában töltött hosszú évek után elköszönnek. Ezúton is szeretném elismerésemet, köszönetemet, hálámat kifejezni feléjük, azért a rengeteg figyelemért, energiáért és munkáért, amit mindketten beletettek az Egyesület életébe. Igyekszem, de közben érzem, hogy szinte lehetetlen szavakkal mélységében megjeleníteni, mennyi mindent adott nekünk, mint egyesületnek, és személyesen nekem is az ő munkájuk, jelenlétük. Ahogy erről írok, nagyon megérint, hogy valami lezárul és már nem fogunk szorosan együtt dolgozni.

Hatalmas köszönet Dia és Judit mindazért, amit tettetek, adtatok, teremtettetek. Maradjatok közel!

Megújul tehát az elnökség, egyszerre két tagot is választunk. Kérlek, ha gondolsz valakire, akiben bíznál, akiről azt gondolod, hogy „bonus et diligens pater familias” módjára, azaz a jó gazda gondosságával és szorgalmával szívesen részt venne az elnökségi munkában, vagy akár Te magadban érzed a motivációt erre, írd meg Antal Líviának a jelölt(ek) nevét: antalivi@gmail.com

Lívia a közgyűlés előtt tájékoztatni fog arról, hogy kikre érkezett jelölés , de még a közgyűlésen is tudtok jelöléseket tenni.

Természetesen, ha nem jelöltök senkit, akkor is gyertek el minél többen a Közgyűlésre, mert a jelenlétetekkel, szavazatotokkal tudjuk közösen alakítani, formálni a jövőnket!

A Közgyűlés után (kb 18.30-kor) folytatjuk a MaG 2020 Stratégia alkotó workshopot, amire szintén nagyon várunk Benneteket.

Erről a részletes információkat a szervezőktől Szepesi Zsuzsától és Zajkás Gergőtől fogjátok megkapni.

Találkozzunk 2016 január 25-én!

Üdvözlettel:

Malatinszky Judit, az egyesület elnöke

MAG 2020 – Alkossuk meg együtt a jövőnket – FOLYTATÁS

Kedves MAG tagtársak!Ezt a felhívást (ismét) Szepesi Zsuzsával közösen jegyezzük.

Tavaly novemberben egy workshop keretében, a tagságból közel 20-an elkezdtünk dolgozni a MAG hosszú távú stratégiáján. A workshop eredményét, egy 2015. november 20-án kelt levélben megosztottuk veletek, valamint létrehoztunk egy felületet, hogy bárki hozzátehessen gondolatokat utólag is. Most csatolva újra megosztjuk veletek a jövőkép-alkotás eredményét, valamint egy külön dokumentumban a később hozzátett gondolatokat.

2016. január 25-én Közgyűlést tart a MAG. A Közgyűlést követően, kb. 18 órától pedig folytatjuk a tavaly elkezdett stratégia-alkotást, ahol megálmodtuk milyennek szeretnénk látni a MAG-ot 2020-ban. Afolytatásban azon kezdünk el dolgozni, hogy az elképzelt jövőt hogyan valósítsuk meg és miként építsünk hidat a jelen értékei és a jövő kihívásai között.

A módszertani kereteket, Bíró Ágota személyében, ezúttal is külsős moderátor biztosítja, és lesznek grafikusok megint, akik az eredményeket kreatív eszközökkel rögzítik.

Mi továbbra is hiszünk abban, hogy a MAG-ot a tagjai alkotják és teszik azzá, amivé lesz. Reméljük, hogy te is így gondolod és eljössz a Kőlevesbe január 25-én a közös jövőkép-alkotás 2. fordulójára.

Kérjük, hogy részvételi szándékodat jelezd az alábbi e-mail címen:

Kedves anyukák és apukák figyelem!

Annak érdekében, hogy gyermeked ne tarthasson vissza téged a részvételtől és a közös jövőkép-alkotástól, kialakítunk egy gyerek sarkot a helyszínen. Két, 9 és 10 éves leányzó már biztosan jelen lesz és részt vesz a rajzolós, festős, társasozós kalandokban. Bátran hozd te is a gyermeked, hogy ne maradj ki a folyamatból!

Helyszín: Kőleves Vendéglő, Kazinczy u. 37-41

Dátum: 2016. január 25.

Kezdés: 18 óra

Üdvözlettel

Zajkás Gergely és Szepesi Zsuzsa

MAG 2020 – Alkossuk meg együtt a jövőnket

Kedves MAG tagtársak!

Ezt a felhívást Szepesi Zsuzsával közösen jegyezzük.
Sokan, sokféle okból vagyunk tagjai a Magyar Gestalt Egyesület közösségének. Mi például azért, mert van egy víziónk: az Egyesület egyszer olyan központtá növi ki magát, amely egyfelől biztosítani fogja a minőségi és biztonságos szakmai és jogi kereteket a terápiás és szervezetfejlesztői munkához Magyarországon, másfelől hathatósan tenni fog azért, hogy a Gestalt széleskörűen elérhető legyen olyan társadalmi csoportok számára, akik ezt a megközelítést, módszertant hasznosítani akarják.
Pár héttel ezelőtt felvetettük az elnökségnek, hogy szívesen segítünk elindítani egy folyamatot az Egyesület hosszú távú stratégiai céljainak és a hozzátartozó cselekvési tervnek a meghatározásához, kialakításához.  Az elnökségi tagok nagyon pozitívan fogadták az ötletet és biztosítottak minket teljes támogatásukról. A projektet MAG 2020-nak neveztük el és az elnökséggel partnerségben visszük végig a folyamatot.
Tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül a tagságban azzal, hogy van elképzelésünk a MAG jövőjéről és tenni is akarunk érte. A stratégiakészítés folyamatának (MAG 2020) első lépéseként arra hívunk, várunk minden egyesületi tagot, hogy közösen hozzuk felszínre értékeinket, sikereinket, erősségeinket és álmodjuk meg együtt a közös jövőnket.
E közös vízióépítésre 2015. november 16-án kerül sor a Kőleves Vendéglőben. A módszertani kereteket egy külsős facilitátor biztosítja annak érdekében, hogy mi csak a tartalomra koncentrálhassunk. A folyamat kb. 2 órát vesz igénybe, előtte lesz egy kis hangolódás, utána zárás fél-fél órában, összesen 3 óra közös munkára számítsatok.
Hiszünk abban, hogy a MAG-ot a tagjai alkotják és teszik azzá, amivé lesz. Reméljük, hogy te is így gondolod és eljössz a Kőlevesbe november 16-án a közös jövőkép-alkotásra.
Kérünk, hogy részvételi szándékodat jelezd az alábbi e-mail címen Zajkás Gergelynek.
zajkasg@gmail.com
Helyszín: Kőleves Vendéglő, Kazinczy u. 37-41
Dátum: 2015. november 16.
Kezdés: 18 óra

Üdvözlettel
Zajkás Gergely és Szepesi Zsuzsa

Gestalt Alapképzés 2015 ősz

A GESTALT ALAPKÉPZÉS 12. CSOPORTJA!
“Van egy ember, aki néha jófej, néha viszont idegesítő. Néha ok nélkül aggódik, lehangolt, hülyeségeket csinál, elpazarolja az idejét. Nem tudom, mit kezdjek vele. Legszívesebben hetekig feléje sem néznék, de nem tehetem.
Ez az ember ugyanis én vagyok. Mit kezdjek vele? Mit kezdjek az ügyfeleimmel, klienseimmel, akik hasonló cipőben járnak?”images/mag/file/Gestalt_alapkepzes_2015osz.pdf
Erről szól a Gestalt: tudni nevetni, amikor örülök, és sírni, amikor szomorú vagyok.
Gyere, és nyerj betekintést a Gestalt érdekes világába, lásd, mi az, ami miatt hazánkban is egyre többen nagy lelkesedéssel, szenvedéllyel és sikerrel alkalmazzák ezt a szemléletet és módszertani eszközeit a terápia, a tanácsadás, a szervezetfejlesztés, a mentálhigiénés munka területén, vagy éppen a saját életükben.

A Magyar Gestalt Egyesület 2007-ben tartotta első alapképzését. Eddig tíz csoport végezte el, közel 130 ember. A tréneri gárdát a legkiválóbb hazai gestaltos szakemberek alkotják, akik rendszeresen találkoznak, hogy tovább fejlesszék a képzést. Olyan nívós tréninget akarnak létrehozni, amely tükrözi közös szemléletüket, ugyanakkor megtartja mindegyikük egyéni nézőpontját.

A képzés egy sajátélményre alapozó, önismereti és módszerismereti csoport: arra törekszik, hogy egyensúlyban tartsa a megértést és a megtapasztalást. Számíthatsz rá, hogy megismerkedsz gestaltos alapfogalmakkal és elméletekkel, ill. ezek működését különböző gyakorlatok során meg is élheted. Akkor érdemes jelentkezned, ha nyitott vagy rá, hogy a saját önismereti folyamatodon és megéléseiden keresztül tanulj.

  • A képzés 3×1,5 + 2 napból áll, kéthetente, hétvégi időpontban (A konkrét időpontokat ld. a következő oldalon.)
  • Jelentkezni, kérdezni, informálódni Bozsogi Diánál lehet: dia@let.hu
  • Jelentkezési határidő: szeptember 4.
  • A képzés alapdíja: 115.000 Ft + ÁFA
  • SZMT-tagoknak 10% kedvezményt adunk: 104.000 Ft + ÁFA
  • MaG-tagoknak és nappali tagozatos diákoknak 20% kedvezményt adunk: 92.000 Ft + ÁFA

Jelentkezni az alábbi linken lehetséges:docs.google.com/forms/d/1kbbz64YeFxJTeONTwseuYrSgoYO7OFrb8gB8X40SvSM/viewform

Ha Magyarországon Gestaltot szeretnél tanulni, ismerkedni az elméleti alapokkal, ill. sok sajátélményen keresztül belekóstolni a Gestalt gyakorlatába, akkor várunk szeretettel az alapképzésen.
Viga Orsi, az alapképzés vezetője
Bozsogi Dia és Moldován Edit, a 2015. őszi csoport szervezői

Részletek: pdf

Egészséges Agresszió és Ego Funkciók 2015

Személyes Folyamatokban Gestalt megközelítéssel
2015. május 28. – 30. (3 nap)
A Magyar Gestalt Egyesület (MaG) szervezésében Jay Levin tart tréninget 3 napban Gestalt alapú személyes folyamatok témában. Jay szerte a világban tart Gestaltterápia képzéseket és workshopokat. Az EAGTnél regisztrált szupervizor.

Kiknek ajánljuk?
Ezt a workshopot ajálnjuk:
1. Gestalt alapon dolgozó terapeutáknak és terapeuta gyakornokoknak.
2. Gestalt alapon egyéni folyamatokkal dolgozó coachoknak.
3. Bárkinek, aki ismerkedni szeretne a Gestalt-terápiás irányzattal

A program tartalma:
A workshopon az egyéni munkán lesz a fókusz. Megismerkjük milyen kreatív módokon nyilvánul meg ellenállásunk különböző helyzetekben. Mit akartunk elérni ezekkel a ma már inkább önmagunkat akadályozó viselkedésekkel? Hogyan tudjuk ezeket elengedni és új, használhatóbb megoldásokat találni? Akvárium helyzeteken keresztül ismerkedünk meg azzal, hogyan dolgozzunk Gestalt alapokon az egészséges agresszióval. A gyakorlatok után rátekintünk mi is történt a Gestaltterápiás
elmélet szemüvegén keresztül.
Aki ezt szeretné lehetősége lesz szupervízióra is Jaytől. Jay az EAGTnél regisztrál szupervizor, kérésre a szupervízióról igazolást is ad.
A tréning angolul zajlik. Az a tapasztalatunk Jay nagyon szépen, lassan és érthetően beszél angolul. A program végén a résztvevők a képzés elvégzését igazoló oklevelet kapnak.

Az alábbi linken található videóban Jay mesél kicsit arról mit is fogunk csinálni és mire számíthattok tőle a workshopon: youtu.be/GueXavzIm1I

Résztvevők mondták a tavalyi workshopról

Jayjel együtt értünk a bejárati kapuhoz az első reggelen és azonnali spontán beszélgetésbe kezdtunk. Persze, nem emlékszem, miről. A teremben, amint leült közénk az az érzésem támadt, hogy ezer éve ismerem. Talán a szakáll miatt Perlsre emlékeztetett. Amint megszólalt, tudtam, hogy azt az amerikai vonalat képviseli, amit korábbi online kutakodásaimban a Gestalt utan már ismertem és ami nagyon vonzott. Szeretetteli, laza jelenlét, mégis fókuszált figyelem és teljes megértés. Ebben éreztem magam három napig. Ami a legkiemelkedőbb élményem volt az a professzionalizmus, ahogyan egyéni és csoport munkában is emelte a jelenlét értékét.”
Antal Lívia

“Engem leginkább azzal fogott meg, hogy amikor velem dolgozott, akkor valódi érdeklődésként és kíváncsiságként éltem meg az odafordulását, nem éreztem, hogy “dolgozik”. Sokat tanultam Tőle, hozzám nagyon közel áll a humora, melegsége és odaadó jelenléte. Legértékesebb számomra a lezárásról szóló folyamata volt.”
Moldován Edit

“Nekem az maradt meg a legerősebben, hogy Jay milyen szerettetelien és kíváncsian fordult felénk. Megunhatatlanul tudott újra és újra rákérdezni arra, hogy “hogy csinálod?” és “milyen érzés?” és ebből mindig nagyon érdekes és váratlan dolgok jöttek elő. Erőteljesen volt jelen, amitől én is erőteljesen éltem meg a különböző érzéseimet. Módszertanilag új dolgokat láttam tőle, és vittem is el magammal olyan gyakorlat ötleteket, amiket később egyéni terápiás helyzetben illetve tréningen használtam.”
Jókay Rita

A tréning vezetője
Jay Levin
Jay runs a successful private practice in Sarasota, Florida and is an international psychotherapy trainer and supervisor. Jay has been a long standing Guest Faculty member (more than 20 years) of the well regarded GATLA (Gestalt Associates Training Los Angeles) European Summer Residential Training Program. The Summer Residential programs have been run by GATLA for 41 years with Hungary being the host country in 2012. The GATLA Residential will be held in Split, Croatia in 2014. Jay’s interests extend to the “wider field” which includes the meaning, politics, aesthetics and culture of psychotherapy in its social milieu. His curiosity in how values shape personal behavior and therapeutic interventions is mirrored in published articles that reflect his vision of a more hospitable world.

Jelentkezés:
A tréningre az alábbi linken jelentkezhettek: docs.google.com/forms/d/11W9wShGYDtgX16rQWCIAfvMikX30yvReUzltgcwPA/viewform

Árak, kedvezmények:
A 3 napos program díja, amely magába foglalja a tréning, a terembérlet és a kávészünetek költségeit:
2015 május 4-ig való jelentkezés esetén:

  • MAG Tagoknak 20% kedvezmény*: 80,000 Ft + ÁFA
  • SZMT Tagoknak 10% kedvezmény: 90,000 Ft + ÁFA
  • Kedvezmény nélkül: 108,000 FT + ÁFA

2015 május 4 után való jelentkezés esetén:

  • MAG Tagoknak 20% kedvezmény*: 96,000 Ft + ÁFA
  • SZMT Tagoknak 10% kedvezmény: 108,000 Ft + ÁFA
  • Kedvezmény nélkül: 120,000 FT + ÁFA

* Akkor is érvényes, ha a képzésre való jelentkezéssel egy időben lépsz be az Egyesületbe.

Belépés a Magyar Gestalt Egyesületbe

A kedvezményes jelentkezési díj akkor vehető igénybe, ha a jelentkezéskor MAG tag vagy, vagy a jelentkezéssel egy időben tagnak jelentkezel. A Belépési Nyilatkozat letölthető:
www.gestalt.hu/belepekamagba , és Somogyi Andreának, a MaG adminisztrátorának kell elküldeni az andrea.somogyi@gestalt.hu címre.

Az éves tagdíj 12.000 Ft (áfamentes). Az év utolsó negyedében történő belépés esetén a tagdíjat egy összegben kérjük kifizetni az adott negyedévre és a következő teljes évre (15.000 Ft)
Miért érdemes belépni a MaGba?
● kedvezményesen vehetsz részt a MaG által szervezetett, vagy a MaG által támogatott képzéseken, tréningeken;
● ingyen vehetsz részt a Gestalt Esteken;
● pályázhatsz támogatásért egyegy tréning vagy konferencia kapcsán ;
● használhatod a MaG könyvtárát (ahol megtalálható a legtöbb Gestaltos „alapmű”, negyedévente megjelenő Gestalt Review; DVD felvétel Gestalt Estekről);
● a MaG levelezőlistán értesítést kapsz a hazai és nemzetközi Gestaltos rendezvényekről, konferenciákról, képzésekről;
● tagja lehetsz a hazai Gestaltos közösségnek, részt vehetsz az elnökségi üléseken, beleszólhatsz az Egyesület életébe, aktívan alakíthatod annak működését;
● felkerülhetsz a MaG honlapjára, mint Gestalt alapon dolgozó szakember, amennyiben megfelelsz a szükséges feltételeknek.

A MaGtagok az egyesület pályázati rendszerében meghatározott módon kedvezményes részvételre pályázhatnak . A pályázati lap letölthető: www.gestalt.hu/tamogatastkerekamagtol . Ezzel kapcsolatban az egyesület elnökségét keresd az elnokseg@gestalt.hu címen.

A tréninggel kapcsolatos további információért keresd nyugodtan a tréning szervezőjét:
Vattay Dániel
elnökségi tag,
Magyar Gestalt Egyesület
+36.70.2206191 daniel.vattay@gmail.com

„Élet a termékeny ürességnél” logo Milyen kihívásokkal jár megmaradni az ürességnél? Szervezetfejlesztés Gestalt megközelítéssel 2015. október 1. – 3. (3 nap)

A Magyar Gestalt Egyesület (MaG) szervezésében Talia Bar-Yoseph Levine tart tréninget 3 napban Gestalt alapú szervezetfejlesztés témában. Talia szerte a világban tart Gestalt szervezetfejlesztési képzéseket, és számos szervezetnek dolgozik szervezetfejlesztőként, trénerként.
Kiknek ajánljuk?

Ezt a szakmai fejlesztési programot ajánljuk
1.Olyan tanácsadóknak, akik szeretnék a Gestalt megközelítéssel kiegészíteni szakmai ismereteiket és készségeiket,
2.Gestalt alkalmazóknak, akik szeretnék a tudásukat szervezeti munkákban is alkalmazni, és
3.vezetőknek és szervezetekben dolgozóknak, akik szeretnék fejleszteni tudásukat a szervezeti működésről.
4.Csoportokkal dolgozó segítőknek

A program tartalma:

A termékeny üresség, mint a neve is sugallja, az a hely ahol megpihenünk befejezetlen ügyek nélkül miután egy szükségletet kielégítettünk. Az üresség akkor válik terméketlenné mikor befejezetlen ügyekkel érkezünk oda.

Gyakran úgy tűnik, mintha egy termékeny állapotban várnánk, hogy a következő alak kiemelkedjék, miközben a nélkül, hogy ennek tudatára ébrednénk éppen terméketlenné alakítjuk az ürességet.

A tréningen az üresség kezelésének sokrétűségével fogunk megimserkedni – legyen az akár termékeny akár terméketlen az adott pillanatban – szervezetekben és szervezetekkel folytatott munka során. Megvizsgáljuk a személyes vonatkozásait, milyen benne maradni az ürességben, hogy érinti ez szervezeteinket és a dialógust vagy épp annak hiányát a kettő között.

Más szavakkal – mit várhatunk egy vezető tanácsadótól, hogyan támogathat az üresség fenntartásában.

Lesz helye a személyes felfedezésnek, teoretikus beszélgetésnek, kísérletezésnek és amire a csoport vágyik és az idő engedi.

A tréning angolul zajlik, tolmácsolással. A program végén a résztvevők a képzés elvégzését igazoló oklevelet kapnak.

A tréning vezetője: Talia Bar-Yoseph Levine

1981 óta dolgozik klinikai pszichológusként. A Jeruzsálemi Gestalt Intézet társalapítója, a londoni Metanoia Intézet Gestalt pszichoterápiás M.Sc. programjának, valamint a jeruzsálemi Héber Egyetem posztgraduális Gestalt képzésének igazgatója volt évekig. Izraelben, Európában, az Amerikai Egyesült Államokban és Ázsiában is dolgozik szervezetfejlesztő tanácsadóként, és több nemzetközi képzésben is oktat. A British Gestalt Journal főszerkesztőségében az elmúlt években dolgozott, jelenleg a Gestalt Review főszerkesztőségének a tagja. Számos cikket, tanulmányt publikált, valamit két könyv is az ő szerkesztősége alatt jelent meg (The Bridge – Dialogue Across Cultures and Gestalt Therapy: Advances in Theory and Practice).

Jelentkezés:
A tréningre az alábbi linken jelentkezhettek: docs.google.com/forms/d/1tCcvmn2Yxa9lloQqLBZXZviEL4imqtVUUuEFLXbEy0I/viewform

Árak, kedvezmények:

A 3 napos program díja, amely magába foglalja a tréning, a terembérlet, a kávészünetek és a tolmács költségeit:

Jelentkezés
2015. szeptember 4-ig 2015. szeptember 5-től
MaG-tagoknak: 20% * 88 000 + ÁFA 101 000 + ÁFA
SZMT-tagoknak: 10% 97 000 + ÁFA 111 000 + ÁFA
kedvezmény nélkül 110 000 + ÁFA 126 000 + ÁFA

* Akkor is érvényes, ha a képzésre való jelentkezéssel egy időben lépsz be az Egyesületbe.

Belépés a Magyar Gestalt Egyesületbe

A kedvezményes jelentkezési díj akkor vehető igénybe, ha a jelentkezéskor MAG tag vagy, vagy a jelentkezéssel egy időben tagnak jelentkezel. A Belépési Nyilatkozat letölthető: www.gestalt.hu/belepekamagba, és Petka Krisztinának, a MaG adminisztrátorának kell elküldeni az krisztina.petka@gestalt.hu címre.

Az éves tagdíj 12.000 Ft (áfamentes). Az év utolsó negyedében történő belépés esetén a tagdíjat egy összegben kérjük kifizetni az adott negyedévre és a következő teljes évre (15.000 Ft)

Miért érdemes belépni a MaG-ba?

•kedvezményesen vehetsz részt a MaG által szervezetett, vagy a MaG által támogatott képzéseken, tréningeken;
•ingyen vehetsz részt a Gestalt Esteken;
•pályázhatsz támogatásért egy-egy tréning vagy konferencia kapcsán ;
•használhatod a MaG könyvtárát (ahol megtalálható a legtöbb Gestaltos „alapmű”, negyedévente megjelenő Gestalt Review; DVD felvétel Gestalt Estekről);
•a MaG levelezőlistán értesítést kapsz a hazai és nemzetközi Gestaltos rendezvényekről, konferenciákról, képzésekről;
•tagja lehetsz a hazai Gestaltos közösségnek, részt vehetsz az elnökségi üléseken, beleszólhatsz az Egyesület életébe, aktívan alakíthatod annak működését;
•felkerülhetsz a MaG honlapjára, mint Gestalt alapon dolgozó szakember, amennyiben megfelelsz a szükséges feltételeknek.

A MaG-tagok az egyesület pályázati rendszerében meghatározott módon kedvezményes részvételre pályázhatnak. A pályázati lap letölthető: www.gestalt.hu/tamogatastkerekamagtol. Ezzel kapcsolatban az egyesület elnökségét keresd az elnokseg@gestalt.hu címen.

A tréninggel kapcsolatos további információért keresd nyugodtan a tréning szervezőjét:

Vattay Dániel
elnökségi tag,
Magyar Gestalt Egyesület
+36.70.2206191 daniel.vattay@gmail.com

TAVASSZAL INDUL A GESTALT ALAPKÉPZÉS 11. CSOPORTJA! 2015

“Van egy ember, aki néha jófej, néha viszont idegesítő. Néha ok nélkül aggódik, lehangolt, hülyeségeket csinál, elpazarolja az idejét. Nem tudom, mit kezdjek vele.
Legszívesebben hetekig feléje sem néznék, de nem tehetem.
Ez az ember ugyanis én vagyok.
Mit kezdjek vele? Mit kezdjek az ügyfeleimmel, klienseimmel, akik hasonló cipőben járnak?”
Erről szól a Gestalt: tudni nevetni, amikor örülök, és sírni, amikor szomorú vagyok.
Gyere, és nyerj betekintést a Gestalt érdekes világába, lásd, mi az, ami miatt hazánkban is egyre többen nagy lelkesedéssel, szenvedéllyel és sikerrel alkalmazzák ezt a szemléletet és módszertani eszközeit a terápia, a tanácsadás, a szervezetfejlesztés, a mentálhigiénés munka területén, vagy éppen a saját életükben.

A Magyar Gestalt Egyesület 2007-ben tartotta első alapképzését. Eddig tíz csoport végezte el, közel 130 ember. A tréneri gárdát a legkiválóbb hazai gestaltos szakemberek alkotják, akik rendszeresen találkoznak, hogy tovább fejlesszék a képzést. Olyan nívós tréninget akarnak létrehozni, amely tükrözi közös szemléletüket, ugyanakkor megtartja mindegyikük egyéni nézőpontját.

A képzés egy sajátélményre alapozó, önismereti és módszerismereti csoport: arra törekszik, hogy egyensúlyban tartsa a megértést és a megtapasztalást. Számíthatsz rá, hogy megismerkedsz gestaltos alapfogalmakkal és elméletekkel, ill. ezek működését különböző gyakorlatok során meg is élheted. Akkor érdemes jelentkezned, ha nyitott vagy rá, hogy a saját önismereti folyamatodon és megéléseiden keresztül tanulj.

  • A képzés 5 + 2×0,5 napból áll, kéthetente szombatonként 1 napban valósul meg. (A konkrét időpontokat ld. a következő oldalon.)
  • Jelentkezni, kérdezni, informálódni Viga Orsinál lehet: orsi@let.hu
  • Jelentkezési határidő: március 8.
  • A képzés alapdíja: 105.000 Ft + ÁFA
  • SZMT-tagoknak 10% kedvezményt adunk: 94.500 Ft + ÁFA
  • MaG-tagoknak és nappali tagozatos diákoknak 20% kedvezményt adunk: 84.000 Ft + ÁFA

Ha Magyarországon Gestaltot szeretnél tanulni, ismerkedni az elméleti alapokkal, ill. sok sajátélményen keresztül belekóstolni a Gestalt gyakorlatába, akkor várunk szeretettel az alapképzésen.

Jelentkezés: docs.google.com/forms/d/14taE3HKcXQpPJ06vHKMwDRmWcokZ7j7Fqd5sOIxRlTI/viewform

Ha bármi kérdéses van fordulj Viga Orsihoz, a az alapképzés vezetőjéhez:

viga.orsi@flowcsoport.hu

A képzés felépítése: pdf

Shame szupervízi​ós Gestalt workshop – beszámoló 2015

Résztvevők mondták a 2014 májusi workshopról:

Jayjel együtt értünk a bejárati kapuhoz az első reggelen és azonnali spontán beszélgetésbe kezdtunk. Persze, nem emlékszem, miről. A teremben, amint leült közénk az az érzésem támadt, hogy ezer éve ismerem. Talán a szakáll miatt Perlsre emlékeztetett. Amint megszólalt, tudtam, hogy azt az amerikai vonalat képviseli, amit korábbi online kutakodásaimban a Gestalt utan már ismertem és ami nagyon vonzott. Szeretetteli, laza jelenlét, mégis fókuszált figyelem és teljes megértés. Ebben éreztem magam három napig. Ami a legkiemelkedőbb élményem volt az a professzionalizmus, ahogyan egyéni és csoport munkában is emelte a jelenlét értékét.”
Antal Lívia

“Engem leginkább azzal fogott meg, hogy amikor velem dolgozott, akkor valódi érdeklődésként és kíváncsiságként éltem meg az odafordulását, nem éreztem, hogy “dolgozik”.
Sokat tanultam Tőle, hozzám nagyon közel áll a humora, melegsége és odaadó jelenléte. Legértékesebb számomra a lezárásról szóló folyamata volt.”
Moldován Edit

“Nekem az maradt meg a legerősebben, hogy Jay milyen szerettetelien és kíváncsian fordult felénk. Megunhatatlanul tudott újra és újra rákérdezni arra, hogy “hogy csinálod?” és “milyen érzés?” és ebből mindig nagyon érdekes és váratlan dolgok jöttek elő. Erőteljesen volt jelen, amitől én is erőteljesen éltem meg a különböző érzéseimet. Módszertanilag új dolgokat láttam tőle, és vittem is el magammal olyan gyakorlat ötleteket, amiket később egyéni terápiás helyzetben illetve tréningen használtam.”
Jókay Rita

Angolul

“Jay and I arrived at the same time in the first morning of the workshop and we instantly started talking. Of course I don’t remember what it was about. As soon he sat down with us I got the feeling as if I had known him for ages. Maybe his beard reminded me of Perls. As he started I instantly recognized the American School mentality that I’ve encountered earlier as I was looking into Gestalt and which attracts me a lot. He radiated relaxed and loving presence and yet a focused attention and I felt completely understood.
It struck me how his professionalism in working with both individuals and the group made this workshop a very valuable experience.”
Lívia Antal

“As he was working with me I felt genuine interest and curiosity as he listened to me. I did not feel like it was “work” for him at all. I learned a lot from him. His humor, warmth and devoted presence are close to me. The most valuable part for me was the model he shared about the process of closure.”
Edit Moldován


“My most prominent memory is how loving and curious Jay was towards us. It never got boring as he kept asking ‘And how do you do that?’ and ‘How does this feel to You?’ again and again. And these questions always yielded interesting and unexpected results. His strong presence allowed me to strongly live through my sensations. He showed me new methodologies and I took away ideas and exercises which I used both in individual therapy and in trainings.”
Rita Jóka
y

„Élet a termékeny ürességben” Milyen kihívásokkal jár megmaradni az ürességnél? Szervezetfejlesztés Gestalt megközelítéssel 2015. február 20. – 22. (3 nap)

A Magyar Gestalt Egyesület (MaG) szervezésében Talia Bar-Yoseph Levine tart tréninget 3 napban Gestalt alapú szervezetfejlesztés témában. Talia szerte a világban tart Gestalt szervezetfejlesztési képzéseket, és számos szervezetnek dolgozik szervezetfejlesztőként, trénerként.
Kiknek ajánljuk?
Ezt a szakmai fejlesztési programot ajánljuk
1. Olyan tanácsadóknak, akik szeretnék a Gestalt megközelítéssel kiegészíteni szakmai ismereteiket és készségeiket,
2. Gestalt alkalmazóknak, akik szeretnék a tudásukat szervezeti munkákban is alkalmazni, és
3. vezetőknek és szervezetekben dolgozóknak, akik szeretnék fejleszteni tudásukat a szervezeti működésről.
4. Csoportokkal dolgozó terapeutáknak

A program tartalma:

A termékeny üresség, mint a neve is sugallja, az a hely ahol megpihenünk befejezetlen ügyek nélkül miután egy szükségletet kielégítettünk. Az üresség akkor válik terméketlenné mikor befejezetlen ügyekkel érkezünk oda.
Gyakran úgy tűnik, mintha egy termékeny állapotban várnánk, hogy a következő alak kiemelkedjék, miközben a nélkül, hogy ennek tudatára ébrednénk éppen terméketlenné alakítjuk az ürességet.
A tréningen az üresség kezelésének sokrétűségével fogunk megimserkedni – legyen az akár termékeny akár terméketlen az adott pillanatban – szervezetekben és szervezetekkel folytatott munka során. Megvizsgáljuk a személyes vonatkozásait, milyen benne maradni az ürességben, hogy érinti ez szervezeteinket és a dialógust vagy épp annak hiányát a kettő között.
Más szavakkal – mit várahtunk egy vezető tanácsadótól, hogyan támogathat az üresség fenntartásában.
Lesz helye a személyes felfedezésnek, teoretikus beszélgetésnek, kísérletezésnek és mire a csoport vágyik és az idő engedi.
A tréning angolul zajlik, tolmácsolással. A program végén a résztvevők a képzés elvégzését igazoló oklevelet kapnak.

A tréning vezetője:

Talia Bar-Yoseph Levine

1981 óta dolgozik klinikai pszichológusként. A Jeruzsálemi Gestalt Intézet társalapítója, a londoni Metanoia Intézet Gestalt pszichoterápiás M.Sc. programjának, valamint a jeruzsálemi Héber Egyetem posztgraduális Gestalt képzésének igazgatója volt évekig. Izraelben, Európában, az Amerikai Egyesült Államokban és Ázsiában is dolgozik szervezetfejlesztő tanácsadóként, és több nemzetközi képzésben is oktat. A British Gestalt Journal főszerkesztőségében az elmúlt években dolgozott, jelenleg a Gestalt Review főszerkesztőségének a tagja. Számos cikket, tanulmányt publikált, valamit két könyv is az ő szerkesztősége alatt jelent meg (The Bridge – Dialogue Across Cultures and Gestalt Therapy: Advances in Theory and Practice).

Jelentkezés:
A tréningre az alábbi linken jelentkezhettek:
https://docs.google.com/forms/d/1XlnN9WMcYVihxE0JxfzuusRIYZcT6GWisLOn8e2cN6Y/viewform

Árak, kedvezmények:
A 3 napos program díja, amely magába foglalja a tréning, a terembérlet, a kávészünetek és a tolmács költségeit:

2015. január 31-ig való jelentkezés esetén:

  • MaG-tagoknak: 20% * 79 000 + ÁFA
  • SZMT-tagoknak: 10% 89 000 + ÁFA
  • kedvezmény nélkül 99 000 + ÁFA

2015. január 31-e utáni jelentlezés esetén:

  • MaG-tagoknak: 20% * 91 000 + ÁFA
  • SZMT-tagoknak: 10%  103 000 + ÁFA
  • kedvezmény nélkül 114 000 + ÁFA

* Akkor is érvényes, ha a képzésre való jelentkezéssel egy időben lépsz be az Egyesületbe.

Belépés a Magyar Gestalt Egyesületbe
A kedvezményes jelentkezési díj akkor vehető igénybe, ha a jelentkezéskor MAG tag vagy, vagy a jelentkezéssel egy időben tagnak jelentkezel. A Belépési Nyilatkozat letölthető: www.gestalt.hu/belepekamagba, és Somogyi Andreának, a MaG adminisztrátorának kell elküldeni az andrea.somogyi@gestalt.hu címre.

Az éves tagdíj 12.000 Ft (áfamentes). Az év utolsó negyedében történő belépés esetén a tagdíjat egy összegben kérjük kifizetni az adott negyedévre és a következő teljes évre (15.000 Ft)

Miért érdemes belépni a MaG-ba?
• kedvezményesen vehetsz részt a MaG által szervezetett, vagy a MaG által támogatott képzéseken, tréningeken;
• ingyen vehetsz részt a Gestalt Esteken;
• pályázhatsz támogatásért egy-egy tréning vagy konferencia kapcsán ;
• használhatod a MaG könyvtárát (ahol megtalálható a legtöbb Gestaltos „alapmű”, negyedévente megjelenő Gestalt Review; DVD felvétel Gestalt Estekről);
• a MaG levelezőlistán értesítést kapsz a hazai és nemzetközi Gestaltos rendezvényekről, konferenciákról, képzésekről;
• tagja lehetsz a hazai Gestaltos közösségnek, részt vehetsz az elnökségi üléseken, beleszólhatsz az Egyesület életébe, aktívan alakíthatod annak működését;
• felkerülhetsz a MaG honlapjára, mint Gestalt alapon dolgozó szakember, amennyiben megfelelsz a szükséges feltételeknek.

A MaG-tagok az egyesület pályázati rendszerében meghatározott módon kedvezményes részvételre pályázhatnak. A pályázati lap letölthető: www.gestalt.hu/tamogatastkerekamagtol. Ezzel kapcsolatban az egyesület elnökségét keresd az elnokseg@gestalt.hu címen.

A tréninggel kapcsolatos további információért keresd nyugodtan a tréning szervezőjét:

Vattay Dániel
elnökségi tag,
Magyar Gestalt Egyesület
+36-70-2206191
daniel.vattay@gmail.com

Gestalt Plusz – Dönt és?

Idén ősztől új néven, Gestalt Plusz-ként folytatjuk a korábbi Alapképzés Plusz sorozatot.

A következő workshop időpontja: 2014. november 22-23.
A téma pedig a döntéseink háttere és egyénenként változó működése. A 2 nap során a középpontban a saját, valós igényeken alapuló, autentikus döntés áll.
A program trénerei: Szabó Andrea és Moldován Edit.

A képzésre ezen a webes felületen tudtok jelentkezni:
https://docs.google.com/forms/d/1pMSxJ3m419MlQqgfetq5ZNmbdIfUuOz0l0884D6F-3M/viewform

A kedvezményes jelentkezési határidő: 2014. november 11.

Árak és kedvezmények:
A 2 napos program díja, amely magába foglalja a képzés, a terembérlet és a frissítők költségeit:

  • MAG tagoknak*
    • November 11 ig történő jelentlezés esetén: 37,000 HUF + ÁFA
    • Ezután: 48,000 HUF + ÁFA
  • SZMT tagoknak
    • November 11 ig történő jelentlezés esetén: 41,000 HUF + ÁFA
    • Ezután: 54,000 HUF + ÁFA
  • Kedvezmény nélkül
    • November 11 ig történő jelentlezés esetén: 46,000 HUF + ÁFA
    • Ezután: 61,000 HUF + ÁFA

*Akkor is érvényes, ha a képzésre való jelentkezéssel egy időben lépsz be az Egyesületbe, további info a www.gestalt.hu oldalon.

Részletes tájékoztató: pdf

Ősszel induló Gestalt Alapképzés

Erről szól a Gestalt: tudni nevetni, amikor örülök, és sírni, amikor szomorú vagyok- Gyere, és nyerj betekintést a Gestalt érdekes világába, lásd, mi az, ami miatt hazánkban is egyre többen nagy lelkesedéssel, szenvedéllyel és sikerrel alkalmazzák ezt a szemléletet és módszertani eszközeit a terápia, a tanácsadás, a szervezetfejlesztés, a mentálhigiénés munka területén, vagy éppen a saját életükben- A Magyar Gestalt Egyesület 2007-ben tartotta első alapképzését- Eddig kilenc csoport végezte el, közel 120 ember- A tréneri gárdát a kiváló hazai gestaltos szakemberek alkotják, akik rendszeresen találkoznak, hogy továbbfejlesszék a képzést- Olyan nívós tréninget hoznak létre, amely tükrözi közös szemléletüket, ugyanakkor megtartja mindegyikük egyéni nézőpontját- A képzés egy sajátélményre alapozó tanulócsoport: arra törekszik, hogy egyensúlyban tartsa a megértést és a megtapasztalást- Számíthatsz rá, hogy megismerkedsz gestaltos alapfogalmakkal és elméletekkel, ill- ezek működését sajátélményű gyakorlatok során meg is élheted- Akkor érdemes jelentkezned, ha nyitott vagy rá, hogy a saját önismereti folyamatodon és megéléseiden keresztül tanulj-

  • A képzés 5 + 2×0,5 napból áll, kéthetente szombatonként 1 napban valósul meg- (A konkrét időpontokat ld- a következő oldalon-)
  • Jelentkezni, kérdezni, informálódni Viga Orsinál lehet: orsi@let-hu
  • Jelentkezési határidő: szeptember 10-
  • A képzés alapdíja: 105-000 Ft + ÁFA
  • SZMT-tagoknak 10% kedvezményt adunk: 94-500 Ft + ÁFA
  • MaG-tagoknak és nappali tagozatos diákoknak 20% kedvezményt adunk: 84-000 Ft + ÁFA

Időpontok:

  • 2014- október 4-5: Nyitó alkalom + Bevezetés a Gestaltba, Érzékelés; Trénerek: Bozsogi Dia és Moldován Edit
  • 2014- október 18: Gestalt ciklus; Trénerek: Moldován Edit és Molnár Tibor
  • 2014- november 8: Polaritások; Trénerek: Malatinszky Judit és Szabó Andrea
  • 2014- november 22: Testtudat; Trénerek: Malatinszky Judit és Sárfány Kinga
  • 2014- december 6-7: A szituáció gestaltja + Záró alkalmom; Trénerek: Bozsogi Dia és Erős Ila

Részletek: pdfTrénerek: pdfJelentkezés: https://docs-google-com/spreadsheet/viewform?formkey=dEloMmRTWVlJSVYxWEdPVS1vX1laeHc6MQHa Magyarországon Gestaltot szeretnél tanulni, ismerkedni az elméleti alapokkal, ill- sok sajátélményen keresztül belekóstolni a Gestalt gyakorlatába, akkor várunk szeretettel az alapképzésen-Viga Orsolya, az alapképzés vezetője

Gestalt Alapképzés plusz

  • 2014. február 14-15. „Testünk bölcsessége élményműhely” Fekete Erikával – 1,5 napos képzés a jelenlétről és önazonosságról önmagunk és mások tükrében.
  • 2014. március 29. „A Gestaltos megfigyelés avagy mondani könnyű, csinálni nehéz” Dr. Kozák Olivérrel – a tréning során az adatszintű megfigyelés készségét tanuljuk az „itt és most”-ban.
  • 2014. május 30-31. „Interakciók a csoportban; ami látszik és ami nem” Jókay Ritával és Moldován Edittel.

Részletes információval január elején jelentkezünk, addig is be tudjátok foglalni a naptárban.

Gestalt Alapképzés Plusz – Interakciók a csoportban, ami látszik és ami nem

Időpontja: 2014- május 30-31-, péntek:10-18h, szombat 9-17h- A tréningre ezen a webes felületen tudtok jelentkezni: docs-google-com/forms/d/1lc4iDEUGyY7XRccnSq9vUOXGcu0YIy6TIyGnF-mdwG8/viewformA kedvezményes jelentkezési határidő: 2014- május 5- hétfőÁrak és kedvezmények:A 2 napos program díja, amely magába foglalja a tréning, a terembérlet és a frissítők költségeit:Május 5 ig való jelentkezés esetén:

  • MaG-tagoknak: 20%: 33,000 HUF + ÁFA
  • SZMT-tagoknak: 10%: 37,000 HUF + ÁFA
  • Kedvezmény nélkül: 41,000 HUF + ÁFA

Május 5 ei jelentkezés után:

  • MaG-tagoknak: 20%: 43,000 HUF + ÁFA
  • SZMT-tagoknak: 10%: 48,000 HUF + ÁFA
  • Kedvezmény nélkül: 53,500 HUF + ÁFA

Ha bővebben érdekel, hogy mit jelent a Gestaltos megközelítés szerinti csoport, akkor meghívunk egy 2 órás ingyenes bemutatóra ahol személyes tapasztalatokat szerezhetsz és benyomást kaphatsz a májusi tréningről is- Kérdéseiddel fordulj Edithez és Ritához bizalommal, e-mailben vagy a lenti telefonszámokon- További információ: pdf A Gestalt csoport bemutatójának időpontja: április 29- 18-00-20-00A részvétel ingyenes, de előzetes jelentkezéshez kötött- Részvételi szándékotokat közvetlenül Editnek vagy Ritának jelezzétek- Jókay Rita: 06 30 5605584, rita-jokay@gmail-comMoldován Edit: 06 30 9902569, medmoldi@gmail-comA trénerekkel, Moldován Edittel és Jókay Ritával együtt szeretettel várunk Benneteket!üdvözlettel,Sarkadi Tünde

Gestalt Alapképzés Plusz – Interakciók a csoportban, ami látszik és ami nem

Időpontja: 2014- május 30-31-, péntek:10-18h, szombat 9-17h- A tréningre ezen a webes felületen tudtok jelentkezni: docs-google-com/forms/d/1lc4iDEUGyY7XRccnSq9vUOXGcu0YIy6TIyGnF-mdwG8/viewformA kedvezményes jelentkezési határidő: 2014- május 15- csütörtökÁrak és kedvezmények:A 2 napos program díja, amely magába foglalja a tréning, a terembérlet és a frissítők költségeit:Május 5 ig való jelentkezés esetén:

  • MaG-tagoknak: 20%: 33,000 HUF + ÁFA
  • SZMT-tagoknak: 10%: 37,000 HUF + ÁFA
  • Kedvezmény nélkül: 41,000 HUF + ÁFA

Május 5 ei jelentkezés után:

  • MaG-tagoknak: 20%: 43,000 HUF + ÁFA
  • SZMT-tagoknak: 10%: 48,000 HUF + ÁFA
  • Kedvezmény nélkül: 53,500 HUF + ÁFA

Ha bővebben érdekel, hogy mit jelent a Gestaltos megközelítés szerinti csoport, akkor meghívunk egy 2 órás ingyenes bemutatóra ahol személyes tapasztalatokat szerezhetsz és benyomást kaphatsz a májusi tréningről is- Kérdéseiddel fordulj Edithez és Ritához bizalommal, e-mailben vagy a lenti telefonszámokon- További információ: pdfA Gestalt csoport bemutatójának időpontja: április 29- 18-00-20-00A részvétel ingyenes, de előzetes jelentkezéshez kötött- Részvételi szándékotokat közvetlenül Editnek vagy Ritának jelezzétek- Jókay Rita: 06 30 5605584, rita-jokay@gmail-comMoldován Edit: 06 30 9902569, medmoldi@gmail-comA trénerekkel, Moldován Edittel és Jókay Ritával együtt szeretettel várunk Benneteket!üdvözlettel,Sarkadi Tünde

Shame szupervízi​ós Gestalt workshop

A tréningen erősen szupervíziós fókuszú, azaz a résztvevőknek lehetősége lesz konkrét kliens esetek feldolgozására (saját terápiás praxisból hozott esetek), illetve a tréningen szupervíziós támogatással dolgozni- Kiknek ajánljuk?Ezt a szakmai fejlesztési programot ajánljuk1- Praktizáló Gestalt-terapeutáknak és Gestalt-terapeuta gyakornokoknak, akik tanulják a Gestalt-terápiát2- olyan terapeutáknak, pszichológusoknak, akik szeretnék a Gestalt-terápiás megközelítéssel kiegészíteni szakmai ismereteiket és készségeiket,3- Gestalt alkalmazóknak, akik szeretnék a tudásukat egyéni munkákban is alkalmazni, és4- Gestalt vagy más alapon dolgozó coachoknak, akik mélyíteni szeretnék szakmai tudásukat és felkészültségüket- A tréning angolul zajlik, várhatóan tolmácsolás nélkül- (A személyes tapasztalataink alapján Jay lassan és nagyon jól érthetően beszél angolul)- A program végén a résztvevők a képzés elvégzését igazoló oklevelet kapnak-A tréning interaktív jellege miatt a maximális létszám 20 fő- A jelentkezéseket a beérkezés sorrendjében fogadjuk el, a jelentkezés a részvételi díj befizetésével válik véglegessé- A tréning vezetője:Jay LevinJay runs a successful private practice in Sarasota, Florida and is an international psychotherapy trainer and supervisor- Jay has been a long standing Guest Faculty member (more than 20 years) of the well regarded GATLA (Gestalt Associates Training Los Angeles) European Summer Residential Training Program- The Summer Residential programs have been run by GATLA for 41 years with Hungary being the host country in 2012- The GATLA Residential will be held in Split, Croatia in 2014- Jay’s interests extend to the “wider field” which includes the meaning, politics, aesthetics and culture of psychotherapy in its social milieu- His curiosity in how values shape personal behavior and therapeutic interventions is mirrored in published articles that reflect his vision of a more hospitable world- A részleteket megtaláljátok a mellékelt hirdetésben, jelentkezni pedig itt tudtok:https://docs-google-com/forms/d/1BwIfDpRQLUZ58vzPZHlzQ5V77wIlxXDT4d3AdT6y7O4/viewformHa bármi kérdésetek van, keressetek nyugodtan! Üdvözlettel, DiaBozsogi Dia dia@let-hu